Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-03 / 66. szám

SZEGED a*más# VII. (Kn.) Közép-Európának megszervezése csak akkor vált Hűségessé, amikor a napóleoni harcok következtéin a Habsburg kifiesztw a német fenntárs koronáról lemondott És még ezt ánlFtcfííedtík‘rtelék is, míg az eszme megvalósulhatott. Előbb helyre kellett állítani Magyarországot és meg kellett teremteni a német egységet. Csak miután ez megtörtént, a XX. század második felében tétetett meg az első komoly lépés Közép-Európa megszervezésére. Bismarck és gróf Andrássy voltak a megteremtői. Bismarckot a francia revanche-politikától való félelem, Andrássyt az orosz kolosszusnak a magyar nemzetet elnyeléssel fenyegető expamiv ereje vette rá előbb a kettős: német—osztrák-magyar, majd később, miután Olaszország is tagja lett a szövetségnek, a hármasszövetség megalkotására. Csak a kettős szövetség állta ki a tűzpróbát. Harmincöt éven át (1879— 1914) az európai békének egyik lgerősebb támasza volt és hogy ailágháború kitört, annak sem a szövetség volt az oka, mert tisztára defensiv karakterű volt. Csakis mint defensiv szövetség állhatott fenn és ezután is csak egy defensiv karakterű szövetség állhat majd meg a jövőben is és csak akkor, ha annak az esetleg létesülő új szövetségnek Magyarországon kívül Ausztria és Németoszág is tagjai lesznek. Hiszen Közép-Európa megszervezésére hosszú századok folyamán annyi mindenféle kísérlet történt, de a kísérletek mindig számoltak Német- és Magyaroszággal és mégsem sikerült, mert majd egyik, majd másik tagjának érdekei számításon kívül hagyattak. Hát hogyan sikerülhetne egy olyan közép-európai szövetség, amelynek tagjai sorából hiányoznának Németország, Ausztria és Magyarország, azaz lehetséges-e Közép- Európa tulajdonképpeni középeurópai országok nélkül ? Egy új közép európai szövetség, amelyben Németországon kívül Ausztria és Magyarország is helyet foglal, csak akkor lehetséges, ha a szövetség minden tagjának különös érdekei is érvényre jutnak, ha legelsőbben is Magyarország visszanyeri területi integritását, másképpen a történelem tanúsága szerint a szövetség fennállása lehetetlen. Hiszen láttuk, hogy a világháború végével megszűnt közép európai szövetség csak akkor létesülhetett és volt áldáshozó égész Európára nézve és hosszú ideig békebiztosító, amidőn Közép-Európa magvát kitevő két hatalmas birodalomnak érdekeit külön külön figyelembe véve azok összeegyeztethettek. S bár megcsontosodott előítéleteket kellett mindkét részen leküzdeni, — aránylag könnyen ment a szövetség megkötése. Németország ma ugyanabban a válságos helyzetben van, mint mi. De mi lesz akkor, ha a német tudás és szorgalom Németországot ismét talpra fogja állítani? Amdón az 1870. VI. 14-én tartott koronatanácson az osztrákok, élükön Beusttal azon voltak, hogy Ausztria- Magyarország az öt 1860. évben ért vereségért a franciák oldalán vegyen részt a francia—porosz háborúban. Andrássy, az akkor még öttk magyar miniszterein^''® következő jBlentést Wßtr^»Ártt iegytn, gyfc^ fognád* Franciaországgal. De Mi lesz azután? Némáok Mt . ,mely történelmi scTőségié pen megy végbe, ma^tnem akályozhatjuk meg. És a távoli Fintaaoftkág kétséges barát-kekjéért minden időkre magunkra vonjuk a németek gyűlöletét.