Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)

1920-10-01 / 39. szám

Szeged, 1920 október 1. ELŐFIZET Egy évre 280 kor fél évre 140 Ára I korona tsi Arak: Negyedévre 70 kor. Egy hóra 25 . Megjelenik naponkint délután Péntek, I. évf., 39. Siam SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓh­IVATAL: KSh­aey­ utca 6. * Telefon 13-33. Parasztegyetem ? SZEGED, szeptember 30. A kijárások szomorú korszakában Szeged volt a mindenkori kormányok Hamupipőkéje. Az Alföld poráb­a, a Tisza sarkában hagyták, árván, magára, szegényt. Egyetem volt minden vágya, egy kis egyetem, később nem is kellett volna már neki minden fakultás, csak egy, egyetlenegy, de az egyetemet Pozsony kapta, meg Debrean és Kassának, Temesvárnak is mindig több kilátása volt rá, hogy elnyeri, mint szegény Sze­gednek. Hogy ez a Szegedet mindentől elütő elmúlt politika (reméljük, örökre elmúlt)milyen szerencsétlen és oktalan vét nem csupán a vitos, de az országos és nemzeti érdek szempont­jából is, azt ma sírva látja Csonka- Magyarország. Most végre, miután a kolozsvári egyetem idehelyezésével hiába hitegetik, úgy tetszik, mégis csak kapunk valamit. A terv egyelőre olyan, hogy nagy jó is lehet belőle, meg a nesze semmi, fogd meg jól is, minden attól függ, hogy az illetékesek itt Szegeden és ott fönn Budapesten mennyi buzgalommal és komolysággal támasztják alá ezt a tervet. Arról volna szó, hogy egy­­ parasztegyetem­, vagy népfőiskola nyitnék meg Szeged falai között, még­pedig november 1-én, közép­iskolai tanerőkkel. Amolyan dániai mintára alapított felsőbb iskolája lenne ez a népnek, közhasznú ismereteket tanítanának,elsősorban a földmivelők­nek. A tanítás egyenes lenne, amennyi­ben a tanárokat se díjaznák külön. Ez a terv hasznosnak és szükséges­nek látszik, hogy azonban mennyi­ben életrevaló és eredményes, az egyelőre a jövő titka és azoktól függ, akik kigondolták és megcsinál­ják! Mert ezt lehet praktikusan és sikeresen is megcsinálni és lehet úgy is, hogy tessék-lássék, nesze semmi, fogd meg jól! Az bizonyos, hogy a szegedi kultúra ma megint holtpontra érkezett. Hallgat mindenki, aki a nép, a művestek és a nagy tömegek nevelésére, tanítására volna itt hivatva. Hallgat egyetlen irodalmi társaságunk, jó ideje nincsen szabad egyetemünk, a tavalyi fölolvasó esték láza is mintha elszállott volna. A Somogyi-könyvtárban, amely a régi jó időkben zsúfolva volt tanulni­­vágyó fiatalsággal, ma alig lézeng naponta néhány olvasó. Mozimámor­ban úsznak a nagy tömegek (még a színházat se igen látogatják, de erről máskor többet), igen szomorú és veszedelmes antikultur tünetei ezek, amelyeket valahogyan okosan orvo­solni kellene. Nemcsak­­ paraszt­­egyetemmel“. Sajnos, nálunk az­­ intelligenciát* se nevelik már, a munkásnevelésnek is akadályai van­nak. Mikor virrad már Szegeden a vaódi kultúrának? Egy bizonyos: céltudatosan szervezni kellene váro­sunkban a közművelődés ügyét, hogy rendszert és egyöntetűséget vigyenek be végre a mai kulturális egyéni akciók helyére, mint amilyen például a színházkérdés megoldása volt. A vatikán megóvja Magyarország egyházi integritását. BUDAPEST, szept. 