Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-01 / 14. szám

r ") A kormányzó Makón és Mezőhegyesen. SZEGED, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda) A „Túrán“ különvonat Hódmező­vásárhelyről hétfőn reggel 7 óra 40 perckor indult el Makóra. A pálya­udvaron díszszázad fogadta a leg­főbb Hadurat és Battlay Géza kor­mánybiztos-főispán, majd a város nevében dr. Petrovics György mon­dott üdvözlő beszédet, azután a kor­mányzó kíséretével kocsira ült és díszmenetben hajtatott be a megye­házára. A vármegyeház nagytermé­ben küldöttségeket fogadott a kor­mányzó. A küldöttségeknek együttesen a következőket válaszolta: — Szívből köszönöm a kedves üdvözlő szavakat. A legnagyobb hi­bája ennek a nemzetnek, amelynek tudvalevőleg kiváló kvalitásai is vannak, a széthúzás, amelynek nevet is adtunk, a turáni átok. (Úgy van, úgy van!) Ma, amikor egyedüli ba­rát és rokon nélkül állunk a világ­ban, abszolút összetartásra van szükség és érdemes minden ember­nek megfeszített erővel dolgozni az új Magyarország megalapozásán, mert ez sikerülni fog, ennek sike­rülnie kell. (Élénk éljenzés.) Azon­ban kísérletezésre időnk nincs, ha vannak még, akik még mindig re­ménykednek az elmúlt, örökké szé­gyenletes korszaknak visszatérésében, tegyenek le minden reményről. (Vi­haros éljenzés.) Kimondhatom, hogy ha akárhol a legkisebb fellángolás lenne, azzal leszámolok. (Viharos éljenzés.) Európa ma még egy vul­kán és az a nemzet fogja céljait elérhetni, amely legelőször talpraáll és amelynek a legfegyelm­ezettebb és legmegbízhatóbb hadserege van. Min­den túlzás nélkül büszkén kimond­hatom, hogy ma a legjobb és leg­megbízhatóbb hadsereg a mienk. (Hosszantartó, meg-megújuló éljen­zés.) Minekünk most mindenekelőtt a legelső feladatunk szorgalmas mun­kával valutánkat megjavítani. Makó­nak régen hallom jóhírnevét, itt egy olyan nép lakik, mely tud és akar dolgozni, azonban mindenekelőtt azt akarom hangsúlyozni, szükséges, hogy mindenki feltétlenül bízzék és feltétlenül belenyugodjék a kormány intézkedéseibe. Ha mi a lenyomott valutánkat feljavítjuk, akkor meg­élünk, ha nem tudjuk, kell, hogy belehaljon az ország. Ma természet­­ellenes a pénzünk állása, mert egy­formán állunk az elpusztult Ausztriá­val. Bíznunk kell munkaképességünk­ben, bíznunk kell ebben az áldott hazai rögben, bíznunk kell saját erőnkben, bíznunk kell a mi kor­mányunkban, hogy a cél felé halad­junk és akkor széntül megigérhe­ cm, hogy Magyarország boldogabb lesz, mint valaha. Még egyszer köszönöm ezt a kedves fogadtatást. (Viharos taps és szűnni nem akaró éljenzés.) A közönség lelkesedéstől könnyező szemmel énekelte el a Szózatot. Ezután a Kormányzó ur őfőméltó­­sága magánkihallgatásokat adott. A kormányzó tiszteletére estélyt adtak. Az estély végeztével a kormányzó a vasútra hajtatott és Mezőhegyesre utazott. Útközben minden állomáson lelkesen éljenző néptömeg várta a kormányzót, úgy hogy minden na­gyobb állomáson kiszállt és az összesereglő ünneplő közönséghez néhány meleg szót intézett. Dél­után 4 órakor érkezett meg a külön­­vonat Mezőhegyesre. A Kaszinó épületében több küldöttség tisztel­gett. A kormányzó válasza után egész kíséretével katonai szemlére indult, azután pedig az állami mé­nest szemlélte meg. Este 8 óráig időzött a Főméltóságú ur az állami gazdaságban, ahol tiszteletére vacso­rát rendeztek. Dugonics Kertmozi Igazgató: Vas Sándor. Telefon: 165 és 