Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-23 / 227. szám
ik p | j [ : • 1 , j ( "ELŐFIZETÉSI ÁRA: Szeged, 1919 VIII. évfolyam 227. szám. Serkesztőség : ÁH .sz.UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség teefonja : 305. > adóhivatal: yArasz utca 9 A kiadóhivatal telefonja : 305, Csütörtök október 23. Kész a pakli? 1. Fővárosi ébredő újságokban Fordulat ihtt és hasonló címekkel cikkeket olvasunk, amelyek arról biztosítják az aggódó új nemzedéket, hogy rendben lesz minden, meglesz a pártközi béke, megtaláltákó megváltó igét, immár kész a paktum. ■ Kikkel, mikkel? Azt se titkolják, azt is elárulják. A miniszterelnöki palotában nagy tanácskozás folyt éjnek évadján.Megjelentek Lukács László és még vagy harminc ilyen magyar nemes és sikerült az ellentéteket áthidalni, sikerült a lényege s dolgokban megegyezésre jutni, sikerült egy kalap alá vonni, egy tető alá hozni a külömböző egyéni és közérdekeket. Egyszóval és kertelés nélkül ezt jó magyarán úgy mondották eddig a poliikai berkekben: kész a pakli! Igen, kész a pakli és áll a vásár, a magyar nemzet íj t 5rére szép csöndesen megegyeztek és iegyeztek Friedrich Istvánék és Lukács L Lászlóék. A régi munkapárt és az ujj norelui párt. A régi munkapárt, amelyik a világháborúba és végromlásba vitte a szegény magyart, hogy a zavarosban *alászhasson, hogy a kitörni készültelső feszültséget a frontokra elterelje, hogy a marhákat vígan sózhassák és a r ■ 1akkancsokat vígan szállíthassák ötöd fél <•ig a Ion nevében. Tiszt Istvánt már nem tudják föll njjmasztni haló poraiból és igy a bihari kortesnta szerint ezt éneklik: Egyet háné, ha nincs más, éljen Lukács! ^ Bizonya a Vadász Lipóték se maradnak le a pirtközi pakliból. De ..akkor mi ■I *sz, vájjon mi lesz a keresztény zene. ^szánsszal? Mit szól mindehhez ön, kedlyViszabó Dezsőm? A legközelebbi terv az volt, hogy tíz napon vagy egy éven belül (addig üsd a vasat, mig meleg!) össze fogják hívni a régi képviselőházat és ezen a legutolsó diszilésen Lukács László és társai majd egyértelműen bizalmat szavaznak Friedrich István és társainak. A halottak föjtrmadik és kórusban zengik: Ave ! Caesar, mortui te salutant! Utóvégre na marhá kat lehetett sózással dopingolni, í’ az embereket is lehet szavazással? Itt azonban egy hiba csúszott be a számításukba, éppen most jön a híre hogy a békekonferencia egyáltalán nem óhajtja, hogy a régi képviselőházat még egyszer összehívják a dunai palotában. Ezt a temetkezési egyletet nem kívánják se künn, se benn többé funkcionálni látni.Már most mi lesz Lukács Lászlóval, „Európa legnagyobb panamistájával“, ahogy őt egy kiváló politikus a hírhedt sópanama után elnevezte? És mi lesz társaival, egy megbukott, meghalt politika hazajáró kísérteteivel? Még mindig áll a bál és a vásár, még mindig gilt a pakli? Nem gondolják ezek az urak, hogy a nemzetnek is lenne szava, sőt ökle is az ő játékukhoz? Határozat. A békéltető bizottság működése tárgyában felmerült nehézségekre való tekintettel fennforog annak szükségessége, hogy a munkáltatók és munkások közötti vitás ügyek intézésének módozatai általánosságban újra tanulmány tárgyává tétessenek. Ennek folytán október 23-án 10 órakor egy bizottság ül össze a szegedi Ítélőtábla elnöki hivatalában. E bizottság összetétele a következő: Három munkaadó tag, kik közül egyet-egyet a Kereskedelmi és Iparkamara,a Kereskedők Szövetsége és az Ipartestület jelölt ki. Három munkás tag, kiket a munkások szakszervezete jelölt ki. E hat tag döntési joggal bír. Melléjük rendeltetik két ügyvéd, kik közül egyet a munkaadók, egyet a munkások szakszervezete jelölnek ki. Ezenkívül részt vesznek a tanácskozáson