Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)
1920-11-03 / 66. szám
Siefftd, 1920 november 3. Ára 2 korona ELŐFIZETÉSI ÁRAK: B«r évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Fél évre 14« ’ Érv tere 25 „ Megjelenik naponkint délután. Szerda, I. tvf. 06. »zám. SZIRKESZTŐSÉG ÉS KIAdóf HIVATAL: Kölcsey utca 6. * Telefon 13-33. Csata előtt. SZEGED, november 2 (m.) Rövidebb-hosszabb szünetelés után ismét megkezdődik a nemzetgyűlés és azok a feladatok, melyeket ez az ülésszak old meg, annyira fontosak és életbevágók, hogy olyanféle lelkiállapotban éljük az előestéjét, mint az ütközet előtt a katona és az ajkunkra tólul a fönséges és mégis alzatos Csata-ima, a „Vater, ich rufe dich!“ Nem a ratifikációra gondolunk, amikor ezt írjuk, mert hiszen ennek a törvénynek becikkelyezése, ha vitát és akadékoskodást provokál is, olyan természetű, hogy a miként felett való döntés nem áll módunkban és csupán az igen, vagy nem problémája vár ott elhatározásra. Ez a törvény nem teremt nóvumot, nem állít bennünket új helyzet elébe, nem változtat a meglévő viszonyainkon hajszálnyit sem; az a szerencsétlenség, melyet ez a törény nem szankcionál, hanem csupán hivatalos színezetű tudomásul vesz, a becikkelyezés tényével nem súlyosbodik semmivel sem. — Lehetséges, hogy vad és kegyetlen viták zajlanak le a ratifikálás alkalmából, de ez a vita súlytalan és lényegtelen — res judicata, eldöntött kérdés ez már eleve s ami szó itt cséphadaró alá kerül, annak csak szalmája lesz, de magja semmi. Amire a jóérzésű és jószándékú magyar ember aggodalommal és nyugtalanul gondol, a földbirtokreform. Legelsősorban agrárország voltunk egész történelmünk folyamán; az utóbbi idők fellendült gazdasági életében a mi hazánk ipara csak annyiban volt minden tekintetben üzem- és versenyképes, amennyiben a mezőgazdasággal állott szerves összefüggésben. A mai csonka Magyarország nagy erővesztesége után úgy maradt itt, hogy gazdaságilag kizárólag a mezőgazdaság terén érvényesülhet. A szörnyű áldozatokat, melyeket hozott, a szörnyű károkat, melyeket szenved tt, egyedül és kizárólag a mezőgazdaság megteszi ezt, túltermelő, intenzív munkájával bírja helyrehozni. Ennek a feltétlenül, életbevágóan döntő fontosságú intenzív munkának a lehetőségéről dönt a földbirtokreform. Ennek a törvénynek céltudatossága, helyes és megfelelő volta határoz a magyar javá felett. Ha ez a törvény olyan megoldást talál, mely az eddig késsé kihasznált magyar természti erők mélyebb, eredményesebb kiaknázását teszi lehetővé, akkor ez a törvény lesz az a szilárd alapzat, melyre egy boldogabb Magyarország új ezredév veszedelmeire-viharaira erősen és dacolan ráépülhet. Hogy a törvény ilyennek alkottassák meg, arra sok megfontolásnak, belátásnak, bölcsességnek, önzetlenségnek és áldozatkészségnek kell összefognia. Adja a magyar Isten, hogy ezeknek az erényeknek a hijján ne múljon a magyar jövő boldogsága! A közgazdasági fakultás megnyitása. BUDAPEST, nov. 2. A M. T. I. Helyesen megnyitották a hivatalos jelenti: A Tudományegyetem köz- világ és a közélet kiválóságainak gazdasági fakulását vasárnap ünnep jelenlétben. A Himnusz után a kormányzó beszélt. Örömmel jött az ünnepélyre, — mondotta — mely hivatva van a közgazdasági élet új intézményének