Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-01 / 100. szám

2 SZEGED M­ABGÖ Egy festő, fftísztusnlfk­ ®y löfelid szolgája, fwsztoj szón­tód­a és nemes barátja ,tag­yta el a ntonkban Sze­ged városát. Mielőtt azon­ban elbú­csúzott e várostól, amelynek józan és részvétlen falai közt olyan m­eg­ható imazánosságban érte az ember í a TaSTfWft CTÉto, egy a tolian szép gesztussal a város múzeu­mának ajándékozta mindazt az ér­téket, amit a magáénak mondhatott. A szegény művésznek nem voltak tündöklft, profin kincsei. Néhány kép volt az egész vagyona, de ezek drágábbak voltak előtte a hatalma­sok és duslakodók minden vagyo­nánál, mert vergődő, világosságot szomjazó lelkének vajúdásaiból szü­lettek meg. Ez volt az ő kincse és ezt odaajándékozta a városnak, amely őneki semmit sem adott. Károlyi Lajos szelíd és megértő bölcsessége elnézi e sorok írójának, hogy ilyen elkésve foglalkozik a mű­­vé­t nagylelkű elhatározásának mél­tatásával. De hiszen örök fityma minden nagynak és nemesnek, hogy elkésve ismerik föl. Kiértik e vájjon e nagy magyar város bőízlési egy hatalmasai a szemrehányást, amely vádoló ékesszólással kiált feléjük a művész ajándékából? Vájjon ,rá­ébreszti-e őket arra az igazságra, hogy m­Htyán keveset tettek a város kuMufájáért? Pedig mennyit, milyen sokat tehettek volna, ha csak tized­annyi bennük a készség, mint amennyi módjuk lett volna hozzá? Most, amikor őszinte lelkesedéssel készül az egész ország a hetvenö­­­ív­es Alfribt­gi Albert megünneplésére, rá kell mutatnunk egy különös és érthetetlen­­ ellenmondásra. Senki sincs ebben az országban, aki két­ségbe vonná, hogy Apponyi a leg­­bőlcsebb és legnagyobb fia a nem­zetnek, akinek a szava a próféták divinációs erejével mutatja az utat, amelyen haladnunk kell, hogy ha­zánkat megmentsük. Ezt a meggyő­ződést fejezi ki a közeli országos ünnepség is. Az egész ország aprajá­nt­agyra boldog készséget siet, hogy a hódolat koszorúját és a hála virá­gait helyezze el a nagy öregember lábainál. És mégis . .. Apponyi már többizben, határozott enunciációkkal jelölte ki a követendő utat, amely a nemzet újjáépítésének megvalósítása felé vezet. Ezek az enunciációk el­hangzottak, igazságukat elismerte az egész ország, de a bennük fog­laltak megvalósítására még mindig nem történt határozott lépés. Pedig az lenne a legigazibb, a legméltóbb ünneplése ennek az önzetlen nagy embernek, ha kicsinyes pártszem­pontokat félretéve az egész ország összefogna, h­ogy az Apponyi eszméi, uttk­utatása, tanácsai valóra váljanak. Bizonyos, hogy ennek örülne a leg­jobban Apponyi, aki a haza nagy­­ érdekeit mind­ miél előbbrevalón­ak tartja. * , Nem tudjuk, hogy Szeged váro­sának hivatalos közei részéről történt-e már intézkedés az országos Apponyi­­ünnep előkészületeivel kapcso­atban? Fölösleges hangsúlyozni, hogy a leg­nagyobb magyar város nemcsak, gy nem maradhat el a nemzetnek­ről a nagy ünnepéről, de az ün­­nep jelentőségéhez és az ünnepekt nagyságához méltó módőn kell ki­vennie a részét. Reméljük, hogy a város teljes mértékben tuda­tban van ennek és megfelelően ,altatja majd kifejezésre Szeged közönségé­nek hód­olatát és háláját Apponyi Alberttel szemben. SZEGED, április 30. (Saját tudósítónktól.) A lapok híradásai révén már or­szágszerte köztudomású, hogy a nagymultú szegedi spiarista­ rendház május 5-én ünnepli meg fennállá­sának 200-ik évfordulóját. A szép és felemelő jubileum alkalmival nem csupán Szeged társadalma és hatóságai veszik körül szeretetteljes ünnepléssel a Szeged történelmével szorosan eggyéforrott rendházat és a köztiszteletben álló kegyesrendi atyákat. A ország valamennyi ré­széből garmadával érkeznek dr. Prelogg József rendfőnökhöz az üdvözlő iratok és levelek az intézet volt tanáraitól és tanítványaitól. Ezek a hálás és meleghangú levelek tanú­ságot tesznek arról, hogy a szeretet­nek milyen gyöngéd szálai fűzik az intézethez a volt tanárokat és nö­vendékeket s egyben tanúságot tesz­nek arról a nemes és nagyfontos­­ságú hivatásról, amellyel a szegedi rendház a magyar kultúra ügyét szolgálta minden időben. Prelogg igazgató szives előzékenységéből itt közöljük a beérkezett üdvözlőlevelek egy részét: Kisteleki báró dr. Lévay József