Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1921-05-01 / 100. szám
2 SZEGED MABGÖ Egy festő, fftísztusnlfk ®y löfelid szolgája, fwsztoj szóntóda és nemes barátja ,tagyta el a ntonkban Szeged városát. Mielőtt azonban elbúcsúzott e várostól, amelynek józan és részvétlen falai közt olyan megható imazánosságban érte az ember í a TaSTfWft CTÉto, egy a tolian szép gesztussal a város múzeumának ajándékozta mindazt az értéket, amit a magáénak mondhatott. A szegény művésznek nem voltak tündöklft, profin kincsei. Néhány kép volt az egész vagyona, de ezek drágábbak voltak előtte a hatalmasok és duslakodók minden vagyonánál, mert vergődő, világosságot szomjazó lelkének vajúdásaiból születtek meg. Ez volt az ő kincse és ezt odaajándékozta a városnak, amely őneki semmit sem adott. Károlyi Lajos szelíd és megértő bölcsessége elnézi e sorok írójának, hogy ilyen elkésve foglalkozik a művét nagylelkű elhatározásának méltatásával. De hiszen örök fityma minden nagynak és nemesnek, hogy elkésve ismerik föl. Kiértik e vájjon e nagy magyar város bőízlési egy hatalmasai a szemrehányást, amely vádoló ékesszólással kiált feléjük a művész ajándékából? Vájjon ,ráébreszti-e őket arra az igazságra, hogy mHtyán keveset tettek a város kuMufájáért? Pedig mennyit, milyen sokat tehettek volna, ha csak tizedannyi bennük a készség, mint amennyi módjuk lett volna hozzá? Most, amikor őszinte lelkesedéssel készül az egész ország a hetvenöíves Alfribtgi Albert megünneplésére, rá kell mutatnunk egy különös és érthetetlen ellenmondásra. Senki sincs ebben az országban, aki kétségbe vonná, hogy Apponyi a legbőlcsebb és legnagyobb fia a nemzetnek, akinek a szava a próféták divinációs erejével mutatja az utat, amelyen haladnunk kell, hogy hazánkat megmentsük. Ezt a meggyőződést fejezi ki a közeli országos ünnepség is. Az egész ország aprajántagyra boldog készséget siet, hogy a hódolat koszorúját és a hála virágait helyezze el a nagy öregember lábainál. És mégis . .. Apponyi már többizben, határozott enunciációkkal jelölte ki a követendő utat, amely a nemzet újjáépítésének megvalósítása felé vezet. Ezek az enunciációk elhangzottak, igazságukat elismerte az egész ország, de a bennük foglaltak megvalósítására még mindig nem történt határozott lépés. Pedig az lenne a legigazibb, a legméltóbb ünneplése ennek az önzetlen nagy embernek, ha kicsinyes pártszempontokat félretéve az egész ország összefogna, hogy az Apponyi eszméi, uttkutatása, tanácsai valóra váljanak. Bizonyos, hogy ennek örülne a legjobban Apponyi, aki a haza nagy érdekeit mind miél előbbrevalónak tartja. * , Nem tudjuk, hogy Szeged városának hivatalos közei részéről történt-e már intézkedés az országos Apponyiünnep előkészületeivel kapcsoatban? Fölösleges hangsúlyozni, hogy a legnagyobb magyar város nemcsak, gy nem maradhat el a nemzetnekről a nagy ünnepéről, de az ünnep jelentőségéhez és az ünnepekt nagyságához méltó módőn kell kivennie a részét. Reméljük, hogy a város teljes mértékben tudatban van ennek és megfelelően ,altatja majd kifejezésre Szeged közönségének hódolatát és háláját Apponyi Alberttel szemben. SZEGED, április 30. (Saját tudósítónktól.) A lapok híradásai révén már országszerte köztudomású, hogy a nagymultú szegedi spiarista rendház május 5-én ünnepli meg fennállásának 200-ik évfordulóját. A szép és felemelő jubileum alkalmival nem csupán Szeged társadalma és hatóságai veszik körül szeretetteljes ünnepléssel a Szeged történelmével szorosan eggyéforrott rendházat és a köztiszteletben álló kegyesrendi atyákat. A ország valamennyi részéből garmadával érkeznek dr. Prelogg József rendfőnökhöz az üdvözlő iratok és levelek az intézet volt tanáraitól és tanítványaitól. Ezek a hálás és meleghangú levelek tanúságot tesznek arról, hogy a szeretetnek milyen gyöngéd szálai fűzik az intézethez a volt tanárokat és növendékeket s egyben tanúságot tesznek arról a nemes és nagyfontosságú hivatásról, amellyel a szegedi rendház a magyar kultúra ügyét szolgálta minden időben. Prelogg igazgató szives előzékenységéből itt közöljük a beérkezett üdvözlőlevelek egy részét: Kisteleki báró dr. Lévay József