Szeged, 1921. augusztus (2. évfolyam, 175-199. szám)

1921-08-05 / 178. szám

1921 »ugusitu» 5 Önérdekűek. SZEGED, augusztus 4. (cvs) Kinos és szó nyíl időket élőnk. A világháború kétségbeejtő viharfellegei csak nem tudnak el­múlni felőlünk. A gyűlölködés tik­kasztó, nyomasztó légkörében alig­­alig juthat lélekzethez maroknyi, sokat szenvedett népünk. Fájó szívünkben ég a rettenet. Nincs hát a megpróbáltatásnak vége. Egy világ gyűlölete csak nem sza­kad le rólunk. Egy világ megbom­lott szívébe csak nem bír vissza­térni a megnyugvás és az emberi érzés. Meddig tart még ? Meddig kell éreznünk a sokat megalázott és most dicsőségtől, győzelemtől kótya­­gos nagy és kis ántántok féktelen dühét, gyülöle­ét. Mikor simulnak ki az ő lelkeikben az indulatok hullámai ? Soha? Soha. Hogy várhassunk egyebet ott, a határokon túl acsarkodóktól, a meg nem békü­őktől, a vesztünkre tö­rőktől, amikor itt, a szőkébb hazá­ban, ebben a megszenvedett, gyenge és szomorú országban sem bír el­ülni a gyűlölködés, nem bír elsi­mulni az indulatok hulláma. Mit látunk? A külpolitikai hori­zonton ott gyűlik-gyülekezik a tria­noni békeszerződés gyászos jellege: ihes, rablóvágyó szomszédok uzso­rásán kampótodó ujjai odan­yúlnak az ezeréves Magyarország in eger részei után örök szégyenére, örök gyalázatára a föld és az isteni igaz­ságnak. És a közös gyász, a közös bal­sors sem bírja most összeforrasz­tani a magyarságot. Minden törté­nelmi tragédiánkat jellemezte a ma­gyarság különböző rétegeinek össze­­­­fogása és egyértelműsége. Csak a mai legnagyobb tragédiánk nem töri meg az önzést, a gyűlölködést, az érvényesülési vágyat; csak ez a leg­gyászosabb és legvégzetesebb ma­gyar idő nem produkálja a magyar­ság egyesített és vállvetett nemzet­­mentő munkájának vigaszát és re­ménységét. Pedig olyan kevesen vagyunk mi magyarok, hogy az összetartás, az összetartozóság szinte természetesebb volna, mint a széthúzás és ellensé­geskedés. Az átok, a turáni átok, a meg a jósoisu, Kánaánban élő magyarok alvadt vérét hozta hul­lámzásba, amely ellenségévé tette a magyart a magyarnak, de amely alkot nagy veszedelmekben az igaz és becsületes hazafiság mindig el­­fojtotta —, most olyan elemi erejű, hogy a magyar nemzet nyitott sírja mellett is ráhajszolja a magyart a magya­ra. Szomorú kép, szomorú látvány, két»egbeejtő perspektíva ! A jobb belátás hiányzik a magyar telkekből és valami más érzés lett az azt­hon, amely a hazafiúi lelkese­dést, áldozatkészséget és önzetlen­séget elélte, vagy legalább is másod­­rangú momentummá tette az egyéni érvényesülés, önérdek és féltékeny önzés felett. Ára 2 korona. Középeurópa gazdasági egysége. LONDON, augusztus 4. A Nap Írja: Normann Angell­a kiváló angol közgazdász a békéről tanulmányt írt, amelyben többek között ezeket mondja: — Téves politikai eszmék és szenvedélyek olyan Közép Európát teremtettek, amellyel semmit sem lehet kezdeni. Arra kell törekednie Közép Európának, hogy mielőbb szerves gazdasági egységet alkosson s valamely tengeri hatalomra, főkép Angliára támasz­kodjék, mely Közép-Európának úgyis mindinkább fontosabb lesz, mint akár Franciaország. Közép-Európa ugyanis még akkor sem tudja belátható időn belül népességét