Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1921-03-01 / 49. szám
CSÓM Z tTE dl ARAK: évre N»0 kor. I Negyedévre 150 kor Pél évre 300 „ egy bóra 50 „ SZERKESZTŐScC ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey utca 6. * Talifoo 13-33. Állampolgári nevelés, BUDAPEST, február 28. (Sajáó tudósítónktól.) Vasárnap délután tartotta gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklete alatt első évi rendes közgyűlését az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga a régi képviselőházban. A közgyűlés iránt olyan nagymértékben nyilvánult meg a keresztény magyar társadalom érdeklődése, hogy a megjelent impozáns tömeg alig-lig tudott elhelyezkedni a régi képviselőház zsúfolásig megtelt nagytermében. Részt vettek a közgyűlésen a legkülönbözőbb társadalmi osztályok képviselői, több egyesület küldöttségekkel képviseltette magát és az egyesület elnökségében helyet foglaló notabilitásokon kívül megjelent a közgyűlésen társadalmi életünknek úgyszólván minden jelentős tényezője. A közgyűlést a miniszterelnök nyitotta meg. — Egy hosszú éve annak, hogy a nemzeti újjáébredés megteremtette a keresztény ligát. Mindenütt nehézséget, pártviszályt, torzsalkodást és tülekedést láttunk ebben az esztendőben. A magyarság fellépése a külvilággal szemben sem mint közvélemény, sem mint társadalom és gyakran a parlamenti kritikában sem olyan gerinces, mint kellene, hogy tegyen arra, hogy exponensei érvényesíthessék. Az állampolgári nevelésnek, amely azt célozza, hogy minden állampolgár megértse a cselekvés szükségességét a jövőre, a múlton, a történelmen kell felépülnie. Magyarország történelmét csak keresztény erkölcsben, nemzeti alapon lehet továbbépíteni. Erre kell az állampolgárokat nevelni, ez társadalmunk óriási feladata, melynek minden cselekedetünkben nyilvánulnia kell. Ebből a munkából akarjuk az egész kereszténység egyesült erejével részünket kivenni. A miniszterelnök után dr. Wolf Károly mondott nagyhatású beszédet, melyet a következő szavakkal fejezett be: — Én most harcot hirdetek és fogok is hirdetni a destruktív sajtó ellen, mert mindenkinek kötelessége nem érvényesülést keresni, hanem áldozatokat hozni. Nem fogjuk tűrni, hogy itt másodszor is olyan nemzetgyalázást kövessenek el. Ezután Raffay Sándor református püspök és Bernáth István, a közgazdasági egyetem dékánja beszéltek. AwaawaaUwaaüaaawaawa CSEND VAN A PÁRTOKBAN. Tegnap este a pártokban meglehetős csendes élet volt A válság hullámai nem nagyon látottak meg a pártkörökön. Az érdeklődés hiányáról azonban arra lehetett következtetni, hogy a képviselők nagy részének megvan az a véleménye a válságról és annak megoldásáról is és mindenki tudja azt, hogy nem igen volt mostanában olyan válság, amlyet a miniszterelnök a pártok nettóil lett volna megoldani. Inkább Teleki, mint Andrássy. BUDAPEST, febr. 28. (Sat. tud.) A tegnapi nap eseményei azt eredményezték, hogy a válság, ha nincs is kiküszöbölve, de annak kitörése mindenesetre eltolódott. Határozottan beszélnek arról, hogy egy héten belül ki fog újulni. A kisgazdapárt egyik oszlopos tagja a következőket jelentette ki: — Ha a válság kitör, ami minden pillanatban megeshetik, akkor igen nehéz és igen sokáig tartó válságra lehet számítani. Ebben a pillanatban nem is tudjuk, hogy ki MMAAAAAAAAAAAAAAAWWAAAMMAAAáAAAAMAhAAAAAAAAAAAAAáA jöhetne, hiszen gróf Bethlen István ugyanazt jelenti, amit Teleki Pál, ha pedig Andrássyra gondolnának, akkor még mindig inkább Teleki Pál mellett foglalunk állást. — A gabonarekvirálás ügye még mindig nincs megoldva. Csak az történt, hogy Vass József miniszter bejelentette a kisgazdapárt értekezletén való megjelenését. A válság azonban ezen az értekezleten is kitörhet és így a jövő hét közepe kritikusnak mondható. Pénzügyi ankét, BUDAPEST, febr. 28. (Sat. tud.) Tegnap délelőtt a pénzügyminisztérium palotájában Hegedűs pénzügyminiszter elnöklete alatt pénzügyi tanácskozást tartottak. Az értekezleten felszólaltak úgyszólván az összes volt pénzügyminiszterek, a meghívott bankigazgatók s a nemzetgyűlés tagjai közül Simonyi-Semadam Sándor és Ugron Gábor. A nagyérdekű felszólalások után Hegedűs pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány megmarad eredeti álláspontján és oly törvényjavaslatot terjeszt legközelebb a nemzetgyűlés elé, amelyben az államkölcsönök kamatát 3 százalékra kívánja redukálni. Az eredeti jegyzők kettős előnyben fognak részesülni: először abban, hogy a tisztviselők, hadiözvegyek, árvák, katonák és árvaalapok hadikölcsöneik helyett 5 százalékos új magyar járadékot fognak kapni, másodszor abban, hogy a vagyonváltságnál mindenki, aki eredileg jegyzett hadikölcsönt, pár ezer korona erejéig hadikölcsönkötvényét százon számítva adhatja át a kincstárnak, azonban azzal a korlátozással, hogy a vagyonváltságnak csk a felét fizetheti így le. Popovics Sándor volt pénzügyminiszter tervéből hajlandó átvenni azt, hogy a vagyonváltságról szóló második törvényben a záloglevelek és nem állami kötvények szintén 20 százalékos vagyonváltságnak legyenek alávetve. Az értekezlet déli egy óra húsz perckor ért véget. A»V¥tAAAAAAAAAAAAAAAAAANV»WAAAAAÜAAAAAAA»WA»1AAAA»W A mai nemzetgyűlés. BUDAPEST, febr. 28. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Dr. Gratz Gusztáv külügyminiszter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs Györgyöt is megemlítette szombati interpellációja alkalmával, hogy ő a szabadkőmivesek között volt. Tényleg 1916-ban belépett néhány barátja unszolására egy szabadkőmives páholyba, de a páholy működése annyira visszatetsző volt, hogy néhány hét múlva ki is lépett. Az egész epizódnak csak csupán egy kellemetlen emléke maradt meg a magyar szabadkőmivességet illetőleg. Giesswein Sándor személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs György megdöbbenésének adott kifejezést, hogy az ő ajkairól az a beszéd elhangzott. Alkalmat akar adni, hogy még jobban megdöbbenjen. Lényegében azt, amit mondott a zsidókérdésről, nem kisebb egyházi méltóság, mint Csernoch János hercegprímás mondotta el a Pester Lloydban. A zsidókérdésnek faji kérdéssé való átalakítása ellenkezik a keresztény felfogással. A kormány jól tette, hogy a szabadkerelves páholyokat feloszlatta, de menjen tovább, oszlassanak fel minden titkos társaságot. Azért is helyteleníti a zsidókérdésnek faji kérdéssé való tételét, mert akkor az történik meg, hogy a szegény zsidót ütik, a bankzsidót pedig felemelik és hizlalják. A liberális blokkot úgy állítják be, mint a keresztény gondolat elnyomóját. A liberális blokk a magyar alkotmányosságot védi s a magyar alkotmányosság szeretet kell, hogy mindnyájunk szivében bent legyen. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka sincs arra, hogy amit mondott Giessweinről, azt visszavonja. Ebben az országban nincs katolikus pap, aki azt a felfogást vallaná, amit Giesswein. Ezután áttértek a napirend szerint az állami italmérési jövedékről szóló pénzügyminiszteri rendelet tárgyalására. Erődy-Harrach előadó ismerteti a törvényjavaslatot. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésével úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Elsőnek Kerekes Mihály szólt a jóv sathoz. Jobban szeretné, ha a javaslatot nem tárgyalák. A cél az volt, hogy az ilslmerési és trafikjogot a háború áldozatai, a rokkantak, özvegyek és árvák kapják. A hadiárváiról való gondoskodást és ezeknek az anyagi támogatását úgy érzi, hogy az államnak kill vállalni. A javaslatot elfogadja az általános tárgyalás alapjául. A következő felszólaló Haller József. Felhívja a nemzegyűlés figyelmét arra, hogy a gazdságilag erős, de erkölcsileg kevésbé megbízható elemek a törvényjavaslat kedvezményeiben ne részesüljenek. A javaslatot elfogadja az általános tárgyalás alapjául. Bródy Ernő azt hiszi, hogy csak akkor kritizálhatnák a pénzügyminisztert, ha jobban tudnák, mint ő. Hozzájárul ahhoz, hogy a galíciaiaknak ne adjanak engedélyt, mert aki ebben az országban él, annak elsősorban az a kötelessége, hogy magyar állampolgár legyen. Az ülés folyik. Bosznai közvitéz és a bolsevik izgató. BUDAPEST, febr. 28. M. T. I. jelenti: 1920 december 28-án a Károly király-laktanya előtt Bosznai Kálmán vasvármegyei gyalogezredben közvitéz állt őrt, amikor egy Kovács Mihály nevű polgári egyén közelébe férkőzve, őt megszólította és bolsevista eszmekörben mozgó beszédével fegyelemellenes magatartásra csábította. Bosznai először figyelmeztette s rögtöni távozásra szólította fel, midőn azonban Kovács államellenes kijelentéseit ismételte, Boszni a csábítót letartóztatta és feljelentette. A hadosztálybíróság folyó évi február 11-én megtartott tárgyalásán Kovács Mihály polgári egyént a katonai törvénykönyv 325. § ába ütköző, az állam hadereje ellen elkövetett bűntett miatt két évi és hathavi súlyosbított börtönre ítélte. A kormányzó Bosznait tizedessé léptette elő és 1000 korona jutalomban részesítette. ÜAAAAAAAAAAAAAAAAMAWVWAa HOLNAP JELENIK MEG A CENZÚRA-RENDELET. A miniszterelnökségtől vett értesülés megerősíti azt a a hírt, hogy kedden megjelenik a hivatalos lapban a cenzúra enyhítéséről szóló rendelet, amely a sajtótájékoztató-bizottság hatáskörét a minimumra szállítja le. A rendelet március hó 1-én lépne életbe s a lényeg az, hogy a belpolitikai események cenzúramentesek, csupán a kormányzó személyére és nyilatkozataira, valamint a nemzetgyűlésre, mint testületre vonatkozó részek esnének felülbírálás alá. A sajtószabadságért indított akció azonban ezt nem tartja elegendőnek. A &X.C.CHENYI-MOZIBAN ma először PETROVICH és LUCY DORAIN-nel a főszerepben DAMASKUS CSILLAGA. Rendes,telyárak. Előadások ', 5, ’/,7 és 8 órakor. Rendes helyárak.