Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-02 / 50. szám

DELMAGY­ARORSZAQ ­. szakasz. A nemzetgyűlés nagybányaiéért** Miklós urnák Magyarossig kormányzójává történt megválasztását ezennel törvénybe iktatja. 2. szakasz. A nemzetgyűlés a főméltóságú kor­mányzó úr részére évi 3 millió korona tisztelet­­dijat állapit meg. 3. szakasz. Eme törvény ki­hirdetésének napján azonnal életbe lép. Aralmat, brilliánst ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron »ásárotok ÓRÁS és ÉKSZERÉSZ FISCHER KfcKan«-fcáv<bi> ■•licit. Ili Stewed, 1920 u>ár«M 2 Megalakult a Délvidéki Liga. (Saját tudósítónktól) Szép és meleg ünnep­ség volt a Délvidéki Liga szegedi zászlóbontása, tényt adott neki Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár megjelenése. A nagy írót szeretettel ünnepelte a szegedi közönség, aki a vasárnapi gyűlésen s a színházban mondott nagyobb beszédet. Meghódította a szegediek rokon­érzését Steuer államtitkár is, aki beszédeiben a szerbekhez való közeledésnek volt propagálója. Herczeg Ferencet különösen a színházban része­sítette nagy ovációban a közönség. A Fekete lovast kétszer adták elő a színházban. A dél­utáni előadás a nemzeti hadsereg propagandá­ját szolgálta s a jobbára a helyőrség tagjaiból álló hallgatóság szintén lelkesedéssel ünnepelte a nagy­ magyar írót. Délután a lapkiadók vidéki szövetségének volt gyűlése, amelyen Herczeg Ferenc és Steuer államtitkár szép szavakat mondottak a sajtó hivatásáról s köve­tendő nemzeti politikánkról. Az ismerkedési est Szombaton este fél nyolc órakor ismerkedési est volt a ///fg/­vendéglőben. A budapesti ven­dégeken kívül a szegediek igen nagy számban vettek részt. Az étterem zsúfolásig megtelt. Dr. Becker József tanítóképezdei igazgató mondotta az első bőköszöntőt. Utána dr. Szalay József kerületi főkapitány, a Dugonics­ Társaság elnöke üdvözölte szép beszédben Herczeg Ferencet, aki válaszában többek közt ezeket mondotta: — Az egész világháború folyama alatt és utána — mondotta — egyetlen nemzet volt az, amelyik megtartott minden szerződést, jól bánt a hadifoglyokkal­, internáltakkal és minden te­kintetben kulturnemzethez méltóan cselekedett : a magyar. A tájékozatlan Európának fel kell nyitni a szemét, hogy egy ilyen kulturnemzet­­hez méltóan bánjon el velünk. Számít a Dél­vidéki Liga támogatásánál minden magyar és minden sváb emberre, aki hű a hazájához. (Éljenzés.) Dr. Lázár Andor felszólalása után általános kívánságra dr. Steuer György államtitkár beszélt. A svábok és szerbek hűségéről szólott. Keve­sebbet politizáljunk és többet dolgozzunk — mondotta — ezután. (Éljenzés.) Almássy Endre színigazgató Herczeg Feren­cet, mint színpadi írót élteti. Dr. Somogyi Szilveszter megköszöni a szegediek aposztrofá­­lását, felajánlja Szeged támogatását és élteti Steuer Györgyöt. A mindvégig lelkes hangulatú ismerkedési estély éjjel 11 órakor ért véget. Az alakuló közgyűlés. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta a Dél­vidéki Liga alakuló közgyűlését a városháza nagytermében, amelyet erre az ünnepi alkalomra nemzetiszínű és a város színeit viselő dra­périákkal, zászlókkal díszítettek. A gyűlést Schmiedt Ferenc MÁV felügyelő hirtelen meg­betegedése folytán Molnár Ferenc, a szervező­bizottság alelnöke nyitotta meg. Miután a tanítóképző-intézet énekkara é­­nekli­e a Himnuszt, az elnök üdvözölte a Tisza partjára eljött fővárosi kiküldötteket és átadta a szót dr. Vasek Ernő főispánnak, aki Szeged városa nevében mondott hangulatosan szép