“ A mai idők — belátom — nem hasonlítanak az akkori időkhöz. Ma mindketten, a német is, mi is a földön fekszünk. De mi lesz akkor, ha a német feltámad? A németmagyar szövetség nem Andrássy és Bismarck eszméje, történelmi, geográfiai és etnográfiai szükségesség hozta azt létre. • Kétes helyzetekben, hogy kikhez forduljon segítségért, támogatásért, már sokszor volt nemzetünk. Legutóbb 1848-ban. Kossuth Lajos abban a beszédében, amelyben 200.000 honvéd megajánlását kéri (1848 jul. 11.) sorra veszi „a nemzet biztosítása“ végett a nemzeteket, amelyek szövetségeseink lehetnek s a következő kijelentéseket teszi: „És az angol hatalom részéről erre oly választ nyerünk, aminőt azon nemzet liberális gondolkozásától s egyszerSZEGED, november 2. A s jtécenzurát eltörölték. Az ország belső konszolidációjának hatalmas lépése ez az intézkedés. A békeállapotokhoz való visszatérésben tetemes haladás. A rend helyreállásának erős záloga. A kormány intézkedett. A sajtónak a helyzete azonban ezzel az intézkedéssel semmiesetre nem lett könnyebb. Még abban az esetben is, ha abszolút jóindulatot szupponálunk a sajtó munkásaiban, (ami bizony nagy opimizmus) — még abban az esetben is fokozott körültekintés, megfontolás, rostálás kell, hogy alkalmazást találjon a szerkesztőségekben. A rend, a konszolidáció helyreállott, de a lelkekben a háború és a forradalmak hullámzása még nem ült el teljesen ; a kedélyek izgékonysága még fokozott, az idegek reagáló képessége még túlságosan élénk. A gazdasági nehézségek, az élet ezernyi megoldhatlan szörnnyé vált kérdése, csupa olyan momentumok, melyeknek túlélés, türelmetlen tárgyalása, hangoztatása semmi hasznot, csak kárt okozhat. A társadalmi osztályok között szakadt sok tátongó úr, melyet az összes nemzeti erők egyesítésének szent célja csak lassan bír áthidani, betölteni, — az igazságtalanság és a gyűlölet könnyelmű hangsúlyozása, erőltetése következtében mélyebbre, tátongóbbra szakadhat. A sajtószabadságnak ez a visszaállítása a magyar újág munkásainak becsületére, hazafiságára bízza a közvélemény tájékoztatásának médját (a bünteő szankció félelme „strohmanokkal“ kikapcsolható) s a magyar újság munkásai, akik a nemzet rossz sorsának felidézésében tagadhattak, tetemesen közreműködik, most itt állanak annak lehetősége előtt, hogy a múlt hibáit jóvátegyék, hogy a nemzet nagy nehézségeit erejük szerint könys mind a maga érdekeit józanul feletteM tudó politikájától reményheténk. Azonban arról meg seSietőnk győződve, hogy az angol ofiés'imynyira s addiptop bennünket párlatal, mennyiben egyszer&tind saját érdtttx fogja megtnváritt *l'.Én a francia nemzet iránt a legnagyobb rokoní foepvvel viseltetett|'i:de éltemet az öotptmazd*Mi‘*agy követségétől látni nem akarom* .... „annyi bizonyos, hogy Franciaország messze van. A francia sympathiákra támaszkodhatni. Lengyelország is csak sympathiára támaszkodott; a sympathia megvolt, de Lengyelország elveszett. “ „A harmadik a Németbirodalom. Uraim! Kimondom, mikép érzem annak természetes igazságát, hogy a magyar nemzet hivatva van a szabad német nemzettel és a német nemzet hivatva van a szabad magyar nemzettel szoros barátságos viszonyban élni és együtt átlőni őrt a nyugati civilisatio fölött." A magyar nemzet legnagyobb prófétájának ezekhez örök igazságot hirdető szavaihoz nekem, a kései kor törpe utódjának, a mai idők sokban megváltozott körülményei között nincs mit hozzáfűznöm, mert örökkön igaz marad, hogy a magyar és a német nemzet egymásra vannak utalva, nyebbítsék, hogy munkájukkal a nemzeti újjáépítésben kivegyék azt a részt, amely a sajtót, ezt a fontos társadalmi faktort, megilleti. A cenzúra tehát megszűnt. Sajtótájékoztató-bizottságok fognak csupán működni, melynek működéséről a törvény így rendelkezik: e *• § A Sajtótájékoztató Miniszterközi Bizottság csupán véleményezőszerv gyanánt működik. Az időszaki lapokat, valamint bármi más sajtótermékeket is szerzőjük, szerkesztőjük, illetve kiadójuk a bizottságoknak bemutatni nem köteles. Amennyiben azonban a közleményt illetőleg a szerzőnek, szerkesztőnek vagy kiadónak aggályai lennének, jogában áll a bizottsághoz fordulni, mely a kért felvilágosítást megadja. 