Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-01 / 25. szám

Szeged, 1921 február 1. Ára 2 KOTOW«. Kedd, II. évf., 25 szám. Tudjunk áldozni is!.. SZEGED, január 31. (évs.) Ankéteztek tegnap a Keres­kedelmi és Iparkamarában. A sze­gedi kereskedővilág jelent ott meg, de részt vett az ankéton a posta- és távíró-hivatal képviselőin kívül a váró-, hatóság­, a rendőrség, a sajtó és jelen volt a város egyik kerületé­nek nemzetgyűlési képviselője is. Egybehívták ezt az ankétot abból a célból, hogy a telefonszolgálatban felmerült nehézségekre megoldást, a visszásságokra reparációs módot találjanak s a fontos és nemcsak Szeged, de az egész ország érdekébe vágó kérdést olyan útra tereljék, amelyen, anélkül, hogy a legyengült ország minimális anyagi erejét túl­ságosan igénybe kellene venni, a gazdasági élet követelményei is ki­­elégülnek. A kérdés felett szép és nívós vita indult meg, amely vitában kü­lönös elismerés illeti meg azt a belátásos és megértő hangot, mellyel a helybeli kereskedővilág az ország jelenlegi nehéz helyzetét honorálta, valamint azt, hogy egyöntetűen kész­nek nyilatkozott az em­eliorációból következő anyagi terhek egy részé­nek viselésére. Szimp­olm ez," amelyet sokan, akik semmit nem akarnak elismerni, avval fognak magyarázni, hogy itt az önérdek volt a fő mozgató erő és semmiesetre sem az ünet­len áldozat­­készség. Szimptom­a ez, amelyben mi, akik minden jelenségben szíve­sen üdvözöljük a közeledés és a meg­értés igyekezetét,­­egy szebb és jobb jövő felderülését látjuk, egy szebb jövő él, amidőn az animazitás és a bizalmatlanság helyet fog adni an­nak a becsületes és mindennél szük­ségesebb meggyőződésnek, hogy ezt az országot áldozatkészség és áldozni tudás nélkül talpraállítani nem lehet s hogy most fokozottabb mértékben kötelesség az állam vállá­ra nehezedő terheket nemcsak önhasznu, de önzetlen áldozatokkal is megkön­­­nyíteni. A haladás egy etappeját értük el ezzel az ankéttel. Az ország második városának, a közeljövő keleti kapu­jának, Magyarország keleti exponen­sének kereskedő- és iparostársadalma lépett itt propozícióval az állam elé és ebben a propozícióban feltárja az ország és az idevaló érdekeltség közös szükségletét s hozzáfűzi azt is, hogy e közös szükségletnek ke­resztülvitelénél felmerülő anyagi ál­dozatokból az őt megillető részt viselni hajlandó. A jövő ideális képét tükrözi ez az ankét, olyan utat világít meg, mely a biztos siker felé vezet: az állam és polgárai tudatos kooperációjának útját. Kedvező a hangulat, de a jóindulat korlátozott. BUDAPEST, jan. 31. Tegnap este hazaérkezett Apponyi, akinek jelen­lététől várják a kedélyek lehigg­adását. Alighanem azoknak lesz igazuk, akik azt mondják, hogy Apponyi megint nem fog egyik párthoz sem csat­lakozni, hanem megtartja függetlenségét, hogy annál inkább érvényesül­­hessen pártokon felül álló tekintélye. Legújabb eseménye a politikának, hogy Hallerék megbánták elhamarkodott lépésüket és így nemcsak hogy nem csatlakoznak a legitimistákhoz, hanem visszakivánkoznak a kor­mány­zópártba. Ennek pedig az az oka, hogy győzedelmeskedni látszik a kikapcsolás gondolata, ami újabb konjunktúrát teremt a számukra, mert a kormánynál, amely a kikapcsolás elvi alapján áll, nagyobb súlyt fognak nyerni a szabad királyválasztókkal szemben. BUDAPEST, január 31. A Nap úja: Gróf Apponyi Albert fogadta A Nap tudósítóját és a következő­ket mondotta: — Nem hivatalos megbízásból jártam a külföldön, hanem ez itteni népszövetségi társaság megbízásá­ból A társaság többi kiküldöttjeivel együtt utaztam ki a népszövetség választmányának ülésére, aminek tulajdonképeni tárgya az volt, hol és mikor tartja a népszövetség leg­közelebbi ülését. Külföldi utamnak jelentőségét abban látom, hogy ez volt az első lépés kifsié, amikor az összes volt ellenséges állam meg­­bízottaival tanácskozhattunk, egy asztalnál ülhettünk. A legnagyobb szívélyességgel fogadtak és indít­ványaink nagy részét elfogadták. Alkalmam volt külföldön széles kö­­­rök politikusaival beszélgetni. A­­ hangulat elég kedvező reánk nézve, természetes azonban, hogy az irán­tunk tanusított jóindulat meglehető­sen korlátozott. Úgy tapasztaltam, hogy a szövetségesek egymás k­özött a legnagyobb megértést és közös­séget tanúsítják. Arra a kérdésre, hogy mint látja a belső politikát a kialakulások kapcsán, a következőket mondotta: — Belső politikai kérdésekkel nem foglalkozhattam és igy nincs is állásfoglalásom ebben a kérdés­ben. Nem is vagyok tájékozódva az itteni eseményekről. Tárgyalni kívá­nok a politikusokkal és azok ered­ményéhez képest