Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-01 / 225. szám

Az egységes párt és a baranyai választások. BUDAPEST, szept 30. (Sat. tud.) A Nap írja: A politikai mozgalmak előterében az egységes párt megala­kítására irányuló törekvések állanak. A terv a keresztény pártból indult ki, de nincs még közel a megvaló­suláshoz. Egyesek a tegnapi értekezleten olyan megoldást ajánlottak, hogy ne a kor­mány intenciói alapján alakítsák meg az új pártot, hanem a közel álló politikai felfogású csoportok tömö­rüljenek és az így kialakult többség­ből alakítsanak kormányt. Többen hangoztatták azt is, hogy az uj koa­­líciót még az uj baranyai válasz­tások előtt kel­ene létrehozni, mert így az új alakulás politikai sikerek­kel indulna. Valószínű, hogy a nem­zetgyűlés mindaddig nem fogja ér­vényre juttatni akaratát, míg a nyu­gatmagyarországi­­ kérdés végleges rendezése be nem következett. A pártok azt hangoztatják, hogy az új kialakulás gróf Bethlen István sze­mélyét nem érinti. De amennyiben a terv megvalósulna, a kormány olyan átalakuláson menne keresztül, amely a mai viszonyok között egyáltalán nem volna kívánatos. Foglalkoztatja a pártokat a ba­ranyai választások kérdése is. Az Andrássy-pártban a végleges hatá­rozathozatalt a külügyi bizottság tagjai visszaérkeztének késedelme odázta el, míg a kisgazdapártban Berky Gyula baranyai szereplése miatt támadtak nehézségek. Berky a múlt héten a párt megbízásából azzal utazott le Baranyába, hogy mindenütt léptesse fel a legalkalma­sabb jelölteket. Így történt azután Patacsy Dénes és Muszty János kerületeiben a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján másokat lép­tetett fel. E­miatt tegnap a pártban vita támadt, úgy, hogy határozat­­­­okaira egyáltalán nem került sor. A csonka kerületekben megejtendő választások ügyében a belügymi­niszter és a pártok között tanács­kozás folyik. Lengyelország reméli, hogy Keletgaliciát megkapja. LIMBERG, szept. 30. (Sat. tud.) A Nap írja: Varsóban hangsúlyoz­zák, hogy a lakosság Keletgaliciában a­­ngyel uralom alatt zavartalan és nyugodt életet él. A lengyel kor­mány a keletgaliciai terület köz­­igazgatási berendezéseit a legfelsőbb tanács eddigi elvi álláspontja alap­ján foganatosította. Meg van róla győződve, hogy a terület végleges hovatartozandóságáról szóló döntés Lengiyelors­ágnak fog kedvezni. minisztertanács, am­­. írja: A kormány ma délután 3 óra­kor minisztertanácsot tart Bethlen István elnöklete alatt, melyen a po­­litikai he­yzeten és t­ernolák Nándor népjóléti miniszter lakásrendeletén kívül a nyugatmagyarországi kér­déssel fognak foglalkozni. Ki kell ürítenünk Nyugatmagyarországot. PARIS, szeptember 33. A nagykövetek értekezletének a magyar delegációhoz in­tézett jegyzéke a következőképp szól: Elnök úr! A nagyköveti értekezlet a legnagyobb meglepődéssel vett tudomást azokról a válaszokról, amelyeket a nyugat­magyarországi kiürítésekről szóló meg­előző jegyzékeinkre a magyar kormány adott. A nagyköveti értekezlet megállapítja, hogy a magyar kormány elutasítja azt, hogy követeléseinek alávesse magát és hogy a nyugatmagyarországi vármegyéket még mindig magyar csapatok tartják meg­szállva A szövetséges hatalmak nem en­gedhetik meg, hogy figyelmen kívül ha­gyassák az a kötelezettség, amelynek tel­jesítésére ők vállaltak