Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)
1921-05-08 / 105. szám
2 MARQÓ Valami olyan kedves visszfénye korábbi idők gondtalan, meleg hangulatának. Előkelő étterén Budán, csendes cigányzene, evőeszközök, poharak halk csörrenése és csengése. Jól terített asztalok körül jól öltözött emberek. És egy duhaj, hangos szó sem. Ahogyan akkor volt, valamikor régen, talán száz esztendeje már, a háború előtt. Az a helyiség, ahol ültem, nem minden este ilyen. Sőt az utóbbi időkben sohasem ilyen. A háború előtti lehetősség korlátai furcsán összehorpadoztak. Sokan, akik azelőtt belül voltak a korláton, ma kívül esnek rajta, sokan pedig, akik néhány év előtt fogcsikorgató keserűséggel néztek a tehetősekre, ma a legtehetősebbek közé sodrottak. Az utolsókból lettek az elsők, de példájukon nem érezzük a bibliai megnyugvást, mert mint elsők is utolsók maradtak. Nagyon eltértem attól, amit mondani akartam. Az egyik asztalnál egy társaság ült. Szép fiatal asszony, daliás, kevéssé őszülő férjével, két kicsi kis bakfisleányával. Velük néhány fiú : nyurga, sokkezű, soklábú, tipikus kamasz. De a társaságon meglátszik, hogy a háború előtt is ilyen helyiségekbe járt. A cigány játszik : hallgató magyar nótát, lágy bosztont, pattogó onestep-et. Az óramutató lassan halad s az étteremben egyre kevesebb a vendég. A kislányok lakktopános lábacskái tipegnek-kopognak a zene stemére, szögletes vállacskájuk ring a boszton lágy taktusán, a szemük, mintha drágakő villanna meg benne, ragyog és izgatottan emelgetik a poharukat, piros ajkukat a hűvös borba mártva. Végre nincs más a teremben, mint az ő társaságuk, meg én. A kislányok félig felém fordulnak és kémlelnek : ki lehet ez az ember és mért nem megy már el? Ezt a kérdést látom a tekintetükben, úgy érzem, el kellene mennem, de nem tudok elmenni, mert jól esik ezt a kis uritársaságot látni. Aztán odaintem a cigányt: — játszon valami jó one-stepet. Nem látja, hogy a kislányok táncolni akarnak! — mondom a prímásnak. Az egyik kislány meghallotta, amit mondottam. Az arcán mosolygás fut át és kedveskedőn előrehajolva fordul az édesapjához: — Apukám, ha csak egy picurkát szeretsz! Az apuka is rámnéz, — aztán összemosolygunk. Az apuka igent int a fejével. Abban a pillanatban felcsendül az one-step. A két kisleány, kéz a kézben a fiukkal, szőkéivé fut át a szomszéd kisterembe. A fiuk átkarolják a karcsú derekakat és folyik a tánc. Nem tudom miért, de valami olyan fájdalomféle ülte meg a szivemet. Azelőtt, boldogabb időkben de gyakran táncoltunk igy Radics és Berkes muzsikájára valamelyik fashionable étteremben. És akkor nem vártuk olyan aggodalommal, hogy a terem megürüljön s az utolsó vendéget nem kémleltük olyan vizsgáló szemmel. Mert akkor valahogyan egyformábbak, egyivásabbak voltunk. Nyakkendő készítés és javítás legszebb kivitelben SÁNDOR IBOiYfl 352 Mérey-utca 7, I. em. 4. Telefon 961. SZEGED Az iparosok kajak A nagy adók miatt sokan mondanak le az iparjogukról. — Az iparosok a lakásrendelet ellen. — A Kereskedők Szövetsége közbelép az érdekükben. SZEGED, május 7. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyminiszter már régebben elfogadott adótervet, közöttük, a kereseti és jövedelmi adók, válságos helyzetbe sodorták az iparosság nagy részét. A magyar ipar különben is nehéz helyzete még inkább válságosra fordult: az iparosok, különösen a régiek, nem bírják az új adókat fizetni. Olyan megterhelést jelent számukra az adó, hogy mint az Ipartestületnél értesültünk, sokan lemondanak az iparjog gyakorlásáról. A múlt hónapban tizenegy iparossal több mondott le iparjogának gyakorlásáról, mint amennyien új iparengedélyekért jelentkeztek. Ez a szám, ha az azelőtti hónapok statisztikáit vesszük elő, nagyon elszomorító jelenség: ezelőtt ugyanis mindig többen kértek új iparengedélyt, mint amennyien lemondottak. Régi neves szegedi iparosok mondanak le az iparjog gyakorlásáról csak azért, mert magas az adó és mert nagy terheket ró rájuk az uj lakásrendelet. Az uj lakásrendelet értelmében a műhelyhelyiségek is üzlethelyiségnek számítanak és ugyanolyan