fogom meghatá­rozni álláspontomat. Apponyi Albert a mai nap folya­mán több politikust meglátogat. Amerika nélkül nincs rendes pénzügyi munka. PARIS, jan 31. (M. T. I.) Lloyd George a szövetséges lapok tudósítói előtt a Legfelsőbb Tanács párisi üléseiről a következőket mondotta : — A konferenciánk nagyobb sikere lett volna, ha módjában van saját háborús adósságainak kölcsönös törlesztésének módozatairól tárgyalni. Ehhez az lett volna szükséges, hogy Amerika is eljöjjön a konferenciára. Amerika nélkül nem lehetett rendes pénzügyi munkát végezni. Szlovákok az önrendelkezési jogukért. BUDAPEST, jan. 31. A felvidék­ről kiutasított és onnan elmenekült, valamint Magyarországnak az ide­gen hatalmak által meg nem szál­lott területén lakó szlovákok vasár­nap délután 2 órakor a régi kép­viselőház termében nagygyűlést tar­tottak a szlovák nemzet részére meg­adandó önrendelkezési jog tárgyá­ban. A nagygyűlést Lakits Pál pilisvörösvári plébános nyitotta meg, ismertette az ülés célját és javasla­tára a nagygyűlés elnökéül Janovicz Lajos ny. m. osztálytanácsost vá­lasztották meg. Ezután benyújtották a határozati javaslatot, mely a követ­kező: A nagygyűlés a művelt világ összes népeihez, a Népszövetséghez és az Union of Democratic Cérnái­hoz fordul segélyki­oltásával. Kéri őket, hogy szabadítság meg a szlo­vák népet azoktól a béklyóktól, amelyeket a békeszerződéssel reá­­­ver­ek és vegye revízió alá azon megegyezéseket, melyek alapján a szlovák nép sorsa felől az ő meg­kérdezése nélkül döntöttek. Köve­­teli a nagygyűlés, hogy a szlovák nép népszavazás útján dönthessen a sorsa felől. A határozati javaslatot elfogadták. APPONYI ANDRÁSSYNÁL. Gróf Apponyi Albert tegnap délután felkereste Andrássy Gyula grófot és vele a politikai helyzetről tanácsko­zott, elsősorban az új pártalakulás­sal és a pártviszonyoknak folyamat­ban levő új átcsoportosulásával kap­csolatosan. Értesülésünk szerint a két politikus között megállapodás még nem történt és a tárgyalásokat folytatni fogják. (M. H.) T­elef­on-ankét a Kereskedelmi és Iparkam­arában. SZEOF.D, január 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Szegedi Kereskedelmi és Ip­ar­­kam­ara a Szegedi Lloyd­ Társulat, a Szegedi Kereskedők Szövetsége, a szegedi bank, kereskedői és iparos körök bevonásával a telefon ügyé­ben népes nagygyűlést tartott vasár­nap délelőtt a kamara nagytermében. Az értekezlet egészen megtöltötte a kamara nagytermét, amelyen az ér­dekelteken kívül jelen voltak dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselő, dr. Somogyi Szilveszter polgármester,dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány, dr. György Endre posta- és távirda­­főigazgató. Az értekezletet Wimmer Fülöp kamarai elnök nyitotta meg, majd dr. Landesberg Jenő kamarai titkár ismertette ezután és elfogadásra aján­lotta a kamara vezetőségének hatá­rozati javaslatát. A Szegedi Kereskedelmi és Ipar­­­­kamara a szegedi telefon-központ és interurbán-központ kibővítése tárgyában a következő határozati javaslatot fogadta el: 1. Szükségesnek tartja az érte­kezlet, hogy a szegedi telefon­­központ egy új 600-as kapcsoló­­táblával szereltessék fel. 2. hajlandónak mutatkoznak a telefonállomást igénylők, hogy az új 600-as kapcsolótábla, úgy a kábel és egyéb felszerelési költ­ségekhez egyszeri általuk felaján­landó összeggel hozzájárulnak ab­ban az esetben, ha a hozzájárulási összeggel szemben a kért telefon­állomás az igénylők részére tény­leg fel is szereltetik. 3. Szükségesnek tartja az érte­kezlet az interurbán-vonalak elég­telensége folytán a meglévő vona­lak tehermentesítését, miért is még két vonal lefektetését nélkülözhe­tetlennek tartja. 4. Hajlandónak mutatkozik az érdekeltség, még­pedig nem esik az interurbánt igénylők, hogy az interurbán vonalak lefektetéséhez szükségel­ felszereléshez hozzá­járuljanak. 5. Kimondja az értekezlet, hogy addig, míg a szükséges telefon­­vezetékek lefektettetnek, mellékállo­mások létesítése által könn­yíztesse­­nek a hiányon. 6. A szükséges előmunkálatok, a tárgyalások, az igénylők össze­írásának megejtése céljából az értekezlet a kamarát bízza meg, amely az ügy előrehaladásához képest szűkebb körű bizottság tár­gyalása alapján állapítja meg a felszereléshez szükséges hozzá­járulási összegek mérvét. A javaslatot többek hozzászólása után elfogadták. A FÉRJ, FELESÉG ÉS­ A HASKIflDlíi gyönyörű kiállítása, a BOXER izgalmas versenyjelenete óriási sikert arat a SZÉCHENYI-ROZIBAN. Az előadások ismét a régi keretben, hétköznapokon 7,5,7,7 és 8, vasár- és ünnepnap 3, 7,5,7,7 és 9 órakor kezdődnek.

Next