Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

2 8 Z E G­B D Pikk­ is miszk­osok a napirenden — Az árvizsgáló bizottság illése — SZEGED, január 31. ( Saját tudósítónktól ) Az árvizsgáló bizottság legutóbbi ülésein a pékek és mészárosok ál­landó szereplői a tárgysorozatnak. Némi tartózkodással fogunk tehát hozzá, hogy ismét a pékekről és mészárosokról írjunk, mégis meg­tesszük ezt abban a reményben, hogy ezek után végleg lekerülnek az állandó vendégszereplők a napirend­ről. A sütői párosok ismét beadván­­­nyal fordultak az árvizsgáló bizott­sághoz, hogy a tejcsarnokokat tiltsa el a kenyérárusítástól. A bizottság elrendelte, hogy a tejcsarnokok csak annyi kenyeret árusíthatnak, amennyire az ott kiszolgált ételek elfogyasztásához szükség van. Elha­n­ózta azonban az árvizs­gáló bizottság azt is, hogy feliratot intéz az OKÁB-hoz, amelyben kéri, hogy a szegedi tejcsarnokok vétes­senek ki a renddel hatálya alól, mert ezek nem hasonló jellegűek, mint a fővárosi tejivók. A második pékügy,a tepsisütés árának megállapítása volt, amelyet már az IOKÁB is jóváhagyott. A tepsisütés ára azonos lett a buda­pestiekkel és pedig kilogrammon­­kint 2­ 40 korona, vagyis húsz szá­zalékkal drágább a kenyérsütésnél. Az összsúlyba a sütőedény súlya is beleszámítható. A harmadik pékügy a sütőipari termékek árusításáról szóló rendelet volt, amelyet a következőkben is­mertetünk : A pékek minden terméket egy­forma árban kötelesek adni a fo­gyasztóknak és viszontelárusítóknak. A viszontelárusítók 20 fillér hasznot számíthatnak maguknak. Vendéglőkben és kávéházakban a kenyér súlya hét deka, kalács öt dekánál kevesebb nem lehet. A ká­vésok és vendéglősök jutaléka a fehérsütemények után 20 fillér, min­den más sütemények után kilónként egy korona. A nyilvános étkezési üzemekben és kávéházakban a fényűzési adó a sütemény árához megfelelő arányban hozzászámít­ható. A negyedik pékügy a hatósági lisztügyben lefolytatott vizsgálat volt, amelynek iratait áttették a polgár­­mesterhez. Több pékügy nem volt, követ­keznek a mészárosok. A piaci nyo­mozó jelentése szerint a múlt heti húsárak így alakultak : Hízott sertés H0 — 72, borjú 38 — 52, hízott marha 25—30, sovány marha 16—22 és juh 26—28 élősúlyban. A szár­nyasok ára 30—44 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben egy rendőri hivatalos feljelentés érkezett a bizottsághoz, hogy az élősúlyban érvényben levő árfolyamoktól arány­talanul eltérő árakat kérnek a mé­szárosok, így például a disznóhúst 80—85, zsírszalonnát 160—170 ko­ronáért adj­ák. Az árvizsgáló bizott­ság elrendelte, hogy a jövőben a mészárosok kötelesek minden csü­törtökön árjegyzéküket bemutatni a bizottságnak. Egy régebbi ügy is előkerült a tegnapi ülésen. Még júliusban tör­tént, hogy a bodomi kertgazdaság két koronáról hat koronára emelte fel a káposzta árát. A főispán vizs­gálatot rendelt el ebben az ügyben s a városi gazdász beküldte az vi­zsgáló bizottsághoz költségvetését a múlt évi káposztatermelésről. Kiderült, hogy két hold és ezer­háromszáz négyszögöl káposztatermő föld megművelése 27 060 koronájába került a városnak, ezzel szemben a bevétel csak 20 550 koronát tett ki, tehát a 6 koronás árak mellett is 6520 korona­­ volt a ráfizetés. Hogy hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak, az árvizsgáló­bizottság most arra kéri a tanácsot, hogy ezentúl nej­t­tlagosan, hanem már a termés jelentkezése előtt ter­jesszen be árelemzést a bodomi bér­gazdaságról. Szó esett még az árvizsgáló bizottság legközelebbi programjáról is, amely szerint a jövőben a bizott­ság az ipari cikkekre