üdvözletet a vendégeknek. ■, , • — Azt olvasom, hogy az északi népek — lappok és eszkimók — a hónapokon keresztül tartó dermesztő éjszaka után a pár percre meg­jelenő nap korongját öröm­­ rivalgások között üdvözlik, dicshimnuszt zengenek és öröm­könnyeket ivnak. A mi másféléves dermesztő éjszakánk alatt két ízben láttuk feltűnni a nap fényes korongját és hajh, akkor mennyire ör­vendeztünk! Első örömnapunk akkor volt, midőn Horthy vezér darutollas legényei meg­indultak innen meghódítani m­ég egyszer ezt a hazát, ezt a nemzetet. (Éljenzés.) Ezer évnek előtte Árpád apánk innen vezette ki honfoglaló őseinket nyugat felé, hogy megostorozza őket bűneikért. Második örömünnepünk ma van, midőn a magyar irodalom illusztris fejedelme vezetése alatt megmutogatjuk keletnek és nyu­gatnak egyaránt a magyar irredentizmus másik nagy erősségét, a magyar kultúrát. Szeged város népe és a köztünk levő vértanú szellemek nevében üdvözlöm a magyar irredentizmus zászlóvivőit, a mi kedves pesti vendégeinket. Herczeg Ferenc beszéde. Ezután Herczeg Ferenc, a Délvidéki Liga elnöke emelkedett szólásra, aki a következő beszédet mondotta: — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt közgyűlés ! — Méltóztassék megengedni, hogy mindenek­előtt hálásan köszönjem azt a rokonszenvet, mely engem és Budapestről velem jött tisztelt társaimat és barátaimat e város fala között fogadott. Mi súlyt vetettünk arra, hogy a Liga első zászlóbontását Szegeden tartsa és pedig azért, mert Szeged, ha közigazgatásilag nem is, de a valóságban fővárosa volt mindenkor a Bánátnak. A bánáti svábság, magyarul beszélni, magyarul érezni itt tanult meg Szegeden. Sze­geden át ezer láthatatlan csövön szivárgott a magyar kultúra a bánáti zónába. Azt merném mondani, ami a Bánátban magyar volt, Szeged­ről jött. Szegednek ma kell csak éreznie, hogy mit vesztett a Bánáttal, viszont a Bánát csak most érzi, hogy mit vesztett Szegeddel. Szeged minden fejlődése, virágzása attól függ, hogy a magyar gondolat él-e és virágzik a Bánátban. Azért gondolom, hogy e nép, Szeged népe, mely regeneráló erejének, magyar életerejének oly sok, oly nagyszerű jelét adta, meg fogja érteni, hogyha a Bánátért harcol, önmagáért­­ harcol. (A Liga céljai.) — Mélyen tisztelt közgyűlés ! Beszélnem kel­lene most már a mi Ligánk céljairól. Méltóz­­tassék megengedni, hogy itt előbb leszámoljak egy kérdéssel, amellyel már a budapesti ala­kulás alkalmával foglalkoznunk kellett. Meg­ismétlem azonban magamat, miután a kérdés eléggé fontos. A kérdés az: irredentisták vagyunk-e vagy sem. (Felkiáltások: Igen.) Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha irredentizmus azt jelenti, hogy soha, soha, de soha nem fo­gunk belenyugodni abba a véres gyalázatba, abba az égbekiáltó igazságtalanságba, amelyet Szent István ezeréves birodalmával elkövettek, akkor mi igenis irredentisták vagyunk. Nem­csak mi, minden tisztességes magyar, minden­­ tisztességes sváb az. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy fegyveres hatalommal elfoglalhatják a földet, de egy magyar ember lelkét nem fog­­lalhatják el. Ellenségeinknek tudniok kell,hofr ók urak lesznek itt, amíg szuronyokkal meg tudják szállni az országot. (Felkiáltások: Nem sokáig !) Abban a percben, amikor kiesik kezükből a fegyver, amint elrozsdásodik a szurony, nem lesznek többé itt urak. Ha nem így gondolkoznánk, akkor nem volnánk méltók arra, hogy egy ezeréves nemzet fiainak nevez­zük magunkat. Akkor nem volnánk méltók arra, hogy a mi nagy királyaink