Szeged, 1921. július (2. évfolyam, 149-174. szám)

1921-07-01 / 149. szám

, i­­ aí ra 2 korona. Szeged, 1921 julius 1. eLŐSZCÍÉSI ARAK: tey <vre <>00 kor. I Megyedevre 150 kor fél «vre 300 „ | Egy hóra S0 „ 7W, ■«> **< 1­ ^r. Péntek, II évf., 149 szám SteRVESZTÓLEO ES KI­ADÓHIVATAL Kölcsey­ utca 6. O Telefon 13-33. Hegedűs Lóránt népgyűlést rendezett Hódmezővásárhelyen. Nagy lelkesedéssel hallgatták fejtegetéseit. — A kis­gazdák sürgetik a pénzügyi reformok­ megvalósítását. H.­M.-VASARHELY, junius 30 (Kiküldött tudósítónktól.) „Péter és Pál­ napján Vásárhelyre jön Hegedűs Lóránt, pénzügyminisz­ter“, újságolják az embereknek a vásárhelyi utcák plakátjai és a helyi sajtó minden lapja. Fel is kérik mind a két helyen a lakosságot, hogy lobogózzák fel ebből az alka­lomból házaikat és így juttassák ki­fejezésre Vásárhely leírhatatlan örö­mét a miniszter látogatása felett. Ezeket az újság- és plakátfelszó­­lításokat olvasva, szinte lehetetlen­nek látszott előttem, hogy ma van Péter és Pál­ napja. A házakon tudniillik sehol sem láttam zászló­kat, sehol sem láttam örvendező arcokat. Akármerre néztem, minde­nütt barátságtalan arcokat találtam és akárki beszélgetését hallgattam, félfüllel vagy egésszel, mindenütt csak azt hallottam, hogy azt, akit a plakátok szerint örömmel vár Vásár­hely, szidják és néhol átkozzák is. És míg aggodalommal bensőmben feljutok a városháza épületébe, ott is csak megerősödik bennem a féle­lem. A hatalmas épületben semmi élet. Egy-két álmos rendőr a fol yosó­­kon és rajtuk kívül senki-semmi sehol. Háborítatlanul jutok fel dr. Temesváry Géza főispánhoz. Amint így arra várok, hogy a fő­ispánnal beszélhessek, egyszer csak megszólal a telefon. Temesváry fel­veszi a kagylót, hallgat egy pillanatig, elsápad s azután kiszól a hajdújának, hogy hívja azonnal a polgármestert. A polgármester kisvártatva meg is érkezik és én ekkor tudom meg, hogy a miniszter egy félórával hama­rább indult el Szentesről, mint az tervezve volt. — Szent Isten, — szörnyűködnek a jó urak. — Most mit csináljunk? Senki, de senki nem lesz rajtunk kívül a fogadtatáson. A polgármesternek több szeren­cséje van a telefonon, mint a főis­pánnak és így értesíti az illetékes urakat a félórás differenciáról, majd a Nagytakaréknak telefonál, arra kérve őket, hogy a nemzeti lobogó­nak legalább a csücskét dugják ki. A szentesi országút felől autó­tülkölés hajlik és egy pár pilla­nat múlva Hegedűs miniszter és kísérete a városháza előtt az össze­­sereglett városi urak éljenzése köze­pette már ki is száll autójából és kezel mindenkivel, aki akarja. A polgármester is felocsúdik az első pillanatok meglepetéséből, tétovázva odalép a miniszter elé és üdvözli őt Hódmezővásárhely nevében, mint azt a férfiút, aki az ország szeren­csétlen helyzetén segíteni akar és segíteni tud. Hegedűs Lóránt szívélyes szavak­kal köszöni meg az üdvözlést, kö­szönti az ő kisgazda testvéreit, aki­ket azért látogatott meg, hogy ve­lük együtt törvényt csináljon és tő­lük tudja meg , hol szorit a csizma. A kölcsönös üdvözlések után a mi­nisztert felvezetik a főispáni hiva­talba. A népgyűlést a polgármester nyi­totta meg, majd Szádeczky Lajos egyetemi tanár beszél s azután He­­gedüs fejti ki programját: — Nekem szent a hitem, erős a meg­győződésem, hogy ezt az országot talpra fogom állítani, ha minden ember itt hí­ven teljesiti a kötelességét és segít en­gem az én nehéz munkámban. — Magyarország mindent megtesz, ami tőle telik. Lehetetlenséget egy olyan országtól kívánni, amely testületi veszte­ségével kincstárának is a javát