házbéremeléssel terhelhetők, mint az üzlethelyiségek. Az iparosok a reájuk nehezedő terhektől nem tudnak másképpen szabadulni, minthogy lemondanak az iparjogról és elmennek koldulni, vagy ha van, összegyűjtött vagyonkájukat élik fel. A Kereskedők Szövetsége a közeli napokban ebben az ügyben gyűlést fog tartani, hogy tiltakozzanak az ipart és kereskedelmet megbénító rendeletek ellen, így értesülünk a mozgalomról s azt kommentár nélkül közreadjuk. Korzó-Mozi TELEFON: Igazgatóság 455. „ Pénztár 11—85. Hétfőn és kedden, május 9. és 10 év BALLAC viághírü regénye! A gályarab C73 I. és II. rész együtt. □ Kalandorregény 10 felvonásban. A főszerepben : .......PAUL WEGENER. = RENDES HEIYARHK* = Előadások: 5, 7 és 9 órakor. A megszállott területekkel való kereskedelmi érintkezést kérik az agyagiparosok. SZEGED, május 7. (Saját tudósítónktól) Több ízben szóvá tette már a „Szeged“ a szegedi agyagipar válságos helyzetét, mindannyiszor rámutatva azokra a körülményekre és okokra, melyek ezt az egykor virágzó ipart a megsemmisülés felé sodorják. De nemcsak mi emeltük fel szavunkat az agyagipar érdekében, hanem maguk az érdekelt iparosok is több ízben sürgették a kormánytámogatást, a többször sürgetett és be is ígért kormánytámogatás azonban elmaradt Az iparosok most újabb lépésre szánták el magukat. Küldöttségileg keresték fel a Kereskedelmi és Iparkamara elnökségét, elpanaszolták bajaikat, amelyeken, szerintük, azzal lehetne legjobban segíteni, ha megengednék nekik a megszállott Bánát és Bácska piacaival való érintkezést. Arra kérték tehát a kamara elnökségét, hogy járjon közben a kereskedelmi miniszternél a megszállott területekkel való kereskedelmi érintkezés újrafelvétele érdekében. A kamarában megígérték az agyagedényesek kérelmének illetékes helyen való támogatását. Az agyagiparosok kérelmével kapcsolatban megkérdeztük Léderer Vilmost, az agyagipar egyik ügyes szegedi művelőjét, aki kérdéseinkre a következőket válaszolta : — A szegedi agyagipar-termékek már békében is nagy kelendőségnek örvendtek a jelenleg szerb megszállás alatt álló területeken. Szabadkán úgyszólván többet eladtunk belőlük mint Szegeden. Most hogy a kereskedelmi érintkezés ezekkel a területekkel megakadt, termékeinket nem tudjuk hol elhelyezni és ha azt akarják, hogy tovább dolgozhassunk, akkor a kereskedelmi érintkezés felvételére irányuló kérelmünket a kormánynak respektálnia kell. Reméljük, hogy az agyagiparosok kérelme a magyar kormánynál támogatásra talál. Más kérdés azonban, hogy a szerbek miképpen vélekednek a magyar agyagipar nehéz helyzetéről. KÖZGAZDASÁG A Szegedi tras- és Vásárpénztár R.-T. báró Tallián Béla v. b. L t. elnöklete alatt folyó hó 6-án tartott XI. rendes közgyűlése az igazgatóság által előterjesztett évi jelentést és a zárszámadásokat tudomásul vette és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. A közgyűlés az osztalékot részvényenként 14 koronában állapította meg, mely osztalékot az 1920. évi szelvény ellenében a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár által folyó hó 7-től kezdődőig fizettetik ki. A közgyűlés az igazgatóság új tagjaivá Ullmann György és May Gyula urakat választotta meg és a felügyelő-bizottság eddigi tagjait a folyó üzleti évre újólag megválasztotta. Szabad lett a gyapjú. A kormány rendelete alapján a gyapjú teljesen felszabadult és minden korlátozás nélkül forgalomba hozható. A külföldre való szállítást azonban a kormány kiviteli illeték lerovásához kötötte. Ennek az illetéknek a nagyságát a pénzügyminiszter fogja megállapítani és ezt rendszerint pénzben kell majd kiegyenlíteni, de ha az exportárak megállapítása nehézségekbe ütköznék, úgy az illetéket a kivitelre kerülő gyapjúbóltermészetben kell leróni. Köszönetnyilvánitás. Forrón szeretett jó férjem, édesatyám, illetve fiunk és testvérünk HIBERT ISTVÁN a szegedi kir. ált. felső kir. iskola tanárának elhunyta alkalmából mélységes gyászunkban tanúsított Őszinte, jóleső részvétükért fogadják a m. t. tanári kar, az ifjúság, a jóbarátok, az ismerősök hálás köszönetünket 4>>s Gyászoló család. Szeged, 1921 rúáius 8. TEGNAP foglalkoztak a kisgazdapártban az őrlési adó leszállításának kérdésével. A párt, értesülésünk szerint, 15 százalékról 10 százalékra nem szállítja le az adót, mert a megejtett számítások alapján kiderült, hogy az államnak ez sok millió megterhelést jelentene.