Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-03 / 99. szám

Nagysád, nem remeg meg arra a gondolatra, hogy így is történhetett volna és utólag, el­késve kiderült volna, hogy a fátyol mégis jó? Vagy talán arra a gondolatra remeg meg, hogy olyan időket kezdünk élni, a terem spa­ráját, amikor az ilyesmi már nem történhe­tik meg? Pardon, a fátyol a korzón nem úgy volt megkötve, ahogy én az üzletben megkötöttem. Egyet azonban sehogyse tudok­­ magamnak megmagyarázni, miért méltóztatott pogrom­ért esedezni, hiszen én nem vagyok­­ zsidó és egyik ősöm se volt az. Tisztelettel JRőfös Geysa kereskedősegéd. Reöfeős Geíjza. HÍREK 000 — Felavatták az uj Munkásotthont. Szép ünnepség keretében avatták fel május else­jén a Berlini­ körúton levő új Munkásotthont, amelynek udvarát virágokkal és májusfákkal díszítették föl. Az ünnepélyes alkalomból ki­­lenc-tí­zezer munkás jelent meg a földí­szí­tett udvaron. A munkásdalárda és a régi mun­­kászenekar a bejárattal szemben felálltott emelvény körül helyezkedett el. Az ünnepség a munkásindulóval kilenc órakor kezdődött. A munka imáját áhítatos lelkesedé­sen hall­gatta az ünneplő munkásság. Ezután Ferenci József párt­titkár mél latta a nap jelentősé­gét. Kijelentette, hogy a munkásság emelt fővel, büszke öntudattal veszi át az új épü­letet, amely szintén szűknek fog bizonyulni az egyre növekő párt­hívek befogadására. A tetszéssel fogadott beszéd után Olejmyik Jó­zsef elvtárs emelkedett szólásra. Ismert tette az 1889-ben megtartott harmadik Intern­atio­­n­­ali határozatát, amely május elsejét az eg­ész világ munkásságának ünnepévé avatta. A nagyhatású beszédet több felszólalás, sza­valat és énekszámok követték, majd Peren­­­czi párt­titkár zárószavaiva­l az udvaron tar­tott ünnepség befejeződött. A munkásság ez­után az emeleten levő díszterembe vonult, a­melynek színpadáról többen felszólaltak. Az impozáns ünnepség 12 órakor ért véget. A városi hatóság részéről Deb­re János­ kor­mányzóbiztos jelent meg az új Munkásotthon felavatásán. — Megkezdődött a házbéremelés. Két na­p óta városszerte sokat beszélnek arról, hogy a háztulajdonosok nagy része — élve az első kedvező alkalommal — május 1-én fölemelte a házbért. A fölemelés mérték­e az eddigi házbér 40­—60 százaléka között mo­zog. A háztulajdonosok egy részének­­ ez az offenzívája a polgárság belátásos, a helyze­tet mérlegelni képes rétegei előtt is a legna­gyobb visszatetszést keltette. A munkásság­nak persze megvan a külön véleménye erről az eljárásról. Vannak természetesen esetek, amikor­­ indokolt a házbéremelés. Az a nagy­mérvű emelés azonban, amelyet egyes házi­gazdák­­ mindjárt az első alkalommal élni akartak, egyetlen esetben sem indokolt s mél­tányos. A legtöbb ember, aki keresetére van utalva, nem bírja el a nagy házbér emelést A jogosulatlan eljárások ellen továbbra is vé­delmet nyújt a lakáshivatal. Ezer koronánál kis­ebb ház­bért nem lehet, ezer koronánál na­gyobb házbért pedig­ csak tíz százalékkal le­het emel­­ni. — Mit írnak Szegedről Szabadkán. A rendkívüli viszonyok miatt most a szomszé­dos városok is nagy távolságra esnek egy­mástól. Szabadkán