elvesztette, nem lehet. Én nyugodtan mondom és állítom, ha valakinek hisz az ántánt, nekem hisz és hinni fog. — Az országnak külföldön sok adós­sága van. Magyarország becsületes adós, fizetni fog és fizetni akar, de cs­ak an­­­nyit, amennyit egy olyan ország tud, melynek egyharmada van csak meg, kétharmada, legalább egyelőre, ebek har­­micadjára került. — Egy csonka ország nem fizethet belső tartozásai után olyan kamatot, mint egy egészséges, hatalmas ország. Én 20 százalékot elveszek belőle, de a többi után becsülettel fizetni fogok. El­vettem az ipar, a kereskedelemtől vált­­ságban azt, amit el tudtam venni. Töb­bet onnan nem­ lehet, mert különben el­pusztul az. — Most a földből, a föld robotosai­­tól és gazdáitól kérem azt, amit nélkü­lözni tudnak, ami az ország újjáépítésé­hez feltétlenül kell. — A pénz már közel a háromszoro­sára javult odakint. A javulás még na­gyobb volna, ha a húsvéti királylátoga­tás és ezzel kapcsolatb­an ellenségeink rágalmazási hadjárata nem jön. A pénz legközelebb megint kezd majd fölfele ha­ladni és vesztébe rohan az, aki nem bízik szavaimban és mint a struccmadár, még most is a homokba dugja a fejét. Valóságos tapsorkán követi Hegedűs beszédét és Hegedűs beszédével a leg­népszerűbb ember lett Vásárhelyen. Csodát műveit a néppel. Akik még nem is régen szidták-átkozták min­den léptét, most tisztelettel néznek rá és mindenki azt hangoztatja, hogy „igaza van a kegyelmes urnak, úgy kell csinálni, ahogy ő mondja, még­pedig minél előbb". A gyűlés után meglátogatta a fél­­holdas református templomot, majd visszament­ a főispáni hivatalba, hol a vásárhelyi gazdák küldöttségeit fogadta. Délben többszáz teritékes ebéd volt, amelyen fölszólaltak Soós polgármester, Hegedűs miniszter, Temesváry és Szabó főispánok és Vásárhely számos más notabilitása és gazdája. A banket után a pénzügyminisz­ter kisér­etével együtt autón Vásár­hely-Kutasra ment rokonának, dr. Csiky Jánosnak látogatására. Kutason a tanyák népének mondott beszédet, majd végignézte a tiszteletére ren­dezett népünnepélyt, ezután dr. Csiky kastélyába vonult vissza, honnan ma reggel indult vissza Szentesre. Szen­tesről ma délután autón Budapestre megy a miniszter. ^ interjúnk a pénzügyminiszterrel. Lehet alkudni, de megvan a határa. — Ne adjunk sokat Zürichre. — Jönni főz a második olcsósági hullám. — Igazság lesz, de adó is lesz. H.­M -VÁSÁRHELY, június 33. (Kiküldött tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Vásárhelyre való érkezése után dr. Temesváry Géza fő­apán h­vatalos helyiségében fogadta a SZEGED kiküldött munkatársát. A kegyelmes ur a szentesi ur fáradságait pihente éppen, mikor munkatársunk kérdé­seivel felkereste és fáradságára való tekintet nélkül állott rendelkezésére, különösen azért, mert — mint mon­dotta — végtelenül örül, hogy sze­gedi emberrel beszélhet. Első kérdésünk az volt, hogy az ő ja­vaslataira vonatkozik-e nagyatádi Szabó miniszternek az a kijelentése, hogy min­den javaslatot úgy készítenek, hogy abból le is lehessen alkudni valamit.