Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)
1920-08-15 / 1. szám
/vc t f Szeged, 1920 augusztus 15. V Jlhfü VI ÉLŐMZETÉ8I ARAK: Ffy évre 280 kor. Negyedév« 70 kor. M évre 10 „I Ff •»óra 25 „ Apa I korona. Megjelenik naponkint dél*. Vasárnap, I. ávf., 1. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓt HIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Tataion 451. Alapkő, SZEGED, augusztus 14. A nyilvános ág szegedi kórusába a mai nappal új hang vegyül: a Szeged szava. Azok, akik fölfigyelnek erre a szóra, akiket az elborult magyar élet-halál haca lélegzetfojtóan érint, bizonyára azzal a komoly kíváncsisággal veszik kezükbe ezt az újságot: váljon a közvéleménynek ez az új visszhangja, irányítója a sok közöl melyik utat akarja róni, melyiken véli biztosan szolgálni az ország, a mindnyájunk boldogulását. A néma kérdésekre feleljen íme a Szeged programja. Magyarország a régi határokkal rajzolódott a lelkünkbe s erről a mélyen bevésett vonalról nem akarunk, nem tudunk lemondani. Úgy érezzük : a csonka Magyarország az a talpalatnyi föld, amelyen lábunkat az olajon megvetve, a történelem legigazságtalanabb békéjét meg kell és meg fogjuk dönteni. Jól tudjuk, ezt a célt szolgálja ma minden akarat, csupán az ut más, néha hamis. A mi utunk, a Megváló mutatta tiszta, feltétel nélkül való emberszeretet, a fajgyűlölet, az osztálygyűlölet és minden gyűlölet kikapcsolásával. Az ország ma csak a becsületes emberek agyára, karjára, szívére támaszkodhatik; égbekiáltóan bűnözik, aki egyetlen ember lelkesedését, izmait, nemesei akarását nem engedi a magyar jövő felépítésénél érvényesülni. Hitté lett a meggyőződésünk, hogy a ragyogóan tiszta nemzeti érzésen , a keresztényi szereteten nyugvó Magyarországnak ma sincs, nem lehet egyetlen komoly, öntudatos ellensége sem. Nem folytatunk hát erőpazarló szélmalomharcot a képzelt ellenséggel szemben, de a törvényes eszközök egész fegyvertárával igyekszünk a tévelygők, a rövidlátók, a bármilyen szélsőséges csapáson haladók nemzetromboló munkáját megakadályozni. Ez a mi társadalmi, gazdasági programunk alapja, ez a Szeged politikája. A várostól, melynek falai között az igét hirdetjük, azt kívánjuk, hog a ma még törpe Magyaromagnak ezt a végvárát a megértés nemes szellemével vezessék s az a hamisítatlan magyar kultúra zászlóvivője legyen, ha kell, az ország fővárosával szemben is. Íme vázlatban mindaz, amiért a mai napon megszületett Szeged élni s ha kell, harcolva küzdeni kivan. Hisszük, hogy az e sorodban 'efestetett ahp'core olyan épületet szerel emelnünk, amelyben minden bér, aki a nemzeti és Krisztus...!! ! ;Sí ’ :é..yszet!emü Magyarország el*inni,zsásán szivvel-lélekkel munkálkodik, •otthon érzi magát. A katonatanács tagjai a hadbíróság előtt. — A Tisza-per tárgyalása — BUDAPEST, augustus 14. (M. T. I.) A Tisza-perben ma folytatták a katonatanács tagainak a kihallgatását. Az első tanú: Hókay Pál László. A tárgyalásvezető azt kérdezte tőle, hogy voltak e a Károlyi-párt politikusai között oyanok, akik a katonatanács és a nemzeti tanács között az összeköttetést fentartották ? Tanú: Tudomásom szerint voltak: Kobek Korné , Lovászy