Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-01 / 26. szám

Szeged, 1910.­­február 1. yfffentsük. A kormánybiztos elmenekült, be­tette a szocialistákból alakult nép őrsét és a Munkástanács ideiglenesen engem bízott meg város ügyeinek intézésével. Ennyit mondott a kormánybiztost he­lyettesítő Boromissza, ki velem szemben a­­ legmesszebbmenő előzékenységet tanúsította. Tamás Rezső. DELMAÖY aroksz­ag • <s V, A városi tisztviselők sérelmei — Elégedetlenek a kormánybiztosi kine­vezésekkel. — A pótrendőrök. — A tűz­oltóparancsnok két állása. — (Saját tudósítónktól.) Közöltük, hogy a­­ kormánybiztos több állást töltött be a város­nál kinevezés és helyettesítés utján. Ezzel leg­inkább régi tisztviselők léptek elő, de a vá­roshoz jutottak i főtisztviselői állásiba: dr. Sze­kerke Lajos ügyvéd, akit tiszteletbeli­ tan­ács­­n­okiká ”nevezett ki a kormánybiztos és tény­leges szolgálattételre behívott, továbbá dr. Polgár Péter ügyvéd, akit tb. árvaszéki ü­­l­­nökké nevezett k­i. A városi tisztviselők sérelmesnek tartják általában is a kormánybiztosi kinevezéseket, de főképpen azt, hogy az árvaszaki ülnöki ál­lást töltötték She­­ kívülállóval. A városi tiszt­viselőik szakszervezete ezért csütörtökön kül­döttséggel­ járult dr. Deb­re János kormány­biztoshoz, Fenyő Lajos mérnöknek, a szak­­szervezet elnökének és Walisch Kálmán szo­­ciáldamokrata párttitkárnak vezetésével. A deputáció több mint egy óra hosszat időzött a kormány­biztosinál, akinek más két sérelmet­­ is elpanaszolt. A tisztviselői kinevezéseket illetően Fe­­­nyő előadta, hogy a szakszervezet egyik veze­tő elve: semmi se történjék a tisztviselőkkel a tisztviselők nélkül. Ennek az elvinek méltány­lását megígérték nekik s most mégis meg­kérdezésük nélkül neveztek ki egy sereg tiszt­viselőt. Speciális sérelme a fogalmazói karnak az, hogy az árvaszéki ülnöki állást, tehát nem vezető­ állást kívülállóval töltötte be a kormánybiztos. Hogy tanácsnoki állásra i­s kívülállót nevezett ki helyettesül, ezt nem pa­naszolják­ föl s így elismerik azt, hogy a vá­rosi közigazgatásba­n vezetőkul érvényesül­hessenek ki vil­iről bejövő embernek. De sú­lyos erkölcsi sérelemnek tartják, hogy a fo­galmazói karban senki sem találtatott mél­tónak az árvaszéki ülnöki állásra. A kormánybiztos jó intencióira hivatko­zott. Egyrészt arra, hogy ő igenis a tehetség­nek akart teret engedni, találkozzék a­ tehet­­ség akár benn, akár künn. Másrészt hivatko­zott arra, hogy éppen a régi tisztviselőkre való tekintettel nem akart két tanácsnokot kívülről lehozni. Azzal, hogy dr. Polgár Pé­tert csak az árvaszéki ülnöki állásra helyet­tesítette, egész­­ sereg tisztviselő illő lépését­ biz­tosította, mert régi, érdemes hivatalnok, Rack Íi pót lett tanácsnok s az ő előtájsbével s­­i­­ntos állás üresedett meg-Hosszú vita kerekedett. Végül pár­allui bizottság elé utasították az ügyet. A küldöttség még két sérelmet, is eltim­a­­­szolt, ezeket azonban főleg dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél fejtegették hossza­san. Az egyik a városi pótrendőrök i­t Ülni. A város ugyanis a rendőrség “• jogerősit'ésarc ideig lépésén 400 pót­rendőrt alkalmazott lesze­relt altisztekből. Később ezeknek felénél töb het el­bocsá­j­tottak. A mostaniak alka­lma­zása az előzetes megállapo­d­ás szerint január végé­vel lejár. A küldöttség azt panaszolta, hogy a 148 megmaradt pótrendőr fizetését napi húsz ko­ronáról leszállították 16 koronára s azt kér­te, hogy a fizetést emeljék ismét 20 koronára, de legfőbb­­ kívánságok az, hogy a pót­rend­őröket­ ne bocsássák el a szolgálatból. A­­ polgármester hivatkozott arra, hogy a­­ közbiztonság érdeike most már nem kívánja a pót­rendőrök alkal­mazását, mert van rendes katonaságunk, továbbá arra, hogy­ az a há­rom millió, amit a közbiztonság föntartására, tisztviselők fizetésére és szociális célokra a vagyonosok jegyeztek, már fogyatékán van; a­ város vagyonát pedig amit mind­nyáj miké, adóssággal megterhelni, vagy­ elpazarolni nem szabad. A város csak em­berbaráti okokból fi­zeti már a pótrendőröket.