Szeged, 1921. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1921-11-26 / 273. szám

leged, 1921 november 26 Ara 3 korona. ELŐFIZETI B» ívr* 600 kor. NT iám 800 :si Arak: Negyedévre 150 kor Egy hóra S0 „ Megjelenik naponkint délután. 1 Szombat,évi, 275. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL« KÖl­»ey-utca 6. • Telefon 15-38. December 3. SZEGED, november 25. Szerkesztőségünkbe három nap előtt egy a nyilvánosság elé kíván­kozó átirat érkezett Szeged belvárosi plébániájának érdemes főpapjától, méltóságos Várhelyi József pápai prelátus úrtól. Az átirat teljes szövegében a következő: Tekintetes Szerkesztő Úr! Mindig szép és magasztos dolog volt a szegények gyá­­molítása, a résztvevő irgalom gyakorlása. Igen nagy örömömre szolgál, hogy az új­ságírók nemek testülete nemcsak szóval és tollal akarja hirdetni a felebaráti sze­retet gyakorlását, hanem a tettek meze­jére lépve fényes ünnepséggel szándékozik az irgalom nagy művét előbbre vinni Efelett érzett örömömre azonban némi árnyat vet az a körülmény, hogy a Sze­gedi Újságírók Egyesülete minden­esetre inkább csak véletlenül, mint szándékosan, táncmulatsággal egybekötött szórakozó es­télyét éppen az egyházilag tiltott időre, advent első napjaira tette. Ezen körül­mény, ha figyelembe nem vétele szándékot volna, mélyen sértené Szeged katolikus társadalmának vallási érzékenységét annál is inkább, mivel az egyház által tiltott időben rendezendő eme nyilvános mulat­ság előkészítésében és a közönség figyel­mének felkeltésében az újságírók és napi­lapok azon tábora is részt vesz, mely pro­gramjába vette, hogy semmiben sem tűri a keresztény gondolat és világnézet sé­relmét. Teljes szívemből óhajtanám az újságírói gárda eme nemes törekvéseit tehetségem­hez képest támogatni, az időpont azonban, amelyre a tervezett estély ki van tűzve, arra késztet, hogy a legnagyobb sajnálat­tal bár, de lelkipásztori kötelességemhez képest Szeged város katolikus közönségét felszólítsam, hogy egyházunk törvényeit szem előtt tartva, tartsák magukat távol. Meg vagyok győződve, hogy ezen kelle­metlen kötelesség teljesítése alól fel fog engemet menteni az újságírói gárda m­eg­­értő belátása, az estély elhalasztása által, hiszen szent hitem, hogy legtávolabb áll tőlük a keresztény társadalom világnéze­tének semmibevétele. Ha a tervbe vett estély az egyház által nem tiltott időre halasztatik én és híveim leszünk annak legbuzgóbb támogatói. Szegeden, 1921 évi december hó 23-án. Kiváló tisztelettel: Várhelyi József, pápai prelátus.­­ Mi ezt a levelet tisztelettel vettük és felkerestük a jóságos lelkipásztort, hogy elmondjuk neki a mi szándé­kunkat és azt, hogy mi ezt az ün­nepséget csak azért rendezzük, mert a jövedelméből szegény és reászoruló pályatársainkon akarunk segíteni, nekik boldog karácsonyi ünnepet szerezni. A prelátus úr szívesen fogadott minket és tiltakozását csak a táncra korlátozta. Világi örömöktől idegenebb, bár egyébként megértő és jóságos lelke a táncot nem tar­totta olyan fontos faktornak, hogy annak elmaradása mulatságunk si­kerét befolyásolhatná. A dologhoz értő, praktikus emberek ellenkező véleményen voltak s miután mi a későn jött figyelmeztetést — tekin­tettel előrehaladott előkészítő mun­kánkra és a téti nyomorúság egyre fenyegetőbb voltára — már nem