Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-16 / 111. szám
■> álló kisebb pártok összesen 199 mandátumot szereznek meg a 245- ből. Legtöbb mandátumot kapnak, szerinte, az ellenzékből a szociáldemokraták és az Andrássy—Friedrch-féle legitimista párt. A kormány a maga eszközeinek kifogyhatatlanságával természetesen mindent megtesz arra, hogy magának a Gömbös által megjelölt túlnyomó többséget biztosítsa, de bizonyos, hogy főleg az öntudatos városi választópolgárság, amelynek részére a titkos szavazás előnye szerencsére biztosítva van, megteszi a magáét, hogy keresztül húzza a kormány számításait. Előkészületek a választásokra. A központi választmány hétfői ülése A választásokat előkészítő központi választmány hétfőn délben ülést tartott a városháza tanácstermében. Taschler Endre főjegyző, a választmány eladója bejelentette, hogy a kormánytól két újabb rendelet érkezett. Az egyikben a belügyminiszter egy nappal meghosszabbította az ajánlási ívek megvizsgálására kitűzött határidőt. Ugyanez a rendelet 24 órában állapítja meg az esetleg kifogásolt ajánlók pótlásának az idejét, amit az alaprendelet csak 12 órában állapított meg. A második rendelet a választási előkészületekről intézkedik. A központi választmány ezeknek az előkészületeknek a legnagyobb részét már megtette. Ezután dr. Somogyi Szilveszter elnök kivette a hivatali esküt az I. és III. választókerület bizottsági elnökeitől: dr. Pálfy Józseftől és Szécsi Istvántól. Dr. Tonelli Sándor megkérdezi a központi választmányt, hogy mi történik a szavazóurnákkal a 28-áról 29-ére virradó éjszakán, mert a választás két napig tart. Az előadó kijelenti, hogy a választási rendelet erről is intézkedik. Az urnát is meg a szobát is hivatalosan lepecsételik és egy őrt állítanak az ajtóba. Dr. Pdtfy József bejelenti, hogy az első kerületben több olyan körzet van, ahol a szavazók száma meghaladj az ezret. A rendelet 17 §-a kimondja, hogy egy-egy körzetben legföljebb ezer szavazó lehet és igy a bizottság nem vállalja a felelősséget. A bejelentés után hosszabb vita kerekedett. Kiderült, hogy egy körzetben sincs ezernél sokkal több szavazó, legfeljebb 1030 ha van, így azután nem lenne értelme a körzetek kettéosztásának. A röszkei körzetet azonban, amelyben a szavazók száma több, mint kétezer, két részre osztják. A körzeti választmány ezután a kerületi helyettes elnököket választotta meg. Az első kerületben dr. Tóth Imre, a 11.-ban dr. Csiky Károly, a III.-ban pedig Császár Mátyás lett a helyettes elnök. PROGRAM BESZÉDEK SZEGEDEN. Dr. Kószó István belügyi államtitkár vasárnap reggel Csengétén mondott programbeszédet. Csengétéről Szatymazra utazott, ahol beszámolót tartott. Onnan autón Szegedre jött be és itt az alsóvárosi népkörben mondott programbeszédet. — A Pálfy-párt vasárnap különböző helyeken tartott gyűléseket, amelyeken Pálfy Dániel programbeszédet tartott. A vasutasok körében tartott gyűésen K^zó állatitkár hosszabb beszédet mondott Pálfy Dániel megválasztása érdekében. SZBOED Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolid és a legmegbízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés házak, földek és ötletek eladására, «so Szeged, 1922 május lé. Kereskedők állásfoglalása a kormány adópolitikája ellen A Kereskedők Szövetségének közgyűlése óriási részvétel mellett folyt le a kereskedelmi és iparkamara nagytermében a Kereskedők Szövetségének rendes évi közgyűlése. A tagok majdnem teljes számban jelentek meg a közgyűlésen, úgyhogy nagyon sokan ki is szorultak a teremből. A rendkívüli érdeklődés annak is tulajdonítható, hogy a magyar kormány olyan mostoha politikát folytat a kereskedőtársadalommal szemben, amely fokozottabb együttműködésre készteti a kereskedőket. Az együttműködés erőt jelent és ez az erő a tegnapi közgyűlésen impozáns módon nyilvánult meg. A közgyűlésen három érdekes beszéd hangzott