Szeged, 1921. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1921-02-01 / 25. szám

2 A Dugonics-Társaság felolvasó-ülése. SZEGED, január 31. (Saját tudósítónktól) A Dugonics-Társaság tegnap dél­utáni felolvasó-ülésén olvasták fel Donászy Kálmán és Szdr­ thó Dénes hírlapíró kollégáink pályázatnyertes novelláikat. A városháza közgyűlési termében 4 órakor még alig volt több száz embernél s a közönség csak a felolvasás folyamán töltötte meg a padsorokat. Dr. Szalay Jó­zsef, a Dugonics­ Társaság elnöke, Cserzy Mihály, dr. Kőhegyi Lajos, továbbá a felolvasás aktív szereplői: Donászy, Szánthó és Kristóf István valamivel 4 óra után foglalták el helyeiket a felolvasó­asztalnál. Szalay elnök meleg dicsérő és elismert szavak kisterében mutatta be az írókat a jelenlévő közönségnek és Szánthó Dánesnek, a második díj nyertesének adta át a szót. Szánthó novellájának, „Asszony a pokolban“ a címe és fiatal korát meghazudtoló filozófikus komoly­sággal bonyolítja ki sok színes szimbólumon keresztül nem minden­napi érdekességű mondanivalóit. Hogy S­­ánthó fiatalos tehetség, az mű­vé puszta olvasásánál sem ma­radhatott volna titok előttünk, hiszen, ahogy minden gondolatát és spon­tánul üde megérzéseit és meglátá­sait is, itt, ebben a szatírájában sürít­ össze, vagy mikor azt mondja egy helyütt, hogy: a férfi mindig annyi idős, mint amennyi esze van, élénk fényt vet írójának lelki éle­tére. De ha valaki fiatal, az, ugy­e, nem szégyen, hanem dicsőség; formaérzéke nem mindennapiságával és espritjével, meglepett bennünket. Az első díjat nyert „Cytheris“-nek Donászy Kálmán a szerzője. A fel­olvasott novellából, mint gyönyörű virágos kertből árad felénk a finom­ságok, érzelmek s a költészet egyet­len illata. A Cytheris,igy, felolvasva talán nem is válthatta ki hallgatói­ból a megérdemelt hatást, mégis feltűnt Donászy íróművészi készsége, a leírás színes­­ége és költőjének mitologikus tudása. A közönség mindkettőjük szereplését tetszéssel fogadta. A Kristóf-ié­e novella fel­olvasására már nem kerülhetett sor, mivel utánuk a szabadoktatási bi­zottság tartotta előadását. Ne felejtse el a PIOMETHEUS GUNNAR TOLNÁS a Belvárosi Moziban. Holnap, kedden a KONCZ-PÁR Fehér Gizella zongora-művésznő közreműködésével. Terem fütve. 74 hangversenye a Tiszában lesz este fél 8 órakor SZEGED Szeged, 1921 február 1 Még egyszer a gázgyár ügye. írta: Wintner FfltSp. t á SZEGED, január 31. A pénteki közgyűlés és a szom­bati­ jogügyi és gázügyi bizottságok együttes gyűlése után, különösen a hírlapokban megjelent, többé-kevésbé megfelelő, az ügy lényegét alig fel­ismertető jelentések miatt, szüksé­gesnek látom álláspontomat az ügy­nek ebben a legfontosabb fázisában még egyszer itt ismertetni, azzal a kijelentéssel, hogy nálam senki sem fog jobban örülni annak, ha java­solt eljárásom fölöslegesnek, illetve a város ált­al követelt eljárás „célra­­vezetőnek“ fog bizonyulni. De mert attól tartok, hogy az nem lesz így és hogy csak az általam javasolt uton érheti el a város azt a jelen­leg majdnem egyedüli célnak kitű­zendő szándékát, hogy a gázgyár üzemét mielőbb átvehesse, azt aka­rom, hogy világosan és utólag félre nem magyarázható módon le legyen szögezve, hogy mi volt ez irányban a helyes teendő. " Előrebocsátom ugyanis, hogy — különösen a szombati gyűlés elfo­gadta a Szeged­ben megjelent cik­kemben ajánlott és a közgyűlésen javasolt