30. Szerbia már hónapokkal ez^í­ azzal a kére­lemmel fordult a Vatikánhoz, hogy engedje meg egy KVC­/j­ jugoszláv érsekség felállítását, amelynek székhelye Szabadka lenne Most a vatikán választ adott erre a kérelemre. A válasz elutasító. A vatikán elhatározá­sának kétségtelenül nemcsak egyházi okai, hanem külpolitikai okai is vannak. A vatikán ugyanis meg akarja óvni Szent István politkail­­g fel­darabolt birodalmának egyházi integritását. A Vatikánnak elhatározását a jugoszláv lapok, elsősorban a radikális Tribuna, ellenséges cselekedetnek tekintik és követelik a diplomáciai összeköttetés azonnali megszakítását. A lapok azt állítják, hogy a pápa elhatározását azok a körök befolyásolták, amelyek az osztrák-magyar monarchia visszaállítását szorgalmazzák. Sze­rintük a pápa támogatja a bácskai és bánáti katholikus magyar irredentát épp úgy, mint ahogy a tótföld elszakítási törekvéseket is és a béősi keresztényszocialistáknak a monarkia visszaállítására irányuló fáradozásait is pártolja. Troubridge admirális lett a Duna­­bizottság elnöke. — Megállapították a bizottság statútumait. — PÁRIS, szeptember 30. (M­T­ I.) A Nemzetközi Dunabizottság máso­dik ülésszaka, amely Troubridge ten­gernagy elnökletével a francia kül­ügyminisztériumban szeptember 15 én vette kezdetét, tegnap befejeződött. Az ülésszak folyamán megállapítot­ták azokat az irányelveket, amelyek a Nemzetközi Dunabizottság ideig­lenes statútumaiul fognak szolgálni. Ezek az irányelvek kiterjednek a bizottságnak, valamint a főtitkárság­nak, a hajózási rendőrségnek és a Vaskapuban felállítandó különleges szolgáltnak a belső szervezésére, úgyszintén a költségvetésre. A mun­kálatokra és a tarifákra vonatkozó fejezetek tárgyalására külön albizott­ságokat alakítot­ak. Troubridge ten­gernagyot az elnöki székben 1921 január 1-ig megerősítették. A bizott­ság évenkint legalább kétszer azok­ban a városokban fog ülésezni,­­ amely városokat az előző ülésszak­ba­­ megállapítottak. Szükség esetén rendkívüli ülésszakot is tartanak. A folytonosságot a végrehajtó bizott­ság biztosítja, amely a főtitkárság oldalán működik. Arról még nem határoztak, hogy hol legyen a szék­helye a főtitkárságnak, amely jelen­leg Budapesten munkálkodik. A Nemzetközi Dunabizottság hivatalos nyelve a francia lesz. A hajópapíro­­kat két n­yelven állítják ki, még­pedig az illető ország nyelvén és tetszés szer­int vagy német, vagy francia nyelven. A Vaskapunál létesítendő különleges szolgálat ügyvitelének nyelve német és francia lesz. A fő­titkárság kiadásában megjelenő folyó­­irat ckkeinél valamennyi nyelvre figyelemmel lesznek. A bizottság legközelebbi ülését december elsején tartja. A párisi német követ átadta megbízó levelét PÁRIS, szept. 30. (M. T. I.) A német követ megbízó levelének átadása alkalmával a francia köztársaság elnökéhez intézett beszédében többi között a következőket mondta: “ A versaillesi békeszerződéssel teremtett helyzet alapján kormányom szándékának megfelelően igyekezetemet annak fogom szentelni, hogy országaink kapcsolata kedvezően fejlődjenek. Nem tévesztem­ szem elől azokat a nehézségeket, amelyek ennek útját állják, de bízom abban, hogy hála az Ön és a francia komány belátásos együttműködésének, kormányom törekvéseit siker fogja koronázni. Millerand többek között a következőkben válaszolt: “ Annak az ünnepélyes okmánynak lojális végrehajtása, amely a háborúnak véget vetett, az egyetlen eszköz azoknak a legsúlyosabb nehéz­ségeknek praktikus megoldására, amelyek a két nemzet között fennállanak és amelyek megengedik azt, hogy szabad szívvel dolgozzanak vállvetve a béke nagy művén. Az a mód, ahogyan ön ideiglenes ügyvitelét intézte, kezeskedik nekem arról a magasztos felfogásról, amelyet ön feladatáról táplál. Őszintén kívánok ezért önnek sikert megbízatásához. .....................................