Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

2 MARGÓ A tánc divatja, kultuszé, vagy ha úgy tetszik, őrülete egyre terjed kis hazánkban és a nagy­világon. Tánc­estéket és táncmatinéket hirdetnek a plakátok minden utcasarkon, tánc­iskolák nyílnak egyre-másra, tánc­­mulatságokat rendeznek derüre-bo­­rura és a színpadon az operettben a tánc lassankint egészen kiszorítja a játékot és az éneket. Klasszikus és modern táncok mellett a magyar tánc is helyet talál néha, mint szerény, de diadalmas Hamupipőke. A shim­­myt néhány napra a toborzó váltja fel a szegedi színpadon, amely fél­hivatalosan már Nemzetinek nevezte­tik. Mi, őszintén szólva, nem harag­szunk a táncra, szeretjük és becsüljük, mint az életöröm egyik művészi ki­élési lehetőségét, mint az élethez való akarat egyik artisztikus és egye­temes formáját. Ősi emberi gesztus a tánc, a legrégibbek egyike és éppen úgy vallásos eredetű, mint a színjá­ték maga. Az emberiség bölcsője, Ázsia ringatta a tánc első ritmusait és például a görög tragédia azokból a bakugrásokból fejlődött, abból a bacchikus mámorból, amellyel Dionysos istent ünnepelté­k az antik hellén ég napfényes kupolája alatt. De a tánc legyen tánc, vagyis őszinte és művészi kifejezése az élet szépségén érzett gyönyörűségnek és ne fajuljon el puszta szekszuális ingerek nyers fölbujtójává, ne legyen merő eszköze az érzékiségnek. Ami pedig a magyar táncot illeti, annak kultuszát ápolni kell, annak ritmusát és ornamentikáját fejleszteni illik,­­ mint ahogy a népzenéből egy Bartók és Kodály európai értékű és hatású műzenét teremtettek és mint ahogy Lechner a magyar motívumok alap­ján egy új, eredeti magyar építő stílus kialakítására törekedett. Mert minden jelszónál szebben beszél a tett, minden programnál többet mond maga a mű! * Fájdalmas elégtétellel olvassuk, hogy G­iga Octavián, akit egyik iro­da mi társaságunk még a békében kültagjának választott és aki ma nyugalomba küldött román kultusz­­miniszter, meglátogatta Ady Endre édesanyját Váradon és hódolatát fe­jezte ki legkedvesebb költője, a leg­­magyarabb magyar poéta, Ady iránt. Úgy hit ez a szokat­anul gavallé­­ros oláh gesztus, mint amikor a históriában olvassuk, hogy az ellen­ség megkímélte a házat, amelyben Pindaros, a költő született. Hát annyi szentigaz, hogy Goga Octa­vián a honfitársai között nem talál­hat költőt, Ady Endréhez foghatót. A szövetségesei között sem fog ta­lálni. Az egész európai irodalom élő lírikusai között sem fog nála kü­lönbre akadni mostanában és ha­marjában. És a többi nagy magya­rokról hallgat Goga, a Petőfi­ és Madách fordító ? Azt is mondotta a román exminisz­­ter, hogy nem bánja, ha az erdélyi magyar költők irredenta verseket imnák, csak olyan jók legyenek azok, mint Tompa verse A gólyához. De arról már hallgat, hogy az ilyen ver­sek után mi szokott k­övetkezni. Az * elnyomatás után a fölszabadulás. Gunnar Tom­as Bűn és bűnhődés CIRKUSZ KING uonbatoa­ n »CtvAROSI WOZIBWH» SZEQGD Értekezlet az éjjeli munka korlátozása ügyében. Az éjjeli munka a legszűkebb keretek közé szorítandó. SZEGED, január 14. (Saját tudósítónktól.) Megírta a Szeged, hogy a keres­kedelemügyi miniszter napokkal ez­előtt megküldötte a kereskedelmi és iparkamarának az éjjeli munkának egyes iparágakban való eltiltásáról szóló törvény tervezetét, azzal, hogy a kamara bocsássa ezt a tervezetet az érdekeltségek megvitatása alá és azután terjesszen fel róla megfelelő szakvéleményt. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamarában ma délelőtt tartották meg ezt az értekezletet, amelyen meg­jelentek a munka­dók, a munkásság, a keresztényszocialista­ párt és az ipartestület képviselői. Dr. Tonelli Sándor kamarai fő­titkár megnyitója után dr. Landesberg Jenő titkár ismertette a törvényterve­zetet. Ez a törvénytervezet, — úgy­mond, — nem a legyőzetésnek, ha­nem a nyugati konszolidációba való bekapcsolódásnak a jele és pedig szükségszerű szociálpolitikai in­tézkedéseknek egyik láncszeme. A törvénytervezet általános keretek kö­zött mozog és későbbi módosításra, kiegészítésekre szorul. Azután rész­leteiben is ismertette a miniszter rendeletét, amely elsősorban is ki­emeli az éjjeli munka nagy hátrányát. Utána­ v általános vita indult meg,„ amelynek során Aczél Géza malom­igazgató azt kifogásolta, hogy a mi­niszter tervezetében nem jelöli meg pontosan, hogy mely iparágakra nézve kívánja korlátozni az éjjeli munkát. Az értekezlet elhatározta, hogy a kamara a miniszternek küldendő vá­laszában kifejti, hogy a szegedi érdekeltség állás­pontja az, hogy az éjjeli munka általában a legszűkebb kere­tek közé szoríttassék. A kamara azonban csak abban az esetben tudja véleményét nyilvá­nítani, ha a miniszter taxatíve meg­jelöli azokat az iparágakat, ame­lyekben szükséges az éjjeli munka és azokat, amelyekben az éjjeli mun­­­kát el akarja tiltani. Csakis egy ilyen fixírozott rendelet ismertetése után nyilatkozhatnak érdemlegesen az érdekeltek és csakis ebben az eset­ben tehetik meg esetleges ellen­­észrevételeiket. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy azt már most sem tartják helyesnek, hogy a miniszter minden tiltó rendelkezés előtt, esetről­­esetre megkérdezze az érdekeltsége­ket, sőt Reiner Ferenc indítványára azt kérték, hogy a város közigazga­tásának vezetője vagy más felettes hatóság nyerjen felhatalmazást sür­gős és csak pár napra szóló éjjeli munka engedélyének megadására. Amennyiben a miniszter törvény­­tervezetét a végrehajtási utasítással ismét megküldi, a kamara újabb értekezletet hív egybe, amelyen azután alkalmuk nyílik az érdekeltségeknek, hogy nézetüket kifejtsék és esetleges kívánságaikat előterjeszthessék. Keresek megvételre magas áron ezüstöt, arany karkötőórát, nyitott arany schaffhauseni órát,­­e­mel €k­ 39 aranyat, valamint hamis csontfogakat Gáspár, Kölcsey­ utca 2. sz. HOTEL Continental SZÁLLODA BUDAPEST, VII., Dohány­ utca 42 (Hungária fürdő épület) MEGNyILT: 100 SZOBA, LEGMODERNEBB * BERENDEZÉSI IGAZGATÓ: DÉNES HÉRTON Antimilitarista-tüntetés Madridban. PARIS, jún. 14. (Havas.) A journal madridi távirata jelenti, hogy Mad­­idban tegn­a hat óra tájban sajná­­­tos események játszódtak le. Mint­­gy 3000 emberből áló tömeg a i­z­ i ktszinó elött­i harosan tüntetett hadsereg ellen. Midőn támadó ,acatartás: kezdtek tanúsítani, pol­gári gárdisták léptek­­ ellenük. A gárdisták karddal támadtak a tünte­­őkre, több ember n­egyedes­ J­t Csak Rakovszky kizárását követelik. BUDAPEST, jan. 14. A ke­reszténypárt