­­Erre egyik pótrendőr azt válaszolta, hogy ismeri a közbiztonsági viszonyokat, a pót­­rendőrök szükségesek, de ha csak emberbará­­ti okokból tartják már őket, akkor miért, ép­pen most akarnak­­ szélnek ereszteni 148 csa­ládos embert, amikor a legrosszabbak a meg­élhetési viszonyok. "Hosszú vita után ezt az ügyet is pártat­lan bizottság­i megítélések­ alá bocsájtották. Igen hosszú, majd délután két óráig elhúzó­dó vitára­­ adott okot­­­ a következő sérelem. A tisztviselők küldöttsége ugyanis fölpanaszol­ta, hogy Papp Ferenc, tűzoltóparancsnok két állást tölt be, am­ennyiben egyúttal a fuvaro­zási üzemnek is vezetője. Elmondták az egyes fölszólalók, hogy ez kárára, lehet a vá­rosnak is.­­Megtörténhetik például, hogy mi­kor tűz üt ki, nincs elég számú ló, mert a jó­szágokat a városi fuvarozásnál dolgoztatja a parancsnok. De egyébként — és ez a tiszt­vi­selők fő érve — nem­­ méltányos ma, mikor olyan sok a munkanélküli ember, hogy egy tisztviselő két állás jövedelmét élvezze. A polgármester kkiemelte Papp Ferenc ki­váló tudását és buzgalmát s annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy talán modora ellen van kifogása a­­ka­rtársakn­ak. Ezt azon­ban visszautasították a kiküldöttek­­nek, mint mondották, csak közérdekből és a tiszt­viselők egzisztenciális érdekéből álltak elő panaszuk­kal. Ezt a panaszt is ,a bizottsághoz utalták, amely pénteken délután tartotta ülésé­­. Dön­téseiket három nap múlva hoznak. Bérmozgalom és tarifaemelés a villamos vasútnál. (Saját tudósítónktól.) A villamos vasúti­­ alkalmazottak tudvalevőleg bérmozgalmat in­­t­etítettak, amelynek célja, hogy­ a mai, valóban­­ silány fizetésüket olyan mértékben fölem­el­­tessék, hogy abból legalább a legszerényebb életmódra jusson. A villamos vasút igazgató­sága hajlandó honorálni az alkalmazottak kí­vánságait, de azt mondja, hogy a mai bevé­telekből arra teljesen képtelen. Ebben az igaz­gatóságnak igaza van. A tíz filléres viteldíja­kat más időkre, más körülményekre állapítot­ták meg, mint a maiak. Mindennek az ára a­ néhai békebelinek sokszorosa, csak a villa­mos vasúti jegyeké a­­ régi. Pedig a villa­mos vasút számára is a réginek sokszorosára emelkedett a szükséges anyagok ára, a villa­mos vasúti alkalmazottak igénye a magasabb fizetésre szintén jogosult. Viszont a villamos se, mint a világ egyetlen vállalata se, azért van, hogy évenkint tekintélyes összegeket rá­fizessen. Amit mindenki megtett már, azt most meg kell engedni a villamosnak is, emel­je az árait, de természetesen csak a föltétle­nül szükséges mértékben. A közönség, amely keservesen volt kénytelen beletörődni nagy, sőt erkölcstelen áremelésekbe is, természetes­nek fogja találni, ha most, amikor már öt éve emelkedik, ritkán lassú, gyakrabban rohamos tempóban mindennek az ára, az elháríthatat­lan kényszer nyomása alatt fölemelik­ a Vil­lamos vasúti jegyek árát is. Mindezt abból az alkalomból mondjuk el, hogy a bérmozgalom ügyében szombaton dél­előtt tárgyalás lesz dr. Dettre János kor­mánybiztosnál, amelyen részt vesznek a villa­mos vasút igazgatósága, a szociáldemokrata párt vezetősége, a Munkástanács és a szer­vező bizottság kiki­ dőlt