eljárást, mely szerint a gáz­gyárral tudatják, hogy nincs és nem volt joga a gázszolgáltatást beszün­tetni, ennélfogva ezért a szerződés­szegésért őt már a múltra nézve is megbírságolják napi 500 koronával és ezt folytatják minden további napért, amelyen gázt nem fog szol­gáltatni, továbbá a közgyűlés elhatározta, hogy feliratot intéz a miniszterhez, amelyben a döntő­­bizottság határozatának nyilvánvaló tévedéseire és hibáira rámutatva, a minisztertől — ha ez még lehetsé­ges — orvoslást kér; nem fogadta el azonban a bizottság azt a legfon­tosabb indítványomat, hogy a per­rendtartás által előírt módon — akár fentartva, akár visszavonva a gázgyár megváltása iránti első kere­setét — azonnal indítson egy má­sodik­ keresetet, amelyben néhány sorban, a gázgyári szerződés 49-ik és 38-ik §-aiban foglalt világos és félre nem magyarázható intézkedé­sek alapján kérje az erre sommás eljárás mellett, kikötött járásbíróság­tól a gyár üzemének azonnali át­adását, illetve abba való behelyezte­­tését, kijelentve egyúttal, hogy a megváltási összeget, amellyel a gáz­gyárat különben már meg is kínálta, vagy bírói letétbe helyezi, vagy rá­mutatva a város sokszáz milliót kitevő vagyonára, az annak idején bíróilag megállapítandó megváltási összeg fizetését ígéri. Meggyőződésem szerint nem fér­het kétség ahhoz, hogy a bíróság minden fóruma ennek az így elő­adott és a szerződés határozmányai szerint feltétlen jogos kérelemnek minden felmerülő szempontból: a jogosság, p. 150000 szegedi lakos közérdeknek tekintendő kívánsága, a gázgyár és a város közötti, nap­­ról-napra rosszabbodó, lehetetlen viszony szempontjából is, a lehető legrövidebb idő alatt eleget fog tenni, úgy, hogy egy ily keresetnek, amelynek sürgősségét" a bíróság bizonyára szintén méltányolni fogja, heteken belül feltétlenül megvolna az a kívánt eredménye, hogy a vá­ros a gázgyári zaklatásoknak nem volna többé kitéve és hogy a döntő­bizottság által meghatározott mél­tánytalan árak nem egy nyerészkedő vállalatnak, hanem a város közön­ségének javára esnének. Másrészt annak a keresetnek az alapján, amelyet a város a gázgyár ellen indított és amelyben az általa meg­állapított megváltási összeg szere­pel, valamint azon kívánság folytán, hogy a gázgyár összes ingatlanai a város nevére át legyenek írva, a bíróság természetesen kénytelen lenne almegvdítási összeg nagyságá­val foglalkozni, illetve azt meg­állapítani, hiszen csak ennek lefize­tése után kerülhet sor az átíratásra és mivel a város és a gázgyár közti különbözetnek ez a része — természetesen szintén csak a gáz­gyár által az egész időn át folytatott helytelen eljárás folytán — igazán bonyolódott és a szakértőknek hos­­­szabb időre munkát fog adni, — félő, hogy a város által így benyúj­tott kereset elintézése hosszabb, esetleg nagyon hosszú időt fog igénybe venni. Már­pedig ezen a hosszú időn át, amelyet a gázgyár, — mint ezt már megkezdte — bi­zonyára tőle telhetőleg húzni-halasz­­tani fog, a gázgyár nyugodtan foly­tatja az üzemet és sanyargatja az eddigi módon a fogyasztókat. A jogügyi bizottság némely tag­énak az a véleménye, hogy a bíró­ság a város által indított kereset alapján is rá lesz bírható egy rész­­ítélet meghozatalára, esetleg a bíró­ság önmaga két, illetve három részre osztja a keresetet és először ki­mondja az üzembe való behelyezést, azután megállapítja a megváltási összeget és azután