Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

Saegsd, 1922. március 1. Április 10-ére halasztják a genuai értekezletet. BÉCS. február 28 (M. T. I.) A Times jelentése szerint tegnap kül­döttek el Londonból a boulognei tárgyalásokra vonatkozó okmányokat. Az angol kormány közölte az olasz kormánnyal a két miniszterelnök ki­vánságát, hogy a genuai értekezlet megnyitását április 10 re halasszák el. Ugyanezen lap római jelentést közöl, mely szerint ottani tudósítója azt az értesülést kapta, hogy az olasz kormány annál szívesebben belemegy az angol—francia javas­latba, hogy a génuai értekezletet április 10 re halasszák, mert a génuai konferencia előkészítő mun­kálatai még nagyon hátra vannak és befejezésükre még pár hétre lesz szükség. PÁRIS, február 28. (M. T. I.) A Temps az utolsó években megkötött szerződések egymástól való megkü­lönböztetéséről, amire nézve állítólag Boulogneban megállapodások tör­téntek, megjegyzi, hogy egyik olda­lon vannak az évülhetetlen szerző­dések és a másikon az el nem is­mertek. Ha a hatalmak Ginnában a szovjet kormányt elismerik, a kötele­zettségeket is el kell ismerniök, me­lyeket a szovjet a környező álla­mokkal szemben vállalt és ugyan­csak el kell ismerniök az előnyöket, melyeket a környező államok a szovjetre ruháztak. Írország a népszövetségben, GENF, febr. 28. (MTI­) A nép­szövetségben már foglalkoznak az ír állam fellépésének kérdésével. Tud­valévően a nagy britt koronagyar­matok eredetileg tagjai a népszö­vetségnek. Minthogy a most kötött egyezmény értelmében Írország szin­tén koronagyarmat jelleget nyert, igényt tarthat arra, hogy a népszö­vetségbe felvegyék. Berzeviczy Allbert a pánszláv mikMI. BUDAPEST, február 28. Az egyik olasz folyóirat a Nuova Antológia legutolsó száma közli Berzeviczy Albert tanulmányát, melyben a szerző hatalmas érvekkel száll síkra Magyarország igazéért a tart­hatatlan helyzettel szemben, melyet a trianoni szerződés teremtett körülöt­tünk. Ha a győztes hatalmak Magyar­­ország régi területi egységének meg­­bon­ásáv­al,az úgy­nevezett utódállamok megalkotásával Európa keleti részé­ben békét akartak teremteni, akkor éppen az ellenkezőjét érték el ennek. A tanulmány kidomborodó vonások­kal rajzolja meg a jövő vészes per­spektíváját, a pánszlávizmus hege­móniára törekvését. A pánszláviz­mus a jövőben erősebb lesz, mint volt a múltban, mert kifejlődésének Ausztria, Magyarország és a hatal­mas német birodalom nem áll­nak útjában. A jövőben fenyegető pánszláv hegemóniával szemben a nem szláv népeknek össze kell fogniuk. Ara 3 korona. Blankához látott a kormányzó Pák­ Intézőbizottsága. Ha délelőtt tartotta első Illését. —­ Csütörtökön reggel jelenik meg a halasatöjogi rendelet. — Bethlen miniszterelnök fontos politikai nyi­latkozatot tesz Miskolcon SZMIKD, február 28. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap csütörtöki számá­ban jelenik meg a szombati minisz­tertanácsot. elfogadott választójogi rendelet a módosításokkal együtt. A rendelet a törvényhatósági vá­rosokban titkos, a községekben nyílt szavazást ír elő. Budapesten elej­tették a lajstromon szavazást, te­hát a főváros is kerületenkint fog választani titkos szavazással. A nagyobb választókerületeket, mint már jeleztük, kettéosztották. A választókerületek száma — a dön­tés értelmében — így tízzel gyara­podott. A