kiterjesztett hatáskörét is gyakorolni f­ogja. A kamatlábemelés nem fokozza a bankok betétállományái — Bizalmatlanság az oka a betétállományc­sökkenésnek. — Egy vezető bankember nyilatkozata. — SZEGED, jan. 31. * (Saját tudósítónktól.) Úgy a fővárosban, mint a vidé­ken a pénzintézetek betétállománya már hónapok óta nem mutat emel­kedést, sőt a legtöbb bank betét­­állománya határozottan csökkent. Illetékes helyen sok gondot okozott az a csökkenés és a lefolytatott tár­gyalások során az a vélemény alakult ki, hogy ennek a csökke­nésnek okát elsősorban abban a bizalmatlanságban kell keresni, me­lyet a kormány által történt betét­lefoglalás idézett elő. Felvetődött azután az a kérdés is, vajjon nem az a körülmény idézi-e elő a betét­­állomány csökkenését, hogy a ban­kok nagyon csekély kamatot fizet­nek az elhelyezett tőkék után. He­gedűs Lóránt pénzügyminisztersége idején megkísérelte ugyan, hogy a bankokat kamatlábemelésre bírja,ez a kísérlete azonban nem sok ered­ménnyel járt. Közben a pénzügyi helyzet na­gyon megváltozott. Az országban erős pénzszűke mutatkozott és már a nem­zetgyűlésen is szóvá tették a kamat­lábemelés szükségességét. Ez bírta azután rá a budapesti pénzintézete­ket arra, hogy valamennyien fele­melj­­k a kamatlábat. Ez az emelés nem egységesen történt, h­anem az öt csoportba osztott bankoknál a kamatláb három és fél, négy és fél százalék között váltakozik. A nagybankok csak abban az esetben adnak négy százalé­kot, ha a betét tulajdonosa leg­alább egy évre leköti tőkéjét. Az új kamatláb e hó elején életbe is lépett. Munkatársunk ma beszélgetést folytatott egy vezető bankemberrel, akinél elsősorban is abban az irány­ban érdeklődött, hogy a vidéki ban­koknál nem fog-e hasonló kamatláb­­emelés bekövetkezni, ami esetleg maga után vonná a betétállomány növekedését. Az illető erre vonat­kozólag a következőket mondotta: “ A vidéki pénzintézetek már az elmúlt félévben elkezdték a kamat­láb emelését és magasabb száza­lékot adtak, mint a fővárosiak. A vidéki bankok emelése sem történt egységesen Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a vidéki bankok nem tömörülnek kartellbe.­­ A betét lekötése nagy szerepet játszik nálunk is, de korántsem kell azt hinni, hogy a betétállomány csökkenésnek az eredetileg nem meg­felelő nagyságú kamatláb az oka A vidéki bankok betéthlladé­­kát erősen befolyásolta a va­gy­onváltság, az ár­uk drágasága és talán elsősorban az a féle­lem, hogy a pénzügyminiszter részéről esetlen korlátozó intéz­kedés lép életbe. Ennek következtében úgy a gazda­­közönség, mint a kereskedők tartóz­kodnak tőkéiknek bankokban való elhelyezésétől. Határozottan merem állítani, hogy­­ a kamatlábemelés a betétállo­mányra nincs befolyásai, hanem tisztán bizalom kérdése az egész. Ha ezt helyreállítja a kormány, ak­kor természetszerűleg a viszonyok­nak megfelelő kamatlá­bváltozásra mindig lehet számítani. Legelső fel­tétel azonban a betétállomány növe­kedéséhez az volna, hogy az állam megnyugtatná a közönséget arról, hogy a betétek és pénzkövetelések feletti rendelkezési joga korlátlanul megmarad. BfiLVABbSl IH020 Telefon : Igeztetrtság 21>8 Pénztás: Kedden utoljára Use Fleuron Ohner György híres regénye 5 felvonásban. Főszereplő:­­Janoeska Bertini Azonkívül: a fittagraph-gyár legújabb mesterman A láthatatlan kéz bravúros amerikai dráma 8 felv.-ban Főszereplő: Antóniáé Morémra a Bur­lington! jaguár főszereplője. Szerda csütörtök A hiúság asszonya amerikai társadalmi drma 6 felv.