saját termelvényeivel élelmezni, ha zárt gazdasági egységet fog alkotni. Mint zárt gazdasági egység, nagy átvevő és elfogadó lehetne, előnyöket szerezhetne s mint gazda­ságilag egységes terület Angliát áldozatokra birhatná, de igy széttagolva Anglia nem tehetne befektetéseket érdekében. Ha ez nem létesül, a politikai ellentétek tovább fejlődnek s gazdaságilag is harcot indítanak egymás között, ami Közép-Európa mai alkatának szétbomlására vezet és mint idegen test a torokban megrontaná, elpusztítaná az egész világ gaz­dasági helyzetét. A józanodásnak természetesen a győzteseknél kell kez­dődni, fel kell hagyni az erőszakot, amely annyira rossz üzlet, hogy __________________________________ Megint határozatképtelen volt a nemzetgyűlés. BUDAPEST, aug. 4. A nemzet­­gyűlés mai ülését háromnegyed 11 után nyitotta meg Kenéz Béla al­­eln­ök. Bemutatja a nemzetgyűlésnek Po­zsony vármegye feliratát a nemzeti hadsereget ért támadások ügyében. Ezután bejelenti a Háznak, hogy Patacsi Dénes nemzetgyűlési kép­viselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra legké­sbb 1 órakor térnek át. Az igazságügyminiszter a bünte­tés végre­hajtásának kivételes elha­lasztásáról szóló törvényjavaslatot nyújtja be, mely az orosz hadifoglyok hazahozatalával összefüggésben van. Somogyi István, a mentelmi bi­zot­ság előadója bejelenti a Háznak a mentelmi bizottság jelentését Ra­­kovszky István és Beniczky Ödön képviselők ügyében. Kéri ennek ki­nyomtatását, szétosztását és napi­rendre tűzését. Rassay Károly a mentelmi bizott­ság eme jelentésének letárgyalására a sürgősség kimondását indítvá­nyozza. A szavazás megtörténik, közben Ugron Gábor kéri a hatá­rozóképesség megállapítását. A Ház nem lévén határozatképes, Kenéz Béla alelnök az ülést 5 percre fel­függeszti. Károly király Lichtensteinben akar megtelepedni. ZÜRICH, aug. 4. -ai­ól érkezett hir szerint Károly meghatalmazottai Lichtenstein her­cegség fővárosában tárgyalásokat kezdettek egy villa bérbevéelére, amely téli tartózkodásra alkalmas volna Károly király és családja részére. Lichtenstein köztársaság és kormánya Károly király ott tartóz­kodásához hozzájárul­. (Az Est.) Zászlókényszer a Dunán. BÉCS, augusztus 4. A Nap írja: A Nemzetközi Dunabizottság párisi konferenciája befejezte tanácskozá­sait és a békeszerződés körvonalai szerint rendezték a dunahajózás kér­déseit, anélkül, hogy az eddig ér­vényben volt hajózási szokásokon és a folyamrendőrség szabályzatán lényeges vá­tozásokat végeztek volna. A legfényesebb intézkedése a kon­ferenciának a zászlókényszer beve­zetése volt. pé, n. évf. m c­<m. Trockij fegyverrel akar gabonát szerezni. Prónay alezredes ugye. REVAL, augusztus 4. A szovjet utolsó erőfeszítéséről és a teljes bukást megelőző állapotokról a kö­vetkezőket jelentik: A népbiztosok legutolsó moszkvai találkozásán az éhínség kérdésével fogla­koztak és ezzel kapcsolatosan természetesen a szovjet kormány hely­zetével is. Lenin koalíciós kormány alakítását javasolta, melyben vala­mennyi szocialista­ párt részt venne. A kormánynak Lenin szavai szerint egyetlen feladata az éhség kérdésé­nek megoldása lenne Ezután Trockij a központi végrehajtó-bizottság ülé­sére ment, ahol éleshangú