működését bevezetni. Jelentős lépés ez azon a nehéz és küzdelmes uton, amely előttünk áll, hogy szegény, sokat szenvedett hazánkat a súlyos megpróbáltatások után ismét felvirágoztassuk és szebb, boldogabb jövő felé vezessük. Állandó, cüggedést nem ismerő, kitartó munkálkodásra kll készülnünk, hogy a magyar név ismét erőt, hatalmat, haladást és jólétet jelentsen. Azt akarjuk, hogy a magyar hazához tartozás ne csak az önzetlen lelkesedés kívánsága legyen, hanem, hogy büszke megelégedettséggel járjon. Arra kell törekednünk, hogy újra visszaállítsuk s még sokkal erősebbé tegyük a magyar tudás, kultúra és közgazdaság fölényét Európa keletén. Ehhez az igész magyar közgazdasági élet újjáépítése szükséges. Az eddiginél nagyobb tudással és szakértelemmel fogjon a termelés, hogy az egész közgazdasági élet szelleme átalakuljon. Ne a birds féktelen vágya, a mohó tőkegyűjtés önző nemzetközisége legyen a közgazdaság irányító szelleme, hanem érvényesüljön itt is a keresztény erkölcs nemes fékezése és a lelkes hazaszeretetnek helyes irányban ösztönző szelleme. (Lelkes tetszés.) Bernit István dékán megnyitó szavai után a miniszterelnök beszélt. Az elviselhetetlen súlyú békeszerződés megbénítja munkaképességünket, a rettenetes létproblémák eltérítenek a normális életmódtól. Midőn az ország helyzetét ön fiai rontják türelmetlenségükkel, jól esik átérezhetni azt az életerőt, amely mindezek dacára a nemzetben mégis lüktet. Rég tapasztaljuk, hogy közgazdaságunk osztrák mankón jár, a gazdasági pályák lenézettek voltak. Ennek oka részben a gazdasági tudományok mostoha sora. A közgazdasági egyetem felállítását ezért határozta el a kormány. Működése közben jobban ki tudjuk építeni. Óriási és sokoldalú feladatok várnak rá. Földmivest nevelni, akik a földet nemcsak kereskedés tárgyának fogják tekinteni, kereskedőket, akik felhasználják hazánk kiváló természetes fekvését, amit még a szomorú szétdarabolással sem lehetett tőlünk elvenni, politikusokat, akik szélesebb közgazdasági látókörrel fognak cselekedni. E kar fogja nevelni külképviseletünket is. (Za,és tetszés.) Berzeviczy, Darányi Ignác, Chorin és Heinrich Ferenc felszólalása után a dékán köszöntötte a külföldi vendégeket, a pápai nunciust, Garcia spanyol követet. A Nemzeti Társaskör Tisza-emlékünnepe. BUDAPEST, nov. 2. A M. T. I. jelenti: Tisza István halálának második évforduóján a Nemzeti Társaskörben előkelő közönség részvételével emlékünnep volt. Beöthy Zsolt megnyitója után Rákosi Jenő méltatta Tisza emlékét. Ebben az országban — mondotta — elsősorban fel kell támadnia Tisza szellemének, erkölcsének és jellemének, hogy feltámadhasson az ország. A magyar kormány feladata és becsülete, hogy a megtorló igazt 0 elérje a bűnösöket. Éjjeli szállást a vagonlakóknak. SZEGED, november 2. gi Országos Menekültügyi Hivatal a következő felhívást bocsátotta ki: A keresztény női tábor vezetőinek üzenete: — Üzen a tábornak, üzen Budapest minden lakosának, üzen egész Csonka Magyarországnak! — Beköszöntött a tél hideget, keményen, könyörtelenül. A vagonokban megtízszereződött a szenvedés. A gyermekek simák a hidegtől, a felnőttek éjjeli nyugvóhelyükön könyvves táncot járnak a jégkirály kegyetlen karján. Adjunk Budapesten és igész Csonka-Magyarországon