Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-01 / 90. szám

2 MARGÓ: Arany Jánost ünnepelte a szám­űzött Bihar szombaton délután a budapesti Vígszínházban. Magyar­­ország szellemi és erkölcsi integri­tását ünnepelték Arany Jánosban a Biharmegyeiek és Nagyváradiak Szö­vetsége fényes és meleg szoleanitá­­sán Herczeg Ferenc, a Fekete lovas költője, Beöthy Zsolt, a magyar iro­dalomtörténet élő öntudata és lelki­ismerete, valamint a modern váradi költők gárdája, akik a Holnap lobo­góját hajtották meg hódolattal a nemzeti és faji örökkévalóság egyik legtisztább és legmaradandóbb gé­niusza, szalontai Arany előtt. Az ilyen emlékezés magyar mécsesénél lehet leglángolóbban meggyújtani a reménység jövőbe világító fáklyáját, amely a költészet tükrében száz­szoros fénnyel veri vissza a magyar élet vesztőtüzét. Arany János mű­vészetének gazdagsága és ereje egyik legbiztosabb és legbiztatóbb záloga annak, hogy ez a nemzet sokat szenvedhet, sokat elviselhet,de örök, szent joga van élni és virulni, ve­zetni és győzni a népek versenyében. * Egy berlini folyóiratban érdekes képeket láttunk a napokban. Szín­házi és mozielőadások felvételei, új drámák, új filmek jelenetei vannak e képeken, amelyek mind expres­­­szionista díszleteket mutatnak. Ma alig van modern színház nagy Né­metországban, amelynek díszleteit ne expresszionista festők terveznék. Az új Junge Deutschland merész fiatal drámaköltői, Hasenclever, Kaiser, Unruh és többiek darabjai szinte harsányan és követelően kiáltanak a legújabb művészeti irány képei után. A naturalizmus és szimbolizmus költészete haldoklik, már Alfred Kerr neve mellé is keresztet tettek a da­daisták, Hauptmann és Hofmannsthal már klasszikusoknak számítanak a háború világförgetegében felnőtt és el nem pusztult generáció szemében, az uj dráma új színpadi lehetősége­ket keres és már meg is találta. Teg­nap nevettek rajta, ma már kezd divat lenni künn az expresszionizmus. * Szegény gazdag Weisz Anny holt­teste fölött orvosok vitáznak. Vájjon lehet-e valakit halálba szuggerálni ? Lehet-e öngyilkosságot sugallani va­lakinek, aki különben nem óhajt még e földi siralom és világi üzlet völgyéből a nagy ismeretlenbe menni ? Mi, szerény laikusok viszont azt kérdezzük illő tisztelettel a tudós doktoroktól: vajjon mi az, amit nem valami szuggesztió hatása alatt cse­lekszik a szerencsétlen halandó ? Ezer és ezer előítélet, hit, babona és gondolat szuggesztiója alatt ver­gődünk. Az őseink éppen úgy hat­nak ránk, mint azok, akik majd az utódaink lesznek, akiknek érdekében mozgatjuk — legalább mi úgy vél­jük — ezt a földet. Szomorú és nyomorult médiumok vagyunk vala­mennyien az Ismeretlenek kezében. Nevezzük őket Sorsnak, Végzetnek, Életnek, Szerelemnek, Halálnak, Köz­véleménynek és Igazságnak, mind, mind delejes erővel visznek bennün­ket rejtelmes utakon titokzatos célok felé. Mindnyájan alvajárók vagyunk, az élet álmában: SZEGED A gázgyár fölért a kormányzóhoz, de áramot nem ad. — Ma este egyáltalában nem lesz áram. — SZEGED, november 30. (Saját tudósítónktól) Ma ismét sötétség borul a vá­rosra, a gázgyár jóvoltából. Hetek óta tart már ez a tűrhetetlen vilá­gítási mizéria, hetek óta remegünk, ha ránk borul a korai alkonyat, váj­jon lesz-e ma és mikor . . . Eddig még lett, egy-két nap kivételével, ha későn is, ha gyöngén is, de lett, ma azonban azt a lesújtó hírt kap­tuk a gázgyártól, hogy estére egy­általában