államtitkár a következő szép levelet írta: — Letűnt fiatalságom szép emlékei elevenednek meg lelki szemeim előtt, midőn e régi tisztes rendház és iskolaépület, valamint a tudós és jóságos kegyesrendi atyák, immár megdicsőült szeretve tisztelt tanáraim : egy Magyar Gábor, Tóth Antal, Való Mihály, Budaváry József, Firtinger Jakab, Arányi Ágost stb. áldott emlékezetét újítom fel szívemben. Soha nem múló kegyelettel és hálával gondolok arra, hogy mily sokat köszönhetek bölcs oktatásaiknak a mély vallásosság és erkölcsi komolyság alapjain nyugvó, kitűnő nevelésüknek, valamint nemes életük ragyogó példájának. Imaszerű óhajom, hogy a szegedi kegyesrendi főgimnázium már a közeljövőben ismét az ősi történelmi határai között viruló egységes,nagy, boldog és hatalmas M Magyarországnak legyen szellemi végvára és kulturerőssége s mint a lefolyt két évszázadon át, folyton fejlődjék, virágozzék és eredményesen teljesítse nemes, nagy hivatását a közművelődés és a haza szolgálatában, az idők végéig! Kisteleki báró Lévay Lajos v. országgyűlési képviselő ezeket írja : — A kegyes tanítórend a magyar nyelv és szellem terjesztésével, hazafias tevékenységével a magyar kultúrának, és nevelésügynek megbecslőhetlen szolgálatokat tett és ezzel a nemzettek és különösen őszintén sieWtett szülővárosoma* soha le ne h róható háláját és elismerését minden időkre kivívta magának. Vivat, oescat el floreat! Dr. Béktfi Rémig, zirti apát többek közt így ir: — Adja az egek Ura, hogy a kegyes tanitórend szegedi főgimnáziuma Magyarország integritása visszaállitásának nagy és nehéz munkájában a Simai Kristófok, Réméyak és Dugonicsok lelkes, hazafias és vallásos munkásságát sikerrel folytassa s a következő háromszázados jubileum alkalmával a teljes régi Magyarország jegyében ünnepeljen. Dr. Magyar János Kiskundorozsmáról irt igen meleghangú levelet Vajas István, Pallagpusztáról írja, hogy a nagybetűs világrengető események között a kegyesrendiek jubileumáról szóló szerény, apróbetűs hitecske dobogtató meg a szivét. Azt írja tovább: . . . „ennek az intézetnek egy Isten és hazaszeretettől és idealizmustól dobogó szivet köszönhetek, amelyet nem cserélnék föl semmilyen másért!“ Schütz Antal volt szegedi, jelenleg budapesti piarista tanár üdvözlőlevelében egy 1000 koronás és általa adományozott ez alkalombeli alapítvány részleteit is közli dr. Prelegál.Dr. Gaál Móric budapesti tankerületi főigazgató az ország mai súlyos helyzetére szomorúan gondolva csak abban talál vigaszt, hogy mint az elmúlt 200 esztendőn át, a jövőben is erős nemzedéket fog nevelni a szegedi piarista rendház a nagy munkára. Levelét így fejezi be: „Érzésben tiszta, akaratában törhetetlen, törésben férfias nemzedék hirdesse a szegedi iskola soha el nem múló dicsőségét!“ Dr Szőke József, a szentesi állami főgimnázium igazgatója üdvözlő levelében bejelenti, hogy a vezetése alatt álló főgimnázium tanári testülete küldöttségileg óhajt résztvenni az ünnepségen. * Az ünneplésből természetesen Szeged város társadalma, a régi tanítványok díszes koszorúja, a Szegedi Katolikus Kör és más egyesületek is kiveszik részüket. Erről azonban még lesz alkalmunk bővebben és részletesebben is megemlékezni Mindenünnen üdvözlik a fcetatéz titoko ttfcedl piarista rendházat. Bérautó ***• y*. naponta indul Buda__ _ _ __ __ _ ^ perire. Utazókatazási idejüket jelentsék be, áll az eddig is legolcsóbb volt utazási (Újakat még Olcsóbbá,tenni Kárász utca 14. •».. IL udvar, ajtó 1. Telefon 80# áz 7ti5, éjjel is hívhat*. U)á TELEFON: Igazgatóság 453. Korzó-Mozi TELEFON: Pénztár 11—85. Szombat és vasárnap Április 30. és ml« 1-én Vörösmarthy Mihály örökbecsű költeménye: SZÉP ILONKA Thilly Elem r | A bohóc . Bihary Sándor, A Korzó-Mozi zenekarának kísérete mellett Schön Ágoston karmester vezetésével. Szép Ilonka : Mátyás király . A darabban előforduló dalbetéteket Románc 4 felvonásban. SZEREPLÖKI Holiay Kamilla ! Peterdy . Bódis Mrinka! Kürty József Mészáros Alajos a Városi Színház tagja énekli minden előadáson. Páholy 18, zsöllye 13, I. hely 11, H. hely 7, HL hely 6 korona a vigalmi adóval együtt Szeged, 1921 május 1. TEGNAP a