Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-01 / 159. szám

2 Tegyünk félre minden differenciát, mert most csak egy hivatásunk lehet: Magyarország vissza­szerzése. Pár szót kívánok még mondani arról,­ hogy mit vesztett a fiatalság és miféle­ kilátásai le­hetnek a jövőben. Az ötéves háború a fiatalság tanulmányait a legnagyobb mértékben­­ megza­varta. A régebbi kormányok bizonyos könnyí­téseket tettek a tanulmányok folytatása terén. Nem akarnám ezt abban az értelemben foly­tatni, hogy a könnyítés egyenlő legyen a­ tu­datlansággal, de ha sikerül az országnak vissza­­hódítása, remélem, abban a helyzetben lesz a kormányzat, hogy formalitások tekintetében könnyítéseket tehet, de úgy, hogy ez ne jelentse a fiatalság kulturális színvonalának csökkentését. A külügyminiszter beszéde. Ezután gróf Teleki Pál külügyminiszter be­szélt. Azok között a kötelességek között, — mondotta — melyek fiatalságunkra várnak, egy nagy kötelesség van: oly hiányt pótolni, amelyet eddig nemcsak a fiatalságunknál, de az egész magyar közönségnél is sokban ta­pasztaltam. Ez az, hogy a mi tekintetünk ál­landóan a kerítésen belül maradt, hiszen egész állami életünk s egész politikánk­ az Ausztriához való viszonyunknak hogyan-mikéntjében s an­nak megítélésében nyert kifejezést. A külvilág­ról roppant keveset tudunk s a külvilág iránt kevéssé érdeklődünk. Ez a momentum a mai körülmények között óriási súllyal nehezedik a mi újjászülető társadalmunkra. Ennek meg kell változnia. Ha Magyarországnak, mint független és önálló államnak a szekere rudját akarjuk irányítani, akkor ezt nem lehet felelős vagy fe­lelőtlen egyének kezére bízni, hanem közvéle­ménynek kell ebben kialakulni s ez a közvéle­mény kell, hogy részben irányítson, részben támogasson bennünket. (Igaz, úgy van!) A fiatalság kötelessége, hogy e tekintetben segít­ségünkre legyen, menjen ki akár nélkülözések árán is a külföldre, ott a magyar ügynek legyen a zászlóvivője, de egyszersmind ismerje meg a külföldet és hozza be tapasztalatait. Ezután a földrajzi példákkal világít arra, hogy mit ért nemzet alatt s hogy miért tartja a felületes módon hirdetett nemzetköziséget abszurdumnak. Csak a nemzeten át lehet va­laki a jól fölfogott nemzetköziségnek s az emberi­ségnek szolgálatára. Bizonyítja, hogy nem tudo­mánytalan dolog nemzetinek lenni, nem ellenkezik ez a műveltséggel, a civilizációval s nem túlhaladott álláspont, mint ahogy azt so­kan szeretik hirdetni. A nemzetköziség nem egy további stádium, mert a nemzetek a na­gyobb életközösséget ép úgy, mint a tájak, mint az állatfajok s mint minden a világon elmúl­nak, de csak lassankint A nemzettől a nem­zetköziséghez nem egy lépés vezet, azt nem lehet egy óra alatt, egy esztendő alatt megol­dani. Mert ha a nemzetek elmúlnak, akkor ezek helyét nem a nemzetköziség, hanem más nemzetek foglalják el. Látjuk, hogy mindenütt széles e világon erősbödik a nemzeti eszme, ami természetes következménye annak az ab­szurditásig vitt nemzetköziségnek, mely a ter­mészetes folyamatot akarta átalakítani. A ter­mészetes élet erőszakos átalakítása pedig, amint azt minden dialógus tudja, csak a halál lehet. (Úgy van! Tetszés.) Ezután a díszgyűlés egyhangúlag a követ­kező határozati javaslatot fogadta el : „A Magyar Főiskolai Hallgatók Nemzeti Szövetsége, mint egy test, egy lélek, sorakozik azok mögé, akik az ezeréves Magyarországot a bolsevizmus karjaiból akarják kiragadni s ha kell, vérét is áldozza a nemzeti eszme diadalra juttatásáért.“ Ezután Molnár Miklós elnök mondott tet­széssel fogadott záróbeszédet, mire a díszgyü­­lés véget ért. URÁNIA TELEFON 872. Pénteken, szombaton és vasárnap: Reprizl Reprhel HENNY PORTENNEL a főszerepben.