nem lesz . . . A világítás terén tehát vigasztalan a helyzet, de még ennél is lesúj­­tóbb, egyenesen katasztrofális a villamos motorüzemre berendezke­dett kisipar helyzete. A nagyiparnak saját áramfejlesztője van, a kisipar azonban a gázgyár áramszolgálta­tására van utalva. Ez az áramszol­gáltatás pedig már hetek óta úgy értendő, hogy vagy nem ad a gyár egyáltalában áramot, vagy pedig ad, de csak 5 óra után, amikor már ipari célokra áramot fogyasztani a világítási rendelet értelmében nem szabad. Ez a tűrhetetlen helyzet súlyos válságba sodorja a szegedi iparos­ságot és biztos tudomásunk van róla, hogy már eddig is számos iparos zárta be műhelyét, mert mo­torjait nem tudta megindítani és kénytelen volt beszüntetni az üzemet. Kétségtelen, hogy a szénbeszerzés terén a gázgyárnak is igen nehéz a helyzete. A szénszállítások általában nagyon nehézkesek és Szeged lévén a határállomás, az ide feladott szén nehezen jut el teljes mennyiségében rendeltetési helyére, mert útközben itt is, ott is le-lefoglalgatnak belőle valamit. Azonban az is bizonyos, hogy a hiba kúlforrása nem az egész országot sújtó, általános ba­jokban rejlik, hanem feltétlenül itt gyökeredzik valami szegedi felüle­tességben, vagy tehetetlenségben. Előttünk fekszenek naponta az összes vidéki napilapok és azokból megállapíthatjuk, hogy egyetlen vá­rosban sem akadozik annyira a vilá­gítás, mint Szegeden, teljes beszün­tetés pedig — még ha csak na­pokra is, — eddig sehol sem volt. De itt Szegeden is egyedül a gáz­gyár áll mindig és teljesen szén nélkül. A közúti villamos állandóan üzemben van, a nagyipar, a magán­­fogyasztás, ha nehezen is, de el van látva szénnel. Ki jobban, ki rosszab­bul, csak a gázgyár sehogysem. Megkérdeztük Pongrácz igazgató urat, hogy miért lehetetlen az Sze­geden, ami máshol mindenütt lehet­séges. Mosolyogva kétségbe vonta ál­lításunkat. Erre hivatkoztunk a többi és e tekintetben nálunk boldogabb városra és azt kérdeztük, miért nem imák világítási mizériákról az ottani lapok.­­ Azért, mert ott nem viszik piacra a szennyesüket, — válaszolta megdöbbentő módon az igazgató úr. Mi még csak annyit bátorkodtunk megjegyezni, hogy ez a „szennyes“ sem­miesetre sem a lapoké és — sürgősen befejeztük a párbeszélgetést. Tehát ma este nem lesz világítás. A gázgyárban mondták. De talán mégis lesz. Azért mert ők azt mond­ták, hogy nem lesz. Tegnap is azt mondták, hogy lesz 4 órakor. Nem volt. Aztán azt mondták, hogy lesz 5 órakor. Nem volt. Majd fél 6-ra mondták. Akkor sem volt. Ma azt mondták, hogy nem lesz. Talán mégis lesz, éppen ezért.. E pillanat­ban ez minden reményünk . . . W9T Harisnyák és Rövidáruk "'$$9 legnagyobb gyári raktára. 414 Gyári árak, Geigner, Iskola­ u. 25. A kormányzópárt intézősége az alelnökválasztásról és az újságírók sérelméről. BUDAPEST, november 30. A kormányzópárt intéző­bizottsága tegnap este Meskó Zoltán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány részéről Rubinek, Sréter, nagyatádi Szabó, Korányi, Ferdinándy és Tom­­csányi miniszterek is részt vettek. Szmrecsányi nemzetgyűlési alelnök lemondását tisztjéről sajnálattal vették tudomásul és amennyiben a Ház elnöksége a választási napirendre tűzné, az új alelnök jelölése iránt a legközelebbi intéző-bizottsági ülésen fognak határozni. Foglalkozott a bizottság a buda­pesti napilapok politikai szindikátu­sának panaszával. Az intéző-bizottság sajnálatát fejezte ki a félreértésen alapuló eset felett és egyben úgy határozott, hogy az újságírók kíván­ságához képest megfelelő elhelyez­­kedésükről gondoskodni fog. Ha gyorsan és szépen akarja harisnyáit fejeltetni,*! Stefánia kötődébe menjen, hol új harisnyák is jutányosan ké­szélnek. Batthyányi­ a. 2, Kasa mögött. Szeged,­1926 december |. A Tiszán megszűnt a M. F.T. R. forgalma. — Téli kikötőben a hajók. — A bekért­ társulat. — SZEGED, november 30. