Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-03 / 99. szám

8s5e£«i3, lllS. mSJtw 8.2 mm&mmomgm A szovjet kormány Angliát közbenjárásra kérte fel az ellenségeskedések megszüntetésére? — A bécsi angol katonai misszió közvetíti a tárgyalásokat. — A „Le Figaro“ április 25-iki száma írja: A Wiener Journal szerint a magyar tanács­ kormány a­ Bécsben székelő angol katonai misszióhoz kérelmet intézett aziránt, hogy az ellenségeskedést szüntessék be az összes ma­gyarországi frontokon, így természetesen a román és a cseh-szlovák fronton is. A tanács­­kormány kinyilatkoztatta volna az angol ka­­­tonai misszió előtt azt a hajlandóságát is,­­ hogy félrevonul, ha lemondása szükséges, hogy helyet adjon egy szocialista kabinetnek. Az angol misszió egyetértésben az olasz kato­­­­nai misszióval, táviratozott Párába fölhatal­­­­mazásért, hogy azonnal Budapestre utazhas­­­­son. Az olaszok uj háborús bonyodalmakat teremtenek. Temesvár, április 28. Párisiból jelenti a 7/mws-ügynökség. Az olasz delegátusok gyors elutazása aznap Paris szenzációja volt. Az olasz bé­kem­egbízottak távozása oly ese­mény, mely az antant-szövetséget megbon­totta. Az összes eddigi béke­direkt­ívák ezzel megsemmisültek. Hogy az olaszok mit akarnak elérni az­zal, hogy otthagyták a békekonferenciát, ed­dig nem tudni. (Itt pár soron olvashatatlan volt a rádió.) Az új háború mint a gondolata­­ is borzasztó. Ha az olaszoknak az a céljuk, hogy a jugoszlávokkal nyilt és erőszakos sza­­­­kítást idézzenek elő, úgy gondolják meg, hogy­­ ellenségeik közt­­ találhatják esetleg az antant­­ többi államait is.­­ Olaszország mindezt jól kér, hogy tudja , és azért az a kérdés tódul elénk, vajjon , nincs-e titokban valami támasza­­ mostani a­k­­j­ciójában? Az bizonyos, hogy a kocka el van vetve. Véres utcai harcok Brémában, Bécs, április 28. A Neues Wiener Jour­nalnak jelentik Brémáb­ól. Ma reggel 9 óra körül a sztrájkolók megkísérelték, hogy az üzemben lévő vasúti kocsikat feltartóztassák. Egy katona egy embert agyonlőtt. Az erre támadt küzdelem folyamán több spartacust­­ és kormányhoz hű­ katonát megöltek. A nap­­ folyamán a fakikötők negyedében nagyobb számú utcai harcok voltak, amelyekbe na­gyobb­­ tömegű, a kormányhoz hlii katonaság és városi rendőrség gépfegyverekkel és más modern fegyverekkel avatkozott bele. A német gyarmatok felosztását elhalasztják. Páris, április 26. (A Bécsi Távirati Iroda szikratávirata.) A Temps szerint a szövetsé­ges­­ kormányok elhatározták, hogy egyelőre arra szorítkoznak, mik­ép olyan határozato­kat vesznek föl az előzetes békepontozatokba, amelyek szerint Németország kijelenti, hogy lemet»d eddigi gyarmatairól. E gyarmatok te­rületi felosztásának kérdését, valamint a gyarmati megbízatás fogalmának megállapí­­tását, úgy látszik, egyelőre függőben tartják. ilyen körülmények között az eddigi német gyarmatok ideiglenes kormányzata a tényle­ges okkupáció jellegével fog bírni. Újabb emlékirat a világháborúért való felelősségről. Berlin, május 1. A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: Pout tales volt pétervár­i német követ a német külügyminisztérium en­gedélyével­ egy emlékiratot adott ki, amely­ben az 1914. június végi nemzetközi tárgya­lásokat ismerteti. Pourtales azt igyekszik bi­zonyítani, hogy a világháború kitöréséért ki­zárólag Oroszországot illeti a felelősség. Ki­emeli, hogy az utolsó pilburtig meg volt an­nak a lehetősége, hogy Szerbiával békésen le­hessen elintézni a monarchia konfliktusát, de az orosz katonai párt fe­nülkerekedése folytán lehetet­lenné vált az ügy