Szeged, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-27 / 61. szám
gttftd, 1920 október 27. Áram korona. Szerda, I. évf., szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . . ... ., SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Egy évre 280 kor. I Negyedévre:Ókor. Megjelenik napoflkét délután. Körcsey utca 6. , Telefon 13-33. Ratifikálunk! SZEGED, október 26. (tvs) Benyújtották a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Nem egyéb ez, mint eszkomptálása azoknak a következményeknek, amelyek a nem a mi hibánkból reánk szakadt s nem a mi hibánkból elvesztett háborúból folytak. A magyar nemzet, mely férfiasan és bátran állta a háborút, szenvedett és áldozott, mint senki többet, — a magyar nemzet elviseli ennek a sok szenvedésnek, ennek a sok áldozatnak mártíros következményeit is; a magyar nemzet elviseli a hibáján kívül reászakadt újabb szenvedést és áldozatot is. Eszkomptálni fogjuk győztes elleneink követeléseit. Az erősebb joga, ha nincs is meg benne az erkölcs és az igazság hatalma, pillanatnyilag, átmenetileg hatékonyabb minden egyéb jognál, minden egyéb szükségszerűségnél. Ezeresztendős dicső múlt joga, a műveit Nyugat védelmében elömlött tenger magyar vér igaza, a gazdasági és földrajzi helyzet szükségszerűsége mindmegannyi hatékony, virulens erő, melyet az erősebb joga most elfojtott, akcióképtelenné tett. — L'C volo, sic jubeo! — A béketárgyalások alkalmával a békeelőkészítőbizottság nagy munkáját Apponyi Albert gyönyörű beszéd kíséretében oda fektette a győztesek elé; ebben a munkában jogunk, igazunk s a mellettünk tanúskodó szükségszerűség mind helyet talált: hallatta meggyőző szavát, hangsúlyozta a jogot, appellált az igazunkra, reámutatott a gazdasági, politikai és földrajzi egység széttéphetlen együvétartozására. — Sic volo, sic judeo! — A győztesekkel szemben az apró szövetségeseknek volt követelése, amelyet a Legfelsőbb Tanácsnak kellett eszkomptálnia. Eszkomptálta is, mert könnyen eszkomptálhatta: nem a magadból fizetett. A béketárgyaláson ugyan kiviláglott az ántánt apró, éhes tagjainak igaztalansága és a mi igazságunk, de ez a helyzeten nem változtatott: a megszorult ántánt túlzott ígéreteiből követelések fakadtak; minél megszorultabb volt az ántánt, annál csábítóbbak voltak az ígéretek. Most az erősebb joga érvényesül. Jog, igazság, szükségszerűség mind olyan erők, amelyeket az erősebb joga lebírt, hatástalanná tett. De elkövetkezik majd az idő, amikor a győztes ittas öntudatja elpárolog, amikor az „erősebb“ gyengesége nyilvánvaló lesz — és akkor az igazság, a jog és az egységesség bálványt döntenek meg: a balkáni nagyás, a cseh kíméletlenség szörnyű bálványát s nagyon valószínű, hogy az ántant-nagyhatalmak épp olyan közömbösséggel nézik majd volt szövetségeseik tragédiáját, aminő közömbösséggel odavetettek bennünket elébük, a rablóvágyuk, a falánkságuk elé. Mikor jön ez az idő? Reméljük, nemsokára ! Apponyi beszélt a „tekintélyről“ — A XIII. katolikus nagygyűlés harmadik napja. — BUDAPEST, okt. 26. Délelőtt 9 órakor a Jézus Szive templomában az Országos Katolikus Nőszövetség tagi j zászlószentelésre gyűltek össze. Horthy Miklósné volt a zászlóanya, Csernoch János bíboros-hercegprímás végezte a szertartást. A hercegprímás rövid beszédben a nőknek a keresztény életben való hivatását fejtegette. A megszentelés után a zászlóanya szallagot kötött a