­­ Vonatkozik ezekre is, hiszen épen azért járom most be a falvakat és azért keresem fel a tanyák népét, hogy velük megegyezést keressek, épp úgy, mint annak idején a ban­károkkal, tőzsdésekkel, iparosokkal és kereskedőkkel tettem. Az én alku­dozásomnak azonban megvan a határa. Csak addig megyek engedé­kenységemben, míg azt a lelkiisme­retem, az ősrégi székely lelkiismeret, megengedi. Miért olyan ingadozó a korona zürichi jegyzése és milyen hatással lesz az ár­folyam alakulására a jó közepesnek ígér­kező termés? — Nem kell sokat adnunk Zürichre, hiszen az ott jegyzett árfolyam olyan, mint a rosszul sikerült fény­kép. Nem az, amilyennek tulajdon­­­­képpen lennie kellene, hanem min­dig aszerint alakul, hogy a németek mennyi dollárt és svájci frankot vásárolnak. A pénzünk — itt nem lehetek szerény és meg kell mon­danom —, mió­t én vagyok a pénz­ügyminiszter, hatvan pontot javult. Az osztrák koronát valósággal le­­pofoztuk, a­­ lengyel márka is ka­tasztrófában leromlott. Ezért van az, hogy Csehország megegyezést keres velünk, mert a csehek árui­kat sehol el nem adhatják, csak Magyarországon. Németországnak nem kell a cseh áru, mert ő maga is tele van felesleges ipari cikkekkel. Ausztriának és Lengyelországnak olyan rossz a pénze, hogy még magyar tojást sem tudnak vásárolni. Amikor tehát Csehországgal meg­kötjük a gazdasági megegyezést, jönni fog az olcsóság második hulláma és be fog következni, hogy nemcsak az élelmiszerek, de az iparcikkek is olcsóbbak lesznek. — Ami a jó termést illeti, arra nézve kijelenthetem, hogy a jó ter­més feltétlenül valutát javít. . .. — Melyek azok a javaslatok, m­elyeket még a nyári szünet előtt le akar tárgyal­tatni és melyek azok, amelyek szünet utánra maradhatnak? — Tíz javaslatot nyújtottam be. Ezek közül a vagyonváltságot, a forgalmi adót és egy kis szesz­törvényt feltétlenül a nyári szünet előtt kell letárgyalni, a többi marad­hat őszre. Hogy van megelégedve Nagyméltóságod vidéki körútjának eredményével? — Azért jöttem a vidékre, hogy így csináljam meg a földtörvénye­met, mert nép nélkül nem lehet tör­vényt csinálni. A célomat elértem utammal, a Tiszántúl magyarsága bár idegenkedve fogadott, megértés­sel vette tudomásul a szerencsétlen országunk feltámasztására irányuló pénzügyi terveimet. Szentesen és itt Vásárhelyen is egyes kérdésben en­gedtem a javaslatom betűiből és most­ már a föld népe csak azt kéri tőlem Tt, hogy minél előbb, haladék­talanul hozzam tető alá a földváltság­­törvényt. Ilyen értelemben számolok be a pártoknak csütörtök este és úgy hiszem, tudomásul veszik ott is a nép akaratát és a javaslat még a nyári szünet előtt törvényerőre emel­­kedhetik. Utolsó kérdésünk az volt a pénzügy­­miniszterhez, hogy mit üzen Szegednek ? — Szívemből köszöntöm Szegedet, mondja meg otthon, hogy szeptem­berben meglátogatom a szegedieket. Addig legyenek türelemmel és meg­győződéssel arra nézve, hogy min­den tervemben, javaslataimban az igazság vezérel, igazság lesz, de adó is lesz. Ezek után búcsút vettem Hegedűs Lóránttól, akit a vásárhelyi polgár­­mester az ország csi­dadoktorának nevezett el. A NEMZETGYŰLÉS MAI ÜLÉSE BUDAPEST, június 30. A nem­zetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Drózdy Győző megbízólevelét. Cserti József, Hornyánszky Zoltán, Bodor György képviselők sürgős interpellációra kap­tak engedélyt. Az interpellációkra 1 órakor térnek át. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsí­téséről szóló javaslatot harmadszori olva­sásban elfogadták. Napirend szerint következett az iskolakötelezettségről szóló javaslat tárgyalása. Iklódi Szabó József elő­adó intenzív oktatást, általános jó­létet és kiterjedt politikai befolyást kíván. A javaslat első felszólalója Cserti József, a közép és felsőiskolákkal szemben a népiskolákat kívánja fej­leszteni. Nem az a fontos, hogy az intelligencia nagyon művelt legyen, hanem az, hogy a nép legyen művelt. KÚRIAI BÍRÓ A VOLT DEBRE­CENI FŐISPÁN. Az egyik debre­­cen környéki lap közlése szerint dr. Hubert O­tó volt debreceni főispánt legközelebb kúriai bíróvá fogják ki­nevezni.

Next