15­09. Kedden és szerdán A szenzációk szenzációja! A jövő szezon legnagyobb attrakciója! A szerencse lovagja Filmdráma 6 felvonásban Világsláger 1 Világsláger 1 Előadások fél 8 és 9 órakor. SZEGED Készül a Duna—tiszaközi csatorna. Új energiaforrás, hatalmas turbinatelepek, feleslegessé válik a szén. — A tervezett csatorna Szeged területét is érinti. SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Országos viszonylatban is rend­kívüli fontosságú terv áll a megvaló­sulás küszöbén. Az Agrárbank egy olasz pénzcsoporttal szövetkezve, engedélyt kért a kormánytól arra, hogy a Duna és Tisza között egy hajózható csatornát létesítsen. Alkal­munk volt a tervező mérnöki kar egyik tagjával az építkezésről és ezzel kapcsolatos eszmékről beszél­getést folytatnunk, minek következ­tében a következőkben számolha­tunk be: A csatorna a soroksári Duna­­ágból indulna ki, közvetlenül Budapest alatt és Csongrádnál torkolna be a Tiszába. A Duna vize mintegy 20 méter­nyivel folyik magasabban a Tiszáé­nál. Ebből a külömbségből 7 méter­nek megfelelő erőt eső (bukó) víz gyanánt akarnak Félegyházánál energia forrásul felhasználni, mely energia azután a nagyobb városokat turbina­telepek létesítése utján látná el a világítási és egyéb üzemek céljaira szolgáló hajtóerővel, úgy, hogy az esetleges szénhiány nem késztethetné többé tétlenségre ezeket az üzemeket. Ebből a csatornából azután több kiágazó öntöző­csatorna húzódna dél felé, melyeknek egyik ága a szegedi határon haladnak végig, még­pedig a Fehértó keleti sarkánál és lefelé húzódna egészen a tápéi kompig. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez a hatalmas csatorna nem­csak hajózási, hanem öntözési célokra is kiválóan alkalmas lenne. Talaj­­avítási szempontból azért bír nagy­ontossággal, mivel ez a termelvények okozott szaporítására vezetne. A vállalkozás többszáz milliós költséggel jár, a vállalkozók azonban nem kérnek az államtól pénzbeli támogatást, csak erkölcsit, nevezetesen a már fentebb vázolt területekre a kisajátítási jogot. A vállalkozók számítása is kézzel­fogható, amikor arra számítanak, hogy a hajózásból befolyó díjakból, az energiából hasznosítás és annak al­kalmazása következtében befolyó összegekből és a többszázezer holdnyi terület öntözése után befolyó díjakból, illetve hozzájárulási költségből olyan jövedelemre fognak szert tenni, mely a csatornaépítő vállalkozók befektetett tőkéjét kétségkívül gyümölcsöztetni is fogja. A vállalat mérnökei már munkához is fogtak és a Dunánál az előzetes terepfelvételi munkálatokat végzik. Néhány nap előtt érkeztek a kiküldötteik Szegedre, ahol az adatok beszerzése végett az itteni ármentesítő­ társulat segítségét veszik igénybe. Az előmunkálatok költsége magában véve is meghaladja az egymillió koronát. Bennünket természetesen az érdekel elsősorban és talán leginkább, hogy Szegednek mi haszna lesz ebből a hatalmas alkotásból. Elsősorban Sze­ged város világítására lesz valósággal áldást hozó a létesítendő turbina­telep, mert bizonyos, hogy a maihoz ha­sonló világítási üzemzavarok egyál­talán nem fordulhatnának elő. A Szeged felé húzódó öntöző­csatorna legnagyobbrészt a város területén fog keresztül haladni, úgy, hogy ezeknek a földeknek az értéke tetemesen emelkedne Szállítási szem­pontból viszont a csatornaépítés elsősorban Budapestet és Csongrá­­dot érdekelné. Az öntöző­csatornák is kellő szélességűek lesznek, úgy, hogy