az ítélőtábla elnöke, a törvényszék elnöke. E két utóbbi tanácsadói minőségben. Jelen lesz továbbá az üléseken a városkormányzó-tábornok képviseletében egy tiszt, vezérkari tolmács, aki a tárgyalásokban nem vesz részt. A bizottság feladata, hogy a Tábornok- Városkormányzónak részletes javaslatot terjesszen elő oly igazságszolgáltatási szervek felállítására és működésére vonatkozólag, amelyek a munkaügyi bíróság és a jelenlegi Békéltető Bizottság helyett, hivatva lesznek a munkaadók és a munkások között, akár a múltban felmerült, akár a jelenben vagy a jövőben felmerülő vitás ügyben dönteni. E bizottság nevezetesen I. tanulmány tárgyává teszi a következő kérdéseket: Vajjon csak első fokon tárgyalandók-e az ügyek, vagy szükséges-e egy felebbviteli bíróság felállítása? Ez utóbbi esetben milyen legyen a két bíróság összetétele? II. Meghatározza a két bíróság működésének alapjául szolgáló jogszabályokat. A bizottság munkálatai szombat, október 25. délig teljesen befejezendők és a bizottság által kidolgozott tervezet vasárnap, október 26-án délben a Városkormányzó Tábornok elé terjesztendő. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. I Magyatádi Szabó István a szegedi szocialistákról és a nemzetköziségről. (Saját tudósítónktól.) A kisgazdapárt vasárnapi gyűlése után nagyatádi Szabó István tisztelői,kisgazdák és szocialisták társasvacsorát rendeztek egy tiszaparti halászkorcsmában. Egyik felszólalás hangzott el a másik után. A fehér asztal természetesen közelebb hozta egymáshoz a két világnézet képviselőit és a megértő hangulat egyhamar áthidalta azt a távolságot, amely elvekben, gondolkodásban és szokásban a két munkásréteget egymástól elválasztja. Végül nagyatádi Szabó István szólalt fel. A szegedi szociáldemokratákról és a szocialisták nemzetköziségéről beszélt a higgadtan és rendkívüli józanul gondolkodó parasztember. A gyűlölettel, elfogultsággal és bosszúval sűrített levegő nem homályosította el a magyar parasztot jellemző tájákozódóképességét és a köztudatba vetett jelszavak nem terelték el figyelmét a problémák lényegéről. — Kellemesen csalódtam — mondotta nagyatádi — a szegedi szocialistákban. A faluban nem ismerik a szocialistákat. Csak szocialista agitátorokat láttak és nem tudják máskép elképzelni maguknak a szocialistát, mint egy csapzott hajú, elvadult tekintetű, goromba hangú agitátort, aki nem ismer tekintélyt, hanem mindenkit meggyaláz és sárba ránt. Itt fegyelmezett, nyugodt hangú, mérsékelt, elvhű szocialistákat lát az ember. Ezeket jó volna a falunak bemutatni. A másik dolog, ami nagyon meglepett, a szegedi szocialisták magatartása. A szocializmussal úgy vagyunk, mint a vallással. Mindenki vallásos bizonyos mértékig, de azért az emberek felfogása a vallástól nagyon különböző. Egyik ember azt hiszi, hogy csak úgy üdvözül, ha negyven napot bőjtől egy esztendőben, a másik hússzal is megelégszik, a harmadik már tízzel, a negyedik még kevesebbel. Ugyanígy minden ember szocialista bizonyos mértékig. Az, aki a mai helyzeten javítani akar, már szocialista. De a szocializmusnak is vannak fokozatai. Egyik ember csak egy bizonyos határig vallja magát szociálisának, a másik tovább megy, a harmadik még tovább, a negyedik egészen az ábrándok ködébe téved. A végcélban sem ért mindenki egyet. Egyik nem akar hazát ismerni és a teljes nemzetköziség híve, azt akarja, hogy leomoljanak az országhatárok, a másik is nemzetközi, de azért magyar és hazafias, mint ahogy nemzetköziek a francia szocialisták, de azért pandák. Bizonyos vonatkozásban van is, kell is nemzetköziség, mint ahogy van és kell a vallásban és a kereskedelemben. Amikor a szocialisták azt mondják, hogy az isten segítsen erre vagy arra, akkor ez igazán kellemesen lepi meg az embert. — Ilyen hitvallás és gondolkodás mellett nagyon könnyen haladhatnak egy után a kisgazdák és a szocialisták. Ha így megy a szocializmus, nagyon kevés köztünk a küt 'T„Rövidárus“ fc Gizella-tér 3. szám. m Férfi és női ingek, harisnyák, kertyűk, gallérok, nyakkendők, zoknik, ““életadi Férfi és női szabó kellékek! Lyukselyem, gépselyem, quipsli, szabókréta, szabó tűk, csontgombok a legolcsóbb árban kaphatók. 