elhelyezést, vagy legalább éjjeli szállást a vagonok minden gyermekének, minden lakójának. November 15-ig készül el az Üllói úton számukra 10.000 lakás, de addig is 14 csikorgó, hideg éjszakán keresztül százszoroson megfagy a gyermek és tönkremegy a meglett ember. Ha nem fogadtok be legalább éjjeli szabásra minden kis és nagy vagon!, kót, töröljétek le minden címe ekből a keresztény szót, akkor nem vagyunk keresztény tábor, akkor nincs keresztény kurzus, akkor megérdemeljük, hogy üres kal ászt hozzon a magyar róna, hogy dögvész pusztítson országunkban, hogy a víz öntse el bátyáinkat, sárrá váljék ki arany kezünkben, hogy szívják önző vérünket vérszopó ellenségeink és hogy nemzetünk elvesszen a föld színéről. Választ kérünk haladéktalanul ez üzenetre. Országos Menekültügyi Hivatal Budapest, VI., Ötvös u. 11. Katolikus segélyakció Ausztria érdekében. BÉCS, nov. 2. (M. T. I.) A .V. W. J. értesülése szerint a keresztényszocialisták körében segítőakciót terveznek az osztrák élelmezési válság enyhítése érdekében A világ katolikusi a pápa régiségével segítenek Ausztrián. Remélik, hogy egymillió katolikust rábírhatnak néhány hónapon át egy-egy kilogram liszt, zsír és cukor felajánlására. Ezzel félmillió bécsi lakoson segíthetnének. A szocialista kongresszus a II. Internacionale mellett. BRÜSSZEL, nov. 2. (Havas.) A M. T. I. jelenti: A szocialista kongresszus 491.173 szavazattal 76 225 ellenében elvetette azt az indítványt, amely a II. Internacionáléból való kiésést ajánlotta és elhatározta, hogy csatlakozik a genfi internacionáléhoz A központi tanács indítványa, melyhez a tanács csatlakozott, kijelenti, hogy a moszkvai feltételek elfogadhatatlanok. A NEMZETGYŰLÉS MUNKÁJA. A Ház csütörtöki ülésén megkezdődik a földbirtokreform tárgyalása. A javaslat bizottsági tárgyalásán ugyan részt vett a nemzetgyűlés tagjainak mintegy háromnegyed része, mégis kétségkívül meg fog történni, hogy egymást követik majd a felszólalások és minden felszólalónak lesz külön kívánsága, módosítása. A vita egészen bonyolultnak ígérkezik annál is inkább, mert a foglalkozásuk szerint is kisgazda képviselők közül a legtöbben nem tartják a javaslatot elég radikálisnak és olyan minimumnak, amellyel megengednek, azt a javaslatot tekintik, amelyet Horthy Miklós kormányzó kívánságára nagyatádi Szabó István készített. A kisgazdáknak van egy egészen szélső szárnya, amely 20—25 tagból áll és amely a földbirtokreform tárgyalásánál esetleg a pártból való kiválásig is el akar menni. Ez a szárny azt mondja, hogy a javaslat feltűnően kedvez a nagybirtokok ama részének, amelyek mágnások kezeiben vannak és amelyek mint családi birtokok szerepelnek. Ezek a kisgazdák azt az álláspontot foglalják el, hogy nem az ősiség figyelembevételével kell a nagybirtokot kiméni, hanem azt a nagybirtokot, amely a legintenzívebb és legbelterjesebb gazdálkodással legtöbbet használ az országnak. Nincsenek megelégedve azzal sem, hogy a kisgazdák birtoka csak 10 holdig egészíthető ki. A javaslat tárgyalása legalább 10-ig el fog tartani, amikor meg fogják szakítani és a békeszerződés ratifikálását intézik el. Az ez ellen való tiltakozást különben megindította a főváros csütörtöki határozata, amelyet Sopron és más megyék tiltakozása követett.