között szere­peljen Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Mátyás király, hogy a mi nemzeti hőseink között egy Hunyadi, Rákóczi, Zrínyi szerepeljen. Akkor nem volnánk arra sem méltók, hogy állam­­férfiaink között egy Széchenyi, Deák, Kossuth, hogy költőink között egy Petőfi, Arany, Jókai ’ (felkiáltások: egy Herczeg!) legyen. Mi tehát igenis ország-világnak megmondjuk, mig egy magyar falu idegen kézen lesz, minden tisz­tességes magyar férfiú, minden magyar nő, minden gyerek irredentista. (Helyeslés.) (Irredenta szervezet-e a liga?) Más kérdés azonban, hogy a Délvidéki Liga irredentista szervezet-e. Erre a leghatározottabb nemmel kell válaszolnom. A mi alapszabályaink imperative megtiltják a külső és belső politi­kával való foglalkozást, mi tisztán kulturális és humanitárius célokat tűzünk magunk elé. Na­gyon naivaknak kellene lennünk, hogyha mi kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok­kal közgyűléseken akarnánk irredentát csinálni. Különben is azt hiszem, irredenta­ propagandára nincs nagy szükség, mert hiszen amíg egy magyar ember él, addig sohasem fog meg­feledkezni arról a Magyarországról, amely a Lajtától a székely havasokig, az északi Kárpá­toktól az Adriáig terjed. Ami pedig a svábokat illeti, a főembereik ma börtönben ülnek, vagy bujdosnak. A román csendőrség bottal és puskatussal veri a sváb gyerekek fejébe a leckét, hogy soha kulturális életet másutt, mint Magyarországon élni nem lehet. Tehát miért csináljunk mi titkos magyar propagandát, mikor ellenségeink megteszik nekünk a szomorú szívességet, hogy nyílt magyar propagandát csinálnak. A Délvidéki Liga­ tehát nem irredenta szerve­zet. Nincs nekünk semmi titkolni valónk. Nem akarunk rombolni, mi építeni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet, hanem a szeretet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely az egész magyar társadalomból egy egységesen szervezett, jól fegyelmezett, istenfélő, munkás, hazafias társadalmat akar alkotni. (Helyeslés.) Mert a nemzet csak úgy diadal­­maskodhatik a jövendője fölött, ha az ország egyetlen nagy tábor lesz a jövőben, ahol min­den katona megállja a maga helyét. Ennek a munkának egy részlete folyik le ma itt ezen a közgyűlésen. (Nemzeti érzés, társadalmi egyetértés.) A világháború előtt megengedhették közülünk sokan maguknak, hogy állandóan kacérkodtak az internacionális kultúrával. Tapasztaltuk azóta, amióta meggyengült a nemzeti érzésünk és megnyíltak a határaink az internacionalizmus­­nak, nem a nyugati műveltség, hanem a keleti barbárság, özönlött ebbe az országba. A nemzet­köziség kicsivé, szegénnyé, megalázottá tette az országot. Logikai következmény, hogy naggyá, gazdaggá csők a n­emzeti érzés tehet, össze­függ ezzel a kérdéssel a közvéleménynek, a közhangulatnak­­.Más irányba való te­­­ i­s, tudni­illik a társadalmi egyetértés és palit­­­­ai béke irányába. A magyarság bizonyába a világ egyik legtehetségesebb faja, hogy a történelme mégis a nemzeti katasztrófáknak szinte szakadatlan láncolata, annak a rettenetes, a vérében levő, átöröklött átoknak, amelyet turáni átoknak ne­veztem egyszer, kell tulajdonítani: a pártvi­szályok szenvedélyének. Ezt az átkot azonban le lehet küzdeni. A történelemből tudjuk, hogy Anglia évszázadokon át vérben, tűzben úszott, Cigaretta töltők) a legolcsóbb árak mellett v­ázolhatók a Hédi Speciality szivarkahüvely faraktáriban. Sieted, Jókai­ utca 11. Telefon 15-20. Viezon'ddruek­bknak i, legolcsóbb bevásárlási torrá.

Next