el: dr. Landesberg Jenő titkári jelentése, dr. Kertész Béla előadása az adóról és Ottovay Károlyé, aki politikai pikantériákat árult el. A közgyűlést bástyái Haltzer Tivadar 10 órakor nyitotta meg és megnyitójában megemlékezett báró Szterényi József szegedi tartózkodásáról. Ezután elítélte azt a kereskedelemellenes irányzatot, amely a legitim kereskedelem rovására túltámogatja a szövetkezetét. Ezen kereskedelemellenes irányzat miatt a kereskedőtársadalom nem tehet eleget adózási kötelezettségének sem oly mértékben, amint az más körülmények között lehetséges volna. Majd indítványozza, hogy a szövetség üdvözölje Sándor Pált az erzsébetvárosi merényletből való szerencsés megmenekülése alkalmából. Végül bejelenti a tisztikar lemondását. Utána dr Landesberg Jenő főtitkár tartotta meg titkári jelentését. Visszapillantást vet az elmúlt évben Szegeden tartott országos kereskedőkongresszusra, amelyben néhány napra összetalálkoztak a legellentétesebb nézetet valló férfiak, hogy azután ismét szétváljanak. — Közgazdasági életünk — úgymond — fájón állapítjuk meg, teljesen pang. Negyedik esztendeje működik a szövetség és a nehéz körülmények közt lefolyt három esztendő alatt a szövetség soha sem rombolt, csak épített és a jövőben is ez irányban fogunk dolgozni, össze akarjuk hozni a társadalmat, hogy testvér a testvért és munkaadó a munkást kölcsönösen megértse. Ezután a Brauswetter-alapítvány kamatainak kiosztása következett, amelyet a szövetség minden évben az órásipar két legkiválóbb tanulójának ad ki Az idén Vanyó Sándor és Ausländer Ede kapta a díjat, melyet lelkes, buzdító szavak kíséretében nyújtott át dr. Landesberg. “Egy keresztény és egy zsidó ifjú kapja most a dijat — úgymond _ és látták, ------------------ —-------fiatal barátaim, ez a díj szépen szimbolizálja, hogy a műhelyben nem keressük a váltást, mert ott mindenki annyit ér, amennyit a munkája ér. Dr. Kertész Béla az adókérdésről tartott nagyszabású beszédet: Az állam eddig csak csendes társ volt a kereskedelemben — mondotta — és megelégedett a kereskedelem jövedelméből való részesedéssel. Ma azonban követelőbb lett az állam és most már nem elégszik meg a jövedelemmel, hanem mint üzlettárs, a bruttóból is részesedni kíván. Sőt a csendes társból asztaltárs lett, mert ott ül a kereskedő asztalánál, mint láthatatlan vendég és a fogyasztásából is részesedni kíván. — Bármily furcsán hangzik, a kereskedelemre igen fontos a földadó alapjának megállapítása, mert a földadó csekély hozadékát az állam a kereskedelmen óhajtja behozni Lehetetlen állapot az, hogy földadóban ma 12 koronát fizetnek, tehát másfél tojás árát. A pénzügyminisztériumban a búzaparilás elvének behozatalát kontemplálják. A búzaparitás azt jelenti, hogy a gazda annyit fizessen földadóban, amennyi gabonát a háború előtt fizetett adójával vásárolni lehetett. Ez eminens érdeke az egész kereskedő- és iparostársadalomnak és az érdekképviseleteknek hathatósan kell ezt követelni. Majd kifejti, hogy mindenekelőtt szükséges a III. és IV. osztályú kereseti adók eltörlése. Egy 100.000 koronás jövedelemmel bíró tisztviselő 27—2H.OOO koronát fizet adókban ! (Általános felzúdulás!) Ez olyan antiszociális intézkedés, tekintve, hogy ma még a 100.000 koronás jövedelem sem jelent rendes békebeli életstandardet s ezért a kereskedőtársadalomnak oda kell hatni, hogy ez az adózási mérték kiküszöböltessék. Minden szociális érzékünkkel, alkalmazottaink iránti szeretettel követelni kell ezeknek az adóknak a megszüntetését. A forgalmi adóval kapcsolatban különösen a gabonakereskedelemben jelentkezik veszély, mert a rendes gabonakereskedelmet megbénítja és előidézi azt, hogy a malmok trösztökbe tömörülnek, azok vásárolják össze a gabonát és így tőlük függ majd az ország ellátása. Az elsőrendű élelmicikket mentesíteni kell a forgalmi adó alól, de legalább is le kell szállítani