Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1919-02-01 / 26. szám
Szeged, 1910.február 1. yfffentsük. A kormánybiztos elmenekült, betette a szocialistákból alakult nép őrsét és a Munkástanács ideiglenesen engem bízott meg város ügyeinek intézésével. Ennyit mondott a kormánybiztost helyettesítő Boromissza, ki velem szemben a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsította. Tamás Rezső. DELMAÖY arokszag • <s V, A városi tisztviselők sérelmei — Elégedetlenek a kormánybiztosi kinevezésekkel. — A pótrendőrök. — A tűzoltóparancsnok két állása. — (Saját tudósítónktól.) Közöltük, hogy a kormánybiztos több állást töltött be a városnál kinevezés és helyettesítés utján. Ezzel leginkább régi tisztviselők léptek elő, de a városhoz jutottak i főtisztviselői állásiba: dr. Szekerke Lajos ügyvéd, akit tiszteletbeli tanácsnokiká ”nevezett ki a kormánybiztos és tényleges szolgálattételre behívott, továbbá dr. Polgár Péter ügyvéd, akit tb. árvaszéki ülnökké nevezett ki. A városi tisztviselők sérelmesnek tartják általában is a kormánybiztosi kinevezéseket, de főképpen azt, hogy az árvaszaki ülnöki állást töltötték She kívülállóval. A városi tisztviselőik szakszervezete ezért csütörtökön küldöttséggel járult dr. Debre János kormánybiztoshoz, Fenyő Lajos mérnöknek, a szakszervezet elnökének és Walisch Kálmán szociáldamokrata párttitkárnak vezetésével. A deputáció több mint egy óra hosszat időzött a kormánybiztosinál, akinek más két sérelmet is elpanaszolt. A tisztviselői kinevezéseket illetően Fenyő előadta, hogy a szakszervezet egyik vezető elve: semmi se történjék a tisztviselőkkel a tisztviselők nélkül. Ennek az elvinek méltánylását megígérték nekik s most mégis megkérdezésük nélkül neveztek ki egy sereg tisztviselőt. Speciális sérelme a fogalmazói karnak az, hogy az árvaszéki ülnöki állást, tehát nem vezető állást kívülállóval töltötte be a kormánybiztos. Hogy tanácsnoki állásra is kívülállót nevezett ki helyettesül, ezt nem panaszolják föl s így elismerik azt, hogy a városi közigazgatásban vezetőkul érvényesülhessenek ki viliről bejövő embernek. De súlyos erkölcsi sérelemnek tartják, hogy a fogalmazói karban senki sem találtatott méltónak az árvaszéki ülnöki állásra. A kormánybiztos jó intencióira hivatkozott. Egyrészt arra, hogy ő igenis a tehetségnek akart teret engedni, találkozzék a tehetség akár benn, akár künn. Másrészt hivatkozott arra, hogy éppen a régi tisztviselőkre való tekintettel nem akart két tanácsnokot kívülről lehozni. Azzal, hogy dr. Polgár Pétert csak az árvaszéki ülnöki állásra helyettesítette, egész sereg tisztviselő illő lépését biztosította, mert régi, érdemes hivatalnok, Rack Íi pót lett tanácsnok s az ő előtájsbével sintos állás üresedett meg-Hosszú vita kerekedett. Végül párallui bizottság elé utasították az ügyet. A küldöttség még két sérelmet, is eltimaszolt, ezeket azonban főleg dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél fejtegették hosszasan. Az egyik a városi pótrendőrök it Ülni. A város ugyanis a rendőrség “• jogerősit'ésarc ideig lépésén 400 pótrendőrt alkalmazott leszerelt altisztekből. Később ezeknek felénél töb het elbocsájtottak. A mostaniak alkalmazása az előzetes megállapodás szerint január végével lejár. A küldöttség azt panaszolta, hogy a 148 megmaradt pótrendőr fizetését napi húsz koronáról leszállították 16 koronára s azt kérte, hogy a fizetést emeljék ismét 20 koronára, de legfőbb kívánságok az, hogy a pótrendőröket ne bocsássák el a szolgálatból. A polgármester