-ban Azonkívül : A láthatatlan kéz II. része 6 felvonásban Előadások fél 5, fél 7 és 9 órakor csütörtökön 3, 5, 7. és 9 órakor Kass-szálló nagytermében február 4-án és 5-én, szombaton és vasárnap fővárosi művészest 82 Magaziner-Magyar Erzsi, 1 Városi Szính­áz primadonnája. Virágh Jenő, a Royal Orfeum y. tagja. D'Arrigo Kornél, Király Színház énekes benvivantja a Cototaeum igazgatója. ■indén előadáson 3 agy felvonáasi azindaraa­laat bemutatva, tréfákon, magánazántokon, duetteken át táncszámukon kerll. Az esti előadások után tánc t Előadások szombaton este 9 órakor, vasárnap délután 5 órakor és este 9 órakor. Helyárak az esti előadásokra 110 -120 kor­ig, a délutáni előadásokra 30- 60 kor­ig. Jegyek Pető Ernő dohánytőzsdéjében kaphatók. Fellépnek: Bercely Magda, a Birka Lujza Szinház tagja. Gárdonyi Vilma, a Ranaiaance Színház tagja. Sziklay Béla, Fülöp Sándor, a Blaka Lujza tzinkAz táncáé kémikusa. A Royal Orfarm táncattrmk­ója, mondáin táncol pár. Bynuny áa alagutakk táncok bemutatásai ■indán eladáson teljesen más műsort Károlyi Árpád muzsikál! Juliette et Gina Szeped, 1922. február 1. Közérdekű tanfolyamok az egyetem közegészségtani Intézetében. SZEGED, január 31. (Saját tudósítónkd­ó) Február hóban két tanfolyam indul meg a szegedi egyetemnek Kálvária-tér 5b. szám alatt levő közegészségtani intézetében. Az egyikben a középiskolák számára egészségtantanárokat és iskolaorvo­sokat képeznek ki. Erre a kurzusra, mely 3 hót­ig tart, csupán két orvosdoktorok és szigorló orvosok je­lentkezhetne­k. Utóbbiak közül csak olyanok, akik a közegézségtanból már siker­esen levizsgáztak. A tanfolyam díjtalan, csupán az elhasznált sze­rekért kell a felvételkor 200 koronát befizetni. A másik a balneológiai tanfolyam. Ezen a 2 hónapos kurzus­on gyógy­fürdők, természetes és mesterséges ásványvízüzemek számára képeznek ki szakembereket. A sikeresen le­­vizsgázók oklevelet nyernek, mely nélkül a múlt évtől kezdve a neve­zett üzemekben vezetők nem alkal­mazhatók. A tanfolyam tandíja 500 korona. Részt vehetnek benne olyan férfiak és nők is, akik valamely középis­kola VIli. osztályát sikeresen elvé­gezték, illetve az ennek megfelelő ismeretkörrel rendelkeznek. Mindkét tanfolyamra csak 20—29 jelentkező vehető fel. A folyamodást az első tanfolyamra az orvosi kar dékánjához, a másodikra a népjó­léti minin­éihez kell cin­ezni és A közegészségtani intézet I. tanárse­gédjéhez kell február 1- ig beadni, vagy beküldeni. Mellékelni kell hozzá születési anyakönyvi kivona­tot, hatósági erkölcsi bizonyítványt, rövid életleírást és a fogolyadó végzett tanulmányait igazoló bizo­nyítványt (legalább­is érettségi bizonyítvány). Mindkét tanfolyam február 15-én kezdődik. SIGMOND TESTVÉREK UTÓDA pálinka, bor, sör kismértékben! kimérése Dugonics­ tér 8. szám alatt új helyiségben megnyílt. Elismert kitűnő minőségű rum, like, konyak gyártmányai, kisüsti törköly, szilva* és barackpálinkák meládé* aj­­berak a legolcsóbb napi árakon. 62 Február 2-án megkezdődik a konklávé. PARIS, január 31. (M. Y. I ) Római jelentés megerősíti azt a hírt, hogy a bíborosok február 2 án megkezdik a konklávét. A tulajdon­képpeni választ­ást megelőző szer­tartásokat azonban kissé elnyújtják, hogy ezáltal időt nyerjenek az ame­rikai bíborosok meg­éhezésére. RÓMA, január 31. Almaro toledoi bíboros halála miatt nem négy, ha­nem csak három spanyol bíboros utazik Rómába a konklávéra. Sei de Villa sarakossai bíboros, Beülnek Y Vivo burgosi és Vidal Y Bar­­raguet tarragonai bíboros. A santia­gói bíboros, Herrers súlyos beteg és azért nem utazhatott Rómába. A németek közül Bertram boroszlói, Schuster kölni és Faulhabel mün­cheni bíboros vesz részt a pápavá­lasztáson.

Next