époly kevéssé­­ ismerik a szegedi állapotokat, mint ahogy Szabadká­ról is többször terjednek el Szegeden valót­lan hírek. így történhetik meg, hogy az egyik szabadkai lapban a következő tudósítás je­lent meg feltűnő helyen szegedi keltezéssel: Ma itt a francia parancsnokság védelme alatt magyar ellenkormány alakult. A kor­mány tagjai részben a polgári pártok, rész­ben a mérsékelt szocialisták soraiból kerültek ki. Az új kormány legelső feladata lesz n­­emzeti hadsereget szervezni. Közelebbi rész­letek hiányoznak. — Miért nem jelent meg a Délmagyar­ország. A villanygyári munk­ások az­ idén úgy értelmezték a május 1-i m munkaszü­netet, hogy az április 30-án esti 12 órától május elseje esti 12 óráig tart. A lapok erről a megálla­podásról előzően nem tudtak, a lapokat tehát ki is szedték, de kinyomni nem lehetett őket, miért a villanyáram 30-án este 12 órakor meg­szűnt. A villanygyári munkások munkasz­ü­­net­e május elsején este háromnegyed kilenc óráig tartott. Május 2-án­ azért nem jelent meg a Délmagyar­ország, mert elsején a mun­­kásü­nnep miatt a szervezett munkások nem dolgoztak. — Pontosan kell járni az egyetemre. Budapestről jelentik. A szovjet kor­mány az összes főiskolai hallgatóktól, akik tényleg Bu­dapesten tartózkodnak és az előadásokat lá­togatják, bekérette az indekszeket. Ezáltal meg akarja állapítani, kik a tényleges egye­temi hallgatók s a jövőben mint ilyeneket csak ezeket fogja elismerni. Azokat, akik csak beiratkoznak és aztán felé sem néznek az egyetemnek, nem tekintik főiskolai hall­gatóknak. — A város nem fogad el kétszáz koroná­sokfít. A közélelmezési hivat,al, mint ismeretes, nagyszabású kereskedelmi akciót kezdett. En­nek egyik fontos része a tengeri beszerzés. Egy métermázsa tengeri 220 korona lesz,­ha az árát előzetesen­­ f fizetik. Fizetési eszközül azonban a közél­elme­zés­i hivatal nem fogad el kétszáz és huszonöt koronás bankjegyeket. Ne­­m tekintve azt, hogy egyik szegedi keres­kedő cég, mint a lapok hirdetései közt olvas­­ható, 140 koronáért ajánl egy métermázsa tengerit, mégis csak fel kell szólalni az ellen­, hogy maga a város értékeli így le bankje­gyeinket. Feltétlenül vissza kell vonni ezt a rendelkezést, m­:rt_ káros és indokolatlan. A hatóság bünteti azokat, akik a bankjegyeket nem fogadják el, a város sem utasíthatja te­hát azokat vissza. — Tápé, Algyő, Dorozsma csatlakozása Szegedhez. Közölte a DHmagyarország, hogy Tápé, Algyő és Kiskun­dorozsma községeik előljáróságolinak vezetőségei tárgyalást kezd­tek a vércsi tanáccsal, nem lehetne-e a köz­ségeket közigazgatás tekintetében ,sorosab­ban Szegedhez csatolni. Tápé, A­lg­­yő, Dorozs­­ma, épp úgy, mint Szeged,­ teljesen el vannak zárva Budapesttől és a megye székhelyétől, Szentestől s így minden központi irányítás nélkül, egyedül a rangok csekély anyagi ere­jére támaszkodhatnak. Azt remélik, hogy Szegedhez való csatoltatásukkal könnyebben szrezhetnek majd pénzt, esetleg élelmiszert. Az ügy a francia kormányzóság­­ elé került, ahonnan dr. Deb­re János kormányzóbiztos pénteken a következő átiratot kapta: Minthogy a jelenlegi körülmények foly­tán Algyő, Tápé és