--------------------------------------------------------------------rnnn/wiinjxn. Magyar-román gazdasági tárgyalások. BUKAREST, szept. 30. (M. T. I. Dam­ján.) Magyarország és Románia közti kereskedelmi forgalom újra felvételével vonatkozó tárgyalások­kal megbízott magyar bizottság október 10 én fog ideérkezni. Szi­­lá­gyi, a Magyar Szövetkezeti Köz­pontok Áruforgalmi Részvénytársa­ságának képviselője, ma ideérke­zett. Egy furcsa főispáni installáció. SÁTOR­ALJAUJHELY, szép*. 30. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: Teg­nap, szerdán délelőtt 10 órakor volt Thuránszky László zempléni főispán installációj­a. Nagy feltűnést keltett, hogy ettől az ünnepi aktustól a keresztény piri törvényhatósági bizott­sági tagok legnagyobb része távol­tartotta magát. A főipán beiktatása után dr. Szabó Sándor törvényható­sági bizottsági tag durva támadást intézett a nemzeti kisebbségek mi­nisztere ellen. A legnagyobb feltű­nést az keltette, hogy az egész kor­mányt érintő támadást az elnöklő főispán nem utasította vissza. Az orosz—lengyel béke­­tárgyalás. BÉCS, szept. 30. (M. T. I) A Neue Freie Presse-nek jelentik Rigá­ból. A harmadik ülésen Domszky, a lengyel békeküldöttség elnöke nyi­latkozatot tett, amelyben válaszolt a legutóbbi orosz nyilatkozatra. Domszky kijelentette, hogy az orosz nyilatkozat olyan igényeket is érint, amelyek kívül esnek a béketárgya­lások keretén, mint például a kelet­­galíciai kérdés. A lengyel küldöttség megjegyzi, hogy amikor a lengyel válasz megadására 10 napos határ­időt tűznek ki, ezzel olyan ultimá­tumszerű kitüntetést tettek, ami a béketárgyalást bizonyára nem fogja sem megkönnyíteni, sem siettetni. Joffe, az orosz küldöttség elnöke, kijelentette, hogy minden pontjában egyetért az előző ülésen előterjesztett lengyel nyilatkozattal, egyben java­solta, hogy a 8. pontot változtassák meg olyképpen, hogy az amnesztiát olyan lengyelekre is ki kell terjesz­teni, akik Lengyelország ellen, vala­mint olyan oroszokra, akik Orosz­ország ellen követtek el bűncselek­ményeket. Demszky erre javasolta, hogy négy bizottságot küldjenek ki. Jotfe indítványozta, hogy egyelőre csak egy fegyverszüneti bizottságot alakítsanak. Rövid vita után az Ulest bezárták. PÁRIS, szept. 30. (M. T. I.) A Havas-ügynökség jelenti Varsóból: Hitelt érdemlő forrásból nyert fel­világosítás szerint Joffe Moszkvából azt az utasítást kapta, hogy a len­gyelek által felállított összes feltéte­leket, bármilyen kemények lesznek is azok, fogadja el, de utasítsa vissza azt a feltételt, amely Szovjetorosz­­országot arra kötelezné, hogy a vö­rös hadsereget egészben vagy rész­ben lefegyverezze. A ruténföld parancsnoka, PRÁGA, szept. 29. (Bud. Tud.) A Tribuna jelentése szerint Sedarek ezredest, az eddigi prágai parancs­nokot, Ungvár székhellyel a rutén­­föld parancsnokává nevezték ki.

Next