kezességet. A főhatalmak felszólítják a magyar kormányt, hogy a mostani jegyzék átadá­sától számított tíz napos határidőn belü Nyugatmagyarországot a szövetséges tá­bornokok által megállapított tervekhez ké­pest teljesen ürítse ki és az átadási jegy­zéket aláírja. Ellenkező esetben a szövet­séges főhatalmak fentartják maguknak a jogot, hogy Magyarországgal szemben minden további értesítés mellőzésével mindazokat a kényszerrendszabályokat al­kalmazzák amelyeket célravezetőnek tar­tanak. Másfelől a szövetséges főhatalmak, mint a trianoni és a saint-germaini szerző­dések aláírói készek arra, hogy mihelyt a kiürítés befejeződött, vállalják az elnök­lést azokon a tárgyalásokon, amelyek Magyarország és Ausztria között megin­dulnak majd, hogy a vármegyék átadásá­ból származó különböző részletkérdések szabályoztassanak. Fogadja stb. Briand s. k. A nagykövetek tanácsa és tár­gyalásaink. PÁRIS. szeptember 30. (Saj. tud) Briand elnök Praznovszky Iván rend­kívüli követnek jegyzéket adott át. A jegyzékben a nagyhatalmak tudo­másul veszik a szeptember 26-iki jegyzéket, amelyben a magyar kor­mány közölte, hogy számít az Ausz­triával való megegyezésre. A nagyhatalmiak megjegyzik, hogy mindazonáltal fentartják a nagykö­veti értekezlet huszonhatodig jegy­zékének azt a követelését, hogy Ma­gyarország tíz napon belül ürítse ki Nyu­gatmagyarországot. A nagyhatalmak azon a nézeten vannak, hogy a há­rom hatalom közvetítése nem lehet akadálya a szerződések végrehajtá­sának. Magyarországnak tehát tel­jesítenie kell azokat a kötelezettsé­­geket, amelyeket vállalt és amelyek a szerződésekből származnak. Mitől tart Ausztria? BÉCS, szept. 30. (Saj. tud) A nagyköveti értekezletnek a magyar kormányhoz intézett jegyzékéhez és a Reuter-ügynökség jelentéséhez az Abend a következő megjegyzést fűzi: Az ántánt ultimátuma október 2 án jár le. A Reuter-irodának az a jelentése, hogy Nyugatmagyarországról a ban­dák eltávolítása is a magyar kormány kötelessége, nyílván aranyhíd a visszavonulásra, amelyet az ántánt nyitva hagyott. A magyar kormány minden valószínű­ség szerint ennek a megtartására képtelen és csupán arra fog szorít­kozni, hogy késznek nyilatkozik a vármegyék átadására és ezzel a régi játék újra fog kezdődni Ausztria beleegyezik Sopron elvesztésébe. LONDON, szept. 30. (Saj. tud.) A Reuter ügynökség értesülése sze­rint jogosult az a felv­­és, hogy az osztrák kormány beleegyezik a nyugatmagyarországi kérdés olyan megoldásába, hogy Sopron maradjon Magyaror­szág birtokában azzal a fel­tétellel, hogy Nyugatmagyar­­országot kiüríti és az összes eddig jogtalanul elfog­lalva tartott területeket átadja. Az ántánt kérésére a kaán­ánt összes kormányai k­i jezték abbeli készségüket, hogy haj­andók az án­tánt által Magyarországon alkalma­zandó kényszerrendszabályok foga­natosításánál közreműködni, meghiúsították a támadást. Betö­réssel próbálkoztak a felkelők Eich­­büchel és Katzelsdorf között, azonban ez a támadás is meghiúsult. Barátságos megegyezés Ausztriával. PÁRIS, szept. 30. (Sat. tud.) A Nap írja: A Daily Telegraph szi­lárdan hisz abban, hogy a nyugat­magyarországi kérdésben Magyar­­ország barátságos megoldást ér el Ausztriával, mihelyt Magyarország kiüríti a vitás területet. A kisantánt Sopron átadása ellen. BERLIN, szept. 