Márton, Búza Barna, Kubeth Lajos, Biró Lajos, Lázár Laos, Gábor Andor, Göndör Ferenc, Fényes László, Simonyi Henrik és még többen. Tárgyalásvezető: Azokat kérdeztem, akik mintegy a nemzeti tanács és a katonatanács között az összekötő szerepet játszották. Tanú: Tudtommal Fényes László, Kéri Pál és Friedrich István voltak ezek, leggyakrabban Kéri és Friedrich érintkezett a katonatanáccsal. Azt hiszem, hogy Friedrich adott ki pénzt propaganda célokra. Bejárt a katonatanács üléseire is és híreket vitt a nemzeti tanácsnak. Tudtommal október 29-én vagy 30-án Friedrich, Kéri, Fényes, Csernyák, Hüttner, Stanykovszky résztvettek egy értekezleten az Astóriában és akkor volt szó hogy Lukachichot és Tiszát esetleg letartóztatják, vagy elteszik láb alól. Elmonda a tanú, hogy október 31-én az A tóriában volt amikor sötétedtt és jöttek katonák és mondták, hogy megölték Tisza Istvánt. Bejött Doó, Hüttner, ott voltak Kéri, Gábor és Reinitz, mondták, hogy ez a nemzet ítélete volt, az ország megszabadult e y nagy zsarnoktól. Dobó többször dicsekedett előtte. Elmondja továbbá, hogy a katona takácsagjai Laendertől és Hadzsicstól kaptak pénzt. Ezután vallomást tesz Lukachichnak a letartótatásáról. Tárgyalásvezető: Csernyákkal mikor utóljára beszélt volt szó a Tiszamerényetről? Tanú: Utóljára a múlt év szeptember 14-én beszéltem Csenyákkal Bécsben. Egy nyilatkozatot adot neki, melyben Friedrichet, Kérit és Pogányt vádolta meg a Tiszagyilkosság élelmi szerzőségével. Arra kérte a tanút, hogy ezt a nyilatkozatot helyezze el a bécsi I pakban, ő azonban ezt nem tette meg. Ez a nyilatkozat valószínűen meg lesz a rendőrségen, mert dr. Kiss Árpád rendőr fogalmazónak adta át. A tárgyalásvezető kérdéseire elmondja hogy egyéb iratai Bécsben vannak, nagyon fontos dogok, de nem hozatik nyivánosságra, mert bevernék érte a fejét. A tárgyalásvezető kérte a címet tőle, ahol az iratok vannak, de a tanú azt mondja, hogy nem mondja meg a címet. A nyilatkozatok között van egy leírás a Tisza-gyilkosságra vonatkozóig, amelyet Kéri, Pogány, Csernyák és Károlyi írtak alá. Tárgyalásvezető: Honnan tudja, hogy ezt tartalmazza ez a leírás? Tanú: Csernyák adta át nekem, franciául van írv Lengyel: Tud-e arról, hogy október 31-én, Tisza meggyilkolásának estéjén nagy vacsora volt? Hókay: Hallottam, hogy többen a politikusok közül is részt vettek. Lengyel: Az előző vallomási jegyzőkönyvében az van, hogy Pogány a gyilkos és megmondotta, hogy Pogány, Kéri és Friedrich a felbujtók. Tanú: Igen. Lengyel: Fényes Lászlót nem említette ? Tanú: Azt mondotta Pogány, hogy ő is ott volt állandóan és azon volt, hogy nem kell sokat teketóriázni. Radikális forradalmár volt. Hókay ezután elmondta, hogy 31-én látta Friedrichet az Astoriában délután 3 óra felé. Hogy meddig volt ott, azt nem tudja. Hüttner a tanú vallomására megjegyzi, hogy az említett cionista gárdának az volt a feladata, hogy a kormány előzetes engedélyével hitsorsosaikat megvédje, ahol esetleg veszély fenyegette őket. A tanút vallomására nem esheti meg a bíróság. Dr. Schubert Ágoston szkv. főhadnagy kijelenti, hogy Hüttner olyan gaztetteket követett el vele szemben, hogy novemberben