egy százalékra. A forgalmi adó, melyből egy évben tíz milliárd bevétele van az államnak, példátlanul drágított az egész vonalon. Az állam ezt a tisztviselők javadalmazása érdekében tartja szükségesnek, azonban a tisztviselők sem nyernek ezáltal, mert más oldalról a forgalmi adó mérhetetlen drágulást idéz elő. — Végül a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadásra: Abban a hitben, hogy az újonnan összeülő nemzetgyűlés első feladatát pénzügyi reorganizációnkat szolgáló törvények alkotása fogja képezni, a Kereskedők Szövetsége a legsürgősebb feladatnak tekinti adórendszerünk gyökeres reformját. Ez az adóreform csak a jelenlegi bonyolult adórendszer helyett egyszerű, áttekinthető adótörvények útján valósítható meg, amely reform kiküszöböli az avult, céljukat tévesztett kereseti adókat, megteremti az igaz aMtMWMMMáMMMMMkWMkUMíMMMMMaflMWáMMMaM sogos adóztatást az összes foglalkozási ágak között, gondoskodik a földbirtoknak az ipar- és kereskedelem arányos teherviseléséről, az államháztartás súlypontját a fogyasztási adók jellegével bíró forgalmi adó helyett progresszív jövedelmi adók kiépítésére helyezi. Szükséges e reform kapcsán a fényűzési és forgalmi adók rendszerének egységesítése, az elsőrendű közszükségleti cikkeknek alacsonyabb adókulcs alapján való adózása s a kenyérmagvaknak forgalmi adó alól való mentesítése. Ottovay Károly tb. elnök a következő szavakkal ajánlotta elfogadásra a határozati javaslatot: “ Az én politikai állásfoglalásom miatt kérdést intézett hozzám a kormány egyik tagja, miután a minisztertanács is foglalkozott vele. Fölkeresett és azt kérdezte, mi az oka az én politikai állásfoglalásomnak. Az az oka, mondottam neki, hogy minden terhet a kereskedelemre hárítanak. Ez a politikus ezt el is ismerte (közbeszólás: De csak négyszemközt !) s nem hiszem, hogy letagadná. Azt is mondta, hogy a kormány tisztában van, hogy az ország szorult helyzetben van, azonban a gazdák adóztatását csak majd akkor veszik igénybe, ha majd mindenki kimerült. Mivel mi nem tudunk addig várni, ezért indítványozom a határozati javaslat elfogadását. Majd a következő tisztikart váasztották meg közfelkiáltással: Elnök: bástyás Holtzer Tivadar, ügyvezető elnök: Vértes Miksa ügyvezető elnök- helyettes : Pick Jenő, a Kereskedő Egyletből ifj. Aigner József, alelnökök: Bokor Adolf, Boda Bertalan, Benedek Pál, Scheinberger Antal, Várnay Dezső, főtitkár: Landesberg Jenő, Tóth Andor, titkár: Petőfi Sándor, pénztáros: Szécsi Izsó, ellenőr: Römer Miklós, háznagy: Kocsis Ferenc, ügyész : dr. Kertész Béla, jegyzők: Dacsó Arnold, Goldgruber Árpád, ifj. Klankay Andor. Az OMKE választmányába kiküldendő választmányi tag: Bokor Adolf. Áprilisban 44 tüdővészes haláleset volt Szegeden. A tiszti főorvos jelentése: A közigazgatási bizottság hétfői ülésén terjesztette be dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsos április havi jelentését. A jelentés szerint a járványos megbetegedések száma az átlagos nívón jóval alul maradt, mindössze néhány kanyaró, hasi hagymáz és vörhenymegbetegedés történt A tuberkulózis azonban fokozott mértékben pusztít. Áprilisban negyvennégy ember halt meg tüdővészben, közülük azonban 15—20-an még a harctérről hozták magukkal a gfümőkor csíráját. A népességi mozgalom a következő képet mutatta: Született: 123 fiú és 122 lány,összesen 245 lélek; meghalt 105 férfi és 101 nő, összesen 206 lélek. A népességi szaporulat tehát 39 lélek. A városi közkórházban 272 beteget kezeltek, a női klinikán 289-et. Itt élve született 63 gyermek. Az állami gyermekmenhelyen 145 beteg gyermeket kezeltek. A kerületi tiszti orvosok 230 szegény beteget kezeltek. A fertőtlenítő intézet 119 lakást fertőtlenített. A belterületen 162 trachomás beteg van, a külterületeken 427. A mentőket 154 esetben vették igénybe. A közigazgatási bizottság a főorvos jeöntését tudomásul vette.