30. (Sas tud.) Az „Achturblatt“ itteni diplomáciai kö­rökből értesül, hogy Benes cseh miniszternek közvetítése a nyugat­magyarországi kérdésben Jugoszláviá­val való egyetértésben történt. Ennek az akciónak érdemleges sikeréről még keveset lehet mondani, mivel a nagy- és kisantánt bajosan fog abba belemenni, hogy Magyarországnak Sopron átadására való követelését tisztán g­zdasági természetű enged­ményekért jóváhagyja. Újabb felszólítás, hogy október 4-ig adjuk át Nyugatmagyarországot. LONDON, szept. 30. (Sat. tud.) Az Est írja:­­A M. T. I. szikratáv­­irata. A Áru­er-ügynökség értesülése szerint a nagykövetek értekezlete teg­nap elhatározta, hogy felszólítja a magyar kormányt, hogy október hó 4-ig minden feltétel nélkül adja át Nyu­­gatmagyarországot. Románia ambicionálja a hóhér­szerepet. LONDON, szept. 30. (Saj. tud) A román kormány késznek nyilat­kozott arra, hogy a Magyarországgal életbeléptetendő kényszerrendsz­abá­­lyo­kat a maga részéről is foganato­sítja. Egyben azt is közölte a román kormány a nagyköveti­­ tanácsával, hogy amennyiben ezeket a rend­szabályokat nem kísérik erélyes intéz­kedések, akkor nem lehet hamarosan eredményre számítani. Újabb támadások Bruck környékén. BÉCS, szept. 30. (Sat. tud.) A Neues Achturblatt jelenti. Tegnap éjjel magyar felkelők újabb táma­dást intéztek Lajta-Bruck­­ ellen. A támadás a katonai tábor hídja irá­nyában indult meg. A határvédő csapatok visszaverték a felkelők első előretörését. A támadás meghiúsu­lása után újabb támadás követke­zett, de valamennyi támadás össze­omlott. Osztrák részről csak egy sebesü­lésről tettek jelentést. Pitymaratkor a felkelők visszavonultak. Pándorf faluból egy erős felkelő osztag rajta­ütéssel támadást kezdett a blumaui korcsmánál. A csendőrök idejében tudomást szereztek a tervről és Kövér Ibrahim József főher­ceget és Apponyit is meg akarta ölni. BUDAPEST, szept. 30. (Sat. tud.) Az Est irja: Kövér Ibrahim Györ­gyöt ma délelőtt újból kihallgatta dr.­­ Ruszinkó Béla vizsgálóbíró. A nem­zetgyűlési merénylő mai kihallgatása során újból emondotta,­ amit a rend­őrség előtt vallott. Kijelentette, hogy ő nemzeti hivatásának érezte, hogy Rakovszkyt és And­­rássyt meggyilkolja. Kivü ük végezni akart Windischgrätz-cal és Apponyi Alberttel is. Majd előadta, hogy József főherceg meggyilkolására is készült. Ezt a tervét először a gép­ipari kiállításon akarta végrehaj­tani, majd pedig a lánchídnál Jeste József főherceg autóját, aki azonban mindig többed magá­val járt. Miu­án pedig mást nem akart sújtani, mindig elállott a ter­vétől. A vizsgálóbíró a kihallgatás végeztével Kövér előzetes letartózta­tását fentartotta. Csalás a Foresta részvényekkel. BUDAPEST, szept. 30. (Sor.­­tud.) A Nap írja : Az Magyar Olasz Bank kárára elkövetett csalás ügyében a rendőrség megállapította, hogy a levélpapír, amelyen az Angol-Magyar bank a 800 Foresta részvény ki­szolgáltatását kérte, egy régi levél, amelyről vegyszerrel tüntették el a régi betűket és arra írták a kiadási kérelmet. A rendőrség megkezdte ebben az irányban a nyomozást. Grimm távozása, BÉCS, szept. 30. (Sat. tud.) A Neues Wiener Tagblat je­lntése sze­rint a kormány a mai miniszter­­tanácson fog határozni, hogy Grimm pénzügyminiszter mikor lépjen vissza. A pénzügyminiszter utóda hogy ki lesz, még nem tudják.

Next