minisztertanács ,a válasz­tási eljárásra vonatkozóan bevette a rendeletbe mindazokat az enged­ményeket, melyeket a miniszterelnök a választások tisztasága dolgában az ellenzéknek felajánlott. Más változ­tatás nincs a belügyminiszter eredeti törvényjavaslatán. A választás időpontjáról egy későbbi rendelet fog intézkedni, valószínűleg az összeírás vége felé, vagy befejeztével. A kormány a minisztertanács ál­lásfoglalásáról hivatalos jelentést ugyan nem adott ki, de a kormány­­párti körökben úgy tudják, hogy a kormány állásfoglalása vég­leges és azon már csak a rész­letkérdésekben történhetik vál­toztatás. Kétségtelen, hogy a párt egy ré­sze, a­melyik a titkosság mellett kötötte le magát, bizonyos aggodal­makat táplál a nyílt szavazás élet­beléptetése miatt. Ezt a párt intéző­­bizottsági ülésén meg is akarják említeni, de remélik, hogy a minisz­terelnök megnyugtató válasza után a párt magáévá teszi a Bethlen gróf állásfoglalását. Gróf Klebelsberg Kunó belügy­miniszter a következőképen nyilat­kozott a választójogi rendeletről és azokról az indokokról, melyek arra vezették a kormányt, hogy mérsékelt választói joggal lépjen a nemzet elé: — A polgári liberalizmus hívei egy pillanatra se tévesszék szem elől, hogy a mérsékelt választói jog éppen azt a mérsékelt politikát te­szi lehetővé, mely a liberalizmus­­nak is lényege. Nem estünk semmi­féle reakciós túlzásba, mert igen széleskörű demokratikus válasz­ói jogot hozunk, mely a magyar nemzet­nek sokkal nagyobb hányadát jut­­taja választói joghoz, mint az olasz, francia és spanyol nemzet szavazati jogot ad, holott ezekről az államokról éppen nem lehet állítani, hogy reakciónak volnának. A vá­lasztójog a béke választójoga, a társadalmi lehiggadás, a megnyug­vás választójoga, mely meggyőző­désem szerint egy munkás parla­­mentet fog biztosítani hazánk szá­mára. A kis választókerületek kiegészítése. A minisztertanács által elfogadott rendelet intézkedik a kis választó­­kerületek kiegészítéséről. Ezek a kerületek a következők: Berekbarát, Zákony, Nagykároly, Kismarton, Né­­metújvár, Somogyiak és Szalárd. Biskolcon fontos politikai nyilat­kozatot tesz a miniszterelnök. A Viradat írja : A miniszterelnök csütörtökön délután vendégül látja magánál a külföldi diplomatákat és a Budapesten időző politikusokat Szombaton Bethlen miniszterelnök részt vesz Borbély Maczky Emil mis­kolci főispán beiktatásán, ahová nagyatádi Szabó István és több nemzetgyűlési képviselő el fogja kí­sérni. A beiktatáson a miniszterel­nök hír szerint fontos politikai nyi­latkozatot fog tenni. Az egységes párt első Intézőbizottsági ülése. Az­ egységes kormányzópárt intéző­bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta első ülését A tárgysorozat szerint ezen a következő pontok szerepelnek: 1. A miniszterelnök ismerteti a a választójogi rendelet főbb alap­elveit. 2. A miniszterelnök bejelentése a választás előkészületeiről.