Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-03 / 66. szám

Siefftd, 1920 november 3. Ára 2 korona ELŐFI­ZETÉSI ÁRAK: B«r évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Fél évre 14« ’ Érv t­ere 25 „ Megjelenik naponkint délután. Szerda, I. tvf. 06. »zám­. SZI­RKESZTŐSÉG ÉS KIAdóf HIVATAL: Kölcsey­ utca 6. * Telefon 13-33. Csata előtt. SZEGED, november 2 (m.) Rövidebb-hosszabb szüne­telés után ismét megkezdődik a nemzetgyűlés és azok a feladatok, melyeket ez az ülésszak old meg, annyira fontosak és életbevágók, hogy olyanféle lelkiállapotban éljük az előestéjét, mint az ütközet előtt a katona és az ajkunkra tólul a fön­­séges és mégis alzatos Csata-ima, a „Vater, ich rufe dich!“ Nem a ratifikációra gondolunk, amikor ezt írjuk, mert hiszen ennek a törvénynek becikkelyezése, ha vi­tát és akadékoskodást provokál is, olyan természetű, hogy a miként felett való döntés nem áll módunk­ban és csupán az igen, vagy nem problémája vár ott elhatározásra. Ez a törvény nem teremt nóvumot, nem állít bennünket új helyzet elébe, nem változtat a meglévő viszonyainkon hajszálnyit sem; az a szerencsétlen­ség, melyet ez a töré­ny nem szank­cionál, hanem csupán hivatalos szí­nezetű tudomásul vesz, a becikke­lyezés tényével nem súlyosbodik semmivel sem. — Lehetséges, hogy vad és kegyetlen viták zajlanak le a ratifikálás alkalmából, de ez a vita súlytalan és­ lényegtelen — res ju­dicata, eldöntött kérdés ez már eleve s ami szó itt csép­hadaró alá kerül, annak csak szalmája lesz, de magja semmi. Amire a jóérzésű és jószándékú­ magyar ember aggodalommal és nyugtalanul gondol, a földbirtok­­reform. Legelsősorban agrárország voltunk egész történelmünk folyamán; az utóbbi idők fellendült gazdasági éle­tében a mi hazánk ipara csak an­­­nyiban volt minden tekintetben üzem- és versenyképes, amennyiben a me­zőgazdasággal állott szerves össze­függésben. A mai csonka Magyar­­ország nagy erővesztesége után úgy maradt itt, hogy gazdaságilag ki­zárólag a mezőgazdaság terén ér­vényesülhet. A szörnyű áldozatokat, melyeket hozott, a szörnyű károkat, melyeket szenved tt, egyedül és ki­zárólag a mezőgazdaság megteszi ezt, túltermelő, intenzív munkájával bírja helyrehozni. Ennek a feltétlenül, életbevágóan döntő fontosságú intenzív munkának a lehetőségéről dönt a földbirtok­reform. Ennek a törvénynek cél­­tudatossága, helyes és megfelelő volta határoz a magyar javá felett. Ha ez a törvény olyan megoldást talál, mely az eddig k­­éssé kihasz­nált magyar termés­zti erők mélyebb, eredményesebb kiaknázását teszi le­hetővé, akkor ez a törvény lesz az a szilárd alapzat, melyre egy boldo­gabb Magyarország új ezredév veszedelmeire-viharaira erősen és dacolan ráépülhet. Hogy a törvény ilyennek alkottassák meg, arra sok megfontolásnak, belátásnak, bölcses­ségnek, önzetlenségnek és áldozat­­készségnek kell összefognia. Adja a magyar Isten, hogy ezeknek az eré­nyeknek a hijján ne múljon a ma­gyar jövő boldogsága! A közgazdasági fakultás megnyitása. BUDAPEST, nov. 2. A M. T. I. Helyesen megnyitották a hivatalos jelenti: A Tudományegyetem köz- világ és a közélet kiválóságainak gazdasági fakul­ását vasárnap ünnep jelenlétben. A Himnusz után a kormányzó beszélt. Örömmel jött az ünnepélyre, — mondotta — mely hivatva van a közgazdasági élet új intézményének