2 §A Miniszterközi Sajtótájékoztató Bizottság, mint tanácsadó szerv, véleményét nemcsak oly irányban nyilváníthatja, hogy valamely közlemény megjelentethető-e, hanem a szükséghez képest kihagyásokra, változtatásokra, vagy pótlásokra nézve is tehet javaslatot a bemutatónak. Ha a Sajtótájékoztató Miniszterközi Bizottság azt tapasztalná, hogy valamely közlemény megjelenése az álam érdekeit, vagy az ország biztonságát veszélyezteti, a hadsereg vagy a belső rend ellen izgat, vagy a lakosság körében nyugtalanságot vagy izgalmat kelthet, az ország kilügyi avagy pénzügyi helyzetét aláássa, úgy az 1912:1111. t.-c. 11. § 2 bekezdése értelmében figyelmezteti a bemutatót a törvény ama rendelkekedésére, mely szerint ily sajtótermékek szétküldését a sajtóügyi közvádló nem engedélyezi. 3. §. A megjelent sajtótermésért úgy jogi, mint rendészeni tekintetben a felelősség a sajtótörvény értelmében fele,és így önt terheli. SAJTÓSZABADSÁG. Szeged, 1920 november 3 , 4 §• Az 1912. 1X11 t.-c. 11. §.-pak első Bekedése alapján kiadott 5490/I9iftr-M> £. W rendelet 2. §-a továbbra^# vltozatlanul fennáll. Az s ^tfcttörzé%re hivatott hatóságok a sajtó érdekeinek teljes ffittfemtlevételével kötelesek azonban eljárni a gondosM** tartózkod áítól, tbgy a forintagyi közvádló álul gyakorolt ellenőrzés a lehető leggyorsabban eszközöltessék. Mint dr. Aigner Károly főispántól értesülünk, a cenzúrára vonatkozó rendeletet eddig nem kapta még kézhez. A főispán Teleki miniszterelnök ittléte alkalmával úgy öt, mint dr. Eckhardt sajtófőnököt tájékoztatta ez ügy helyi vonatozásait illetőleg és kifejezte a nézeteit előttük. Valószínű, hogy Aigner főispán javaslatát fogadták el, amiből következőleg a főispánnak igen nagy hatásköre lesz ez ügyben. Egyébként Harsányi főügyész, a katonai cenzor és a főispán részvételével ma délután 5 ótkor értekezlet lesz, melyen a vonatkozó részleteket fogják megbeszélni Belvárosi Mozi pay* st. November 6-án, szombaton este • órakor 2.UCU Kieselhausen világhírű táncművésznti Táncestébe teljesen új mlnorral és beleffekkel. Jegyek még képba'ck a Belvárosi Mozi elóvételi pénztárában. Take Jonescu Párisban. PÁRIS, nov. 2. (M. T. I) Take Jonescu a Petit Párisian tudósítója előtt óvatosan szólott arról a tervről, hogy Lengyelországot felveszik a kis ántántba. Kijelentette, hogy miután a görögök és szerbek között megvan az egyezség, Görögország máris tagja a kis ántántnak. Ami a román—szerb ellentéteket illeti, Take Jonescu kijelentette, hogy ezt az ellentétet az ő politikája véglegesen el fogja simítani. Ellene van annak az ötletnek, hogy Lengyelország és Románia egyedül lépjenek szövetségre egymással, mert ez elszigetelt helyzetbe hozná Romániát. Ami Bulgária belépését illeti, ez a kérdés elsősorban a görögöket érinti. Végül elragadtatott hangon szólott prágai fogadtatásáról. PARIS, nov. 2. (M. T. I ) Take Ionescu párisi tartózkodása idején előadást tartott a kisantantról a Sorbonneban. Kifejtette, hogy a kisantánt minden fenyegetés és minden háborús veszély megelőzésével egyesít magában a Balti-tengertől a Földközi-tengerig öt nemzetet, akik Franciaország oldalán küzdöttek, akik bástyát emeltek minden támadó kísérlettel szemben és lehetetlenné teszik a legyőzőitek számára, hogy támadást próbáljnak meg. Figyelem! Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! Figyelem! MYTHOS 709^ **«*tltő- és mosószer a budapesti árumintavásáron óriási sikert ért el. „MYTHOS 709'“ olcsóbb és jobb a szappan és zsü-1 ■ 11 w W1 m szódánál. Aki egyszer kipróbáld, annak örökös hívéül szegődik! Próbarendelést la felvess a délvidéki vtzérképviselS > „EXPORT“ Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics tér S—9. szám.