­ 3. Indítványok megtétele. Az intéző bizottság ülésén gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelberg Kunó belügyminiszter, Tomcsdnyi Vilmos Pál igazságügy­miniszter, valamint nagyatádi Szabó István, Barla Szabó József, Berky Gyula, Kovács J. István, Dömötör Mihály, Héjj Imre, Iklódi Szabó Já­nos, Karaffiáth Jenő, Lovász János, Lipták Pál, Putnoky Mór, Simonyi- Semadam Sándor, Rubinek István, Meskó Zoltán és sokorópátkai Szabó István jelentek meg. Nem maradnak passzivitásban az ellenzéki pártok. Gróf Klebelsberg Kunó belügymi­niszter pontban 10 órakor megjelent a kormányzópárt klubhelyiségében. Egy újságíró szóvátette a belügy­miniszter előtt, hogy az ellenzéki pártok a választási rendelet sérel­­messége miatt komolyan foglalkoz­nak a passzivitás gondolatával. Kle­belsberg belügyminiszter a követ­kezőket mondotta : — Felfogásom szerint arról lehet szó csak, hogy egyes pártvezérek tanúsítanak passzivitást. A tömegek passzivitása rppe­ i csak a szociál­demokratáknál lehetséges. Akkor a tömeg semmiébe re sem fog passzív magatartást tanu­­l­ni, amikorra a választók összeg­ében számottevő lehet. Szerda, IIi. évf., 49. adta Sima lefolyása lesz a mai értekezlet, az into Töb­ zntte.^g fücce teljesen sima letulyuAU icsa­s azokn­ak a hí­reknek, melyek a ma­­ reggeli lapok közlései nyomán arról szólnak, hogy az intézőbizottság állásfoglalása alap­ján a választási rendeleteken a kor­mány esetleges lényegesebb módosí­tásokat fog eszközölni, semmi alap­juk nincs. Háromnegyed 11 órakor érkezett meg Bethlen miniszterelnök, aki az értekezlet előtt tanácskozásra vonult vissza Klebelsberg belügyminiszter­rel, Gömbös Gyulával és Rubinek Istvánnal. Később a tanácskozáson rész lett Mayer János földmivelés­­ügyi miniszter is. Az intézőbizottság ülését egyne­gyed 12 órakor kezdték meg s azon elsőnek a miniszterelnök ismertette a kormány választójogi rendeletei­. Az értekezleten értesülésünk szerint a miniszterelnök jelentést tett a ló csonka kerület kiegészítéséről. A ki­egészülő kerületek a következők: Feled, Beregdaróc, Dárda, Dáhony, Nagykároly, Kismarton, Németújvár, Szalárd, Somorja, Sepsi. Az értekezlet kezdete után érke­zett meg nagyatádi Szabó István, Textnilián a Nemzeti Társaskörben. A Nemzeti Társaskör vasárnap délben Berzeviczy Albert elnöklésé­­­vel évi rendes közgyűlést tartott. A folyó ügyek elintézése után meg­tartották a választásokat. Igazgatók­nak megválasztották Lukács László titkos tanácsost, Heinrich Ferenc volt minisztert és Almássy László volt országgyűlési képviselőt. A vá­lasztmányt a következő tagokkal egészítették ki: Szász Károly titkos tanácsos, Tolnay Kornél, Károlyi Imre, dr. Niamesny Mihály volt or­szággyűlési képviselő, báró Wolfner Tivadar volt országgyűlési képvi­selő és ifj. Chorin Ferenc. A rendpárt legitimistái csatlakoz­tak a keresztény ellenzékkel. A magyar rendpárt legitimista tagjai, szám szerint huszonöten teg­nap este vonultak be a Wenck­­heim-palotába, ahol gróf Andrássy Gyula és Rakovszky István üdvö­zölték az új tagokat. Újabb jogi vélemények a válagató­­jogi rendeletről. Abból az alkalomból, hogy a kormány közzétette az alkotmány­­­jogi értekezleten elhangzott vélemé­nyeket, a Magyarság munkatársa kérdést intézett a kormány választó­­­jogi rendeletével kapcsolatban né­hány jogi tekintélyhez, kiknek véle­ményét az alábbiakban közöljük: Doleschall Alfréd egyetemi tanár: Már az is vitás, hogy a nemzetgyű­lés berekesztése után az 1920 évi 1. és XVIII. tc. alapján újabb nem­­­zetgyülés egy­be­hi­v­ható-e. Amennyi­ben a gyakorlati szükségletek által indokolt, egy kezdettől fogva tör­vénytelen rendelet hatályosságának eltűrése éppúgy nem értetődő ma­gától, mint ahogy természetes, hogy alkotmányos alapon leendő válasz

Next