• A magy. kir. kereskedelmi miniszter utasította az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságot: tegye vizsgálat tárgyivá, hogy az élőállatoknak és hústermékeknek, különösen a vendéglői árai között mutatkozó aránytalanság milyen okokra vezethető vissza és hogy az árdrágítók ellen tegye meg feljelentését . Az angol felsőház tegnap második olvasásban elfogadta a magyar békeszerződés ratifikálását. Ezután lord Carson jelentést tett a londoni konferenciáról és kijelentette, hogy a franciák távol vannak attól a gondolattól, hogy újra harcot kezdjenek. Franciaország egyáltalán nem óhajt a megszállott területen megmaradni. Németországnak nem a parancsok előtt kell meghajolnia, hanem kötelességeit kell teljesíteni, amelyeket a békeszerződés aláírásával vállalt. Az angol alsóházban a jóvátételi kérdés vitáját Lloyd George miniszterelnök nyitotta meg, utalva a sok mulasztásra, amelyet Németország a békeszerződéssel szemben elkövetett. Legfontosabb ezek közöl az, hogy nem teljesítette a lefegyverzésre, a hadibűnösök elítélésére és a jóvátételre vonatkozó kötelezettségeit. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a szövetségesek nagyon engedékenyek voltak és nem ragaszkodtak a szerződés betűihez és engedményeket tettek. • Korfanty tegnap Felsősziléziában kiáltványt adott ki, amelyben a felsősziléziai vajdaság elnökének nevezi magát. sosnowiczból érkező hírek szerint a szövetségközi bizottság Korfantyt egész vezérkarával együtt letartóztatta. • Mint német parlamenti körökből hallatszik, az ántant a felsősziléziai lengyel lázadást kényszerítő eszköznek akarja felhasználni és ki fogja jelenteni, hogy addig nem küld csapatokat a rend helyreállítására, amíg Németország az ultimátumot el nem fogadja. A zendülési mozgalom különben egyre terjed. Várják a rátámadást. Oppeln, Gleiwitz és Beuthen városok helyzete válságos. A zendülők által körüljárt városokból élelmiszerhiányról érkeznek jelentések. Antonien Hütteből az olasz katonaság és a lengyel felkelők harcát jelentik. Az olaszok a szavazási rend őrségének ágyúik felét rendelkezésre bocsátották. A felsősziléziai szövetségközi bizottság 26.ooo ember felett rendelkezik, akik főként franciák. Az angolok létszáma is tetemes. Olasz katonák is vannak ott. A szövetségközi csapatok vesztesége 46—56 halott és sebesült.• A német kormányválság megoldása még néhány napot igénybe vesz. Eber birodalmi elnök egyetértett azzal a megoldással, amely előbb a személyi kérdéseket akarta rendezni és csak azután került volna a sor az ultimátumban foglaltak felett való döntésre. Ezen az alapon Stresemann a német néppárt és Schiffer a demokrata párt elnöke vette volna át a kormányalakítást. Ma azonban a kormányt alkotó koalíciónak pártjai vonakodnak erre az útra lépni, mert előbb a ma este már teljes szövegében rendelkezésre álló ultimátumot akarják letárgyalni, hogy annak elfogadása, vagy elutasítása felett döntsenek. A pártok véleménye ebben a kérdésben egyelőre megoszlik. Azt hiszik, hogy a válság csak kevéssel az ultimátum lejárata előtt fog megoldást nyerni. Az utóbbi napokban emlegetett kancellár-jelöltek között szerepel dr. Schwander is, akinek nevét a legkomolyabban emlegetik.• A német birodalmi gyűlésen tegnap este az a hír terjedt el, hogy Blilow herceg a kancellári állás jelöltje. Ez a hír nagy meglepetést keltett, különösen mikor köztudomásúvá lett hogy dr. Stresemann tanácsolta a birodalmi elnöknek, hogy Bülow herceggel lépjen érintkezésbe. Dr. Streseman állítólag kijelentette, hogyha Bülow herceg a scancelari hivatalt elvállalja, ő a maga részéről hajlandó az alkancellári és a kabinet külügyminiszteri állását betölteni. Annyi tény, hogy a birodalmi elnök tegnap délelőtt táviratilag érintkezésbe lépett a Rómában időző Bülow herceggel.