minisztertagjai, hir szerint, most már csak ahhoz ragaszkodnak, hogy Rakovszky Ist­vánt zárják ki a pártból. Rakovszky kizárásának követelésével a megin­dult, de legalább­is megindítani akart­­ pártakció egyszerű presztízs-kérdéssé zsugorodott, amely azonban értesü­lésünk szerint még ilyenformán sem fog kielégítést nyerni. Nem biztos, hogy a kormány tagjai nem enged­nének e még egy lépést eddigi ál­lásfoglalásukból és nem adják-e fel ezt a követelésüket is, de ha a fel­tétel mellett mereven megmaradnánk is és továbbra is ragaszkodnának hozzá, úgy értesülünk, hogy nem lesz alkalmuk ezzel, mint pozitív kö­vek­léssel a párt elé lépni. Rakovszky hívei azt hiszik, hogy Rakovszky a pártegység megóvása szempontjából teljesíti ezeket a kívánságokat, de beavatott forrásból származó értesü­lésünk szerint, őt a kilépésben ba­­rátai közül sokan fogják követni. Azok, akik kivonulnak a pártból vaskos szenzációkat ígérnek. A CIPŐ I CSIPES csak akkor JÓ és ILCSÖ, ha­­ nem vásárolja Iskola-utca 16- szám alatt. Tetefon 15—31. I Szeged, 1922 január I. Tavaszra megszépítik a várost SZECEU, január 14. (Saját tudósítónktól) A kopasz földeket és a várost még hó borítja, januárt mutat a naptár, hideg is van, de már most meg­történnek az előkészületek arra, hogy a tavaszt kellő felkészültséggel fogad­hassák. A Szeged munkatársának alkalma volt Szabó Kálmán városi főkertésszel a város szépítéséről be­szélgetni, kitől az alábbiakat tudtuk meg: — Tavaszra elsősorban is a vá­rosban kívánom a régi rendet vala­mennyire visszaállítani. Ehhez ter­mészetesen nem áll minden eszköz rendelkezésre. Köztudomású, hogy az utóbbi években a mindenéből kifogyott közönség és különösen a szegényebb néposztály úgy segített az óriási fainségen, hogy az utcák és főként a körutak fáit tövestől ki­vágta A letarolt nagykörút már évek óta szomorú képét mutatja a nincsetlenségnek és pusztításnak, se­gíteni azonban egykönnyen nem lehet ma még a bajon. — A kivágott fák száma 8—10 ezer darab és az a terv, hogy a folyó évben 3—4 ezer darabot sike­­­­rülni fog a város különböző helyein elültetni. Újszeged és különösen az egykor pompázóan szép Erzsébet­­liget is nagyon sokat szenvedett a szerb megszállás alatt. Mihelyt az időjárási viszonyok megengedik, meg­kezdjük itt is a nagytakarítást. Új utakat csinálunk, rendbehozzuk az elhany­­olt és begyepesedett virág­ágyakat, megtisztítjuk a pázsitot a gaztól és a fákat s bokrokat meg­nyesegetjük. Lassanként tehát ráterelődik a figyelem a város etikai fogyatékos­ságaira is és kilátás van rá, hogy tavasszal megfésülten és új ruhában fog ismét örülni, sírni, dolgozni és aludni ez a nagy alföldi város. Korzó-Mozi TBIEFQH: Igazgatóság 455. „ FénztSr 11­85. Szombaton és vasárnap január hó 14. és 15-én Székelyvér Látványos történelmi filmszkeccs 3 színpadi és 3 filmrészben. Irta: Rendezte: Berki feme. Delei AM, Személyek: Szarvasi Soma Halmai Imre Sipos Piroska Kabos László Jávor Vilmos Mindenki nézze megl­ . HELYÁRAK: páholy 24, zsöllye 20, L hely 18, II. hely 12, II. hely 10 korona a forgalmi és vigalmi adóval együtt ELŐADÁSOK mindhárom nap: 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. — Egyetemi tankönyvek min­den fakultásra Bartos könyvkereske­désben kaphatók. as

Next