működését bevezetni. Jelentős lépés ez azon a nehéz és küzdelmes uton, amely előttünk áll, hogy szegény, sokat szenvedett hazánkat a súlyos megpróbáltatások után ismét felvirágoztassuk és szebb, boldogabb jövő felé vezessük. Állandó, c­üggedést nem ismerő, kitartó munkálkodásra k­ll készülnünk, hogy a magyar név ismét erőt, hatalmat, haladást és jólétet jelentsen. Azt akarjuk, hogy a magyar hazához tartozás ne csak az önzet­len lelkesedés kívánsága legyen, hanem, hogy büszke megelégedettséggel járjon. Arra kell törekednünk, hogy újra visszaállítsuk s még sokkal erősebbé tegyük a magyar tudás, kultúra és közgazdaság fölényét Európa keletén. Ehhez az igész magyar közgazdasági élet újjáépítése szükséges. Az eddiginél nagyobb tudással és szakértelemmel fo­gjon a termelés, hogy az egész közgazdasági élet szelleme átalakuljon. Ne a birds féktelen vágya, a mohó tőkegyűjtés önző nemzetközisége legyen a közgazdaság irányító szelleme, hanem érvényesüljön itt is a keresztény erkölcs nemes fékezése és a lelkes hazaszeretetnek helyes irányban ösztönző szelleme. (Lelkes tetszés.) Bernit István dékán megnyitó szavai után a miniszterelnök beszélt. Az elviselhetetlen súlyú békeszer­ződés megbénítja munkaképességün­ket, a rettenetes létproblémák el­térítenek a normális életmódtól. Midőn az ország helyzetét ön fiai rontják türelmetlenségükkel, jól esik átérez­hetn­i azt az életerőt, amely mindezek dacára a nemzetben­ mégis lüktet. Rég tapasztaljuk, hogy közgaz­daságunk osztrák mankón jár, a gazdasági pályák lenézettek voltak. Ennek oka részben a gazdasági tu­dományok mostoha so­ra. A köz­­gazdasági egyetem felállítását ezért határozta el a kormány. Működése közben jobban­­ ki tudjuk építeni. Óriási és sokoldalú feladatok vár­nak rá. Földmivest nevelni, akik a földet nemcsak kereskedés tárgyá­nak fogják tekinteni, kereskedőket, akik felhasználják hazánk kiváló természetes fekvését, amit még a szomorú szétdarabolással sem lehe­tett tőlünk elvenni, politikusokat, akik szélesebb közgazdasági látó­körrel fognak cselekedni. E kar fogja nevelni külképviseletünket is. (Za,és tetszés.) Berzeviczy, Darányi Ignác, Chorin és Heinrich Ferenc felszólalása után a dékán köszöntötte a külföldi ven­dégeket, a pápai nunciust, Garcia spanyol követet. A Nemzeti Társaskör Tisza-emlékünnepe. BUDAPEST, nov. 2. A M. T. I. jelenti: Tisza István halálának má­sodik évfordu­óján a Nemzeti Tár­saskörben előkelő közönség részvé­telével emlékünnep volt. Beöthy Z­solt megnyitója után Rákosi Jenő méltatta Tisza emlékét. Ebben az országban — mondotta — elsősorban fel kell támadnia Tisza szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy feltámadhasson az ország. A magyar kormány feladata és becsülete, hogy a megtorló igazt­ 0 elérje a bűnösöket. Éjjeli szállást a vagonlakóknak. SZEGED, november 2. gi Országos Menekültügyi Hivatal a következő felhívást bocsátotta ki: A keresztény női tábor vezetőinek üzenete: — Üzen a tábornak, üzen Buda­pest minden lakosának, üzen egész Csonka­­ Magyarországnak! — Beköszöntött a tél hideget, keményen, könyörtelenül. A vagonok­ban megtízszereződött a szenvedés. A gyermekek simák a hidegtől, a felnőttek éjjeli nyugvóhelyükön köny­­v­ves táncot járnak a jégkirály kegyet­len karján. Adjunk Budapesten és i­gész Csonka-Magyarországon el­­helyezést, vagy legalább éjjeli szállást a vagonok minden gyermekének, minden lakójának. November 15-ig készül el az Üllói­ úton számukra 10.000 lakás, de addig is 14 csikorgó, hideg éjszakán keresztül százszoroson megfagy a gyermek és tönkremegy a meglett ember. Ha nem fogadtok be legalább éjjeli szabásra minden kis és nagy vagon!