Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-01 / 100. szám

t A?. államtitkárok és kormánybiztosok­­ kinevezése. Budapestről jelentik: A kormány pénteken teszi meg az első intézkedéseket az állam­titkárok és a vidéki kormánybiztosok kineve­zése dolgában. A kinevezendők névsorát Dö­mötör Mihály belügyminiszter és Meskó Zoltán belügyi államtitkár állították össze, ez a név­sor azonban valószínű­leg változni fog. Szombat délig még az sem vált el, hogy Kovács J. István lesz-e kultusz-államtitkár, amint azt a kisgazdák szeretnék, vagy Pekár Gyula, akit Haller István kultuszminiszter is megtartani óhajt mai állásában. Földmivelésügyi állam­titkárnak valószínűleg Kenéz Bélát nevezik ki, aki belép a kisgazdapártba, m­íg Major János eddigi földmivelésügyi államtitkár átmegy a népjóléti minisztériumba. Rubinek miniszter a helyzetről. Rubinek Gyula földmivelési miniszter egy hírlapírónak a politikai helyzetről így nyilat­kozott : — Mindazok az elintézetlen kérdések, ame­lyek különösen az államtitkárságok és főispáni állások betöltése körül felmerültek, megoldód­tak. Minden dologra nézve megegyeztünk és a legnagyobb nehézségek elsimultak. Erős a reménységem, hogy most már nemcsak a béke­kötésig, de a békekötés után is feltarthatjuk a koalíciós kormányzást. A szünetet arra fogom felhasználni, hogy tető alá juttassam a fontos törvényjavaslatokat, elsősorban a birtokreform­­­ról szóló törvényt. Egy angol lap angol származású királyt ajánl. Budapest, április 30. Londonból jelentik: A Westminster Gazette cikksorozatban foglalkozik a magyar kérdéssel és arra az eredményre jut, hogy Magyarország számára legjobb volna, ha angol származású királyt választana. A lap, amely Lloyd Georghoz közel áll, megállapítja, hogy Magyarországon meg is van a hajlandó­ság az angol befolyás akceptálására. A Magna Charta csak 12 évvel később keletkezett, mint az angol. Magyarország mindenkor az angol parlamenti szokás után igazodott, sőt irodalmi téren is közeli viszony állapítható meg a két ország között. Nincs egyetlen európai ország sem, amelyben Shakespeare műveit olyan sűrűn és tökéletesen játszanék, mint Magyarországon. Az angol származású királlyal angol tőke is vándorolna be Magyarországba, ami mindkét fél számára hasznos lenne. A csehek kizárták a magyarokat a választásokból. Budapest, április 30. A Nap két aktát közöl, amelyek azt bizonyítják, hogy a Felvidéken a magyarok nem vehettek részt a választásokon, mert elnyomták őket. Az első okiratot a cseh belügyminisztérium intézte a komárom megyei zsupánhoz. Ebben kijelenti, hogy a magyar nemzeti párt felterjesztett programját nem vehetik tudomásul, mert a program egyene­sen ellentmond az 1920 február 29-én kelt rendeletnek. A másik okiratot pedig a komárommegyei zsupán intézte a magyar nemzeti párt meg­bízottjához, Aranyosi László doktorhoz. Ebben az írásban azt írja a zsupán, hogy a magyar nemzeti párt eddigi programjával és eddigi címével sehol sem szerepelhet, nem léphet fel, semmiféle nyilvános, vagy nem nyilvános működést nem fejthet ki. KORZÓ-MOZI Szombaton és vasárnap, május 1. és 2 án. Miss American. IV. rét* 1 VERITAS!.,, Előadások pénteken é* szombaton 5, */, 7 és pon­tosan V, 9, vasárnap */, 4, 5, */, 7 és V. 9 órakor. Szeged, 1920 május 1 DÉLMAGY­AROKSZ.VJ Apró történetek. — Régi idők emlékei. — Mig élt, majdnem minden