Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-16 / 111. szám

■> álló kisebb pártok összesen 199 mandátumot szereznek meg a 245- ből. Legtöbb mandátumot kapnak, szerinte, az ellenzékből a szociál­demokraták és az Andrássy—Fried­­rch-féle legitimista párt. A kormány a maga eszközeinek kifogyhatatlanságával természetesen mindent megtesz arra, hogy magá­nak a Gömbös által megjelölt túl­nyomó többséget biztosítsa, de bi­zonyos, hogy főleg az öntudatos vá­rosi választópolgárság, amelynek ré­szére a titkos szavazás előnye sze­rencsére biztosítva van, megteszi a magáét, hogy keresztül húzza a kor­mány számításait. Előkészületek a választásokra. A központi választmány hétfői ülése A választásokat előkészítő köz­ponti választmány hétfőn délben ülést tartott a városháza tanácster­mében. Taschler Endre főjegyző, a választmány eladója bejelentette, hogy a kormánytól két újabb rende­let érkezett. Az egyikben a belügy­miniszter egy nappal meghosszabbí­totta az ajánlási ívek megvizsgálá­sára kitűzött határidőt. Ugyanez a rendelet 24 órában állapítja meg az esetleg kifogásolt ajánlók pótlásának az idejét, amit az alaprendelet csak 12 órában állapított meg. A máso­dik rendelet a választási előkészüle­tekről intézkedik. A központi választ­mány ezeknek az előkészületeknek a legnagyobb részét már megtette. Ezután dr. Somogyi Szilveszter elnök kivette a hivatali esküt az I. és III. választókerület bizottsági el­nökeitől: dr. Pálfy Józseftől és Szécsi Istvántól. Dr. Tonelli Sándor megkérdezi a központi választmányt, hogy mi tör­ténik a szavazó­urnákkal a 28-áról 29-ére virradó éjszakán, mert a vá­lasztás két napig tart. Az előadó kijelenti, hogy a választási rendelet erről is intézkedik. Az urnát is meg a szobát is hivatalosan lepecsé­telik és egy őrt állítanak az ajtóba. Dr. Pdtfy József bejelenti, hogy az első kerületben több olyan körzet van, ahol a szavazók száma meg­haladj az ezret. A rendelet 17 §-a kimondj­a, hogy egy-egy körzetben legföljebb ezer szavazó lehet és igy a bizottság nem vállalja a felelős­séget. A bejelentés után hosszabb vita kerekedett. Kiderült, hogy egy kör­zetben sincs ezernél sokkal több szavazó, legfeljebb 1030 ha van, így azután nem lenne értelme a körzetek kettéosztásának. A röszkei körzetet azonban, amelyben a sza­­­vazók száma több, mint kétezer, két­ részre osztják. A körzeti választmány ezután a kerületi helyettes elnököket válasz­totta meg. Az első kerületben dr. Tóth Imre, a 11.-ban dr. Csiky Károly, a III.-ban pedig Császár Mátyás lett a helyettes elnök. PROGRAM BESZÉDEK SZEGE­DEN. Dr. Kószó István belügyi ál­lamtitkár vasárnap reggel Csengétén mondott programbeszédet. Csengété­ről Szatymazra utazott, ahol beszá­molót tartott. Onnan autón Szegedre jött be és itt az alsóvárosi népkör­ben mondott programbeszédet. — A Pálfy-párt vasárnap különböző helye­ken tartott gyűléseket, amelyeken Pálfy Dániel programbeszédet tar­tott. A vasutasok körében tartott gyű­ésen K^zó áll­at­itkár hosszabb beszédet mondott Pálfy Dániel meg­választása érdekében. SZBOED Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár­ utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolid és a legmeg­bízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés házak, földek és ötletek eladására, «so Szeged, 1922 május lé. Kereskedők állásfoglalása a kormány adópolitikája ellen A Kereskedők Szövetségének közgyűlése óriási részvétel mellett folyt le a kereskedelmi és iparkamara nagy­termében a Kereskedők Szövetségé­nek rendes évi közgyűlése. A tagok majdnem teljes számban jelentek meg a közgyűlésen, úgy­hogy na­gyon sokan ki is szorultak a terem­ből. A rendkívüli érdeklődés annak is tulajdonítható, hogy a magyar kormány olyan mostoha politikát folytat a kereskedőtársadalommal szemben, amely fokozottabb együtt­működésre készteti a kereskedőket. Az együttműködés erőt jelent és ez az erő a tegnapi közgyűlésen im­pozáns módon nyilvánult meg. A