Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-01 / 49. szám

CSÓM Z t­T­E dl ARAK: évre N»0 kor. I Negyedévre 150 kor Pél évre 300 „­­ egy bóra 50 „ SZERKESZTŐScC ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey­ utca 6. * Talifoo 13-33. Állampolgári nevelés, BUDAPEST, február 28. (Sajáó­ tudósítónktól.) Vasárnap délután tartotta gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklete alatt első évi rendes közgyűlését az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a régi képviselőházban. A közgyűlés iránt olyan nagymértékben nyilvá­nult meg a keresztény magyar tár­sadalom érdeklődése, hogy a meg­jelent impozáns tömeg alig-lig tu­dott elhelyezkedni a régi képviselő­ház zsúfolásig megtelt nagytermében. Részt vettek a közgyűlésen a leg­különbözőbb társadalmi osztályok képviselői, több egyesület küldött­ségekkel képviseltette magát és az egyesület elnökségében helyet foglaló notabilitásokon kívül megjelent a közgyűlésen társadalmi életünknek úgyszólván minden jelentős ténye­zője. A közgyűlést a miniszterelnök nyitotta meg. — Egy hosszú éve annak, hogy a nemzeti újjáébredés megteremtette a keresztény ligát. Mindenütt nehéz­séget, pártviszályt, torzsalkodást és tülekedést láttunk ebben az esztendő­ben. A magyarság fellépése a kül­világgal szemben sem mint köz­vélemény, sem mint társadalom és gyakran a parlamenti kritikában sem olyan gerinces, mint kellene, hogy tegyen arra, hogy exponensei érvé­nyesíthessék. Az állampolgári neve­lésnek, amely azt célozza, hogy minden állampolgár megértse a cse­lekvés szükségességét a jövőre, a múlton, a történelmen kell felépülnie. Magyarország történelmét csak ke­resztény erkölcsben, nemzeti alapon lehet továbbépíteni. Erre kell az ál­lampolgárokat nevelni, ez társadal­munk óriási feladata, melynek min­den cselekedetünkben nyilvánulnia kell. Ebből a munkából akarjuk az egész kereszténység egyesült erejé­vel részünket kivenni. A miniszterelnök után dr. Wolf Károly mondott nagyhatású beszé­det, melyet a következő szavakkal fejezett be: — Én most harcot hirdetek és fogok is hirdetni a destruktív sajtó ellen, mert mindenkinek kötelessége nem érvényesülést keresni, hanem áldozatokat hozni. Nem fogjuk tűrni, hogy itt másodszor is olyan nemzet­­gyalázást kövessenek el. Ezután Raffay Sándor református püspök és Bernáth István, a köz­­gazdasági egyetem dékánja beszéltek. AwaawaaUwaaüaaawaawa CSEND VAN A PÁRTOKBAN. Tegnap este a pártokban meglehetős csendes élet volt A válság hullámai nem nagyon lát­­­ottak meg a pártkörökön. Az érdeklődés hiányáról azonban arra lehetett következ­tetni, hogy a képviselők nagy részének megvan az a véleménye a válságról és annak megoldásáról is és mindenki tudja azt, hogy nem igen volt mostanában olyan válság, am­lyet a miniszterelnök a pártok nettóil l­ett volna megoldani. Inkább Teleki, mint Andrássy. BUDAPEST, febr. 28. (Sat. tud.) A tegnapi nap eseményei azt ered­ményezték, hogy a válság, ha nincs is kiküszöbölve, de annak kitörése mindenesetre eltolódott. Határozot­tan beszélnek arról, hogy egy héten belül ki fog újulni. A kisgazdapárt egyik oszlopos tagja a következőket jelentette ki: — Ha a válság kitör, ami min­den pillanatban megeshetik, akkor igen nehéz és igen sokáig tartó válságra