Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Szeged, 1922. február 1. előfizetési Árak Est évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor i Ára 3 korona Megjelenik naponkint déln. Szerda, III. évf. 10. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL K&Icaey-utca 6^ * Telefon 13-33. nagy harcok várhatók a választójog körül BUDAPEST, január 31. A Virradat írja: A választójogi javaslat körül kezd ugyanazon atmoszféra kialakulni, mint a régi választójogi harcok idején. Ismét egységes párt alakításáról tárgyalnak és a szociáldemokraták is új életjelt adnak magukról. A nemzetgyűlés hátralevő Megszámlált napjait igen nagy ellenzéki csaták fogják élénkíteni. Az új Andrássy párt tegnap este már bejelentette, hogy az obstrukcó már megkezdődött. A választójog bizottsági tárgyalása legalább egy hetet vesz igénybe. Szó van arról, hogy a nemzetgyűlés ülésének idejét felemelik, azonban a tíz órás üléseket alig lehet 16 órásra felemelni, mivel arra új indítvány és a jelenlevők kétharmad többsége szükséges. Mivel a választójogi javaslat letárgyalására a hátralévő idő előreláthatólag nem elegendő, illetékes helyen szóba került a nemzetgyűlés meghosszabbításának a terve, mely szerint a nemzetgyűlés addig maradna együtt, amíg a választójogi javaslatot letárgyalja. Gadz Qasztán elnök kijelentete, hogy február 15 én túl nem hajlandó vezetni a tárgyalásokat s ezzel a terv holtpontra is jutott. Bizonytalan a választójogi törvény sorsa. BUDAPEST, január 31. (M. T. I.) A Magyar Hírlap írja: Olyan forrásból, ahol a kormány szándékairól jól vannak tájékozva, kapjuk az alábbi feltűnést keltő információt: — A választójogi törvényjavaslat sorsa úgy általában, mint abba a szemponból, hogy február tizenhatig a törvényjavaslat keresztülvihető, a kisgazdákkal történő megegyezés és a keresztény párttal folytatott tanácskozások ellenére is még bizonytalan. Illetékes körökben tisztában vannak azzal, hogy a kormánykörökben a választójogi törvényjavaslat sorsát többségi párttal való megegyezés alapján biztosítottnak látják, mégis a részletek során felmerülő nehézségek és igen jelentékeny akadályokat gördítenek. Éppen ezért a kormány el van szánva és ez kidomborodik a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a pártvezérekkel való tanácskozása során is, hogyha a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlésen való keresztülvitele nehézségbe ütközik, a javaslatot oktrói rendelet útján léptesse életbe. Abbn az esetben ugyanis, ha a kormánynak egy ult.maradióhoz kell folyamodni, a választásokat nyílt szavazás alapján fogják megejteni. tUialasztották a párisi értekezletet. IcONDON, január 31. (M. T. I.) A külügyminiszterek párisi értekezletét elhalasztották. ényjavaslat a közszolgálati trahtift anyagi helyzetének javításáról. BUDAPEST, január 31. (M. T. I.) Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén javaslatot nyújtott be a közszolgálati tisztviselők anyagi helyzetének javítása és az erre szükséges fedezet tárgyában. A javaslat első szakasza szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyébalkalmazottak, továbbá a hivatásos állományú katonai nyugdíjasok, továbbá altisztek részére engedélyezett rendkívüli segély mérvét 1922 január 1 tól a jelenlegi összeg 100 százalékával felemelhesse és erre a célra az 1921—1922. költségvetési évben 850 millió korona hitelt vehet a kormány igénybe. A 6. szakasz szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy a világháborúban részt vett állami 4s vármegyei tisztviselőknek, kik legalább 12 hónapot töltöttek arcvonalszolgálatban, illetve hadifogságban, amennyiben 1920 januári óta nem léptették még elő magasabb fizetési osztályba, 1922 január 1-től fogva átmeneti személypótlékot engedélyezzen. Ezen személypótléknak összege 600—3600 koronáig terjedhet, erre a célra évi 10 millió korona hitelt vehet a kormány igénybe. A 7. szakasz szerint az 1921. évi XLIX. t. c., amely az általános forgalmi adóról intézkedik, módosít telik úgy, hogy az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz, a törvény ezenkívül felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a fényűzési tárgyak közül némelyeknek fényűzési forgalmi adó kulcsát legfeljebb 20 százalékra felemelhesse. Az indokolás szerint az ország valutájának és ezzel kacsolatban a megélhetési viszonyok javulásához fűzött remények nem váltak be, azért nem kerülhető el, hogy a közszolgálati tisztviselők rendkívüli segélyét felemeljék legalább oly mérvben, hogy a javadalmazás és az árviszonyok közti ellentét legalább nagyjában kiegyenhlessék. Szterényi József az Iparfejlesztésről. A nemzetgyűlés mai ülése. BUDAPEST, január 31. (Magyar Távirati Iroda) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Győr várostól felirat érkezett a hazai iparnak a külkereskedelembe való bekapcsolása és a tranzit-forgalom megindítása tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a kérvényt bizottságnak. Elnök jelenti, hogy Bródy Ernő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, melyre 3 órakor térnek át. Bródy Ernő napirend előtt kéri a Ház határozatképességének megállapítását s miután nyilvánvaló, hogy a Ház nem határozatképes, elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Gadi Giszton elnök bejelenti, hogy Papp Dezső államtitkár a mai ülésen részt vesz. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszur beterjeszti a Háznak a fehér foszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután áttérnek az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. — Báró Szterényi József: A kisiparosságnak nem annyira a munkájával, mint inkább jövőjével kell foglalkoznunk. Soha sem volt ez a kérdés ránk nézve olyan fontos, mint éppen most, amikor országunk kétharmad részét erőszakkal elvették tőlünk. A gazdasági kibontakozás kérdésénél igen fontos ennek a kérdésnek a tárgyalása. Feltétlenül szükséges erőteljes iparfejlesztési akció megindítása. Nemcsak szociális, hanem gazdasági szempontból is nagy értéket képvisel a kisipar. Elhanyagoltuk a kisipart akkor, amikor a gyáripar csecsemőkorát élte, elmulasztottuk az alkalmat, hogy a kisiparból középipart, majd abból nagyipart fejlesszünk. Voltak liberális államférfiak, akik abban a téves felfogásban éltek, hogy a kisipart segíteni nem lehet, hanem át kell engedni sorsának. Ezek voltak azok, akik az 1903. évi ipartörvénytervezetet elejtették. Tíz év alatt 141 kisipari szövetkezet létesült. Ez nehezen ment, azonban ahol szakértelemmel dolgoztak és kereskedelmileg vezették a szövetkezetet, ott erős alapot adtak az illető város kisipari akciójának. Sajnos, a rákövetkező korszak ezt is megszüntette, de helyébe következett a kisipari szövetkezetek kompromittálása azáltal, hogy minden protekcióval rendelkező gyári vállalatot szövetkezetté alakítottak. A német kisipar azért helyezkedett el a hatalmas gyáripar mellett, mert ennek védőszárnyai alatt fejlődhetett és belekapcsolódhatott. A képesítés azonban abban az értelemben, mint nálunk, Németországban nem létezik. Meg kell gátolni azokat a visszaéléseket, amelyeket a kisipar terén el lehet követni. Az egész javaslaton a numerus clauus gondolata vonul végig. Ereky: Minden zsidó megtanulhatja a kovácsma térségét Báró Szterényi József: A numerus clausus nincs felekezethez kötve. Haller: Meg kell nézni a pénzintézeteket, ott van a numerus clausus. Tasnády: A sajtóban és irodalomban is van. Bíró Szterényi József: A törvényjavaslatnak második részét mely a tanoncoktatással foglalkozik, örömmel üdvözli Tekintettel arra, hogy a részletes tárgyalása alkalmával a szükséges módosításokat megteheti, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Új törvényjavaslatok: Ezután a honvédelmi miniszter betegsége folytán Tomcsdnyi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a magy. kir. honvédségről szóló 1921. évi XLIX. tc. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módositásáról szóló törvényjavaslatot Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak és más tisztviselők helyzetének javításáról és az ehhez szükséges fedezet biztosításáról. Mayer János földmivelésügyi miniszter az erdőőri alkalmazottak létszámának emeléséről és az ehhez szükséges fedezetről szóló javaslatot. Klebelsberg Kunó belügyminiszter a magyar állami rendőrség és csendőrség létszámának kiegészítéséről és felfegyverzésének módozatairól szóló javaslatot nyújtotta be. A javaslatok kiadatnak az egyes bizottságoknak. Elnök 5 perc szünetet rendel el. Módosítják a honvédségről szóló törvényt BUDAPEST, január 31. Az Uj Nemzedék írja: Értesülésünk szerint a kormány a nemzetgyűlésnek még mai ülésén beterjeszti a magy. kir. honvédségről szóló 1921. évi XLIX tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek a javaslatnak törvényerőre emelését különösen az ántánt kívánja és ezért még ma a nemzetgyűlés szünete alatt Karaffiáth Jenő előadásában tárgyalni fogják a fent említett törvénycikket. Beniczky ügye, BUDAPEST, január 31..Az Este Írja: Megírtuk, hogy Lengyel Ernő vizsgálóbíró Beniczky Ödön ellen a királypuccsal kapcsolatban megindult és lázadás címén folyó bünperben Beniczky kihallgatása folytán több tanú beidézését tartotta szükségesnek. Ennélfogva elrendelte Anno* és Winder ezredesnek, Lőrinczy századosnak és Schnetzler Ágostonnak tanúként való kihallgatását. A tanúk a mai napra kaptak idézést, mindnyájan meg is jelentek és a vizsgálóbíró kihallgatta őket. Tisztviselő cipők A legelegánsabb kivitelben készíti VÉNUS CIPŐGYÁR. Gyári telefon 12-46. Üzleti telefon 3-151-