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Királyi Folyam-és Ten­gerhajózási Részvénytársaság a mai napon beszünteti járatait a tiszai hajózási vonalon. A társulat csak 1920 júniusában vette fel újból a forgalmat, mert márciusig tartott, míg a Tisza medrét a lefektetett aknáktól teljesen meg tudták tisztí­tani. A Tiszán ezévben csak az Ercsi és Fujton nevű gőzösök köz­lekedtek és pedig a Szeged—Algyő —Mindszent— Csantelek—Szentes— Csongrád-állomásokat érintő út­vonalon. Ez a két hajó páratlan napokon indult felfelé Szegedről és páratlan napokon jött vissza Szegedre. Az Ercsi hajó utjain a 211. számú uszályhajót is magával vitte s így azon a 350 utason kívül, akik a gőzösön nyertek elhelyezést, még 500 utas utazhatott a gőzöshöz csa­tolt uszályon. Azonban, mint mind­­, úgy most is novemberben beszüntetik a for­galmat. Az Ercsi most jár idei utolsó utján: összeszedi az összes úszó műveket, pontonokat és kikötőket, melyeket magával hoz és a vasúti híd melletti boszorkányszigeti téli kikötőbe viszik a Fulton gőzössel együtt. A M. F. T. R., sajnos csak az utolsó hónapban, de a jövő évre is érvénnyel bíró hatállyal menetdíj­­kedvezményeket biztosított a városi és köztisztviselőknek és nyugdíja­soknak, hogy az egyébként fizetendő polgári menetdíjaknak­­ csak tized­­részét fizetik. Mint György Endrétől, a M. F. T. R. szegedi vezetőjétől értesülünk, a M. F. T. R. a súlyos megélhetési viszonyokra való tekin­tettel, rendkívüli segélyeket engedé­lyezett a tisztviselőinek 2000-től 12000 koronáig terjedő összegben. Ugyancsak segélyezi a munkaerőit személyenként és családtagonként 10—10 méter mázsa szénnel, vala­mint természetbeni jelentékeny ruha­segéllyel támogatja. Mindezektől szinte függetlenül, ismét örülni fogunk a márciusi viszontlátásnak és reméljük, hogy a fürge gőzösök jövőre már hitelig fogják szelni a szelíd Tisza bus hullámait. 13-33 a SZEGED telefonszáma Belvárosi Mozi Te Mm: J ®** 13: Jön! ' Jön! Góth­ Pál. TOMBOLA ooooooooooooo Minden vasár­nap este nagy a Torontál-kóvhházban Hasznos háztartási cikkek és értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Minden este elsőren­dű cigányzene hangversenyez. Hideg etetek. Bableves kolbásszal 6 kor. To­ontál-ebéd . . 12 kor. A nagyérdemű közönség pártfogását kéri PECCOI JÁNOS vindÓ^ OVAS! Ne üljön fel hangzatos reklámoknak! OVÁSI Ha valódi bőrtalpú cipőt óhajt be­szerezni, forduljon teljes bizalommal SZOLID KISZOLGÁLÁSI Hungária Cipőgyár R.-T. üzletébe. Kérjük a kirakatok megtekintését! 397 SZUBOTT ArüKI Szegedi üzlet: Kárász­ utca 14. Telefon: 6­84. x Gyár: Nagyvárad, Bihar megye, Magyarország. KORZÓ-MOZI TELEFON: Igazgatóság 455. Pénztár 11­85. November 30., december 1. és 2-én, kedden, szerdán és csütörtökön A magyar Corvin filmgyár felvétele: JÓKAI MÓR világhírű rejény* filmen I A néftelei tár I. része. Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, va­sárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor

Next