beszédet mondott: ,Harcot hirdetek Európa ellen, elsősorban Lengyelország ellen kell felvonulnunk, hogy az éhező orosz népnek, ha erőszakkal is, gabonát szerezzünk. A közel­jövő meg fogja motani, hogy a burzsuj­­államoknak nincsen érzékük az orosz nép szenvedései iránt és Lenin segít­­séget váró politikája tökéletes csődöt fog mondani. Az európaiak miatt bátran kimúlhat egész Oroszország. Csak egy út van. Ha nem adnak jószándékukból, el kell venni tőlük fegyvereink erejével. Hir szerint ezek után Lenin vis­­­sza­vonult és Trockij és a katonapárt uralmával akarják még a szovjet­rendszert ideig-óráig menteni. BUDAPEST, aug. 4. A Bt. H. írja: A mentelmi bizottságnak az a javaslata, amely szerint utasítani kí­vánja a honvédelmi minisztert a legszi­gorúbb intézkedések megtételére, álta­lános helyeslésre talált. Jelentékenyebb ellenzésre talált azonban az a hatá­rozat, hogy Prónay Pál alezredes a Ház megkövetése végett a nemzet­gyűlés előtt megjelenjék Helytelení­tik a képviselők annak a régi elv­­n­ek áttörését, hogy az ülésteremben idegen meg nem jelen­het. A kérdéses javaslattal kapcsolatos gyakorlati ne­hézségek miatt is helytelenítik a mentelmi bizottság állásfoglalását. Súlyosbító körülménynek tartják még azt is, hogy Prónay alezredes a Kornhauser-ügyből kifolyólag vizs­gálat alatt áll. BUDAPEST, aug. 4. Az Est írja: A képviselők már tegnap este a pártkörben azt a felfogásukat fejel­ték ki, hogy Pánd­y megjelenése egyrészt olyan precedenst teremten­t, amelynek következményeit nem­­ leetne megítélni, másrészt az a tény, hogy egy alezredest a nem­zetgyűlés elé citálnak, hogy a nem­zetgyűlés színe előtt az ülésterem­­ben, illetve az ülés folyama alatt mint nem képviselő megjelenjen, olyan elvet szakít át, amelyre ed­dig a parlament féltékenyen vigyá­zott, de gyakorlati szempontból is képtelenségnek tartják ezt az indít­ványt, mert a megjelenő Prónay al­ezredesnek nem lehetne előírni, milyen viselkedést tanúsítson és esetleges közbeszólásra ne válaszoljon és egyéb­ként az ő megjelenése más bonyodal­mak magvát is rejthetné magában. Ezért kétségtelennek látszik, hogy ezt az indítványt a Ház nem fogja el­fogadni és Prónay nem fog meg­jelenni a Ház nyílt ülésén A kép­viselők egy része kívánja, hogy a megtorlást intézze el a honvédelmi miniszter a szokásos után. Van azon­ban egy olyan gondolat, amelyet in­dítvány formájában Huszár Károly fog a nemzetgyűlés elé vinni, mely szerint azt kívánja, hogy a honvé­delmi miniszter útján utasittassék Prónay arra, hogy teljes díszben megjelenjék a megsértett Rakovszky­­nál, majd pedig a Ház elnökénél és azokat kövesse meg. KI LEGYEN A HÁZELNÖK. Az Új Nemzedék írja: A kormányzó­párt pártközi bizottsága ma délután tárgyalja a Ház elnöki méltósága betöltésének kérdését, a keresz­tény párt határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy az elnök most is az ő soraiból kerüljön ki és Huszárral óhajtja az elnöki tisztet betölteni. KETTÉSZAKADT A KÉT TAG­BÓL ÁLLÓ PÁRT. A Nap írja: A magyarországi munkások pártját a nemzetgyűlésen ketten, Csizmadia Sándor és Andaházy Kasnya Béla képviselik. A kéttagú párt most kettészakadt, Andaházy Kasn­ya ki­lépett, Csizmadia bent maradt.

Next