Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-02 / 260. szám

2 irigylik az újonnan szerzett területeket. Ennek következtében a jugoszlávok arra törekednek, hogy az adriai vidékeken egy ügyes, simulékony emberük legyen, aki kezében tudja tartani a helyzetet, nem pedig valami szangvinikus katona. A városkormányzó sajtóirodájából. Rendelet­ Grizaud százados, a francia rendőrség főnö­kének Liebnick Pál szegedi kereskedő ügyében 1919 november 27-én fölterjesztett 318. számú jelentése alapján, a városkormányzó-tábornok a következő ítéletet hozza: Leibnick Pál hamis följelentésért 2000 korona pénzbírsággal sujtatik. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. A francia vasutellenőrző bizottság közleménye. Újabb intézkedés folytán Budapest—Szeged és Szeged—Budapest között vasárnap kivételé­vel naponkint indul személyvonat. Vasárnap a Máv­ igazgatósága csak egy tehervonatot indít a főváros élelmezésére. *,CZÍM­ER“ DJZALÁMIT. Minden jobb fűszer- és cse­­mege-üzletben kapható. DELMAGYARORSZAQ tóra fogták őket. Megmondották nevüket. Az egyik Csitáry István, más nevén Spányik Gyula foglalkozás nélküli pincér, a másik pedig Fortner Lajos gyári munkás. Bevallották, hogy ők követték el a betörést. Négy nappal ezelőtt jöttek le Budapestről azzal a szándékkal, hogy Szegeden megpróbálkoznak valamilyen betörés­sel. Az eszmét Fortner adta, aki megfelelő ál­kulcsokkal is ellátta m­agát A szombati nap folyamán kiszemelték a bőrüzletet és terepszemlét tartottak. Éjszaka azután az udvarból egy két és fél méter magas létrát a boltajtóhoz cipeltek, betörték az ajtó feletti két ablaküveget és azon keresztül bemásztak az üzletbe. A négy zsák bőrneműt elvitték S­zazsiitzlynéhez, aki­ Csitáry szegedi katonáskodása idejéről jól ismert. A lopott holmikat visszaadták tulajdonosának a betörők ellen pedig megindították a bűnvádi eljárást. Ezzel kapcsolatosan hétfőn délelőtt csavargás miatt is felelősségre vonta őket Árvay Ferenc kihágási bíró. Mindkettőt 15 napi elzárásra ítélte a kihágási bíró és kitiltotta őket a városból. Fortner a rendőrbíró előtt beval­lotta, hogy lopásért egy ízben kétévi, más ízben pedig tízhónapi börtönbüntetést töl­tött ki. Nagyszabású betörés egy bőrüzletbe. — Százezer korona értékű holmit vittek el a betörők. — A detektívek elfogták a tet­teseket. — (Saját tudósítónktól.) Grünberger Márton bőr­kereskedő Mikszáth Kálmán­ u. 4. szám alatti üzletébe szombaton éjjel ismeretlen tettesek betörtek és onnan körülbelül 100.000 korona értékű bőrneműt elhordták. A rendőrség nyom­­­­ban megindította a nyomozást és a detektívek a tetteseket orgazdástól még vasárnap este elfogták. A betörésre vasárnap reggel jött rá a keres­kedő. A boltajtó feletti ablakok be voltak törve és amikor a boltba lépett, észrevette, hogy négy zsák áru hiányzik. A zsákokban különféle bő­­­­rök voltak becsomagolva. A kereskedő jelen­tést tett a rendőrségen, ahonnan Vecsernyés csoportvezető, Posztós, Kollár és Kiss detek­tívek indultak el nyomozásra. A nyomozás folyamán megtudták, hogy a Báró Jósika­ utca 40. alatt lakó Strazsnitzky Vilmosnéhoz a kora reggeli órákban több zsák holmit vittek. A kereskedővel együtt kocsin Strazsniczkyné lakására hajtattak és Kollár detektív a fásszínben megtalálta a négy meg­rakott zsákot, amelyekben a kereskedő ráismert holmijára. Az asszony nem akarta megmondani, hogy miként került hozzá a lopott holmi és a tettesek személyére vonatkozóan megtagadott minden felvilágosítást. Két detektív erre ottma­radt a házban és egész estig lesben állva vár­ták a betörőket, akikről biztosan tudták, hogy el fognak jönni. Estefelé tényleg két ember jött Strazsnitzkynéhoz. A detektívek kihallgatták a beszélgetést és miután meggyőződtek, hogy a betörőkkel van dolguk, lefülelték a két fiatal­embert és bekísérték a rendőrségre, ahol valla­­ hogy politizált az (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Tisztviselők Otthonának vezetősége és választmánya, mint ismeretes, lemondott, mivel Kukay István és társai azzal vádolták meg, hogy az alapszabá­lyok ellenére az Otthonban politizálás folyt. Ezt a vádat visszautasította az elnökség és a teljes választmány, sőt azok a választmányi tagok is, akik a rendkívüli közgyűlésen a Kókay-féle javaslat mellett szavaztak. Hauser Rezső Sándor elnök tudvalevőleg ennek dacára fentartotta lemondását, vele együtt lemondott a tisztikar és az egész választmány. Alkalmunk volt e tárgyban az Otthon volt titkárával, dr. Kontor Lajossal is beszélni, aki kijelentette, hogy a választást januárban semmifélekép nem befolyásolta a forradalom. Az Otthon akkor sem politizált, a vezetőség, sőt a választmány legtöbb tagja az előző évi vezetőségi és választmányi tagokból jelöltetett és választatott meg. Az újonnan jelölteknél pedig azt tartotta szem előtt a jelölő­bizottság, hogy az Otthon és a tisztviselők érdekei szempont­jából agilis és dolgos tagok kerüljenek be. Így is történt. Hogy egyébként mennyire nem volt forradalmi alakulat az új vezetőség és hogy az egész év folyamán milyen politika vezette az­ Otthon elnökségét, persze mindig a tisztviselők gaz­dasági érdekei szempontjából, végiglapoztuk kronologikus sorrendben a vezetőség és választ­mány működéséről szóló jelentéseket, amelyek megdöntenek minden olyan vádat, amely oly irányba hangzana el még ezek után is, hogy az Otthon politizált. Január 26-án a zsúfolt közgyűlésen Hauser elnök a választás utáni beszédében rámutatott arra, hogy az új helyzet meghozta a tisztviselők gondolat- és lelki szabadságát.