Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)
1922-08-01 / 175. szám
Szeged, 1922. augusztus 1. Ära 8 korona. 175. sz Peidl Gyula képviselő szegedi látogatása Vasárnap beszámolót mondott. — Négy szociáldemokrata képviselő beszéde a szegedi gyűlésen. Poldl Gyula és képvielőtársai, mint megírtuk, szombaton e«teóriás ováció mellett vonultak be Szegedre. Vasárnap Vilé ága ünnpet ült s munkásság, hogy Szegeden láthatta zászlóvivőit, akik látogatásuk napját hosszú időére emlékezeessé tették. Az a munkásság, amelyet a kurzuspolitika egyenesen kitagadottnak nyilvánított a hazából, ez a munkásság vezéreinek példaadó szavain keresztül ismételten megmutatta, hogy magyarul érez és gondokodik s hogy a hazafiasságot bőrönnel és internálással sem lehetett kiirtani belőlük. Amikor vasárnap a szegedi munkasághoz beszéltek, az senki szemében sem tehet szálka, destrukció, vagy vörös rém. Békéről és munkáról esett szó, becsületes, őszinte politikáról, a demokrácia elemi követelményeiről. Peidl Gyula személye ez alkalommal végleg a szivéhez férkőzött a második kerüet közönségének s akik í azt hiszik, hogy gencióval ki lehet irtani az igazságokat, azok vasárnap meggyőződhettek az ellenkezőérő.. Jóval hat óra előtt már hatalmas tömeg gyűlt össze a Kossuth Lajos- sugárdon levő László-féle vendéglő kertjében, ahova az érdeklődők nagyrésze be sem fért, hanem kinn rekedt az utcán. Mindenüt rendőrök, detektívek cirkáltak és vigáztak a rendre, de rendzavarás egyetlenegyszer sem történt. Hat óra előtt néhány perccel megérkezett Peidt Gyula a kíséretében levő szocialista képviselőkkel és a szociáldemokrata pártvezetőség tagjaival. Az udvaron szorongó tömeg szűnni nem akaró éljenzés elfogadta az érkezőket és teliesen tüntetett a második választókerület nemzetgyűlési képviselője mellett. A gyűlést rövid beszéddel Kovács Imre párt vezetőségi tag nyitotta meg. Nyugalomra, rendre intette a hallgatóságot, majd átadta a szót Peidl Gyulának, aki a következőket mondotta : Peidl Gyula beszéd?. Tisztelt polgártársaim, tisztelt elvtársim ! A- a szép fogadtatás, amelyben tegnap részesített bennünket Szeged város munkássága, az a szeretet, amellyel körülvesznek, bőségesen kárpótol bennünket azért a gyümieles fogadtatásén,amiben a polgári perlét részéről a nemzetgyűlésen részesültünk. Azt hangoztatják állandóan, hogy nem vagyunk hazafiak. Kézdem, vájjon kik a hazafiak? Közbeszólási A piramistákl Peidl Gyula: Talán az a kicsiny A szociáldemokrata képviselők riogatásáról to aábbi tudósításban számolunk be: Küldöttségek, látogatások. Vasarnap délelőtt Peidl Gyula, mint a II. kerüet képviselője látogatást kívánt tenni a város hatóságánál. Kerlete azonban nem járt szerencsével, mert a város hatóságának képviselői nem voltak megtalálhatók. Dé előtt 11 és 1 óra között küldöttségeket fogadott Peidl a Tiszaszállóban lévő lakásán. Küldöttségileg tisztelegek nála az összes szakszervezeek, munkásegyesületek, sőt a második kerület haladó polgársága, a kisiparosok is szakma szerint tisztelegtek képviselőjüknél. Délután Peti visszaadta a látogatásokat. Megtekintette a Munkásotthont, szakszervezeteket, a Munkások Fogamtási Sövekezetét és a többi munka-jóléti intézményekét. Utána képviselő ársaival együtt a Kossuth Lajos sugáru i volt László-féle vendég lőve mert, ahol részt vett a szociá demokrata pá . gyűlésen. réteg, amely évszázadokon keresztül bitorolta az ország földjét? A történelem tanúsága szerint mindig, amikor a dolgozó kisemberek helyzetük megjavítására törekedtek, mindig el akarták velük hitetni, hogy ez rém hazafias cselekedet. Nagyon jellegzetes, hogy már a választások előtt is és most is a nemzetgyűlésen minden gyűlölködés mellett hallottunk oyan hangokat, hogy a dolgozóknak a nemzetgyűlésen való képviselete megnyugvást kelt a nép körében. Ez azonban egymagábanvéve még nem lehet elég arra, hogy megnyugvást keltsen, hogy ez a megnyugvás állandó legyen. A szociáldemokratáknak nem az a legfőbb óhajuk, hogy képviselőt küldjenek a parlamentbe. Ennek csak akkor van értelme, ha a munkásképviselők megfelelő megértésre találnak a túloldaliaknál és a kormánynál és olyan intézkedések történnek, amelyek megjavítják az életviszonyokat és a dolgozó nép jogi helyzetét. (Úgy van !) Ha csak arról volna szó, hogy