hivatkozott arra, hogy a közbiztonság érdeike most már nem kívánja a pótrendőrök alkalmazását, mert van rendes katonaságunk, továbbá arra, hogy az a három millió, amit a közbiztonság föntartására, tisztviselők fizetésére és szociális célokra a vagyonosok jegyeztek, már fogyatékán van; a város vagyonát pedig amit mindnyáj miké, adóssággal megterhelni, vagy elpazarolni nem szabad. A város csak emberbaráti okokból fizeti már a pótrendőröket.Erre egyik pótrendőr azt válaszolta, hogy ismeri a közbiztonsági viszonyokat, a pótrendőrök szükségesek, de ha csak emberbaráti okokból tartják már őket, akkor miért, éppen most akarnak szélnek ereszteni 148 családos embert, amikor a legrosszabbak a megélhetési viszonyok. "Hosszú vita után ezt az ügyet is pártatlan bizottsági megítélések alá bocsájtották. Igen hosszú, majd délután két óráig elhúzódó vitára adott okot a következő sérelem. A tisztviselők küldöttsége ugyanis fölpanaszolta, hogy Papp Ferenc, tűzoltóparancsnok két állást tölt be, amennyiben egyúttal a fuvarozási üzemnek is vezetője. Elmondták az egyes fölszólalók, hogy ez kárára, lehet a városnak is.Megtörténhetik például, hogy mikor tűz üt ki, nincs elég számú ló, mert a jószágokat a városi fuvarozásnál dolgoztatja a parancsnok. De egyébként — és ez a tisztviselők fő érve — nem méltányos ma, mikor olyan sok a munkanélküli ember, hogy egy tisztviselő két állás jövedelmét élvezze. A polgármester kkiemelte Papp Ferenc kiváló tudását és buzgalmát s annak a véleményének adott kifejezést, hogy talán modora ellen van kifogása akartársaknak. Ezt azonban visszautasították a kiküldötteknek, mint mondották, csak közérdekből és a tisztviselők egzisztenciális érdekéből álltak elő panaszukkal. Ezt a panaszt is ,a bizottsághoz utalták, amely pénteken délután tartotta ülésé. Döntéseiket három nap múlva hoznak. Bérmozgalom és tarifaemelés a villamos vasútnál. (Saját tudósítónktól.) A villamos vasúti alkalmazottak tudvalevőleg bérmozgalmat intetítettak, amelynek célja, hogy a mai, valóban silány fizetésüket olyan mértékben fölemeltessék, hogy abból legalább a legszerényebb életmódra jusson. A villamos vasút igazgatósága hajlandó honorálni az alkalmazottak kívánságait, de azt mondja, hogy a mai bevételekből arra teljesen képtelen. Ebben az igazgatóságnak igaza van. A tíz filléres viteldíjakat más időkre, más körülményekre állapították meg, mint a maiak. Mindennek az ára a néhai békebelinek sokszorosa, csak a villamos vasúti jegyeké a régi. Pedig a villamos vasút számára is a réginek sokszorosára emelkedett a szükséges anyagok ára, a villamos vasúti alkalmazottak igénye a magasabb fizetésre szintén jogosult. Viszont a villamos se, mint a világ egyetlen vállalata se, azért van, hogy évenkint tekintélyes összegeket ráfizessen. Amit mindenki megtett már, azt most meg kell engedni a villamosnak is, emelje az árait, de természetesen csak a föltétlenül szükséges mértékben. A közönség, amely keservesen volt kénytelen beletörődni nagy, sőt erkölcstelen áremelésekbe is, természetesnek fogja találni, ha most, amikor már öt éve emelkedik, ritkán lassú, gyakrabban rohamos tempóban mindennek az ára, az elháríthatatlan kényszer nyomása alatt fölemelik a Villamos vasúti jegyek árát is. Mindezt abból az alkalomból mondjuk el, hogy a bérmozgalom ügyében szombaton délelőtt tárgyalás lesz dr. Dettre János kormánybiztosnál, amelyen részt vesznek a villamos vasút igazgatósága, a szociáldemokrata párt vezetősége, a Munkástanács és a szervező bizottság kiki dőlt el. A villamos