lobogóra, végül Hohenlohe Károly Egon herceg szentmisét mondott. Délután tartották meg a nagygyűlés il-ik nyilvános ülését, amelyen gróf Mikes János, Hindy Zoltán és Leopold Antal beszéltek. Utánunk gróf Apponyi Albert lépett a pódiumra és a tekintély fontosságáról tartott előadást. — Azt kívánják, hogy a tekintély elvéről szóljak, ami valóban nagyon időszerű, mert a tekintély csökkenése bajainknak, a világ bajainak egyik fő forrása. Tekintély alatt a szónak tágasabb értelmében minden olyan értelmi vagy erkölcsi felsőbbséget értünk, mely bizonyos fokú meghajlást parancsol. A tekintély általában az a hatalom, amelynek irányítását gondolkozásunkban, érzelmünkben és cselekvésünkben szabad akaratunkból fogadjuk el. A tekintély erkölcsi fogalom, mely a hatalom jogi fogalmának erköcsi hátteret ad. Ebből folyólag igen komoly jelenség az, amit uton-utfélen, mint bajaink egyik főokát hallunk felsorolni, hogy tudnillik a tekintély fogalma nálunk mélyen lehanyatlott. Hogy ez tény, abban kételkedni alig lehet. Azok a hirheett „egyéni akciók", amelyek nemzetünk jóhírnevén kiszámíthatatlan kárt okoznak, ebből a forrásból származnak. Az a lelki anarchia, amely a tényleges anarchia uralmát készíti elő és annak egyes jelenségeit máris aggasztó mértékben hozza létre, bizonyára komoly jelenség és a tekintély helyreállítása egyik legfontosabb feladatunk, dehogy ezt tehessük, mindenekelőtt a bajnak forrásait kell ismernünk. — A tekintély hanyatlásának okai mindkét oldalról idézhetők, azoknál, akik a tekintélyt képviselik, épp úgy, mint azoknál, akiknek azt elismerni kellene. A lelkekben, tömegekben ment végbe az a folyamat, mely sokakban kiirtotta, még többekben gyengítette az Istentől való függés igazát. Történt ez egy erős és kerülő úton, mert ezt a gyengülést nem csupán az Istent kifejezetten tagadó, az egyházat kifejezetten támadó irányzatok idézték elő, hanem a tiszta erkölcsöt elrontó féktelen gazdagodást és élvezetvágyat terjesztő, érzékiséget ébresztő, egyszóval alsóbbrendű képességek lázadását szolgáló összes áramlatok. A talaj elő volt készítve a lelkek összeomlására, de az intézményekére is. Hihetetlen vaksággal ragaszkodtunk a vagyon kiváltságaihoz közhatalmak szervezésében és ezáltal szinte lehetetlenné tettük, hogy a kirekesztett vagyontalarok tömege e hatalmak iránt bizalommal viseltessék, hogy bennünk olyant lásson, ami előtt önként meghajol. — Értsük meg, hogy ez a világkatasztrófa egyszersmind a tekintély katasztrófája is volt. Azoknak a hatalmaknak összessége, amelyek a közjót akként szolgálták, hogy előzmény nélkül való nyomorúságba döntötték a világot, szükségszerűkép eljátszották a tekintélyt. A tekintély összetörése folytán ránkzúdult rettenetes események tanítottak meg arra, hogy alig van sürgősebb teendőnk, a nemzeti regenerációnak alig van nélkülözhetetlenebb feltétele, mint a tekintélynek helyreállítása. Itt egy lélektani folyamatról van szó, amelyet intézményesen megalkotni nem, de lehetővé tenni és elősegíteni igenis lehet, sőt kell. A feladat kettős: a lélekben újból felidézni azt a készültséget, amely önként meg tud hajolni és a közhatalmakat akként szervezni, működésüket akként irányítani, hogy az önkéntes meghajlás lélektanilag minél könnyebben legyen elérhető. — Fehér világnak nevezik ezt a mienket, ellentétben a vörössel. Hát legyen igazán fehér, az, erkölcsileg