Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-24 / 143. szám

Bethlen beszélt... Még pedig elég okosan beszélt. Cselekedni ugyan eddig még nem cselekedett, mint ahogy a hároméves kurzus eddig mindig kimerült a be­szédekben, sőt lármázásokban és kia­bálásokban és ha a cselekvések terére kellett lépni, azok bizony inkább csak atrocitások és terrorisztikus tet­tek voltak. Azonban így sokáig nem lehet tartani semmiféle rendszert, sem kurzust, sem szovjetet. Gróf Bethlen István, a jelek szerint, végre mégis csak rászánta magát arra, hogy reálpolitikus legyen és így, az egy­séges pártbaa bemutatkozva, progra­mot adott erre a reálpolitikára. Ez a program egyelőre inkább negatív, mint pozitív, sőt, valljuk be őszin­tén, egészen negatív. Ebben megegyeznénk azzal a pro­grammal, amely három év óta éhen tartja a magyar közvéleményt, de a Bethlen István negatívuma valahogy mégis csak fejlődést jelent ahhoz a negatívumhoz képest, amely eddig a zürichi piacon zérus alá szorította valutánkat, megbénította iparunkat és kereskedelmünket, lejáratta jó hír­nevünket és már-már veszélyeztetni kért­­? eddig kivívott kulturális fölé­nyemet, amelytől pedig nem kisebb és nem több függ, mint területi integritásunk, jövő fejlődésünk, egy­szóval az egész magyar sors, az egész nemzeti lét kérdése. Gróf Bethlen István beszélt, egyelőre csak beszélt, de legalább mondott olyano­kat, amilyeneket mi már nagyon ré­gen és nagyon sokszor, hol szordi­­nóval, ha kellett, hol hangos jajjal, ha lehetett, elmondottunk és amely­nek visszhangja mindig az ellen­tábor dühös fölzúdulása, haragos ellenmondása és mérges átkozódása volt. Hazaárulásnak, a nemzeti be­csület meggyalázásának, vörös posz­tón­ak minősítették, valahányszor bá­tor és becsületes hangok emelkedtek a háromesztendős kurzus kilengései, ártalmas egyéni akciói, veszedelmes atrocitásai és éppen a keresztény és nemzeti gondolatot megszégyenítő és megalázó tény­kedései ellen. És most, az utolsó, sőt a legutolsó órában a­­ győzedelmes“ gróf Bethlen István mondja ki a végső szentenciát az ilyen üzelmek ellen, amelyek immár rendszerré és dicsőséggé kezdtek válni ebben a különös világi­ban, ahol kereszténység örve alatt gyü­­lölséget, nemzeti jelszó zászlaja alatt idegenből csempészett kler­kális dug­­árut árultak némelyek, akik a ma­gyarság vezetőinek óhajtották föl­tolni magukat, bár hiába. Mi a Szózatból idézzük a minisz­terelnök szavait, a Szózatból, amely talán mégis a leghitelesebb forrás volt eddig azok szemében, akik ed­dig a kecskeméti és orgoványi hit­vallásra esküdtek. A Szózat sok mindent dőlt betűkkel szed Bethlen beszédéből, de a beszéd velejét nem szedi mégsem ezekkel a betűkkel. A miniszterelnök fölhívja tisztelt barátait, hogy a keresztény irányt cselekedetekkel fejlesszék és nem lármával, sem hangos jelszavakkal, vagy fejbeütésekkel, hanem becsüle­tes, tisztességes munkával. Nem tud­juk, mit szól mindehhez az ébredők igen tisztelt önrobbantó szövetke­zete, nem tudjuk, mit szól mind­ehhez a Budaváriak és Wolffok megfogyatkozott serege, nem tudjuk, mit szól mindehhez Kecskemét és Orgovány, Siófok és Izsák hősi hada, hogy Héjjas Ivánékról és Keö- Kucseráékról ne is beszéljünk. Annyi bizonyos, hogy itt mégis csak új BUDAPEST, június 23. Tíz óra­kor nyitja meg Gadi Gaszton a mai ülést. A teremben még alig van 25—30 képviselő, ezeknek nagy­része a kormánypárt tagja. A