fel is jelentette. Sztupka ezután felolvas egyes részleteket a katonai forradalmárok című könyvből. A könyv egyik helyén kiemeli Schubert főhadnagy szerepét, aki a hadbíróságnál mint jegyzőkönyvvezető szolgált és így állandóan értesülve volt a katonai rendőrség intézkedéseiről és jóelőre értesítette a katonatanácsot ezekről, másrészt a letartóztatott forradalmárok helyzetén könnyített. Schubert válaszolt a felolvasott részletekre. Nekem — mondotta — a forradalomban önzetlen szerepem volt. Sztupka: Ha semmit sem akart szerepelni a forradalomban, miért hagyta közzétenni a fényképét? Schubert: Bokányinál jártam fenn és onnan küldtek valami fényképészhez. Sztupka: Jó cég. Sztupka ezután elmondja, hogy Schubert vitte fel a rabosat a nemzeti tanácshoz felesküdni. A tárgyalás folyik. A lovagias Friedrich, BUDAPEST, augusztus 14. Friedrich Istvánnak a hadbíróság előtt tett tanúvallomását sértőnek találta magára nézve Hüttner József alezredes, Hüttner főhadnagy atyja és lovagias elégtételt kéretett Friedrichtől, aki megfelelő nyilatkozatban adott elégtételt az alezredesnek. Erre vonatkozólag a következő jegyzőkönyvet vették fel: Jegyzőkönyv. Felvétetett 1920 augusztus 15-án délután 4 órakor hernádzsadányi Hüttner József nyugalmazott honvédhuszár alezredes és Friedrich István kegyelmes ur között felmerült lovagias ügyben. Alulírottak megbízásodból megjelentünk Friedrich István kegyelmes urnál és elégtételt kértünk nevedben Friedrich kegyelmes urnak a hadbíróság előtt mondott sértésekre vonatkozóan. A Kegyelmes úr a történtek felett sajtozását fejezte ki és teljes elégtételt adott a mellékelt sajátkezüleg írott nyilatkozatával. Nyilatkozat: A hadbíróság előtt tett vallomásommal nemakartam Hüttner József alezredes urat megbántani, de kénytelen votam a fiának előadását elmondani. Meg vagyok róla győződve, hogy apja fiának e lépéséről nem tudott. Hüttner József alezredes ur nem járt nálam, nem is ismerem. Friedrich s. k. Tekintettel erre a nyilatkozatra és arra, hogy a Kegyelmes ur saját szavai szerint Téged megsérteni nem akart és ugyancsak saját szavai szerint az egész egy tévedésen alapul, a lovagias szabályok értelmében ezt az ügyet részedre iejerm befejezettnek tekintjük. Henky Gábor ezredes, Kirchner Dezső alezredes, mint hernádzsadányi Hüttner József segéd«. A pápa balesete. BUDAPEST, augusztus 14. (M. T. I.) A Neues Wiener Tigblattnak jelentik Rómából: Benedek pápát tegnap kisebb baleset érte. Amidőn reggeli után vissza akart térni lakosztályába, hogy kihallgatásokat adjon, elcsúszott a rvid idővel előbb kifényesített parketten és heves mozdulattal térdre esett. Szerencsére csak kisebb sérülés érte, amely néhány nap alatt meggyógyul. Kedden tárgyalják a Klubkávéházi vérengzést BUDAPEST, augusztus 14. Az Új Nemzedék írja: A budapesti büntető törvényszék statáriális bírósága keddre tűzte ki a Klub kávéházi vérengzés ügyének statáriális tárgyalását. A Dunabizottság Orsován. ORSOVA, augusztus 14. (M. T. I ) A szövetségesek dunai bizottsága Troubridge tengernagy vezetésével ideérkezett. Kereskedelmi Alkalmazottak Atlétikai Clubjának =====Nagy Népünnepélyes a SEBOBAN augusztus 29-én.