államtitkár a következő szép levelet írta: — Letűnt fiatalságom szép em­lékei elevenednek meg lelki szemeim előtt, midőn e régi tisztes rendház és iskolaépület, valamint a tudós és jóságos kegyesrendi atyák, immár megdicsőült szeretve tisztelt taná­raim : egy Magyar Gábor, Tóth An­tal, Való Mihály, Budaváry József, Firtinger Jakab, Arányi Ágost stb. áldott emlékezetét újítom fel szívem­ben. Soha nem múló kegyelettel és hálával gondolok arra, hogy mily sokat köszönhetek bölcs oktatá­saiknak a mély vallásosság és er­kölcsi komolyság alapjain nyugvó, kitűnő nevelésüknek, valamint ne­mes életük ragyogó példájának. Imaszerű óhajom, hogy a szegedi kegyesrendi főgimnázium már a kö­zel­jövőben ismét az ősi történelmi határai között viruló egységes,­nagy, boldog és hatalmas M Magyarország­­nak legyen szellem­i végvára és kulturerőssége s mint a lefolyt két évszázadon át, folyton fejlődjék, virágozzék és eredményesen telje­sítse nemes, nagy hivatását a köz­művelődés és a haza szolgálatában, az idők végéig! Kisteleki báró Lévay Lajos v. országgyűlési képviselő ezeket írja : — A kegyes tanítórend a magyar nyelv és szellem terjesztésével, haza­fias tevékenységével a magyar kul­túrának­­, és nevelésügynek meg­­becslőhetlen szolgálatokat tett és ezzel a n­emze­ttek és különösen őszintén sieWtett szülővárosoma* soha le ne h róható háláját és el­ismerését minden időkre kivívta magának. Vivat, oescat el floreat! Dr. Béktfi Rémig, zirti apát töb­bek­ közt így ir: — Adja az egek Ura, hogy a kegyes tanitórend szegedi főgimná­ziuma Magyarország integritása vis­­­szaállitásának nagy és nehéz mun­kájában a Simai Kristófok, Réméyak és Dugonicsok lelkes, hazafias és vallásos munkásságát sikerrel foly­tassa s a következő háromszázados jubileum alkalmával a teljes régi Magyarország jegyében ünnepeljen. Dr. Magyar János Kiskundorozs­­máról irt igen meleghangú levelet Vajas István, Pallagpusztáról írja, hogy­ a nagybetűs világrengető ese­mények között a kegyesrendiek ju­bileumáról szóló szerény, apróbetűs hitecske dobogtató meg a szivét. Azt írja tovább: . . . „ennek az intézetnek egy Isten és hazaszere­tettől és idealizmustól dobogó szi­vet köszönhetek, amelyet nem cse­rélnék föl semmilyen másért!“ Schütz Antal volt szegedi, jelenleg budapesti piarista tanár üdvözlőle­­velében egy 1000 koronás és általa adományozott ez alkalombeli ala­pítvány részleteit is közli dr. Pre­legál.­­Dr. Gaál Móric budapesti tanke­rületi főigazgató az orszá­g mai sú­lyos helyzetére szomorúan gondolva csak abban talál vigaszt, hogy mint az elmúlt 200 esztendőn át, a jövő­ben is erős nemzedéket fog nevelni a szegedi piarista­ rendház a nagy munkára. Levelét így fejezi be: „Érzésben tiszta, akaratában törhe­tetlen, törésben férfias nemzedék hirdesse a szegedi iskola soha el nem múló dicsőségét!“ Dr Szőke József, a szentesi ál­lami főgimnázium igazgatója üd­vözlő levelében bejelenti, hogy a vezetése alatt álló főgimnázium ta­nári testülete küldöttségileg óhajt résztvenni az ünnepségen. * Az ünneplésből természetesen Sze­ged város társadalma, a régi tanít­ványok díszes koszorúja, a Szegedi Katolikus Kör és más egyesületek is kiveszik részüket. Erről azonban még lesz alkalmunk bővebben és részletesebben is megemlékezni Mindenünnen üdvözlik a fcetatéz titok­o ttfcedl piarista­ rendházat. Bérautó ***• y*. naponta indul Buda­__ _ _ __ __ _ ^ perire. Utazókat­a­zási idejüket jelentsék be, áll az eddig is legolcsóbb volt utazási (Újakat még Olcsóbbá,tenni Kárász­ utca 14. •».. IL udvar, ajtó 1. Telefon 80# áz 7ti5, éjjel is hívhat*. U)á TELEFON: Igazgatóság 453. Korzó-Mozi TELEFON: Pénztár 11—85. Szombat és vasárnap­ Április 30. és ml­« 1-én Vörösmarthy Mihály örökbecsű költeménye: SZÉP ILONKA Thilly Elem r | A bohóc . Bihary Sándor, A Korzó-Mozi zenekarának kísérete mellett Schön Ágoston karmester vezetésével. Szép Ilonka : Mátyás király . A darabban előfor­duló dalbetéteket Románc 4 felvonásban. SZEREPLÖKI Holiay Kamilla ! Peterdy . Bódis Mrinka! Kürty József Mészáros Alajos a Városi Színház tagja énekli minden előadáson. Páholy 18, zsöllye 13, I. hely 11, H. hely 7, HL hely 6 korona a vigalmi adóval együtt Szeged, 1921 május 1. TEGNAP