­, kót, töröljétek le minden címe ekből a keresztény szót, akkor nem vagyunk keresztény tábor, akkor nincs keresztény kurzus, akkor megérdemeljük, hogy üres kal ászt hozzon a magyar róna, hogy dögvész pusztítson országunkban, hogy a víz öntse el bátyáinkat, sárrá váljék ki arany kezünkben, hogy szívják önző vérünket vérszopó ellen­­ségeink és hogy nemzetünk elvesszen a föld színéről. Választ kérünk hala­déktalanul ez üzenetre. Országos Menekültügyi Hivatal Budapest, VI., Ötvös­ u. 11. Katolikus segélyakció Ausztria érdekében. BÉCS, nov. 2. (M. T. I.) A .V. W. J. értesülése szerint a keresz­tényszocialisták körében segítőakciót terveznek az osztrák élelmezési vál­ság enyhítése érdekében A világ katoliku­si a pápa régi­ségével se­gítenek Ausztrián. Remélik, hogy egymillió katolikust rábírhatnak né­hány hónapon át egy-egy kilogram liszt, zsír és cukor felajánlására. Ezzel félmillió bécsi lakoson segít­hetnének. A szocialista kongresszus a II. Internacionale mellett. BRÜSSZEL, nov. 2. (Havas.) A M. T. I. jelenti: A szocialista kon­gresszus 491.173 szavazattal 76 225 ellenében elvetette azt az indítványt, amely a II. Internacionáléból való kiésést ajánlotta és elhatározta, hogy csatlakozik a genfi internacio­­náléhoz A köz­ponti tanács indítványa, melyhez a tanács csatlakozott, ki­jelenti, hogy a moszkvai feltételek elfogadhatatlanok. A NEMZETGYŰLÉS MUNKÁJA. A Ház csütörtöki ülésén megkezdő­dik a földbirtokreform tárgyalása. A javaslat bizottsági tárgyalásán ugyan részt vett a nemzetgyűlés tagjainak mintegy háromnegyed része, mégis kétségkívül meg fog történni, hogy egymást követik majd a felszólalá­sok és minden felszólalónak lesz külön kívánsága, módosítása. A vita egészen bonyolultnak ígér­kezik annál is inkább, mert a fog­lalkozásuk szerint is kisgazda kép­viselők közül a legtöbben nem tart­ják a javaslatot elég radikálisnak és olyan minimumnak, amellyel meg­engednek, azt a javaslatot tekintik, amelyet Horthy Miklós kormányzó kívánságára nagyatádi Szabó István készített. A kisgazdáknak van egy egészen szélső szárnya, amely 20—25 tagból áll és amely a földbirtokreform tár­gyalásánál esetleg a pártból való kiválásig is el akar menni. Ez a szárny azt mondja, hogy a javaslat feltűnően kedvez a nagybirtokok ama részének, amelyek mágnások kezeiben vannak és amelyek mint családi birtokok szerepelnek. Ezek a kisgazdák azt az álláspontot foglal­ják el, hogy nem az ősiség figye­lembevételével kell a nagybirtokot kimé­ni, hanem azt a nagybirtokot, amely a legintenzívebb és legbelter­­jesebb gazdálkodással legtöbbet használ az országnak. Nincsenek megelégedve azzal sem, hogy a kisgazdák birtoka csak 10 holdig egészíthető ki.­­­­ A javaslat tárgyalása legalább 10-ig el fog tartani, amikor meg fogják szakítani és a békeszerződés ratifikálását intézik el. Az ez ellen való tiltakozást különben megindí­totta a főváros csütörtöki határo­zata, amelyet Sopro­n és más me­gyék tiltakozása követett.

Next