kisebb hajók ezeken is fognak közlekedhetni. De talán említenünk is fölösleges, hogy országos szem­pontból mily roppant fontossággal bír e terv. Tudvalevő ugyanis, hogy a vasúti utazásnál vagy szállításnál, jóval olcsóbb a vízi út. A munkálatok — sajnos — leg­alább 8—10 évet vennének igénybe, ami bizony kissé lehűti lelkesen bízó hangulatunkat. Másrészt nagy­fontossággal bír éppen a hosszú időtartalommal párhuzamosan az a tény, hogy a munkanélküliség súlyos kér­dése 10 évre lényegesen eny­hülne, mert e hosszú időn át tízezrek jut­nának kenyérhez és munkához. Örvendetes, hogy a külföld ily nagy tőkét hajlandó egy magyar­­országi vállalkozásba befektetni, mert ezzel élénken dokumentálja, hogy bízik az ország talpraállásá­­sában és jövőjében. KORZO-MOZI TELEFON: Igazgatóság 455. „ Pénztár 11­85. Kedden és szerdán, augusztus 31. és szeptember 1-én Fehérfogú álarc Kalandordráma 8 felvonásban, ei* i köznapokon 5, 7 és 9 órakor. Előadások VBaánkp * * 7 és 9 órakor. ___Szeged, 1920 szeptember I A vasárnapi lóverseny SZEGED, augusztus 31. (Saját tudósítónktól ) Lázasan készülődik dr. Gerle Imre vezetése alatt a Szege­di Gazdasági Egyesület szeptember 5 én, tehát vasárnap tartandó lóversenyére. Az egyesület részletes programot ad ki a lóversenyről, de ezt megelőzve közöljük a következő érdekes ada­tokat : A verseny hat futamból áll, me­lyekre összesen 58 nevezés érkezett be. Alagról hét urlovas érkezik Sze­gedre, míg a többi lovas a szegedi lovashadosztály tagjai sorából kerül ki s igy a közönség kedves ismerősei. A tiszti vadászverseny rendkívül ér­dekesnek ígérkezik, amit csak fokoz az a körülmény, hogy 14 induló nevezett erre a futamra. Erre a ver­senyre a dijat egy szegedi urihöl­­gyekből álló bizottság gyűjti össze. A dijak összege 85.000 koro­nát tesz ki. Ez úgy oszlik meg, hogy 22.500 koronát adott a föld­­mivelési minisztérium, 18.000 koro­nát a Magyar Lovaregylet, 15.000 koronát az Őrrovarok Szövetkezete, 6000 koronát Szeged város, míg a többi dijat a Szegedi Gazdasági Egyesület és a szegedi urhölgyek adják. Szombaton érkeznek Szegedre a Lovaregylet kiküldöttei is, hogy a pályát felmérés és megvizsgálás után átvegyék. A pályán totalizator is fog működni, még­pedig 30 koronás tikettekkel. Eddig kilátás volt arra is, hogy a versenyt az esetleg Pusztaszerről Szegedre átjövő Horthy kormányzó is végig fogja nézni. A gazdasági egyesületet azonban arról értesítették, hogy a kormányzó a pusztaszeri zászlószentelő ünnepségen sem vehet részt egyéb elfoglaltsága miatt, így persze a lóversenyre sem jöhet Sze­gedre. Képviseletében itt lesz Sréter István tábornok, honvédelmi minisz­ter, Horthy István ezredes, lovassági és Hellebrand ezredes, tüzérségi felügyelő. Külön fdem­lítésre érdemes, hogy a forradalom óta ez az első vidéki lóverseny, melyet Szegeden vasár­nap rendeznek. Fischer Testvérek ékszereket, órák­at pontosan és szakszerűen javítanak. Állami tisztviselőknek kedvezményt adunk. Kárász lo Szeged Angol úri szabóság! Állandó divat-újdonságok. Elegáns szabás. — Szolid­ar kiszolgálásban Vajda Farkas R.-T. cégnél részesülünk. 3 Szeged, Kölcsey­ u. 3. Reitai-szálló «11. Harisnyák „“S selyem, mouselin és t­órcérna párna M­ 3 ■ Rö «tárukban naptáraknál olcsóbban, dús választék. 141 Bocker és Pettkov Dugonics­ tér 5., Römer mellett. Megvételre keresek magas áron arany karcaatt­érákat és brilliniu ékszereket. M FISCHER JÓZSEF

Next