vehetjük figyelembe, kénytelenek vagyunk december 3-ára hirdetett görbe éjszakánkat mégis csak és ennek ellenére is megtartani. Nyugodt lélekkel és rossz érzés nélkül megtehetjük ezt, mert vallásos színezetű alakulatok és egyesületek is rendeznek ebben az adventben mulatságot, eltekintve att­, hogy katolikus családok táncos összejöve­teleket, hacacárékat tartanak. És kötelességszerű­en járunk el, bajtársiasan és becsületesen, ha arra vagyunk figyelemmel, hogy sok szegényebb sorsú kollegánk jár rongyostalpú cipővel, kopott nyári ruhában és nincs egy hasáb fája, amellyel otthon besüthessen. Az, hogy mi a segélyhez szükséges anyagi eszközöket e­zn az uton bírjuk csak előteremteni, ez olyan társadalmi jelenség, amellyel minden jótékonysági akció számolni szokott s hogy mi ezt az erre legmegfelelőbb időpontban kíséreljük meg, az csak azt mutatja, hogy akciónk sikere nagyon a lelkünkön fekszik. Aki ellensége annak, hogy munkás, de nyomorgó emberek ebben az évben egy boldogabb karácsonyt élhessenek meg, az vesse reánk az első követ. Dixi et salvavi animam meam! Dr. Sallasty Cisar. Dr.Kószó István kihallgatása — Táviratilag Budapestre hívták. — SZEGED, november 25. Dr. Kószó István nemzetgyűlési képviselő ma reggel táviratot kapott nagyatádi Szabó Istvántól, amely­ben a szombaton tartandó döntő pártértekezletre hívja meg Szeged képviselőjét. A távirat szerint orszá­gos érdek, hogy dr. Kószó István a pártértekezleten megjelenjen, aki fel is utazik a fővárosba. Dr. Kószó István ezzel kapcso­latban kijelentette munkatársunknak, hogy sürgős meghívása valószínüleg a kihallgatásokkal áll párhuzamban. — Azt hiszem, — mondotta a képviselő,­­ hogy vasárnap vagy hétfőn leszek hivatalos a kormány­zónál, bár a miniszteri lista össze­állításán már­ ma is dolgozik a dezignált miniszterelnök. Berekesztették a portorosei konferenciát. — Az utódállamok gazdasági tanácskozásának eredménye. — PORTOROSE, nov. 25. (M. T. I.) Az utódállamok gazdasági konferen­ciáját az elért eredménynek meg­felelően berekesztették. A konferen­cián résztvevők és pedig mint a nagyhatalmak, mint az utódállamok képviselői nagy megelégedéssel álla­pították meg, hogy a gazdasági kér­déseknek a gyakorlati élet követelé­seivel számoló megoldása annál nagyobb örömet szerzett az érdekelt országok körében, mert tudvalevőleg a konferencia összeülésének idején, sőt még annak folyamán is, zavaró politikai momentumok merültek fel a képviselt államokban, melyek veszé­lyeztették a tárgyalások eredményébe vetett reményt Elég rámutatni az olasz lapok közleményeire, amelyek különösen a magyarországi király­­incidenstől és a laibachi olasz­­ellenes tüntetésektől féltették a kon­ferencia sikerét A konferencia eseményei közül különösen kiemelendő az a rendkívül fontos határozat, mely szerint az annak idején hadizsákmánynak minő­sített vasúti kocsik a szabadforga­lomnak átadandók és az egyes államok között megfelelő kulcs alap­ján szétosztatnak. A vasúti kérdések rendezésével kapcsolatosan az érte­kezlet egyúttal felkérte az olasz kor­mányt, hogy a különböző vasúti teheráruk egységes megjelölése és tarifális könnyítésének elérése céljá­ból az olasz—osztrák és román ki­küldöttekből alakuló bizottsággal dolgoztasson ki javaslatokat és ter­jessze egy minél előbb összehívandó