pénzügyminisJzttérium renduct adott ki az úgynevezett tanácsköztlnaság idejében a proletárét azonnali segélye címen létesített segélyező alapból kiutalt összegek visszatérítése tárgyában. Ezt az összeget sírtak idején a központi állampénztártól vonták el. Az összegből elsősorban olyan ingatlantulajdonosoknak, kereskedőknek, értékpapírtulsjdonosoknak és tőkéseknek stb. adtak pénzbeli segítséget, akiket az úgynevezett tanácsköztársaságnak szocializálásra és lefoglalására vonatkozó intézkedései jövedelmüktől megfosztottak. A minisztérium most elrendelte, hogy akik ilyen segélyben részesültek, kötelesek az összeget a kincstári jogágyak igazgatóságának felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított I napon belül, az államkincstárnak teljes névértékben és az 1919 augusztus 7-től számított 4 százalékos kamattal együtt visszatéríteni. Guerney szenátor a francia kamara külügyi bizottsága előtt ismertette a trianoni békeszerződésre vonatkozó kérdések egész sorát. Korábbi jelentéseinek kiegészítéséül újabb jelentést terjesztett elő, hogy a kamarának lehetővé tegye, hogy már a legközelebbi időben áttérhessen a szerződés ratifikálására. Egy francia diplomata a berlini újságírók előtt kijelentette, hogy az utolsó pillanatban talán még lesz mód a Ruhrvidék megszállásának megelőzésére, ha Németország fentartás nélkül elfogadja a párisi határozatot. Most azonban már Németországnak messzemenő garanciákat kellene adni, pl. a franciák a vasutak záloguladását követelik tőle. Barthou francia hadügyminisztert —párisi jelentések szerint —, felhatalmazták a mozgósítási rendelet elkészítésére, de nem adják ki addig, amíg Londonban nem döntenek a Németország ellen foganatosítandó rendszabályok ügyében. E pillanatban 50.000 katona áll készen a határon, hogy 24 órán belül megszállja a Ruhrvidéket. A esett-német határon — a Deutsche Nachrichten jelentése szerint —, nagyarányú katonai előkészületeket tesznek a csehek, amelyeket a Németország ellen tervbe vett büntetőrendszabályokkal hoznak, összefüggésbe. A határon a csapatösszevonások folytán egészen olyan az élet, mint 1914-ben volt. Egymást érik a katonai szállítmányok, mindenfelé csapatokat vonnak össze. Az országutak csak úgy feketéllenek a menetelő katonaságtól. A vagonokon a németeket csúfoló felírások és karrikaturák láthatók. A határon túl a német lakosság körében igen nagy az izgalom és el vannak számra, hogy a csehek benyomulása esetén fegyverrel állnak ellen. Massaryk Tamásnak, a cseh köztársaság elnökének egészsége —, amint ezt a cseh lapok már hetek óta írják —, az utóbbi időben nagyon megrendült és emiatt rövid időre visszavonult az aktív politikai szerepléstől. Massaryk most csakugyan Capri-szigetére utazott üdülés séljából és ez idő alatt Banes külügyminiszter fogja helyettesíteni őt hivatalában. Cseh politikai körökben tudni vélik, hogy Massaryk már nem is tér vissza helyére. Állítólag már régebben foglalkozott a lemondás gondolatával, csak még a szlovenszkoi autonómia ügyét akarta ayélbe ütni, mert ezt a feladatot teljesen magának tartotta fenn. Az elnöki méltóságban minden valószínűség szerint Benes követi, akinek máris igen nagy pártja van. to A népszövetség pénzügyi delegátusai az csztrák kormánynak memorandumot nyújtottak át, amely azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek fejében Ausztria külföldi kölcsönt kaptat és az osztrák korona emelkedése érdekében támogatást nyerhet. A delegátusok azonban azt kívánják, hogy az osztrák kormány még a külföldi segítség igénybevétele előtt számos mélyreható pénzügyi intézkedést foganatosítson. Az osztrák kormány a memorandum átvétele után terjedelmes szanálási programmot dolgozott ki, majd érintkezésbe lépett a politikai pártok vezetőivel, hogy, a szükséges pénzügyi javaslatok gyors és sima lebonyolítását biztosítsa. A tervezett intézkedések közt szerepel a pénzlebélyegzés, az állami vállalatok költségének leszállítása, két százalékos jelzálogkölcsön felvétele az állam ingó és ingatlan vagyonára a külföldi kölcsön garantálása érdekében, a hivatalnokok létszámának csökkentése, a tisztviselők fizetésrendezésének mellőzése.