szocia­listák közül összise­n négyen vannak, a polgári ellenzék helyén Nagy Ernőt látni, a legitimista ellenzék tagjai közül egy sincs benn a te­remben. Jelenti az elnök, hogy öllevényi Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután a tanácskozási osztályok megalakítása következik. Gadi Gaszton elnök egymásután húzza ki az urnából a neveket és kisorsolja a négy osztályt. Közben lassan gyülekeznek a képviselők. Az elnök jelenti ezután, hogy kö­vetkezik a nemzetgyűlés két jegy­zőjének, valamint a bizottságok megválasztása. A választás elren­delése előtt öt perc szünetet ad. Negyed tizenegy óra után néhány perccel nyitja meg az elnök újból az ülést és ekkor megkezdődik a a szavazás. Petrovich jegyző jegyzi a távollevő képviselőket, még min­dig sok dolga van, mert a kép­­vise­ők nagy része még mindig nem jelent meg az ülésen. A szavazás végén lép a terembe gróf Bethlen István miniszterelnök n­­gy aktatáskával és leül a helyére. A szavazás befejeztével a jegyzőkre beérkezett nyílt szavazatokat nyílt ülésben számlálják össze a jegyzők, majd Gadi Gaszton elnök kihirdeti, hogy leadatott összesen 104 szava­zat, ebből Csik Józsefre esett 97, Hébert Edére 95, ennek alapján Csik Józsefet és Hébert Edét a nem­zetgyűlés megválasztott jegyzőinek jelenti ki. A bizottsági tagságokra leadott szavazatok összeszámlálásá­­nak idejére az elnök az ülést fel­függeszti. Az ülés újból való meg­nyitása után Gadi Gaszton elnök kihirdet az egyes bizottságok meg­választott tagjait. A szavazás kihirdetésénél kiderült, hogy a hivatalos jelölési listán csak egyetlen változás történt: a 33 tagú földmivelésügyi bizottságból kibuk­tatták Drózdy Győzőt és helyette 60 szavazattal Czettler Jenőt válasz­tották meg. Érdekes, hogy az ellen­zéki jelöltek mindenütt egy-két­­három szavazattal kaptak csak ke­vesebbet. Feltűnő volt, hogy a bizottságok értelmük lesz a magyar igéknek és hogy a régi kurzust, főleg annak vad és ostoba kinövéseit tovább folytatni nem lehet. Munka, béke, konszolidáció, jöjjön el a te országod és ezt már nem csupán mi mondjuk és kívánjuk tiszta szívből, destruktív liberálisok, hanem maga az ország miniszter­elnöke, akié nem csupán a hatalom és a dicsőség, de a felelősség is azért, ami volt és ami van, sőt azért is, ami lesz, ha ő csinálja tovább! összeállításánál nem a legnagyobb körültekintéssel jártak el és nem mindenütt a legkiválóbb szakértőket választották be. így h­ívták ki pél­dául a pénzügyi bizottságból Dréhr Imrét és Strausz Istvánt és a véd­­erőbizo­tságból Gömbös Gyulát. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetés első hat hónapra szóló javaslatát és kéri, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz utasítsák. Gaál Gaszton elnök: A javaslat ki fog nyomatni és a pénzügyi bi­zottsághoz lesz utasítva. Fölhívom a most megválasztott bizottságokat, hogy alakuljanak meg és hogy ala­kulásukról lehetőleg még ma tegye­nek jelentést Ezután kijelöli az egyes bizott­ságok tanácskozó helyét, majd így folytatja. Fölhívom továbbá a kép­viselő urakat, hogy még a holnapi gyűlés előtt délelőtt negyed tíz óra­kor alakítsák meg bizottságaikat. Fölhívom végül az összeférhetetlen­ségi ál­andó bizottság ma meg­választott elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, hogy a legközelebbi ülé­sen, tehát holnap, eskütétel végett jelentkezzenek. A bizottságok meg­alakulásának idejére az ülést tíz