héten, a szombat esti gyorssal leruccant Budapestről Lipcsey Ádám­, aki rendkívül nagy kedvvel és sikerrel szerkesztette a Borsszem lankát,­amelynek nem­csak aktuális tréfái és viccei voltak szenzációsak, hanem a képrejtvényei is. A Jankó rendszerint vasárnap reggel érkezett és közölte az előző hét képrejtvényének a megfejtését. Néha elő­fordult, hogy a képrejtvényeket a 13 próbás megfejtők sem voltak képesek megfejteni. Egyik szombat este, hogy Lipcsey a hatórás gyorssal megérkezett, az utcán találkozott dr. Fülöp Zsiga fiskálissal, aki megkérdezte tőle, hogy mi a legutóbbi számban közölt képrejtvény megfejtése ? — Biz én kedves doktorom, nem tudom magam se, — válaszolt Lipcsey, aki már az izes paprikára gondolt, amelyet Tömörkénnyel, Beck sógorral, a Pistákkal, meg a többi bohém­mel együtt készült elfogyasztani, vidám és kedélyes diskurzus közben. A nagy étkezés meg is történt és feketére, meg egy kis puttyogósra a Kassba vonult a társaság. — Sok feketét — szólt Tömörkény és Lipcsey intett a pincérnek, hogy nyithatja a vörös­­nyakat. Vidám terefere és poharazás közben Lipcsey a szomszéd sarokasztalnál észrevette egy társaságban dr. Fülöp Zsigát, amire eszébe jutott a kérdezett képrejtvény megfejtése. Név­jegyet vett elő, pár szót írt rá ceruzával és a pincérrel odaküldte dr. Fülöpnek, aki amikor elolvasta a névjegyre irt szavakat, éktelen haragra lobbant és nagy sebbel-lobbal közeledett Lipcsey asztala felé. — Szerkesztő úr, kikérem magamnak az ilyen okvetetlenkedéseket. Ezt nem tűröm ! — Mit nem tűr, kedves doktorom? — szólt érdeklődve Lipcsey. — Azt nem tűröm, hogy nekem azt írja: „szemtelen«­fráter“. — Dehogy nem írhatom, amikor. . . — Megtorlás nélkül nem írhatja — vágott Lipcsey szavába dr. Fülöp és távozni készült az asztaltól. — Ne bolondozzék doktor, hiszen nem maga a szemtelen fráter, hanem a kérdezett képrejt­vény megfejtése. Fülöp Zsiga átölelte Lipcseyt és reggel felé már Farádival ittuk a puttyogóst, amelynek az árát dr. Fülöp fizette. Hazamenet mondta is Lipcsey: — Szemtelen fráter, aki azt meri állítani, hogy képrejtvényért valaha, valahol ilyen nagy árt fizettek volna. * Lehet már két évtizede, hogy Lauret Emil, a kiváló hegedűművész, Szegeden koncertezett. A mesternek nagy sikere volt, a közönség tom­boló lelkesedéssel ünnepelte. A hangverseny befejezése után, magnum áldomásra Engel Lajossal együtt betértünk vele a Kassba. Az elmaradhatatlan feketét szervírozták elébb, majd következett az özvegy Cliquotné-féle puttyogás. Amint fogyasztottuk a drága nedűt, az asz­talunkhoz toppant Winc­ler István, a Oóliát­­nagyságú királyi ügyész, akinek ezúttal itali szempontok irányították a mottót. — Szervusztok gyerekek ! — szólt és már helyet is foglalt az asztalnál. Engel Lajos úgyis mint vendéglátó gazda és úgyis mint koncert­rendező, bemutatta Winchler Istvánt a művész­nek. Megtörtént a kézfogás, ami után sziszegni kezdett Sauret, mert Winchler úgy megszorí­totta a kezét. A poharak megteltek a puttyo­­gással, kocintani kellett volna, de a művész nem tudta megfogni a poharat, mert az ujjai össze voltak préselve. Kérdeztük a művészt, hogy mi történt? — Ismerkedés történt, — válaszolt Sauret. De jó, hogy az ismerkedés, a kézfogás nem a koncert előtt történt, mert bizony mondom, nem tudtam volna az este hegedülni. Úgy látom, hogy nemcsak a magyar lelkesedésben