Kiskun­dorozsma községek észak felé nem közlekedhetnek, közigazgatá­silag Szeged városához csatolandók. Neve­zett községek polgármestereik kérelmére Szeged város kormányzóbiztosának lesznek közvetlenül alárendelve. Betrix ezredes, vá­roskormányzó. A rendőr­ség külön­választása a kar­hatalmi kirendeltségtől. Betrix ezredes, vá­rosparancsnok úgy rendelkezett, hogy a vá­rosi rendőrséget külön kell választani a határ­­rendőrségtől, csendőrs­égt­ől és a katonai őr­ségből szervezett csapatoktól. A rendőrség közvetlenül a polgármesternek, a karhatalmi k­irendeltség Tabódy Zsolt parancsnoknak van alárendelve. Amennyiben a ket főnek együtt­működése szükséges, arró; dr. Den­te kor­­mányzófcsttPS­­ intézkedik. — Uj­szegedről elvonulnak a szerbek. A szerb katonaság szerdán reggel parancsno­kuk, Nikolics százados vezetésével elvonult Újszegedről. Távozásuk előtt kocsikat, lova­kat és kincstári tárgyakat rekviráltak a szer­­bek. A szerb cse­ndőrség és határrendőrség Újszegeden maradt. A szerb csendőrségnek a vezetője egy Popov nevű őrmester, aki ez­előtt városi rendőr volt. A szerb katonaság elvonulásával ismét aktuális lett Újszeged­nek közigazgatási egységesítése Szegeddel. Re­mélhető, hogy­ ennek most már nem lesz aka­dálya. — Zavar a munkaügyi bír­óságon. A sze­gedi bíróságok pénteken megkezdték műkö­désüket. A munkaügyi bíróságon azonban az elő nap kis zavar támadt. Betrix ezredes ren­delete értelmében ugyanis a régi rend szerint kellett volna tárgyalni, vagyis úgy, hogy az egyik ülnök munkavállaló, a másik munka­adó. Csillag László és Kiss Samu járásbíró­nál azonban a munkavállalók kijelentették, hogy ők nem hajlandók abban az esetben az ülnöki tisztet betölteni, ha a másik ülnök mun­kaadó. A munkavállalók elhatározásukhoz ragaszkodtak, így nem is lehetett letárgyalni azokat az ügy­eket, amelyek ennél a két­­ bíró­nál voltak tárgyalásra kitűzve. Az hdrikovics Árpád járásbíró mellé beosztott munkavállaló hajlandó volt az új rendszer mell­lett is betöl­teni az elnöki tisztet, itt a péntekre kitűzött tárgyalásokat m­egtartották. — Fogytán a levélbélyeg. A szegedi pos­tának a forgalomból való, szinte teljes kizára­­tása, súlyos hátrányokkal jár.­­A posta is ki­fogyott­­ a pénzből s az állami segítségre nem támaszkodhatik. Kifogyott a posta a levélbé­­lyegekből itt, amelyekből már csak igen kevés készlet van. A bélyeg most nem igen kell le­velekre, hiszen a levélforgalom minimális. Az aprópénzhiány azonban már régóta arra készíti az embereket, hogy a­ posta­bélyeget fizetési eszközül használják. A távírdán, a teleonközpontban kellenének bizonyos anya­gok, amelyeket időnként pótolni kell. Ezért a főposta vezetősége részéről azt kérték pénte­ken a kor­mányzóbi­ztostól, eszközölje ki a francia parancsnokságtól, hogy a szegedi fő­posta megbízottja Budapestre utazhasék.­­ A hídon szabad a közlekedés. Hiva­talos hirdetményt közöltek, amely szerint áp- Szombaton és vasárnap A szenzációk szenzációja nagy sláger dráma 4 felvonásban. A filmgyártás egyik leg­kiválóbb produktuma. ♦ Előadások fél 6 és fél 8 órakor, vasárnap 3 fél 5, 6 és fél 8 órakor Szeged, IMS. május Sé

Next