percre felfüggesztem. Negyedígy után nyitja meg újra Gadi Gaszton elnök az ülést és je­lentést tesz a szünet közben meg­alakult bizottságokról. A pénzügyi bizottság elnökévé gróf Ráday Ge­deont választották, jegyzője Neu­bauer Ferenc lett.. A földmivelésügyi bizottság elnöke Mayer János, jegy­zője Neuberger Ferenc. A külügyi bizottság elnöke gróf Teleki Pál, a mentelmi bizottság elnöke Fáy Gyula. A közigazgatási bizottság elnöke Putnoki Mór, a köz­­­­jogi bizottság elnöke Kenéz Béla, a­­ véderő bizottság elnöke Karafidth Jenő, a közlekedésügyi bizottságé Hegyeshalmy Lajos, a munkásügyi bizottságé Egri Nagy János lett.­­ Az elnök ezután indítványozza, hogy a holnapi ülést délelőtt tíz órakor tartsák. A napirend első pontja lesz az indítványi és inter­­pellációs kön­yv felolvasása, azután az összeférhetetlenségi bizottság eskü­­sele következik, majd a további teendőkről intézkednek. A Ház így határozott. Öttevényi Szabó kíván interpel­lációja következik ezután. Az elnöklést Huszár Károly veszi át. Öttevényi Szabó István az­ fejte­get interpellációjában, hogy 453 községben lépett föl a veszettség és ez ellen orvoslást kér. Nagyatádi Szabó István fö­dmive­­lésügyi miniszter azonnal válaszol az interpellációra. Beismeri, hogy a veszettség elleni szérum előállítása körül tényleg nehézségek vannak, azonban a földmivelés­ügyi minisz­ter mindent meg fg tenni, hogy ezeket leküzdje. A választ Öttevényi Szabó István és a nemzetgyűlés tudomásul vette. A jegyzőkönyv hitelesítése után háromnegyed egy órakor Huszár Károly az ülést bezárja. A nemzetgyűlés bizottságai. A népszövetségi tanács megvizsgálja a határkiiga­­zitó bizottság adatait. GENF, június 23. A nagykövetek tanácsa felkérte a népszövetségi tanácsot, hogy a legközelebbi ülé­sen vizsgálja meg a határkiigazitó bizottság a magyar—román és a magyar—jugoszláv határra vonat­kozó adatait. Ezek az adatok a trianoni békeszerződésben megálla­pított határoknak 1920 május 6-i kisérő levél értelmében való kiegé­szítését követelik. ­­ewwwwwwwwwwwwwwwwe Megbukott az osztrák gazda­sági helyreállítási terv. BÉCS, június 23. Még alig hu­szonnégy órája, hogy a pénzügy­­miniszter a várva-várt pénzügyi ter­vezetet beterjesztette, máris olyan nehézségek mutatkoznak, amelyek Ausztria pénzügyi helyzetének sza­nálását illuzóriussá teszik. A pénz­ügyi javaslat mindenekelőtt a par­lamenti és társadalmi osztályok har­cán feneklik meg, amelyek közül mindegyik azt óhajtja, hogy a má­sik hozzon áldozatokat. Az állami hivatalnokok fizetési követeléseikből engedni nem akarnak és védi őket szervezettségük ereje. A radikálisabb elem már­is telefon- és távírósztrájk­­kal fenyegetőzik. A szociáldemokra­ták azt kívánják, hogy előbb a pa­rasztok vagyonához nyúljanak hozzá és a bankok hozzanak áldozatokat, viszont a bankok és az ipari körök azon a véleményen vannak, hogy a parasztok vagyonát kell előbb meg­adóztatni A parasztok természetesen tudni sem akarnak erről és szerve­zeteik máris a légiesebb ellenállást jelentették be a pénzügyi javaslatok ellen. A kormányban­­ levő bizalmi emberük, Buchinger földmivelésügyi miniszter kivonulással fenyegetőzik, ha kívánságaikat nem veszik figye­lembe. A pénzügyi tervezet elleni ellen­állás hatását már tegnap éreztette. A tegnapi tőzsdei magánforgalom­ban már magasabb árfolyamokat fizettek a külföldi valutákért A ma­­gyar koronáért ismét 16 és fii ősz-

Next