Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-31 / 74. szám
Sxarkeastőnéx ét kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRÚT 4. SZÁJ» A asarkaastónóf 4a kiadóhivatal szalonja: 305. Szeged, 1920 Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1*. SZÁM A nyomda telefonja: 1934. Szerda, március 31. Szekunda. A sastollas löveg alatt szomorú diákfejek néznek a keserű tavaszba. A félévi bizonyitványoknak szól ez a szomorúság. Budapestről jelentik, hogy a fővárosi középiskolákban most voltak a Miévi osztályozó értekezletek, magyarán mondva konferenciák és ezek eredménye nagyon balul ütött ki mindkét nembeli tanulóifjúság felére nézve. Ez az ötven percent ugyanis elégtelen osztályzatot visz haza a félévi bizonyítványában. Az elégtelen osztályzat, magyarul szekunda, az év végén bukást jelent, az év közepén pedig szomorú kilátást a közeljövőre. Bizony ez nagyon szomorú dolog és nem csupán a szegény diákok és a szegény pedagógusok búsulhatnak ezen a nagy és reménytelen eredménytelenségen. A szekunda eddig is virágzott tanulóifjúság kertjében, akár a pipacsok a búza közt, de hogy fele búza mellett fele pipacs viruljon, erre még nem volt eddig példa a magyar pedagógia történetében. A Bourbonokról mondják, hogy nem tanulnak és nem felejtenek, ezekről a jelenkori diákokról még ezt se lehet mondani. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? és ha lesz, miféle gyümölcs érik ezeken a csupasz, kopasz, száraz ágakon? Úgy lehet, hogy ma egy szekunda csakugyan nem a világ, ahogy régen énekeltük, de azért mégis, régen, ha nem is a világ, de tragédia volt a szekunda, szégyen, gyalázat, kudarc, vereség, amelyet álmatlan éjszakák előztek meg és álmatlan éjszakák követtek. A háborúzta forradalmi pedagógia hol nagyon fölemelte, hol nagyon leszállította a szekunda valutáját. Tavaly nehéz volt szekundát fogni az élelmes diáknak, az idén olyan könnyű, mint a pinty. E sorok írója diákéletében egyszer állott komolyan bukásra németből, amely tantárgyat részint házasságból, részint az iskolai módszer könyörtelen szárazsága miatt őszintén nem kedvelt és nagyon csodálkozott azon, hogy a szabadságszerető és zsarnokgyűlölő Schiller ezen a sziszegő és krákogó nyelven irta a Haramiákat. A szelíd és szentimentális magyar gavallér Írónak, Kármán Józsefnek Fanni hagyományai voltak soron a Schackban és sehogy sem sikerült a régi magyar széppróza e muskátlivirágát német talajba átültetnem. A szekunda mégis elmaradt, de ha e sorok írójának rossz álmai vannak, még ma is német óráról álmodik. Fannys Nachlassról, holott az öntudatlan mélyén valahogyan homályosan dereng az ébrenlét bizonyossága, hogy hiszen túl vagyunk már nemcsak az osztályvizsgán és az érettségin, de bizony az összes tanári vizsgákon is. Mi lesz azonban ezzel a legújabb generációval, amely szekundákkal megrakodva, szénszünettel és egyéb naplopással gazdagon tölti el legdrágább idejét, mi lesz ezzel az új nemzedékkel, amely a kultúra legnagyobb leromlása mellett, papírínség, könyvhiány és iskolátlanság korában indul az életnek, ki tudná megmondani? Hol késik az éji homályban az iskolák száz-Budapest, március 30. Haller István kultuszminiszter a nemzetgyűlés helyzetéről a következőképen nyilatkozott: “ Azoknak a mozzanatoknak, amelyek a nemzetgyűlésen felmerültek, megbénítva annak munkaképességét, én nem tulajdonítok nagyobb fontosságot. Meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy az ilyen incidensek csak addig élhetnek meg a parlament levegőjében, amíg el nem érkezik a komoly munka ideje, amely azután az ilyen kérdések megvitatására és feszegetésére nem hagy teret. Húsvét után a komoly törvényhozói munka olyan tempóban fog megindulni a Házban, hogy szinte lélekzetvételt is alig hagy venni a nemzetgyűlés tagjainak. Mindenekelőtt meg fogjuk kezdeni az indemnitás tárgyalását. Ez a javaslat tág teret enged a pártoknak arra, hogy komoly kívánságaikat és