* Ez azonban azt hozza magával, hogy a tisztviselők a jövő­ben ne az államtól várjanak mindent. Függet­leníteni kell magukat a termelőktől azáltal, hogy a gazdasági szervezkedés terére lépjenek. Az Otthon a kertgazdaság létesítésével ezt a célt akarja szolgálni. Ezt pártolják a tisztviselők és akkor a jólétben boldogan fognak élni. Ugyanekkor K. Bukur Dragomir tisztviselőházak építésére tett javaslatot. Januártól—júniusig az Otthon vezetősége a kertgazdasági akcióval volt elfoglalva. Egy-két belső ügyének tárgyalásán kívül nagyobb akciót nem indíthatott, éppen az ezen idő alatt tör­tént nagy átalakulások és események miatt. Az egyesületeken kívül ekkor történtek a nagy el­tolódások, a közalkalmazottak szakszervezetekbe való tömörülése stb. A júniusi választmányi ülés már a tűrhetetlen drágasággal foglalkozott. Szociális (és nem szocialista) bizottságot kül­dött ki, hogy a tisztviselők helyzetén való segí­tés módozatai mielőbb dűlőre jussanak. Június 15-én a Kereskedők Szövetségével, a Kereske­delmi és Iparkamarával, valamint a polgármes­terrel tárgyalt ez ügyben a bizottság. Június 27-én Solymossy Lajos pénzügyminisztert kereste Otthon vezetősége, meg sürgős segítés végett. Julius 3-án a gáz- és villanyvilágítás egységárának 50 per­centes elengedése ügyében járt el az Ott­hon. Julius 12-én a tisztviselők kivételes ellátását sürgette az elsőrendű élelmi cikkek körül és hatósági étkezők felállítását kérte. Augusztus 16-án a kiskertek őrségét szervezte, július 20-án a kereskedők tanácsát és a Lloydot inspirálta, hogy a drágaság enyhítésére a Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz forduljanak. Július 23-án az összes köz- és magánalkalma­zottak részére a háborús pótléknak 300 ról 600-ra és minden családtag részére 800 korona kiutalását kérte. Július 25-én öttagú küldött­séggel járult P. Ábrahám miniszterelnök elé a drágasági segély kiutalását sürgetni. A mi­niszterelnök ekkor a legnagyobb elismeréssel adózott a tisztviselők­­ hazafias magatartásáról és türelméről. A nyilvános gyűlésen bizalmat is szavaztak a nemzeti­ kormánynak a tisztviselők. Augusztus 6-án az Otthon a gáz- és villany­árak letöréséra újabb akciót kezdett. Augusz­tus 9-én az állami tisztviselők az Otthonnal karöltve az ideiglenes fizetésrendezés és a be­szerzési segély kiutalását szorgalmazták a pénz­ügyminiszternél. Augusztus 10-én az Ipartestü­let vezetőségével tárgyalt az Otthon az ipari cikkek árának a lejebbszállítása végett. Augusz­tus 17-én a Kereskedők Szövetsége részéről nyújtott kedvezményeket utasította vissza. Augusztus 25-én Ostrorog angol ezredes és de Tournadre tábornok-városkormányzó elé terje­delmes memorandumot terjesztett a drágaság enyhítése érdekében. Szeptemberben a szociá­lis­ bizottság jelentései tárgyaltattak és a to­vábbi akciókkal foglalkoztak. Októberben a tag­díjak fölemelése körül forgott a vita. Tehát sehol semmi hazafiatlanság vagy poli­tika. Aligha volt helyes tehát ilyen erőszakolt módon támadni azt a vezetőséget, amely mint az itt összerótt adatokból is kitűnik, egyebet sem tett, mint a tisztviselő érdekeket ápolta, azok kö­zül a legnagyobb lelkiismeretességgel eljárt és a tagok létszámát ebben az évben 350-ről 800-ra emelte. Ez a vezetőség és választmány csak elismerést és nem gáncsot, alaptalan vádakat érdemel. Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete telefon 120. Feketesas­ utca 19. szám, telefon 120. Cukorra lisztkönyveket elfogadunk! Tagoknak kedvezmény! o Friss élesztő érkezett! Mindenféle árucikk kapható! Szeged, 1919 december 2 írógép és National Cassa mechanikai üzlet. Mindennemű írógépek és National (Ellenőrző) Cassa javítását és évi jó karban­tartását el­vállalom. Sikerült legjobb minőségű írógépszal­­lagot és carbon-copi­ papirokat beszereznem. — I­— Telefonr­endelést azonnal szállítom. — KELEMEN Szegedi Tábla, Törvényszék és Járásbíróságok i Írógép műszerészei Somogyi-utca 24. szám. Telefon-szám 1322. 221 Őszi és téli divat Kosztümök, szörmekabátok, utazó «es­télyi ruhák legolcsóbban beszerezhetők Zsolnaynál Szécheny­i-tér 9. »*. (Korzó-mozi ház.) T*lefaa-náa tó--*_. *•*___________TaUto 15-M.

Next