­­*­A drágakövek. Dráma 4 felvonásban. Ezt megelőzi: Mire képes a szerelem? Vígjáték 3 felvonásban. — A fő­szerepben OTTO TREPTOW. Előadások hétköznapokon 5, 7 és ‘/a 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7a ^ és 7a 9 órakor. MA GY. TUD­ V SZÍNHÁZ. DÉLMAGYARORSZÁG Taft kritikája a népek ligájáról. Az Egyesült­ Államok volt elnöke, Taft, levelet intézett a köztársasági nemzeti bizott­ság elnökéhez, amelyben a népek ligája ter­vének a szenátusban történendő elfogadására bizonyos magyarázó tervet ajánl, abban a reményben, hogy elég szenátort tud egyesíteni mindkét párt részéről a középen, hogy a szerződés terjedelmes változtatásait elkerüljék és elfogadják a békeszerződés ratifikációját. A levél nyilvánosságra hozatalának első eredménye az volt, hogy azok, akik még pénteken a békeszerződés barátai voltak, annak eredeti szövegezésében arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy az elnököt kény­szeríteni­­ fogják bizonyos fentartások elfoga­dására. Habár Taft levelében azt mondja, hogy tervének célja megkönnyítené a békeszerződés kielégítő ratifikációját, mégis a levél legfon­tosabb része az a támadás, amelyet Wilson és közigazgatása ellen intéz. Az állítja, hogy a jelenlegi helyzet teljesen megfelel a Wilson­­féle adminisztráció háború alatti pártoskodó színezetének és támadja az elnököt azért, mert a béketárgyalásra oly bizottságot vitt magával, amelyben a republikánusok nem voltak képviselve. Ezzel a bizottsággal kül­földre menve, túlságosan hangsúlyozta a sze­mélyi elemet a szerződés szerkesztésénél. Taft azt, a változtatást ajánlja, hogy az Egyesült­ Államok tartsák fenn annak a lehe­tőségét, hogy a ligából két évi megfigyelés után kiléphessen, hogy a Monroe-elv fentar­­tását követeljék és hogy azon különbségek, amelyek a nemzetek közt a bevándorlási és tarifa kérdésekben felmerülnek, ne legyenek a ligának alávetve. Ugyanabban az időben világosan kijelenti, hogy hajlandó a ratifikációt fentartás nélkül elfogadni. Az angol bányászsztrájk. Az angol bányászsztrájkban a helyzet jelen­tékenyen javult. A bányászok nagy része mun­kába állt, így különösen Motindhanban, North­­saffordban, Mommouthban, Derbyben és Lan­­cashiben. Remény van arra, hogy a munkát másutt is megkezdik. (Journal des Debats jul. 26.) Szelíd, '9­9 augusztus 1. A románok Temesváron és Temes m­egyében. Temesvár. A szerbek tudvalévően elhagyták Temesvárt. A parancsnokságot de Tournadre tábornok vezetése alatt a francia hadsereg vette át, a közigazgatást pedig a románok. A nagy­szebeni román kormányzótanács rendeletére dr. Cosma Aurél, Temesvár és Temes megye prefek­tusa, aki ma vette át hivatalát. Dr. Cosma meghagyta állásaikban az összes tisztviselőket. Ukrán—román közeledés. Az ukrán kormány összeköttetésbe lépett Ro­mániával. Mazijewicz volt minisztert nevezték ki Bukarestbe Ukrájia provizórikus képviselő­jévé. (Le Petit Parisien junius 25.) XCSST Briliánsokat, használt ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ARS AM megvételre keresünk. 254 Fischer Testvérek S2 K A francia város­­kormányzó rendeletei. A városkormányzó alábbi rendeletei érkez­tek szerdán a polgármesterhez: Parancs a gyűlések bejelentéséről. A városkormányzó-ezredes kivétel nélkül megtilt minden összejövetelt, melynek meg­tartására az engedély nem tőle lett előzőleg kieszközölve. Az engedélyezést kérő kérvényeket a pol­gármesterhez kell benyújtani, aki azokat véleményével ellátva átteszi a városkormány­zóhoz. Minden nem engedélyezett összejövetel szét lesz oszlatva a városi rendőrség által. A ren­dezők le lesznek tartóztatva és elitélve. Rendelet a szesztilalom ügyében. Az ezredes-kormányzó elrendeli, hogy f. évi augusztus 1-től kezdve kizárólag a ven­déglőkben van megengedve személyenkint három deci bor felszolgálása, mig a kávé­házakra ez az engedély nem vonatkozik. Jelen parancs megszegése büntetést von maga után. Színház- és mozi-cenzúra. Színház, mozi és hasonló előadások to­vábbra is tarthatók, de az előadások program­ját előzetesen okvetlenül be kell mutatni a francia cenzornak. Kérvények a polgármesteri hivatalhoz. Bárki, aki valamilyen kérelemmel akar a francia parancsnoksághoz fordulni, az ezen kérelmét röviden, értelmesen, magyarul meg­írva ne a francia parancsnokságnál, hanem a polgármesteri hivatalban dr. Szendrey Jenő titkárhoz nyújtsa be. Innen mennek a kérvé­nyek a város kormányzójához és onnan el­intézés után ide jönnek vissza. Öngyújtóktűzkövek úgy nagyban és kicsinyben kaphatók a f­­EDI SPEC-1-ITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai­ utca 11. szám alatt. 1­3 Telefon 15-20

Next