követeléseiket körvonalazzák. Az indemnitást az árdrágításról szóló javaslat fogja követni, ezután pedig következik a földbirtokreformról szóló javaslat és végül több közbeeső apró javaslat után eljutunk az adójavaslatok tárgyalásához. A nagyszabású tennivalóknak olyan tömege ez, hogy ezeknek tárgyalása közben bizonyára el fogják felejteni az apróbb ellentéteket és mindazokat a kérdéseket, amelyeknek ilyen nagy feladatokra hivatott parlamentben csak pillanatnyi életük lehet Rubinek Gyula földnevelésügyi miniszter, a kisgazdapárt vezére ezeket mondotta: — Nem nagyon biztat az a remény, hogy a parlamentbe be lehet vinni azt a légkört, amelyben a zavartalan alkotómunka megindulhasson. Ugyanis a Ház komoly elemei hiába igyekeznek azon, hogy rendet teremtsenek és a blokkot fentarthassák, a rendbontók, úgy látszik, túlsúlyban vannak. Határozottan tudatos és célzatos bomlasztó munka folyik a kisgazdapárt ellen. A kérdés csak az, hogy meddig hajlandó ezt tűrni a kisgazdapárt, nem veszti-e el türelmét, amikor azután egyszerűen otthagyja a koalíciót. A kisgazdapárt eddig meg tudta óvni komolyságát és a legpéldásabban viselkedett, ahogyan politikai pártnak a mai nehéz viszonyok között felelősségének tudatában egyáltalában viselkednie kell. De ha a támadások és bomlasztó kísérletek folytatódnak, azt már szór elodázott és százszor elvetélt reformja, egy erősen magyar és bölcsen humánus nagy pedagógiai reformáció és reneszánsz, megint csak hiába kérdezzük ? Közben a szekundák növekednek, mint eső után a gomba és új jelszavak jönnek, de mikor jön már az uj szellem, az új kultúrpolitika, amely tiszteli a régi értékeket és megalapozza a jövendőt? Ha így marad minden, ahogy van, a felnőttek kapnak szekundát elsősorban. Megérdemlik, a kisgazdapárt sem fogja birkatürelemmel nézni, otthagyja a rendbontókat és támadókat, otthagyja a koalíciót, mert ily körülmények között felelősséget nem vállalhat tovább és kész lesz új választásokat provokálni. Báró Szterényi József a nemzetgyűlés munyiról ezeket mondotta: — A nemzetgyűlés jelenlegi helyzetében egyenesen kétségbeejtőnek tartom, hogy amikor az ország ezer sebből vérzik, amikor minden erőnek össze kellene fognia a közös mentési munkára, a nemzetgyűlés személyes torzsalkodásokban és hatalmi aspirációkban merül ki. A helyzet a nemzetgyűlésen ezzel kapcsolatosan az országban csak úgy változtatható meg az ország javára, ha végre összefognak mindazok, akik felelősségérzettel bírnak, de cselekvésre is hivatottak és elősegítenek egy oly alakulatot, amely nem jelszavak után indul, de komoly feladatok megvalósítására képes. Magának a nemzetgyűlésnek le kell tennie a méris divatba jött személyeskedő irányzatról, különben csakhamar beigazolódik munkaképtelensége. (A nemzetgyűlés húsvéti szünete.) Budapest, március 30. A nemzetgyűlés megkezdte húsvéti szünetét, a képviselők nagyrésze vidékre utazott kerületébe és a politika csendje már ma este észrevehető volt a klubbokban. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök is megjelent. A pártvezetőség több tagja azt óhajtotta, hogy értekezletre hívják össze a pártot még az ünnepek előtt. Tekintettel azonban arra, hogy a nemzetgyűlési képviselők számottevő része már elutazott a fővárosból, Friedrich István hívei letettek szándékukról és hozzájárultak a pártülésnek húsév utánra való elhalasztásához. (A miniszteri tárcák és államtitkári állások betöltése.) A hivatalos lap keddi száma közli Emsch Gusztáv államtitkárnak kereskedelemügyi miniszterré való kinevezését. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a belügyminiszteri tárca, Vezető politikusok a parlamenti helyzetről. — A politika eseményei. — Cigaretta töltők! Cigarettahüvelyeket, vattás 2-es és 3-as a legolcsóbb árak mellett vásárolhatók a Hédi Specialité szivarkahüvely főraktárában. Szeged, Jókai utca 11. Telefon 15—20. Viszontelárusítóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.