békés elintézése. Ter­mészetes ért, hogy­­ ennek hatása alatt úgy Németországban, mint Ausztria-Magyaror­­szágott is a katonai párt hatalma és befolyá­sa vált mindinkább érezhetővé, úgy, hogy a háborút nem lehetett elkerülni. Románia visszautasitotta békeajánlatunkat. BUDAPEST, május 1. Kun Béla a román kormánynak békeajánlítot tett. A rmán kor­mány az ajánlatiéi etasitotta. Görög-Délszláv szövetség, Zágráb, április 27 Kundorious belgrádi görög követ kijelentette, hogy a délszláv biro­dalom és Görögország -között a legközelebbi jövőben szövetségi szerződés jön létre. Ismét Berlinbe készül a német nemzetgyűlés. "Verseié.) I. MÁJUSI ÓDA. Ó emberek, az élet oly rövid, Az utak végén az örök rög int. fő volna egyszer, végre, tudni már, Hogy szomorú fejünkre itt mi vár ? Isten nevében az ember felett Száz zsarnok Ítélt és kevélykedett. Jó volna egyszer kipróbálni még Az Ember jussát, az Ember hitét! Harangok, ágyúk, szuronyok helyett Zengjen, ragyogjon már a szeretet! Határok helyett a határtalan Jóság, amelynek igazsága van! Kaszárnyát, börtönt lerombolva mind, Szárnyaljanak egekbe álmaink! Versnek, zenének szárnyán szálljattak Az Isten szabad sátora alatt. Vörös májusra vígan zöldetö Szabad májust hadd hozzon a jövő! Legyen majális minden napodon Ó Ember, hittel én ezt dalolom. ') A költő legközelebb megjelenő új könyvéből, Hittel, reménnyel május ünnepén, Ó Ember, Testvér, de szeretlek én! JUHÁSZ GYULA. II. AZ UTOLSÓ VACSORÁN. Már vártuk rá halóit­as ciprusok. Már hívogatták golgotái árítyak. 0 ciprus! dalod álmokat susog, Ó árny! be jó vagy­­ innak, aki fáradt.I Még egy pohár bor, egy szelet kenyér És azután indulni fel a hegyitek, Be szomorít az utolsó tenyér, Hol ácsol­juk az utolsó keresetet! ... De ez az óra még halkan dalol, De ez az este még lágyan susog, Oly szép lehet az élet valahol Mézes az álom és édes a csók.­­ János, hajad bús szőkesége fáj És lelked ifjúsága szent "nekem, Oly tavaszi lesz töte ez a táj És hegedül a hold­unni hegyen! János, daloló szivemen pihensz És kék szemed a mély szemembe néz, Álmodó tenger szomorú sietned És bánatom e kék tengerbe vész, Ne sírj, tiéd az élet titka még, Ne félj, ha holnap a kárpit hasad, Az ajkadon az élet csókja ég és ifjúságtól szőke még halad! JUHÁSZ GYULA: III. SZÉP VOLT, lopott fények: én tőletek tanultam­ Szeretni a nagy, örök fényeket. Berlin, május 1. A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: A weimari német nemzet­gyűlés szeptemberben valószinüleg Berlinbe teszi át székhellyét. Hazug napok ragyogták be az u­tam De mégis fénytől voltam részeg és Beteg. Lopott fény, áldott légy, ó szerelem, Mely egy hazug nő szőke haján égett Mely sok sírást és dalt hozott nekem 5 tragédiát, melyen kémig, aki Nem éri meg. Lopott fény, áldott légy, dicsőség. Mely ifjúságom távol havasán Csipogtál néha, mint hideg meddőség, Hiú fény, elvesztél és itt maradt A magány. Lopott fények, és mégis áldva elidom A szittpadi lámpák tölt sugarát Es melegszem sok izzó, régi lángon. Ó Anna, ó Hir, én két csalfa párom, j Hadd gondolok mégis dalolva és Sírva rád! JUHÁSZ GYULA. IV. MINDENKINEK. Ó emberek, szeretni kell a földet S szeretni kell borút és bánatot, Örülni kell derűnek és esőnek , dalolni kell, h­a minden elhagyóét. Örülni kell a gazdag hervad­ásnak, hka ölni kell a téli sírokon, Szeretni kell a csillagot s a­z dómat És tudni kell, hogy gyöngy és könny rokon! Ezt hirdeti ma nektek egy magányos, Báintos ember, aki messzi ment, Ki mosolyogni tud mrsz bambához . S vágynak, reménynek rég békét szeid. " JUHÁSZ GYULA. < (

Next