Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-01 / 208. szám
üveget és zongorát is , szállít szigetországba: e két cikkben ugyanis a német gyártmányok nem’ az ár...’, hanem a minőség tekintetében felülmúlhatatlanok. Üveget és játékárut egyébként már Ausztria is exportál. A cseh lapok is tudomást vettek már arról a lázas ipari munkáról és arról a nagy fellendülésről, mely Németországban tapasztalható s közük, hogy Csehszlovákiában az utóbbi hetek alatt erőben csökkent a munkanélküliek száma, mert legtöbbje átment Németországba, ahol azonnal munkát kapnak. Bizonyos, hogyha Németország így folytatja, csakugyan rövid néhány év alatt kiheveri háborús veszteségeit. K 269 Megjelent a KRDÉSZ-FFI/KÖlCSÖN KÖNYVTÁRönyvjegyzéke Magyar, német és francia könyvek. Kölcsöndíj navonta 6 kor. Zrinyi u. 2. sz. Telefon 12—8o. DÉLMAGYARORSZAG ■ ---- ítélet a zsírcsempészési ügyben. (Saját tudósítónktól.) Kővágó Mátyásné és társai zsírcsempészési ügyében, amelyet három napon át tárgyalt a kihágási bíróság, kedden délelőtt hozott ítéletet Árvay Ferenc kihágási bíró. Az itéletkihirdetés előtt a kihágási biró felolvasta dr. Simkó Elemér t. főügyész vádindítványát. Az ügyész kizárólag Kővágó Mátyásné ellen emelt vádat, a többi terheltekre vonatkozóan nem látott indokot a vádemelésre. A kihágási bíró azonban az ügyészi indítvány ellenére valamennyi terhelt ellen folytatta tovább az eljárást. A rendőri büntető bíró ugyanis nincs kötve az ügyészi indítványhoz. Dr. Némedy Gyula védő a terheltek felmentését és a lefoglalt zsír visszaadását kérte. Azzal érvel, hogy Kővágóné jugoszláv területen lakik, ennélfogva csak az ottani jogszabályok lehetnek irányadók ránézve az ügy elbírálásánál. Miután pedig az újvidéki minisztérium közélelmezési tanácsa részére egy olyan értelmű igazolványt állított ki hogy élelmiszereknek vándorszerü árusítására jogosult, ennélfogva a zsírt teljesen jogosan vásárolta és jóhiszeműen hozta azt be Szegedre. Az itteni jogszabályok alapján lehetetlen elitélni. Papp Ida szerepe érthető. Miután bizonytalanná vált állása a városi fuvarozási üzemnél, önálló exisztenciát igyekezett magának teremteni és szállítással akart foglalkozni. Azért serezte az autót, melynek ez volt első útja és ha az ut sikerül, akkor rendszeresen foglalkozott volna szállítással. Papp Karolina kizárólag testvéri gondoskodásból segédkezett nővérének. A tanúk megcáfolták azt a rendőri vallomást, hogy Papp nővérek a zs árát Péter révén kifizették Kővágónénak. Kiss József sofőr , csupán mint műszaki ember működött közre a szállításnál. Árvay bíró ezután kihirdette a következő ítéletet: Kővágó Mátyásáét azért, mert közszükségleti cikkeket továbbadás céljából beszerzett és forgalomba hozott hatósági engedély nélkül, két hónapi elzárásra mint főbüntetésre továbbá behajthatatlanság esetén 100 napi elzárásra átváltoztatható 2000 korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre .Papp Idát és dr. Papp Karolinát azért, mert szándékosan elősegítették és megkönnyítették a kihágási cselekmény elkövetését, fejenkint 1000 korona pénzbüntetésre, mint fő és behajthatatlanság esetén 50 napi elzárásra átváltoztatható 1000— 1006 korona maíiéHMntézésre ítélte a rendőrhatóság; Papp Ferenc és Kiss József terheit ♦»UM worlifT !»>Wháffá's sitTUT» ’ 1 következményei alól felmentette. Az ítélet a zsíros szalonna elkobzását is kimondja. Az eladásából befolyt pénzösszeget a rokkant katonák segélyalapja javára fordítják. A bíróság nem akceptálta Kővágóné iparigazolványát, azért, mert a szegedi árvizsgálóbizottság szakvéleménye szerint az csakis élelmiszereknek kis mennyiségben való vásárlására és a fogyasztóknak közvetlenül való eladására jogosította fel Kővágónét, nem pedig nagybani kivitelre továbbeladás céljából. Az itteni jogszabályokat azért alkalmazta a bíróság, mert a forgalombahozatal itt történt és Péterréve egyelőre még nem tekinthető külföldnek. A szerb minisztérium által kiállított engedélyt csak utólagosan eszközölték ki, amikor a kihágási eljárás már folyamatban volt. Papp nővéreket részben saját beismerésük, részben pedig a tanúvallomások alapján kellett elítélni, amennyiben tevékenyen közreműködtek a szállítás lebonyolításánál. Papp Karolin a csootgyárban egyenesen kijelentette, hogy eljönnek a zsírért, mihelyt az autót kijavítják. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a védő ellenben felebbezést jelentett be. Tisztelettel tudatjuk, hogy Szeged, 1919 október 1 ------ -----------—- Pr. Sándor és Kovács bejegyzett cég alatt 2470 Szegeden, Kossuth Lajossugárút 8. szám alatt bankbizományi és áruforgalmi irodát nyitottunk. — Foglalkozunk úgy a bank-, valamint az áruforgalom körébe tartozó összes ügyleteknek saját számlára való lebonyolításával, illetőleg közvetítésével. Berni lensse Kiss D. palota - ^ : Tóth Péterrel szemben. Valódi Cotiv, D’orsay Koubigant Arvs, Duddo,iS parfümök gerkimérve és eredeti üvegekben. bigam- pouderek -- Houminden színben és illatban. Roger- Gallet-féle fogkrémek és szappanok ,rek. Borotva- és reamcar-készletek ízléses kivitelben. Hajvíz, Menthol szájvíz, eredeti kölni vizek, mindezekből dús választék. 274 .- -- ----- , n-.. ......... IROGbP mechanikai üzlet. Mindennemű trágÉgsk javítását és évi jókarbantartását jutányosan elvállalom. Használt és ti írógépek kaphatók. Skerült legjobb minőságű írógép-szallágot és carboncégpapírokat beszereznem! Telefonrendelést azonnal szállt! 221 Szegedi Tábla, Törvényszék és Járásbíróságok írógép műszerésze. Somogyi-utca 24. szám. 8 " . Telefon-szám 1322*-. _ , ,, J ... •• f* %1'r* , • 1 - 1 -■ ff : V xMB; ; fodorMjhálytextitarun gyllfereskeäese Szeged, Tisza LaJOS-körút^S Korona-I. sarok. 8 (Központi Tejcsarnok mellett) Ü* ■__ __^ A sztrájk miatt elbocsájtott üzletvezető. — A békéltető-bizottság tárgyalása. — (Saját tudósítónktól.) Korképbe illők azok az adalékok, amelyeket a békéltető-bizottság keddi tárgyalása felszínre hozott. Reisz Jenő üzletvezető ügyét tárgyalták, aki csekély hat esztendeig szolgálta jóban-rosszban gazdáját, Szántó Mihály cipőkereskedőt, miglen a júniusi sztrájk alkalmával többszázad magával kenyér nélkül az utcára került. .... Reisz Jenő majdnem huszonötezer koronát követel egykori főnökétől felmondási időre járó illetmény és végkielégítés címén. Szántó Mihály cipőkereskedő védekezik ügyvéddel és egyelőre csupán harminckét tanúval.” Alperes előadta, hogy Reisz nem volt üzletvezető. Csak segéd volt. Azután meg önállóan is foglalkozott cipőárusítással. Azalatt, amig alkalmazott volt. Szóval alkalmazott is volt, meg cipőkereskedő is volt. Azután jött a proletárdiktatúra. Reisz cipőbiztos lett. Egyenesen segédből küzdötte fel magát a cipőbiztosságig. Mint cipőbiztos terrorizálta a cipőkereskedőket. Azután meg a beszerzési ár felére maximálta a cipőket. És állandóan politizált a cipőboltban. A lakásán is árusított cipőket. Titokban. Nem hajlandó végkielégíteni a volt cipőbiztost. Reisz Jenő üzletvezető szerint 130.000 korona volt a kisbolt adóssága a háború előtt — a háború után pedig nemcsak adósság nem volt hanem jókora plusz. Legalább annyi, mint amennyi azelőtt adósság. Tényleg árusított titokban a háznál — Szántó főnök úr cipőiből. Úgy 60—70.000 korona értékű cipőt helyeztek el nála — nem azért, mert már nem fért el a boltban ... A főnök úr — folytatta — annyira haragudott rám, mert szocialista voltam. Csak a politika fájt neki. A becsületességem, ügyességem és üzleti érzékem nem fájt neki. Hogy fájt volna, amikor egy nap 195 pár cipőt adtam el 35.000 koronáért a boltban. Én kiszolgáltam. Ő csak a pénzt szedte ... És méghozzá szocialista cipőket. Mert én protezsáltam a főnök urat a minisztériumban, hogy kapjon szocialista cipőket. Először nem kapott, másodszor kapott. A cipő nagyon jó volt, hiába szocialista volt. Mert keresett a szocialisták cipőjén... Ami a maximálást illeti, annyira a beszerzési ár felére maximáltuk a cipőket, hogy főnököm egy gyerekcipőn 75 koronát kereshetett. Az alperes ügyvédje egy listáról kezdte olvasni a tanuk neveit, akiket ki akar hallgattatni. Mindössze 32 tanú volt rajta. A bíró gyorsan elkérte az ügyvédtől a listát, nehogy még néhányat hozzáírjon. Miután alperes többször hangoztatta, hogy „nem hajlandó elzárkózni“, de nem fizet, megkezdték a tanúk kihallgatását. Először egy Sajó nevű fiatalember beszélt. Ott volt, amikor az elcsapás történt. A Szántó úr akkor azt mondta, hogy nagyon meg van elégedve a Reisz úr becsületességével és szorgalmával, de mert vénember létére elhagyta magát bolondítani fiatal tacskóktól és sztrájkolt, nem tűri tovább az üzletben. — És tud-e arról, — kérdezte a bíró — hogy Reisz kapott províziót a főnőkétől? — Igen ! Én többször vettem át cipőket Szántótól eladásra és amikor visszavittem a fönmaradt cipőket, azt mondta, úgy vigyem, hogy Reisz ne lássa, mert neki províziót kell adni belőle ... Még egy tanút hallgatott ki a bizottság, aki azt bizonyította, hogy Szántó nagymennyiségű árut tartott raktáron Reisznál, hogy Reisz províziót is kapott a fizetésen kívül és hogy üzletvezető volt. ’ ! : A biró azután elnapolta a tárgyalást ése maid legköffiten TöigrMjtk a ftMKEfcéPtsru kihallgatását