Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)
1920-04-01 / 75. szám
2 Németországban újból válságosra fordult a helyzet. Budapest, március 31. Németország egyes helyein ismét sztrájk van. Dortmundban proklamálták a sztrájkot és a felhívásnak a munkások, akarva nem akarva, engedelmeskednek a felfegyverzett kommunisták terrorja alatt. A kommunisták terrorjával szemben a vasúti és postahivatalok ellensztrájkot kezdtek. Essenben a vörös központi tanács elrendelte, hogy a Ruhrvidék városaiban a munkástanácsok szedjenek össze túszokat s ha Waffer tábornok fehér hadserege* bevonul, akkor a túszokat kivégzik. A westfiai központi tanács péntek óta szikratávíró összeköttetésben van a moszkvai központi tanáccsal és a lengyelek ellen vonuló porosz vörös hadsereg parancsnokságával. Egy Münsterből származó jelentés szerint a ruhvidéki felkelők a kormánynak azt az ultimátumát, hogy a vörösök tegyék le a fegyvert, amelz ultimátum 30-án délben járt le nagyjában figyelmen kívül hagyják. Berlin, március 31. Németországban Hirtelen ismét válságosra fordult a helyzet. Újból az általános sztrájk réme kisért Berlinben, sőt az egész birodalomban. Az új birodalmi kormány a Ruhrvidék felfegyverkezett munkásságának és vörös csapatainak ultimátumot küldött, hogy haladéktalanul kezdje meg a munkát és szolgáltasson ki minden fegyvert, mert különben 35.000 főnyi készen álló birodalmi sereg vonul be a bányatelepekre. A zendülők végrehajtó-bizottsága hajlandóságot mutatott az egyezkedésre, de felülkerekedtek a radikális elemek és kierőszakolták, hogy a végrehajtóbizottság ultimátumra ultimátummal válaszolt, amelyben általános sztrájkkal fenyegetődznek a szakszervezetek, ha a kormány nem helyezkedik az előbbi kabinet álláspontjára, nem vonja vissza a már elrendelt katonai intézkedéseket és nem mozdítja el a kérlelhetetlenségéről ismeretes Waffer tábornokot, aki a kormánynak feltétlenül engedelmeskedő birodalmi csapatok élén készen áll, hogy vérbefojtsa a ruhrvidéki mozgalmat. így állott a helyzet kedden este, mikor Essenből megérkezett az ultimátummal a küldöttség, amelyben a kommunista vezérek közül Lem és Légion is részt vett. Késő este a birodalmi kancellári hivatalban tanácskozás kezdődött Müller kancellár elnöklete alatt és Gessler hadügyminiszter is jelen volt a kommunista vezérekkel megindult tárgyalásokon, amelyek nem biztatnak eredménnyel. Düsseldorf, március 31. (Wolf.) A végrehajtó tanácsot, melyet a múlt éjszaka elkergettek, ma visszahelyezték. A rendőrség ma megszállta a városházát és a város valamennyi középületét. A vörös csapatok kivonultak. (M. T.'l) Berlin, március 31. Lapjelentés szerint a lázadás területén a vasúti hivatalnokok és a keresztény alapon szervezett munkások általános sztrájkba léptek a spartakusok terrorjával szemben. (M. T. I.) Berlin, március 31. Lapok jelentése szerint a Reichswehr nagyobb csapatai kedden Dorstenen át elérték a Lippe folyót. A vörös csapatok állítólag felrobbantották a lippei hidat. (M. T. I.) Berlin, március 31 Az Achtur Blatt jelenti: A Ruhrvidéken megkezdődött az előnyomulás. A Ruhrvidéktől keletre elhelyezett csapatok kezdették meg déli 12 órakor és pedig olyan módon, hogy az előnyomulás a tulajdonképeni Budapest, március 31. Gyulának és Mezőhegyesnek március 30-án a magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a román csapatok befejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, mely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges határmegállapításnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. A vonalat a szövetségközi katonai bizottság a magyar és román főparancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként állapított meg, hogy ez a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok által megszállva tartott községek nyugati közigazgatási határaival esnek össze. Ezáltal elkerültetek, hogy egyes községek területének egy része magyar, másik része román közigazgatás alá