lehet számítani. Ebben a pillanatban nem is tudjuk, hogy ki MMAAAAAAAAAAAAAAAWWAAAMMAAAáAAAAMAhAAAAAAAAAAAAAáA jöhetne, hiszen gróf Bethlen István ugyanazt jelenti, amit Teleki Pál, h­a pedig Andrássyra gondolnának, akkor még mindig inkább Teleki Pál mellett foglalunk állást. — A gabonarekvirálás ügye még mindig nincs megoldva. Csak az történt, hogy Vass József miniszter bejelentette a kisgazdapárt értekez­letén való megjelenését. A válság azonban ezen az értekezleten is ki­törhet és így a jövő hét közepe kritikusnak mondható. Pénzügyi ankét, BUDAPEST, febr. 28. (Sat. tud.) Tegnap délelőtt a pénzügyminisz­térium palotájában Hegedűs pénz­ügyminiszter elnöklete alatt pénz­ügyi tanácskozást tartottak. Az érte­kezleten felszólaltak úgyszólván az összes volt pénzügyminiszterek, a meghívott bankigazgatók s a nemzet­gyűlés tagjai közül Simonyi-Semadam Sándor és Ugron Gábor. A nagy­­érdekű felszólalások után Hegedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány megmarad eredeti állás­pontján és oly törvényjavaslatot ter­­jeszt legközelebb a nemzetgyűlés elé, amelyben az államkölcsönök kamatát 3 százalékra kívánja redu­kálni. Az eredeti jegyzők kettős előnyben fognak részesülni: először abban, hogy a tisztviselők, hadi­özvegyek, árvák, katonák és árva­alapok hadikölcsöneik helyett 5 szá­zalékos új magyar járadékot fognak kapni, másodszor abban, hogy a vagyonváltságnál mindenki, aki eredileg jegyzett hadikölcsönt, pár ezer korona erejéig hadikölcsön­­kötvényét százon számítva adhatja át a kincstárnak, azonban azzal a korlátozással, hogy a vagyonváltság­­nak cs­k a felét fizetheti így le. Popovics Sándor volt pénzügyminisz­ter tervéből hajlandó átvenni azt, hogy a vagy­on­váltságról szóló má­sodik törvényben a záloglevelek és nem állami kötvények szintén 20 százalékos vagyonváltságnak legye­nek alávetve. Az értekezlet déli egy óra húsz perckor ért véget. A»V¥tAAAAAAAAAAAAAAAAAANV»WAAAAAÜAAAAAAA»WA»1AAAA»W A mai nemzetgyűlés. BUDAPEST, febr. 28. A nemzet­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Dr. Gratz Gusztáv külügyminisz­ter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs György­öt is megemlítette szombati interpellációja alkalmával, hogy ő a szabadkőmivesek között volt. Tényleg 1916-ban belépett né­hány barátja unszolására egy szabad­­kőmives páholyba, de a páholy működése annyira visszatetsző volt, hogy néhány hét múlva ki is lépett. Az egész epizódnak csak csupán egy kellemetlen emléke maradt meg a magyar szabadkőmivességet ille­tőleg. Giesswein Sándor személyes kér­désben szólalt fel. Hegedűs György megdöbbenésének adott kifejezést, hogy az ő ajkairól az a beszéd el­hangzott. Alkalmat akar adni, hogy még jobban megdöbbenjen. Lénye­gében azt, amit mondott a zsidó­kérdésről, nem kisebb egyházi mél­tóság, mint Csernoch János herceg­prímás mondotta el a Pester Lloyd­ban. A zsidókérdésnek faji kérdéssé való átalakítása ellenkezik a keresz­tény felfogással. A kormány jól tette, hogy a szabadkerelves páholyokat feloszlatta, de menjen tovább, osz­lassanak fel minden titkos társasá­got. Azért is helyteleníti a zsidó­kérdésnek faji kérdéssé való tételét, mert akkor az történik meg, hogy a szegény zsidót ütik, a bankzsidót pedig felemelik és hizlalják. A libe­rális blokkot úgy állítják be, mint a keresztény gondolat elnyomóját. A liberális blokk a magyar alkot­mányosságot védi s a magyar alkot­mányosság szeretet kell, hogy mind­nyájunk szivében bent legyen. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka sincs arra, hogy amit mondott Giessweinről, azt vissza­vonja. Ebben az országban nincs katolikus pap, aki azt a felfogást vallaná, amit Giesswein. Ezután áttértek a napirend szerint az állami italmérési jövedékről szóló pénzügyminiszteri rendelet tárgya­lására. Erődy-Harrach előadó ismer­teti a törvényjavaslatot. Kéri a nem­zetgyűlést, hogy a javaslatot a pénz­ügyi bizottság szövegezésével úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Elsőnek Kerekes Mihály szólt a jóv sathoz. Jobban szeretné, ha a javaslatot nem tárgya­lák. A cél az volt, hogy az ilslmerési és trafik­jogot a háború áldozatai, a rokkan­tak, özvegyek és árvák kapják. A hadiárvái­ról való gondoskodást és ezeknek az anyagi támog­atását úgy érzi, hogy az államnak kill vállalni. A javaslatot elfogadja az általános tárgyalás alapjául. A következő felszólaló­ Haller Jó­zsef. Felhívja a nemze­gyű­lés figyel­mét arra, hogy a gazd­­ságilag erős, de erkölcsileg kevésbé megbízható elemek a törvényjavaslat kedvez­ményeiben ne részesüljenek. A ja­vaslatot elfogadja az általános tár­gyalás alapjául. Bródy Ernő azt hiszi, hogy csak akkor kritizálhatnák a pénzügy­minisztert, ha jobban tudnák, mint ő. Hozzájárul ahhoz, hogy a galíciaiak­nak ne adjanak engedélyt, mert aki ebben az országban él, annak első­sorban az a kötelessége, hogy ma­gyar állampolgár legyen. Az ülés folyik. Bosznai közvitéz és a bolsevik izgató. BUDAPEST, febr. 28. M. T. I. jelenti: 1920 december 28-án a Károly király-laktanya előtt Bosznai Kálmán vasvármegyei gyalogezred­ben közvitéz állt őrt, amikor egy Kovács Mihály nevű polgári egyén közelébe férkőzve, őt megszólította és bolsevista­ eszmekörben mozgó beszédével fegyelemellenes maga­tartásra csábította. Bosznai először figyelmeztette s rögtöni távozásra szólította fel, midőn azonban Kovács államellenes kijelentéseit ismételte, Boszn­i a csábítót letartóztatta és feljelentette. A hadosztálybíróság folyó évi február 11-én megtartott tárgyalásán Kovács Mihály polgári egyént a katonai törvénykönyv 325. § ába ütköző, az állam hadereje ellen elkövetett bűntett miatt két évi és hathavi súlyosbított börtönre ítélte. A kormányzó Bosznait tize­dessé léptette elő és 1000 korona jutalomban részesítette. ÜAAAAAAAAAAAAAAAAMAWVWAa HOLNAP JELENIK MEG A CEN­ZÚRA-RENDELET. A miniszter­­elnökségtől vett értesülés megerősíti azt a a hírt, hogy kedden megjelenik a hivatalos lapban a cenzúra eny­hítéséről szóló rendelet, amely a sajtótájékoztató-bizottság hatáskörét a minimumra szállítja le. A rendelet március hó 1-én lépne életbe s a lényeg az, hogy a belpolitikai ese­mények cenzúramentesek, csupán a kormányzó személyére és nyilatko­zataira, valamint a nemzetgyűlésre, mint testületre vonatkozó részek es­nének felülbírálás alá. A sajtósza­badságért indított akció azonban ezt nem tartja elegendőnek. A &X.C.CHENYI-MOZIBAN ma először PETROVICH és LUCY DORAIN-nel a főszerepben DAMASKUS CSILLAGA. Rendes,­­telyárak. Előadások '­, 5, ’/,7 és 8 órakor. Rendes helyárak.

Next