Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-01 / 14. szám
r ") A kormányzó Makón és Mezőhegyesen. SZEGED, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda) A „Túrán“ különvonat Hódmezővásárhelyről hétfőn reggel 7 óra 40 perckor indult el Makóra. A pályaudvaron díszszázad fogadta a legfőbb Hadurat és Battlay Géza kormánybiztos-főispán, majd a város nevében dr. Petrovics György mondott üdvözlő beszédet, azután a kormányzó kíséretével kocsira ült és díszmenetben hajtatott be a megyeházára. A vármegyeház nagytermében küldöttségeket fogadott a kormányzó. A küldöttségeknek együttesen a következőket válaszolta: — Szívből köszönöm a kedves üdvözlő szavakat. A legnagyobb hibája ennek a nemzetnek, amelynek tudvalevőleg kiváló kvalitásai is vannak, a széthúzás, amelynek nevet is adtunk, a turáni átok. (Úgy van, úgy van!) Ma, amikor egyedüli barát és rokon nélkül állunk a világban, abszolút összetartásra van szükség és érdemes minden embernek megfeszített erővel dolgozni az új Magyarország megalapozásán, mert ez sikerülni fog, ennek sikerülnie kell. (Élénk éljenzés.) Azonban kísérletezésre időnk nincs, ha vannak még, akik még mindig reménykednek az elmúlt, örökké szégyenletes korszaknak visszatérésében, tegyenek le minden reményről. (Viharos éljenzés.) Kimondhatom, hogy ha akárhol a legkisebb fellángolás lenne, azzal leszámolok. (Viharos éljenzés.) Európa ma még egy vulkán és az a nemzet fogja céljait elérhetni, amely legelőször talpraáll és amelynek a legfegyelmezettebb és legmegbízhatóbb hadserege van. Minden túlzás nélkül büszkén kimondhatom, hogy ma a legjobb és legmegbízhatóbb hadsereg a mienk. (Hosszantartó, meg-megújuló éljenzés.) Minekünk most mindenekelőtt a legelső feladatunk szorgalmas munkával valutánkat megjavítani. Makónak régen hallom jóhírnevét, itt egy olyan nép lakik, mely tud és akar dolgozni, azonban mindenekelőtt azt akarom hangsúlyozni, szükséges, hogy mindenki feltétlenül bízzék és feltétlenül belenyugodjék a kormány intézkedéseibe. Ha mi a lenyomott valutánkat feljavítjuk, akkor megélünk, ha nem tudjuk, kell, hogy belehaljon az ország. Ma természetellenes a pénzünk állása, mert egyformán állunk az elpusztult Ausztriával. Bíznunk kell munkaképességünkben, bíznunk kell ebben az áldott hazai rögben, bíznunk kell saját erőnkben, bíznunk kell a mi kormányunkban, hogy a cél felé haladjunk és akkor széntül megigérhe cm, hogy Magyarország boldogabb lesz, mint valaha. Még egyszer köszönöm ezt a kedves fogadtatást. (Viharos taps és szűnni nem akaró éljenzés.) A közönség lelkesedéstől könnyező szemmel énekelte el a Szózatot. Ezután a Kormányzó ur őfőméltósága magánkihallgatásokat adott. A kormányzó tiszteletére estélyt adtak. Az estély végeztével a kormányzó a vasútra hajtatott és Mezőhegyesre utazott. Útközben minden állomáson lelkesen éljenző néptömeg várta a kormányzót, úgy hogy minden nagyobb állomáson kiszállt és az összesereglő ünneplő közönséghez néhány meleg szót intézett. Délután 4 órakor érkezett meg a különvonat Mezőhegyesre. A Kaszinó épületében több küldöttség tisztelgett. A kormányzó válasza után egész kíséretével katonai szemlére indult, azután pedig az állami ménest szemlélte meg. Este 8 óráig időzött a Főméltóságú ur az állami gazdaságban, ahol tiszteletére vacsorát rendeztek. Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 és 1509. Kedden és szerdán A szenzációk szenzációja! A jövő szezon legnagyobb attrakciója! A szerencse lovagja Filmdráma 6 felvonásban Világsláger 1 Világsláger 1 Előadások fél 8 és 9 órakor. SZEGED Készül a Duna—tiszaközi csatorna. Új energiaforrás, hatalmas turbinatelepek, feleslegessé válik a szén. — A tervezett csatorna Szeged területét is érinti. SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Országos viszonylatban is rendkívüli fontosságú terv áll a megvalósulás küszöbén. Az Agrárbank egy olasz pénzcsoporttal szövetkezve, engedélyt kért a kormánytól arra, hogy a Duna és Tisza között egy hajózható csatornát létesítsen. Alkalmunk volt a tervező mérnöki kar egyik tagjával az építkezésről és ezzel kapcsolatos eszmékről beszélgetést folytatnunk, minek következtében a következőkben számolhatunk be: A csatorna a soroksári Dunaágból indulna ki, közvetlenül Budapest alatt és Csongrádnál torkolna be a Tiszába. A Duna vize mintegy 20 méternyivel folyik magasabban a Tiszáénál. Ebből a külömbségből 7 méternek megfelelő erőt eső (bukó) víz gyanánt akarnak Félegyházánál energia forrásul felhasználni, mely energia azután a nagyobb városokat turbinatelepek létesítése utján látná el a világítási és egyéb üzemek céljaira szolgáló hajtóerővel, úgy, hogy az esetleges szénhiány nem késztethetné többé tétlenségre ezeket az üzemeket. Ebből a csatornából azután több kiágazó öntözőcsatorna húzódna dél felé, melyeknek egyik ága a szegedi határon haladnak végig, mégpedig a Fehértó keleti sarkánál és lefelé húzódna egészen a tápéi kompig. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez a hatalmas csatorna nemcsak hajózási, hanem öntözési célokra is kiválóan alkalmas lenne. Talajavítási szempontból azért bír nagyontossággal, mivel ez a termelvények okozott szaporítására vezetne. A vállalkozás többszáz milliós költséggel jár, a vállalkozók azonban nem kérnek az államtól pénzbeli támogatást, csak erkölcsit, nevezetesen a már fentebb vázolt területekre a kisajátítási jogot. A vállalkozók számítása is kézzelfogható, amikor arra számítanak, hogy a hajózásból befolyó díjakból, az energiából hasznosítás és annak alkalmazása következtében befolyó összegekből és a többszázezer holdnyi terület öntözése után befolyó díjakból, illetve hozzájárulási költségből olyan jövedelemre fognak szert tenni, mely a csatornaépítő vállalkozók befektetett tőkéjét kétségkívül gyümölcsöztetni is fogja. A vállalat mérnökei már munkához is fogtak és a Dunánál az előzetes terepfelvételi munkálatokat végzik. Néhány nap előtt érkeztek a kiküldötteik Szegedre, ahol az adatok beszerzése végett az itteni ármentesítő társulat segítségét veszik igénybe. Az előmunkálatok költsége magában véve is meghaladja az egymillió koronát. Bennünket természetesen az érdekel elsősorban és talán leginkább, hogy Szegednek mi haszna lesz ebből a hatalmas alkotásból. Elsősorban Szeged város világítására lesz valósággal áldást hozó a létesítendő turbinatelep, mert bizonyos, hogy a maihoz hasonló világítási üzemzavarok egyáltalán nem fordulhatnának elő. A Szeged felé húzódó öntözőcsatorna legnagyobbrészt a város területén fog keresztül haladni, úgy, hogy ezeknek a földeknek az értéke tetemesen emelkedne Szállítási szempontból viszont a csatornaépítés elsősorban Budapestet és Csongrádot érdekelné. Az öntözőcsatornák is kellő szélességűek lesznek, úgy, hogy kisebb hajók