278 „RÖVIDÁRUS“ Gizella-tér 3. szám. ■x. lönbség. Ezen az alapon egymáshoz. Természeesen: hatunk egy után, akik ad magyarságért egyáltalában . Olyan szocialistákká bizonyos mértékig, de rr vallják magukat, mindgya1 az ember, igy most a " Köszönöm önöknek eb kisgazdák nevében, akik gukat magyaroknak, ha az közel jutunk , kai nem haianmondják, hogy a kell harcok akik nemzetköziek ig ázoknak érzik és . ban találkozik /.cg.- iek táborában. i v. nyilatkozást a '»'.sorban érzik ma- A beteg üzlet rgalom. — A fűszer- és gyamatület árai. — Saját tudósitónkra Az üzleti forgalom vajmi siralmas most Maga ozágon. Ugy látszik, hogy a békekötés ? S a >okád alóli teljes felszabadulásig nem is kaphat erőre. A román és szerb hatása miatt ami jelentősebb árukészlet az őrségbe uthat, az Bécsen keresztül érkezik. Egyelőt! teld a kereskedem’ élet gócpontja számunkra n mindig Bécs, így a fűszer- és g , készleteknek, a trieszti importőrök élé: i ..ése révén, Bécs valóságos elosztó hely somszédos államok részéről óriási kCr ezen a téren, maximális árak ninc v az imputt.ok az árak emelkedésével irthatnak, míg a magyar kereskedőket a v;zéseik körül a még mindig fenti Hó i^femális rendesetek kényszerűen kötik a . tsmnál is. Különösen cseh-szlovák szárörténnek nagy átutalások, mivel a csellel zetnek. Kávétól alig van készlet. Bécsben ki riként 70 cseh koronával jegyzik. A kés a majdnem eltűntek, úgy hogy legitim kérem utján nem lehet kapni semmit, csak íicoscik utján. Ezek pedig nyúznak. Tea e htagebb idővel drágul. A 120 koronás maximaM nn egyáltalában nem lehet kapni. Bétái a cseh koronát, sőt többet fizetnek érte. áhol kifogyófélben, 180—200 koronán áll. Az Jpar igen kevés van, 80—100 koronát kérnek ie. Mogyorót pár vagonnal hoztak. Aranyban 35 korona. Persze feltörve a duplájáéi fél ill. Déligyümölcsforgalom alig van. Nutou nincsen, citrom.. 300-as láda: 240—25 k1 * riba kerül. Mandola nincsen. Ahol még kell, ott 90—100 koronát kérnek érte. A szír árukban egyébként úgy Szegeden, rumi 1? napesten feltűnő keveset vásárol a kör: is azt bizonyítja, hogy a fogy: Lnyeiket a legmesszebbmenőleg fedi áHV. Budapesten a hava ■ < iránt igen élénk kereslet kezd mutatkon ■ , • sült héten különösen szép tételek , <ő. Borsóért 1200 koronát, babért 750 korost fizettek 100 kilogramonként. Lencse W' ' von. Az ára 1400 korona. Az importált ( > u) lencse ára sem magasabb. A nagyban 20—21 korona. Hagymából és féj hagymából igen nagy*a kínálat, ezértek meglehetősen esnek. Hagymáért agymáért 5-50 koronát kérnek. Les : óv*fabb is. Mé?“1 nagy mennyiségben Azonban a termelők, a cukor m ,J. ... való tekintettel, 70 koronát is elkérnek , , szállott területeken 20-22 koronáét ki < L mi, de ezt behozni nem lehet.) Vegyitermékeket Bécsből aránylag olcsón ajánlanak. Azonban a b fi vv U igen sok bajjal jár. Ezekből az ország yikséget szenved és igy, amint az áru megyezik, azonnal elkapkodják. Ajánlanak rézgmim 1000, mosószódát 260, hangyasavat 2000, 500, karbidot 400, glicerint 3800, raj& 300, hamuzsirt 1200 koronáért 100 kül skint. — Szappant az utóbbi időben Js vidékéről igen sokat szállítottak fel Ttre. Az olasz .