van erő, hanem a kezekben is. * Az árvíz utáni időkben történt, hogy egy francia operett-társulat a Tiszt-szálló koncert­termében előadta az Üdvöske című bájos, fran­cia operettet. A terem teljesen megtelt és a közönségnek még az a része is élvezte az elő­adást, amely nem értett franciául. Kállay Al­bert, az akkori főispán, megszokott társaságá­val együtt szemlélte az előadást, közben hal­kan beszélgetett és a diskurzus során valami megjegyzésen jóízűen nevetett. A főispán és társasága mögött levő széksorban ült egy há­zaspár és az asszony, aki nemcsak az előadást, hanem a főispánt is figyelte, csöndben rászólt az urára: — Fiam, nevess! — Miért nevessek? — kérdezte a férj. — Ne kérdezősködj, hanem nevess, mert a főispán úr is nevet, aki tud franciául és ha te­­ is nevetsz, akkor elhiszik rólad, hogy tudsz franciául s hogy megérted az előadást. . . A tisztaság követelményei a borbélymühelyekben. — Sok a bőrbeteg. — (Saját tudósítónktól.) Egyre-másra szaporod­nak Szegeden egyes tisztátalan borbélymühelyek szerencsétlen áldozatai, akik földagadt és sebes arccal járkálnak az utcákon és hosszú heteken át viselik egy-egy borotválkozás kínos követ­kezményét. A borbélyműhelyeket nálunk már régi idő óta nem ellenőrzi az egészségügyi ha­tóság, aminek természetes következménye, hogy némely borbély azt teszi a vendéggel, amit akar, a fertőtlenítő folyadékba éppen hogy csak belemartja egy kicsit a borotváját, közvetlenül a borotválkozás előtt. A szappanozó pamacsot heteken át nem tisztítják ki egyesek s azt is megteszik, ha nem­ vigyáz a vendég, hogy használat után kimosatlanul dörzsölik a másik „kuncsaft képéhez. Szót emelünk az egészségügyi hatóság veze­tőjéhez a közönség érdekében, annál is inkább, mert példával szolgálhatunk arra, hogy más városok hatóságai nem nézik tétlenül egyes könnyelmű borbélyok hanyagságai s szigorú rendelkezésekkel s ellenőrzéssel szorítják őket a fertőhintó borotváló és hajvágó eszközök pontos tisztítására. A makói államrendőrség vezetője, Török tanácsos a napokban igen szi­gorú rendeletet adott ki a borbélyműhelyekre vonatkozóan hygienikus szempontok kellő be­tartása érdekében. Elrendeli, hogy minden borbély köteles 48 óra alatt fertőtlenítő sze­reket beszerezni. A borotvákat minden borot­­válás előtt, a hajvágógépeket, fésűket és ke­féket pedig minden bőrbeteggyanús vendég után köteles fertőtleníteni. Köteles azonkívül minden eszközét naponta legalább egyszer, hosszabb ideig fertőtleníteni. Megállapíthatóan bőrbeteg egyének részére külön borotvát, haj­vágógépet, fésűt és kefét kell tartani. Minden borotválás után az arc fertőtlenítő szerrel mo­sandó le. Minden borbély köteles­ üzletében az alábbi szövegű figyelmeztető táblát feltűnő helyen kifüggeszteni: .Figyelmeztetés! A ragályos bőrbetegségek elkerülése céljából mindenki saját érdekében követelje az eszközök fertőtlenítését !* A hanyag, tisztátalan borbély Szegeden persze nem általános típus, a legtöbb műhely­­tulajdonos intelligens, a tisztaság fontosságát belátó ember. De a kivételek is sokat árthat­nak, mint ahogy ezt a számos példa igazolja. Kivétel ne legyen. A legszigorúbb tisztaságot meg kell követelni a város legtávolabb­i helyén működő külvárosi borbélyműhelyektől. ** S­zillidust, régi ékszert, órákat magas naptáron vásárol Bach utóda Kun Jenő Szeged« Széch­enyi-tér 2. az. ms

Next