szeplőtelen, hozzáférhetetlen, mint az a keresztény zászló becületéhez illik, legyen igazságos, minden törvényt, minden jogot tisztelő, minden önkényeskedést kizáró, legyen fegyelmezett A múlt társadalmának főbűne volt, hogy nem volt benne elég szeretet és ezért büntette meg talán az Isten a kommunizmus ostorával. Rettentő volna, ha bennünk még a múlt társadalmánál is kevesebb szeretet volna. Szeretetben élt Krisztus és az ő szeretmében élhet, győzhet, uralkodhat, parancsolhat ez a nemzet, amely őt követi. Apponyi hatalmas beszédével befejeződön a II. nyilvános ülés és a közönség a kiváló szónok éltetése közben oszlott szét Ankéteznek a csehek a2 éhínség leküzdése végett. — A magyar kormány képviselete jelen van. — BUDAPEST, okt. 26. A jóvátételi bizottság kezdeményezésére Prágában az éhínség leküzdése érdekében tárgyalásokat folytatnak, amelyen a magyar kormány képviselői is részt vesznek. Értesülésünk szerint a tárgyalások kedvező mederben folynak. Egyesek a ratifikálás ellen. BUDAPEST, okt 26. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlési képviselők egy része hétfőn este az Egyetemutcai párthírban értekezletet tartott. Az értekezleten erős vélemények hangzottak el a békeszerződés ratifikálása ellen. A tanácskozások a késő éjjeli órákig tartottak. Az angol sztrájk ügye kedvezőre fordult. BÉCS, okt. 26. (M. T. I.) A N. F. P. jelenti Berlinből: Londoni híradás szerint az angol szénmunkások sztrájkjában a helyzet kedvezőre fordult. A szombati kétórás értekezleten, amelyen Bonar Lhw és más miniszterek is részt vettek, jelentős eredményeket értek el. A kormány, hir szerint, késznek nyilatkozott arra, hogy belemegy abba, hogy a munkabért nyomban két schillinggel felemeljék. A bányamunkások végrehajtó bizottsága ezzel szemben kötelezettséget vállalt, hogy a termelést fokozatosan emelik. Interpelláció a cseh atrocitások tárgyában. BUDAPEST, okt. 26. Dvorcsák Győző nemzetgyűlési képviselő a mai ülésen elmondandó interpellációra kért és kapott engedélyt. Értesülésünk szerint interpellációjában a felvidéki kiutasítottak ügyével fog foglalkozni, mert a csehen az eskületétel ellenére ismét nagyszámu felvidéki lakost utasítottak ki. Ki fog térni beszédében ezenkívül a csehek számtalan atrocitására is. Az interpellációra a miniszterelnök azonnal válaszol. ZAVAROK a TERMÉSRENDELET KÖRÜL. A kormányzópártban erélyes mozgolódások vannak. A volt kisgazdapárt tagjai különösen Vass József közélelmezési miniszter ellen foglalnak állást a kukoricarendelet végrehajtása miatt. A Ház folyosóján ma délelőtt többen elkeseredésüknek adtak kifejezést. Megbeszélés tárgyát képezte a keresztényszocialista pártnak hétfőn este tartott értekezlete, amelyen a kormányzópártból való kilépés gondolatával is foglalkoztak. Az értekezleten azonban végül az a vélemény alakult ki, hogy a földbirtokreform és a megyei és közigazgatási választójogra vonatkozó javaslatok törvényerőre való emelkedéséig a pártnak együtt kell maradnia. A hevesebb természetű képviselők is belenyugodtak végül ebbe a határozatba. A legutóbbi értekezleten hosszabb vita volt a termésrendelet módosításáról. A mozgalmat vasadi Balogh György indította meg. A termésrendeletet a gazdaközönség és a fogyasztók érdekeinek összeegyeztetésével feltétlenül módosítani kívánják és kilátás van rá, — noha pénzügyi nehézségek merülnek fel — hogy a rendeletét módosítani is fogják. f . / !