vasút igazgatósága azonkívül pénteken a következő beadványt intézte a Munkástanácshoz: Tisztelt Munkástanács! Részvénytársaságunk forgalmi alkalmazottai 1. évi január hó 24-én azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy eddig élvezett fizetéseiket a beadványukban megjelölt mértékben 1919. január 1-vel kezdődő érvénnyel emeljük fel és ugyanily kérést intéztek hozzánk műhelyi alkalmazottaink is. Mellőzzük itt a fizetések igényeit felemelésének egyenként való számszerű felsorolását, általános tájékozásul azonban megállapítjuk, hogy a most kért fizetésemelés az eddigi személyzeti költségeikkel szemben 1.000.000 korona többletet képvise és hogy ezen emelés után a személyzeti költségek összege 1.900.000 koronára, a vállalat összes önköltségeinek összege pedig — az anyagárak időközi emelkedését is számításba véve - 3.300.000 koronára emelkedtek. A vasút forgalmi adatai szerint a vasútnak a legutolsó évben (1918.) elért legmagasabb bevételi eredménye (nyersbevétel) 1.500.000 koronát, tehát oly összeget tesz ki, amely egymagában az 1.900.000 koronát tevő személyzeti költségeket sem fedezi és ekként egyszerű számvetés világosan mutatja, hogy változatlan, mert már nem fokozható forgalom mellett a vasút 1.800.000 korona üzleti veszteséggel fogja üzletévét teráán. Sem a városnak, sem a részvénytársaság alkalmazottainak nem lehet érdeke, hogy a vállalat ily veszteségek mellett önmagát alig két év alatt feleméssze, hanem ahelyett módot kell keresni arra, hogy a vállalat olyan helyzetbe jusson, amely mellett létének kockáztatása nélkül a munkások igényeinek eleget tehessünk. Ez csak akkor lehetséges, ha a viteldíjaknak mai összege felemeltetik addig a határig, amelyet a 3.300.000 koronára felszaporodott önköltségek megszabnak és amely felemelés legalább is ezen önköltségeknek fedezését teszi lehetővé. Minthogy ekként a munkabérek felemelésének ügye elválaszthatatlanul összekapcsolódik a viteldíjak felemelésének kérdésével, amelynek megfelelő elintézése előtt a munkabérek felemelése keresztülvihetetlen és minthogy ezek szerint kétségtelen, hogy a viteldíj-emelésnek megengedése a vasúti alkalmazottaknak részvénytársaságunkéval azonos érdeke, ennélfogva kérjük összes alkalmazottainkat és az őket képviselő Munkástanácsot, hogy a város hatóságánál szorgalmazott viteldíjemelési kérésünket, mint saját ügyüket magukévá tenni és a viteldíjemelésnek lehetővé tételét a város hatóságánál velünk együtt sürgősen kieszközölni szíveskedjenek. A villamos vasúti alkalmazottak ezeket követelik: Három éven felüli végleges tett kocsivezetőknek és férfikalauzoknak napi 23 korona, 1-3 évi szolgálati időre napi 21 és 1 éven aluli ideiglenes vezetőknek és kalauzoknak 19 korona. Ellenőröknek napi 24 korona, főelenőröknek és pályafelvigyázóknak 28 korona. Segédmunkások, női kalauzok, irodaszolgák, váltóállítók és kocsitolók napibére 14 korona. A napibérek minden hónap 15-én és utolsó napján fizetendők éspedig visszamenőleg január 1-től. A munkaidőt 8 órában kívánják megállapítani, az ezentúl szolgálatban töltött idő első 2 órája után 50, a következő különórákért 100 százalék pótlékot követelnek. Követeik végül a bizalmi férfirendszer es mérését, hogy személyzetszaporítás, elbocsátás és mindenféle vitás kérdések elintézése csak a bizami férfi közbenjöttével történhetnék , hogy a bizalmi férfi az egész üzem ménéit és ügykezelését ellenőrizhesse. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben natúj raktár. v. FISCHER K. ..V.154 Korzó-kávéház mellett.