konferencia elé, melynek határozata azután hozzájárulás végett megkül­dendő a berni nemzetközi tarifa­­bizottságnak. A postai ügyekben létrejött meg­egyezés néhány postai díjszabási tételnek leszállítását tartalmazza s azokat a módozatokat, melyek meg­­könnyítik az egyes államok közti levél, postautalvány és postacsomag forgalmat. A távírda- és telefonegyezmény az utódállamok közti több távíró- és telefonvezeték újból való forgalom­­bahelyezése iránt intézkedik. Ezek között vannak a budapest—belgrád— trieszti és a belgrád—trieszti vona­lak. A Trieszt—Prága—Bécs és Srác közötti táviró- és távbeszélőközle­­kedésre vonatkozólag külön szerző­déseket létesített a konferencia, amely a postai díjszabást és az egyes álla­mok postahatóságai közötti elszá­molást is szabályozza. Külön egyez­ményben oldották meg Magyaror­szág, Ausztria, Románia, Jugoszlávia és Csehország közötti postai kérdé­sek rendezését .A konferencia végül megállapította az egyezmények és jegyzőkönyvek formáját, amelyeket az utódállamok hitelesíteni fognak. Portorosóban a delegációk befe­jezték legjobb tudásukkal és igye­kezetükkel azt a munkát, amelyre országaik őket kiküldették, most már kormányaikon a sor, hogy az egyezmények ratifikálása és életbe­léptetése dolgában megfelelő intéz­kedéseket tegyenek. Lemondott a bécsi tőzsde­­tanács. BÉCS, nov. 25. (M. T. 1.) A tőzsde­kamara tagjai elhatározták, hogy le­mondanak megbízatásukról. Az ügyek vezetésével valószínüleg bizalmi­­férfiakat fog a pénzügyminisztérium megbízni. Ma újra megkezdik a tőzsdeforgalmat. BÉCS, nov. 25. (M. T. I.) A tőzsde­­tanács a kormány és a nemzetgyűlés álláspontja miatt lemondott. Pénteken ismét megnyitják a tőzsdét. Panama a szerb hadseregben. BUDAPEST, nov. 25. A Nap írja: Belgrádi jelentés szerint Vasics ezredest, aki megbízatását, hogy hadi­anyagot vásároljon, egymillió provízió megszerzésére használta fel, letar­tóztatták. Döntő fordulatot várnak Reismann zongoragyáros gyilkossága ügyében. BUDAPEST, nov. 25. A Virradat írja: Az eltűnt Reismann zongora­­gyáros meggyilkolásával kapcsolato­san a nyomozás folyamán terhelő adatok merültek fel Dossi Molnár Pál ellen, aki a meggyilkolt zon­goragyárossal bizalmas viszonyban volt és Reismannt legutóljára vele együtt látták távozni az Ostrom­utca 1. szám alatt levő irodából. Tegnap Kovács Tivadart is, akihez a rendőrség emberei ép akkor top­pantak be, mikor fontos iratokat akart megsemmisíteni, a főkapitány­ságra hozták, ahol azonban erősen tagadott. A főkapitányság­ra ma dél­előtt két koronatanú megérkezé­sét várják, akik vidékről jön­nek be Budapestre, hogy a gyanúsítottak előtt megismételjék terhelő vallomásukat. A rendőrségen valószínűnek tartják, hogy a mai napon döntő fordulat áll be a gyil­kosság ügyében. A főkapitányságon elhatározták továbbá, hogy a budai alagútcsatornát, ahol Reismann holt­testét elrejtették, újból átkutatják. A rendőrség e célból érintkezésbe lépett a főváros műszaki osztályával, hogy az szakszerű vezetés mellett végezze el a kutatást. A rendőrség ma dél­előtt hallgatja ki a meggyilkolt Jenő fiát, aki első ízben­­ értesítette a fő­kapitányságot atyja eltűnéséről és aki a rendőrségnek fontos adatokkal fog szolgálni. lírMN­O“ OIDHI­ egyenrangúak a leghíresebb sveici vagy német „VEN­o -lilPUK

Next