intézkedik az átíratásra nézve,­­ a levegőben lóg. Nem bizonyos és semmi esetre sem pótolhatja azt az általam ajánlott feltétlen célravezető eljárást, hogy a bíróságot azonnal egy ilyen egyszerű, precíz kereset elé kell állítani. Nagyon sajnálom, hogy a mélyen tisztelt városi­­ főügyész úr indít­ványomat személyes térre vitte, úgy­szólván személyes hiúsági kérdést csinált belőle és jóformán nem is foglalkozva azzal, vajjon tényleg az általam­ ajánlott módon nem éri-e el feltétlenül korábban azt a célt, hogy a gázgyár üzemét átvehessük, — ke­resetének különben az ügyvédek ál­tal is elismert, szép szövegezésére mutatott rá és ezáltal a jogügyi bi­zottságnak kétségtelenül megnehezí­­te­te azt, hogy teljesen elfogulatlanul foglaljon állást indítványom mellett. Ebben a kérdésben a főügyész úr­nak a praktikus kereskedői felfogás­sal párosultan kell eljárnia és a leg­csekélyebb szemrehányás sem érhette volna őt, hogy ha most utólag, az általam ajánlott módon, először is az üzem­átadás kimondását kérte volna a bíróságtól, felhasználva egy­úttal az ő szépen szerkesztett kere­setét az egyéb kérdések későbbi eldöntésére. Már az a szempont is, hogy a tek. tanács, amely a februári köz­gyűlésen az interpellációm kapcsán most előadott indítványomra nyilat­kozni tartozik, kétségtelenül a jog­ügyi bizottság véleményére fog hi­vatkozni, arra indított, hogy ezt a kérdést így a legszélesebb nyilvá­nosság elé vigyem, mert én a feb­ruári közgyűlésen újból csak az ál­talam ajánlott eljárás követését fogom kérni és ha el nem fogadják, úgy ennek következményeit azokra hárí­tom, akik elfogultságból, tóUágba menő „önérzetből“ elzárkóznak az ily kézzelfoghatóan célravezető el­járás követése elől. KORZÓ-MOZI — ---■=—r-ri.-a=:r.-rn-Tiii­i­n­­ Kedden, szerdán és csütörtökön, február 1., 2. és 3-án TUt-MINIl-IV. rész: 6 felvonásban, 3 epizódban. Tizedik epizód: 13-án, szerdán. Tizen­egyedik epizód: A 29. számú okmány. Tizenkettedik cp.: Az igazságszolgáltatás. Főszerepben: RÉMÉ CREST* (JUDEX). Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. KÜLÖN SZMRECSÁNYI—BLEYER-CSO­­PORT. Politikai körökben úgy tudják, hogy Szmrecsányiék és Bleyerék minden körülmények között kilépnek a keresztény­­szocialista­ pártból és elhatározásuk füg­getlen attól, hogy a keddi értekezlet mi­kép fog dönteni. Valószínű, hogy a Szmrecsányi—Bleyer-csoport még kedden este külön párttá alakul. (Az Est.) Belvárosi Mozi Telefon: g HENNY PORTEN!!! 31 I 2 Hétfő Kedd Szerda AZ Arany­korona Olga Wohlbrück regénye 5 felvonásban. Azonkívül Mary falusi kalandja A főszerepben: ' • MARY OSBORN. [Horribilis !'ASS kért, ezüst pénzekért . 58 R­O I/" é") D ékszerész és órás ^ Kelemen-utca 7. sz. I BérautóSIS Megrendelhető Kárász-utca 15. az., II. udvar, ajtó 1. Telefonok: 808 és 765. Erdei ibolyakrém és szappan a leghatásosabb bőrápolószerek Kapható a híd­ utcai palikéban és Vi­da Imre és Tia drogériájában. RÉOI VAGY TÖRÖTT II OIQU­SS ARANYAT Aldg,dű ezüstöt I áron BRILLIÁNST | IMfg HAMIS FOGAKAT) föci ÓRASZERKEZETET H nrinnn EZÜSTPÉNZT I aluk­ I ÓRAKAT__________j_ KumálUrl I ÓVÁS ! Ne üljön fel hangzatos reklámoknak ! ÓVÁS ! szerezni, forduljon teljes bizalommal Hungária Cipőgyár R.­T. üzletébe. SZOLID kiszocoAlási Kérjük a kirakatok megtekintését! 32 SZOBOTI ÁRAKI Szegedi üzlet: Kárász­ utca 14. Telefon: 6­84. X Gyár: Nagyvárad, Bihar megye, Magyarország.

Next