közgyűlésen három érdekes be­széd hangzott el: dr. Landesberg Jenő titkári jelentése, dr. Kertész Béla előadása az adóról és Ottovay Károlyé, aki politikai pikantériákat árult el. A közgyűlést bástyái Haltzer Ti­vadar 10 órakor nyitotta meg és megnyitójában megemlékezett báró Szterényi József szegedi tartózkodá­sáról. Ezután elítélte azt a keres­kedelemellenes irányzatot, amely a legitim kereskedelem rovására túl­támogatja a szövetkezetét. Ezen ke­reskedelemellenes irányzat miatt a kereskedőtársadalom nem tehet ele­get adózási kötelezettségének sem oly mértékben, amint az más kö­rülmények között lehetséges volna. Majd indítványozza, hogy a szövet­ség üdvözölje Sándor Pált az erzsébetvárosi merényletből való szerencsés megmenekülése alkal­mából. Végül bejelenti a tisztikar lemondását. Utána dr Landesberg Jenő főtit­kár tartotta meg titkári jelentését. Visszapillantást vet az elmúlt évben Szegeden tartott országos kereskedő­­kongresszusra, amelyben néhány napra öss­zetalálkoztak a legellenté­tesebb nézetet valló férfiak, hogy azután ismét szétváljanak. — Közgazdasági életünk — úgymond — fájón állapítjuk meg, teljesen pang. Ne­gyedik esztendeje működik a szövetség és a nehéz körülmények közt lefolyt há­rom esztendő alatt a szövetség soha sem rombolt, csak épített és a jövőben is ez irányban fogunk dolgozni, össze akarjuk hozni a társadalmat, hogy testvér a test­vért és munkaadó a munkást kölcsönösen megértse. Ezután a Brauswetter-alapítvány kamatainak kiosztása következett, amelyet a szövetség minden évben az órásipar két legkiválóbb tanuló­jának ad ki Az idén Vanyó Sándor és Ausländer Ede kapta a díjat, melyet lelkes, buzdító szavak kísé­retében nyújtott át dr. Landesberg. “Egy keresztény és egy zsidó ifjú kapja most a dijat — úgymond _ és látták, ------------------­ —-------­fiatal barátaim, ez a díj szépen szimbo­lizálja, hogy a műhelyben nem keressük a váltást, mert ott mindenki annyit ér, amennyit a munkája ér. Dr. Kertész Béla az adókérdésről tartott nagyszabású beszédet: Az állam eddig csak csendes társ volt a kereskedelemben — mondotta — és megelégedett a kereskedelem jövedelmé­ből való részesedéssel. Ma azonban kö­­vetelőbb lett az állam és most már nem elégszik meg a jövedelemmel, hanem mint üzlettár­s, a bruttóból is részesedni kíván. Sőt a csendes társból asztaltárs lett, mert ott ül a kereskedő asztalánál, mint látha­tatlan vendég és a fogyasztásából is ré­szesedni kíván. — Bármily furcsán hangzik, a kereske­delemre igen fontos a földadó alapjának megállapítása, mert a földadó csekély ho­­zadékát az állam a kereskedelmen óhajtja behozni Lehetetlen állapot az, hogy föld­adóban ma 12 koronát fizetnek, tehát más­fél tojás árát. A pénzügyminisztériumban a búzaparilás elvének behozatalát kontem­­plálják. A búzaparitás azt jelenti, hogy a gazda annyit fizessen földadóban, amennyi gabonát a háború előtt fizetett adójával vásárolni lehetett. Ez eminens ér­deke az egész kereskedő- és iparostársa­dalomnak és az érdekképviseleteknek hat­hatósan kell ezt követelni. Majd kifejti, hogy mindenekelőtt szük­séges a III. és IV. osztályú kereseti adók eltörlése. Egy 100.000 koronás jövedelem­mel bíró tisztviselő 27—2H.OOO koronát fizet adókban ! (Általános felzúdulás!) Ez olyan antiszociális intézkedés, tekintve, hogy ma még a 100.000 koronás jövede­lem sem jelent rendes békebeli életstan­­dardet s ezért a kereskedőtársadalomnak oda kell hatni, hogy ez az adózási mérték kiküszöböltessék. Minden szociális érzé­künkkel, alkalmazottaink iránti szeretettel követelni kell ezeknek az adóknak a meg­szüntetését. A forgalmi adóval kapcsolatban különö­sen a gabonakereskedelemben jelentkezik veszély, mert a rendes gabonakereskedel­met megbénítja és előidézi azt, hogy a malmok trösztökbe tömörülnek, azok vá­sárolják össze a gabonát és így tőlük függ majd az ország ellátása. Az elsőrendű élelmicikket mentesíteni kell a forgalmi adó alól, de legalább is le