jusson, mely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította volna. Az ily módon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt . Szatmár megyében: Magasliget, Kispalád, Kis- és Nagyhódos, Garbolc, Méhtelek, Rozsály, Kacsaly, Csaszló, Nagygém, Komlód, Tótfalu, Csengerujfalu, Ura, Tyúkod, Márk, Vállaj, Penészlak, Zajta község hovatartozandóságára vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannak. A község egyelőre román megszállás alatt van. Szabolcs megyében: Nyírpilis, Piricse, Nyirbéltek, Nyirábrány. Bihar megyében: Magamér, Nagyiéta, Vértes, Monostorpályi, Hosszúpályi, Esztár, Kismarja, Nagykerek, Bojt, Biharkeresztes, Ártánd, Beregböszörmény, Töld, Mezősas, Magyarhomorog, Kőrösszakál, Kőrüsnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezőgyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Kokad, Ocsaj, Bedő, Kőrösszentapáti községek hovatartozandóságáról a tárgyalások folyamatban vannak. Egyelőre román megszállás alatt állanak. Békésmegyében: Gyulavári, Gyula. Arad megyében: Elek. Csanádmegyében: Kevermes, Dombegyháza, Battonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád. Mezőhegyes, Nagylak (csak a vasúti állomás). Apátfalvai vasútvonal egész hosszában magyar területen marad. A demarkációs vonal mindkét oldalán egy semleges zóna állapíttatott meg, amelyet a hadsereghez tartozó csapatok nem szánhattak meg. A semleges zóna nyugati (magyar területen levő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai képezik: Szatmár megyében: Sonkád, Csahold, Kisnamény, Jink, Hermánszeg, Porcsalma, Nagyecsed és Fábiánháza. Szabolcs megyében: Pilis, Piricse, Encsencs, Nyirbéltek, Ny’iracsád. Hajdúmegyében : Vámospércs. Bihar megyében : Ujléta, Monostorpályi, Konyár, Gáborján, Mezőtepercs, Mezősas, Komádi, Zsadány, Sarkad. Békésiparvidéket nem érintette, így a rajnavidéki és a westfaliai vörös csapatoknak idejük marad arra, hogy a kormány ultimátumában kitűzött feltételeket teljesíthessék, a fegyverek beszolgáltatására és a foglyok kiadására szabott határidőt Waffer tábornok önmagától 24 órával meghosszabította. Reichswehr csapatok előnyomulását a birodalmi kormánynak korábban hozott határozatai alapján kezdették meg. (M. T. I.) megyében : Gyula, Kétegyháza, ahol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyugati szegélyének összekötő vonala. Arad megyében: Nagykamarás. Csanád megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Kunhegyes és Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semleges zónában fekvő községekben, miután azok a nemzeti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, csakis a csendőrség, rendőrség, határrendőrség és közigazgatási hatóságok működhetnek. E községekbe való utazást kizárólag az illető katonai körletparancsnokságok engedélyezhetik és pedig a Szatmár-, Szabolcs- és Biharmegyék területén fekvő községekbe a m. kir. debreceni, a Békés-, Arad- és Csanádmegyék területén fekvő községekbe pedig a m. kir. szegedi katonai körletparancsnokság. (M.T.I.) A románok visszavonultak a demarkációs vonalra. — A fővezérség helyzetjelentése. — &3T Briliánsokat, használ ék «ket, arany és ezüst régiségeket gén MAGAS Árban megvételre keresünk. 2M Fischer Testvérek í“K: DELMAGYARORSZAQ Szeged, 1920 április 1 KORZO-MOZI R.-T. a Telefonszám 11—85. a Csütörtökön, április 1-én. Aialas? Cies-Qár epyori feltétele. A bünvirág. Dráma 5 felvonásban. — Főszerepben Thea a legszebb moziszínésznő. Horthy Miklós kormányzó szegedi látogatásáról készült filmfelvételek minden előadáson bemutatásra kerülnek Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, V, 4, 5, 7 és 9 órakor. Féérfi nifnrttlrth n!4i ruháil pipere dolgok stb. festése és vegyileg tisztif UI II J II vI II y ftp SI V I rultatása gyorsan és olcsó árak mellett készül a Xczcef kelmefestő és vegyiruhatisz titó ipartelepén Szeged, Kazinczzy U. 14. o Telefon 10-75. 163 Fióküzletek: Mikszáth Kálmán u. 9. Valéria-tér és paprikapiac sarok és Gizella-tér 3.