a pénzügyminisJzttérium renduct adott ki az úgynevezett tanácsköztlnaság ide­jében a proletárét azonnali segélye cí­men létesített segélyező alapból kiutalt összegek visszatérítése tárgyában. Ezt az összeget sírtak idején a központi állam­pénztártól vonták el. Az összegből első­sorban olyan ingatlantulajdonosoknak, ke­reskedőknek, értékpapírtulsjdonosoknak és tőkéseknek stb. adtak pénzbeli segítséget, akiket az úgynevezett tanácsköztársaság­nak szocializálásra és lefoglalására vonat­kozó intézkedései jövedelmüktől megfosz­tottak. A minisztérium most elrendelte, hogy akik ilyen segélyben részesültek, kötelesek az összeget a kincstári jogágyak igazgatóságának felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított I­ napon belül, az államkincstárnak teljes névértékben és az 1919 augusztus 7-től számított 4 szá­zalékos kamattal együtt visszatéríteni. Guerney szenátor a francia kamara kül­ügyi bizottsága előtt ismertette a trianoni békeszerződésre vonatkozó kérdések egész sorát. Korábbi jelentéseinek kiegészítéséül újabb jelentést terjesztett elő, hogy a ka­marának lehetővé tegye, hogy már a leg­közelebbi időben áttérhessen a szerződés ratifikálására. Egy francia diplomata a berlini újság­­­írók előtt kijelentette, hogy az utolsó pil­lanatban talán még lesz mód a Ruhrvidék megszállásának megelőzésére, ha Német­ország fentartás nélkül elfogadja a párisi határozatot. Most azonban már Német­országnak messzemenő garanciákat kel­lene adni, pl. a franciák a vasutak zálo­­guladását követelik tőle. Barthou francia hadügyminisztert —pá­risi jelentések szerint —, felhatalmazták a mozgósítási rendelet elkészítésére, de nem adják ki addig, amíg Londonban nem dön­tenek a Németország ellen­­ foganatosítandó rendszabályok ügyében. E pillanatban 50.000 katona áll készen a határon, hogy 24 órán belül megszállja a Ruhrvidéket. A esett-német határon — a Deutsche Nachrichten jelentése szerint —, nagyará­nyú katonai előkészületeket tesznek a csehek, amelyeket a Németország ellen tervbe vett büntetőrendszabályokkal hoznak, összefüggésbe. A határon a csapatössze­vonások folytán egészen olyan az élet, mint 191­4-ben volt. Egymást érik a kato­nai szállítmányok, mindenfelé csapatokat vonnak össze. Az országutak csak úgy feketéllenek a menetelő katonaságtól. A vagonokon a németeket csúfoló felírások és karrikaturák láthatók. A határon túl a német lakosság körében igen nagy az izgalom és el vannak számra, hogy a csehek benyomulása esetén fegyverrel állnak ellen.­ Massaryk Tamásnak, a cseh köztársa­ság elnökének egészsége —, amint ezt a cseh lapok már hetek óta írják­ —, az utóbbi időben nagyon megrendült és emiatt rövid időre visszavonult az aktív politikai szerepléstől. Massaryk most csakugyan Capri-szigetére utazott üdülés séljából és ez idő alatt Banes külügymi­niszter fogja helyettesíteni őt hivatalában. Cseh politikai körökben tudni vélik, hogy Massaryk már nem is tér vissza helyére. Állítólag már régebben foglalkozott a le­mondás gondolatával, csak még a szlo­­venszkoi autonómia ügyét akarta ayélbe ütni, mert ezt a feladatot teljesen magá­nak tartotta fenn. Az elnöki méltóságban minden valószínűség szerint Benes követi, akinek máris igen nagy pártja van. to A népszövetség pénzügyi delegátusai az csztrák kormánynak memorandumot nyúj­tottak át, amely azokat a feltételeket tar­talmazza, amelyek fejében Ausztria külföldi kölcsönt kaptat és az osztrák korona emelkedése érdekében támogatást nyerhet. A delegátusok azonban azt kívánják, hogy az osztrák kormány még a külföldi segít­ség igénybevétele előtt számos mélyreható pénzügyi intézkedést foganatosítson. Az osztrák kormány a memorandum át­vétele után terjedelmes szanálási program­­mot dolgozott ki, majd érintkezésbe lépett a politikai pártok vezetőivel, hogy, a szük­séges pénzügyi javaslatok gyors és sima lebonyolítását biztosítsa. A tervezett intéz­kedések közt szerepel a pénzlebé­lyegzés, az állami vállalatok költségének leszállítása, két százalékos jelzálogkölcsön felvétele az állam ingó és ingatlan vagyo­nára a külföldi kölcsön garantálása érde­­­kében, a hivatalnokok létszámának csök­­­kentése, a tisztviselők fizetésrendezésének mellőzése.

Next