el. A villamos vasút igazgatósága azonkívül pénteken a következő beadványt intézte a Munkástanácshoz: Tisztelt Munkástanács! Részvénytársaságunk forgalmi alkalma­zottai 1. évi január hó 24-én azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy eddig élvezett fizeté­seiket a beadványukban megjelölt mértékben 1919. január 1-vel kezdődő érvénnyel emel­jük fel és ugyanily kérést intéztek hozzánk mű­helyi alkalmazottaink is. Mellőzzük itt a fizetések igényeit fel­emelésének egyenként való számszerű felsoro­lását, általános tájékozásul azonban megál­lapítjuk, hogy a most kért fizetésemelés az eddigi személyzeti költségeikkel szemben 1.000.000 korona többletet képvise és hogy ezen emelés után a személyzeti költségek ös­­­szege 1.900.000 koronára, a vállalat összes önköltségeinek összege pedig — az anyag­árak­ időközi emelkedését is számításba véve - 3.300.000 koronára emelkedtek. A vasút forgalmi adatai szerint a vasút­nak a legutolsó évben (1918.) elért legmaga­sabb bevételi eredménye (nyersbevétel) 1.500.000 koronát, teh­át oly összeget tesz ki, amely egymagában az 1.900.000 koronát te­vő személyzeti költségeket sem fedezi és ek­ként egyszerű számvetés világosan mutatja, hogy változatlan, mert már nem fokozható forgalom mellett a vasút 1.800.000 korona üz­leti veszteséggel fogja üzletévét teráán­. Sem a városnak, sem a részvénytársa­ság alkalmazottainak nem lehet érdeke, hogy a vállalat ily veszteségek mellett önmagát alig két év alatt feleméssze, hanem ahelyett mó­dot kell keresni arra, hogy­ a vállalat olyan helyzetbe jusson, amely mellett létének koc­káztatása nélkül a munkások igényeinek ele­get tehessünk. Ez csak ak­kor lehetséges, ha a viteldíjak­­nak mai összege felemeltetik addig a határig, amelyet a 3.300.000 koronára felszaporodott önköltségek megszabnak és amely felemelés legalább is ezen önköltségeknek fedezését te­szi lehetővé. Minthogy ekként a munkabérek feleme­lésének ügye elválaszthatatlanul összekapcso­lódik a viteldíjak felemelésének kérdésével, a­melynek megfelelő elintézése előtt a munka­bérek felemelése keresztülvihetetlen és mint­hogy ezek szerint kétségtelen, hogy a vitel­­díj-emelésnek megengedése a vasúti alkalma­zottaknak részvénytársaságunkéval azonos ér­deke, ennélfogva kérjük összes alkalmazot­­tainkat és az őket képviselő Munkástanácsot, hogy a város hatóságánál szorgalmazott vi­­teldíjemelési kérésünket, mint saját ügyüket magukévá tenni és a vitel­díjemelésnek lehető­vé tételét a­ város hatóságánál velünk együtt sürgősen kieszközölni szíveskedjenek. A villamos vasúti alkalmazottak ezeket követelik: Három éven felüli végleges tett ko­csivezetőknek és férfikalauzoknak napi 23 ko­rona, 1-­3 évi szolgálati időre napi 21 és 1 éven aluli ideiglenes vezetőknek és kalauzok­nak 19 korona. Ellenőröknek napi 24 korona, főe­lenőröknek és pályafelvigyázóknak 28 ko­rona. Segédmunkások, női kalauzok, irodaszol­gák, váltóállítók és kocsitolók napibére 14 korona. A napibérek minden hónap 15-én és utolsó napján fizetendők és­pedig visszame­­nőleg január 1-től. A munkaidőt 8 órában kí­vánják megállapítani, az ezentúl szolgálatban töltött idő első 2 órája után 50, a következő különórákért 100 százalék pótlékot követelnek. Követeik végül a bizalmi férfirendszer e­­s mérését, hogy személyzetszaporítás, elbocsá­tás és mindenféle vitás kérdések elintézése csak a biza­mi férfi közbenjöttével történhet­nék ,­ hogy a bizalmi férfi az egész üzem mé­néit és ügykezelését ellenőrizhesse. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben natúj raktár. ­­v. FISCHER K. ..V.­154 Korzó-kávéház mellett.

Next