ezeken is fognak közlekedhetni. De talán említenünk is fölösleges, hogy országos szempontból mily roppant fontossággal bír e terv. Tudvalevő ugyanis, hogy a vasúti utazásnál vagy szállításnál, jóval olcsóbb a vízi út. A munkálatok — sajnos — legalább 8—10 évet vennének igénybe, ami bizony kissé lehűti lelkesen bízó hangulatunkat. Másrészt nagyfontossággal bír éppen a hosszú időtartalommal párhuzamosan az a tény, hogy a munkanélküliség súlyos kérdése 10 évre lényegesen enyhülne, mert e hosszú időn át tízezrek jutnának kenyérhez és munkához. Örvendetes, hogy a külföld ily nagy tőkét hajlandó egy magyarországi vállalkozásba befektetni, mert ezzel élénken dokumentálja, hogy bízik az ország talpraállásásában és jövőjében. KORZO-MOZI TELEFON: Igazgatóság 455. „ Pénztár 1185. Kedden és szerdán, augusztus 31. és szeptember 1-én Fehérfogú álarc Kalandordráma 8 felvonásban, ei* i köznapokon 5, 7 és 9 órakor. Előadások VBaánkp * * 7 és 9 órakor. ___Szeged, 1920 szeptember I A vasárnapi lóverseny SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól ) Lázasan készülődik dr. Gerle Imre vezetése alatt a Szegedi Gazdasági Egyesület szeptember 5 én, tehát vasárnap tartandó lóversenyére. Az egyesület részletes programot ad ki a lóversenyről, de ezt megelőzve közöljük a következő érdekes adatokat : A verseny hat futamból áll, melyekre összesen 58 nevezés érkezett be. Alagról hét urlovas érkezik Szegedre, míg a többi lovas a szegedi lovashadosztály tagjai sorából kerül ki s igy a közönség kedves ismerősei. A tiszti vadászverseny rendkívül érdekesnek ígérkezik, amit csak fokoz az a körülmény, hogy 14 induló nevezett erre a futamra. Erre a versenyre a dijat egy szegedi urihölgyekből álló bizottság gyűjti össze. A dijak összege 85.000 koronát tesz ki. Ez úgy oszlik meg, hogy 22.500 koronát adott a földmivelési minisztérium, 18.000 koronát a Magyar Lovaregylet, 15.000 koronát az Őrrovarok Szövetkezete, 6000 koronát Szeged város, míg a többi dijat a Szegedi Gazdasági Egyesület és a szegedi urhölgyek adják. Szombaton érkeznek Szegedre a Lovaregylet kiküldöttei is, hogy a pályát felmérés és megvizsgálás után átvegyék. A pályán totalizator is fog működni, mégpedig 30 koronás tikettekkel. Eddig kilátás volt arra is, hogy a versenyt az esetleg Pusztaszerről Szegedre átjövő Horthy kormányzó is végig fogja nézni. A gazdasági egyesületet azonban arról értesítették, hogy a kormányzó a pusztaszeri zászlószentelő ünnepségen sem vehet részt egyéb elfoglaltsága miatt, így persze a lóversenyre sem jöhet Szegedre. Képviseletében itt lesz Sréter István tábornok, honvédelmi miniszter, Horthy István ezredes, lovassági és Hellebrand ezredes, tüzérségi felügyelő. Külön fdemlítésre érdemes, hogy a forradalom óta ez az első vidéki lóverseny, melyet Szegeden vasárnap rendeznek. Fischer Testvérek ékszereket, órákat pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek kedvezményt adunk. Kárász lo Szeged Angol úri szabóság! Állandó divat-újdonságok. Elegáns szabás. — Szolidar kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. 3 Szeged, Kölcsey u. 3. Reitai-szálló «11. Harisnyák „“S selyem, mouselin és tórcérna párna M 3 ■ Rö «tárukban naptáraknál olcsóbban, dús választék. 141 Bocker és Pettkov Dugonics tér 5., Römer mellett. Megvételre keresek magas áron arany karcaattérákat és brilliniu ékszereket. M FISCHER JÓZSEF