kell szállítani egy százalékra. A forgalmi adó, melyből egy évben tíz milliárd bevétele van az államnak, példát­lanul drágított az egész vonalon. Az állam ezt a tisztviselők javadalmazása érdekében tartja szükségesnek, azonban a tisztviselők sem nyernek ezáltal, mert más oldalról a forgalmi adó mérhetetlen drágulást idéz elő. — Végül a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadásra: Abban a hitben, hogy az újonnan összeülő nemzetgyűlés első feladatát pénzügyi reorganizációnkat szol­gáló törvények alkotása fogja ké­pezni, a Kereskedők Szövetsége a legsürgősebb feladatnak tekinti adó­rendszerünk gyökeres reformját. Ez az adóreform csak a jelenlegi bo­nyolult adórendszer helyett egyszerű, áttekinthető adótörvények útján való­sítható meg, amely reform kiküszö­böli az avult, céljukat tévesztett ke­reseti adókat, megteremti az igaz­ aMtMWMMMáMMMMMkWMkUMíMMMMMaflMWáMMMaM sogos adóztatást az összes foglal­kozási ágak között, gondoskodik a földbirtoknak az ipar- és kereskede­lem arányos teherviseléséről, az államháztartás súlypontját a fogyasz­tási adók jellegével bíró forgalmi adó helyett progresszív jövedelmi adók kiépítésére helyezi. Szükséges e reform kapcsán a fényűzési és forgalmi adók rendszerének egysé­gesítése, az elsőrendű közszükség­leti cikkeknek alacsonyabb adókulcs alapján való adózása s a kenyér­magvaknak forgalmi adó alól való mentesítése. Ottovay Károly tb. elnök a kö­vetkező szavakkal ajánlotta elfoga­dásra a határozati javaslatot: “ Az én politikai állásfoglalásom miatt kérdést intézett hozzám a kormány egyik tagja, miután a mi­nisztertanács is foglalkozott vele. Fölkeresett és azt kérdezte, mi az oka az én politikai állásfoglalásom­nak. Az az oka, mondottam neki, hogy minden terhet a kereskedelemre há­rítanak. Ez a politikus ezt el is ismerte (közbeszólás: De csak négy­­szemközt !) s nem hiszem, hogy le­tagadná. Azt is mondta, hogy a kormány tisztában van, hogy az ország szorult helyzetben van, azon­ban a gazdák adóztatását csak majd akkor veszik igénybe, ha majd min­denki kimerült. Mivel mi nem tu­dunk addig várni, ezért indítványo­zom a határozati javaslat elfoga­dását. Majd a következő tisztikart vá­asz­­tották meg közfelkiáltással: Elnök: bástyás Holtzer Tivadar, ügy­vezető elnök: Vértes Miksa ügyvezető elnök- helyettes : Pick Jenő, a Kereskedő Egyletből ifj. Aigner József, alelnökök: Bokor Adolf, Boda Bertalan, Benedek Pál, Scheinberger Antal, Várnay Dezső, főtitkár: Landesberg Jenő, Tóth Andor, titkár: Pető­fi Sándor, pénztáros: Szécsi Izsó, ellenőr: Römer Miklós, háznagy: Kocsis Ferenc, ügyész : dr. Kertész Béla, jegyzők: Dacsó Arnold, Goldgruber Árpád, ifj. Klankay Andor. Az OMKE választmányába kiküldendő választmányi tag: Bokor Adolf. Áprilisban 44 tüdő­­vészes haláleset volt Szegeden. A tiszti főorvos jelentése: A közigazgatási bizottság hétfői ülésén terjesztette be dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsos április havi jelentését. A jelentés szerint a járványos megbetegedések száma az átlagos nívón jóval alul maradt, mindössze néhány kanyaró, hasi hagymáz és vörhenymegbetegedés történt A tu­berkulózis azonban fokozott mérték­ben pusztít. Áprilisban negyvennégy ember halt meg tüdővészben, közü­lük azonban 15—20-an még a harctérről hozták magukkal a gfümő­­kor csíráját. A népességi mozgalom a követ­kező képet mutatta: Született: 123 fiú és 122 lány,összesen 245 lélek; meghalt 105 férfi és 101 nő, ös­­­szesen 206 lélek. A népességi sza­porulat tehát 39 lélek. A városi közkórházban 272 be­teget kezeltek, a női klinikán 289-et. Itt élve született 63 gyermek. Az állami gyermekmenhelyen 145 beteg gyermeket kezeltek. A kerületi tiszti orvosok 230 szegény beteget kezel­tek. A fertőtlenítő intézet 119 lakást fertőtlenített. A belterületen 162 tra­­chomás beteg van, a külterületeken 427. A mentőket 154 esetben vették igénybe. A közigazgatási bizottság a fő­orvos jeöntését tudomásul vette.

Next