szocialista képviselők üljenek a parlamentben, ezt már régen elemeztük volna. Maga Tisza István, aki hallani sem akart a választójog kibővítéséről, több ízben fölajánlott párunknak néhány mandátumot, de a párt ezt mindannyiszor visszauasította, mert a választójog kérdése fontosabb annál, hogy hány szocialista képviselő ül a parlamentben. Ha tatkos a választójog, ez megadja a lehetőséget arra, hogy a választók minden befolyástól mentesen éljenek vele és így minden képviselő, ha azt akarja, hogy mandáuma ne csak egy ciklusra szóljon, kénytelen olyan politikát folytatni, amely a széles néprégek érdekeit szolgálja. Tisztelt polgártársaim ! A dolgozó néprétegek ma a legsúlyosabb gondok és viszonyok között élnek. A drágaság napról-napra fokozódik. Maga Bethlen István miniszterelnök adta tudtára hírlapok utján az ország lakosságának, hogy borzalmas lesz a tél. (közbeszólás: A búza aranyparitásai) A drágasággal kell tehát alaposan foglalkoznunk. A szociáldemokrata képviselők ezt a maguk részéről meg is teszik. Megfelelő javaslatokat terjesztünk elő. Ha ezeket a nemzetgyűlés elfogadja, nem mondom, hogy a drágaságot teljesen megszünteti, de mindenesetre mérsékeli. A szociáldemokrata pártnak az az álláspontja, hogy a drágaság a gabonaárakból indult ki, mert ehhez igazodnak a többi árak. (Úgy van !) Ellenfeleink, a nagybirtokosok, akiknek hasznos lehet a tenyérdrágaság, azt akarják elhitetni a kisgazdákkal, a törpebirtokosokkal és a földmunkásokkal, hogy a szociáldemokratáknak ez az álláspontja ellenük irányul. Leszögezem és szeretném, ha a törpebirtokosok és a földmunkások ebben igazat adnának nekem, hogy számukra a magas gabonaár nem jelent hasznot, mert nekik nincsen annyi búzájuk, hogy annak az árából fedezhetnék más áruk drágaságát. Ha olcsó a gabona, akkor az ipari termelés is olcsó. Hogy ezt megetethessük a nemzetgyűlésen is, ahhoz szükséges a szociáldemokrata képviselők kitartó munkája. Ehhez pedig szükségünk van arra, hogy választóink ernyedetlen munkával segítségünkre legyenek abban a harcban, amely arra irányul, hogy minél szélesebb rétegeket nyerjünk meg. Eredményt csak akkor érünk el, ha okán vagyunk és ha cselekedetünket a meggyőződés diktálja. — Ahhoz, hogy a dolgozó rétegek életszínvonalát és jogi helyzetét megjavítsa, szükséges, hogy Magyarországon törvénybe iktassák az egyesülési és gyülekezési jogot. (Úgy van!) Magyarországon kívül nincs még Európában még egy olyan ország, ahol nincs meg a népnek ez a joga. Mindenek előtt szükségesnek tartjuk a sajtószabadság helyreállítását. (Zajos helyeslés.) Lehetetlennek és a mai korba bele nem isőnek tartjuk, hogy közigazgatási úton tilthassanak be lapokat, vagy vonhassanak meg kolportázsjogot. A kurzus alatt gyakran hangoztatták, hogy a kurzusellenes lapokat be kell tiltani és most a nemzetgyűlésen hasonló indítvánnyal állanak elő. (Nagy zaj.) Nyilvánvaló,hgy ilyen fölfogást sehol sem érthetnél meg. Kijelentem, hogy amikor ezt az irditványt meghallottam, Számuelly neve jutott eszembe. Számuelly embereket gyilkolt, ezzel a szettemet akarják meggyilkolni. (Zajos helyeslés. Fölkiatások: Le az orgoványokkal! Szellemi Orgovány !) — Negyvenhárom évvel ezelőtt Szegedet e öntötte a Tisza, elpusztította az ekkor virágzó váron. Az árvíz után sár és iszap maradt vissza. Szorgos munkára volt szükség, hogy ez a sok sarat és szapot eltakarihassák és hogy az elpusztít Szeged helyére egy szebb Szegedet építhessenek. Polgártársaim! Nyolc évvel ezelőtt hasonló áradat öntötte el az országot, a háború. Ennek nyomán is,ok sár és iszap maradt vissza. Eddig még nem sikerült ezt az iszítót eltakarítani, de nekünk az a törekvésünk, hogy az eltakarítás munkáját folytathassuk, hogy szabaddá tegyük az utat a közszabadságok, a munka, a jog, a kulturális fejlődés előtt. Ha sikerül ezt a sok sarat és iszapot eltakarítanunk, ha sikerül biztosítanunk a fejlődés lehetőségét Magyarország számára, akkor bátran variálhajuk a szállóidőt, hagy Magyarország szebb lesz, mint vo . Ezt azonban nem lehet elemi terrorral(Közbeszólások : De még internálással sem !), csak a közszabadságok törvényes biztosításával, a megélhetési viszonyok javításával és a kultúra fejlesztésével. Ehhez a munkához kérem •in az önök kitartó és hűséges támogatását. A szociáldemokrata párt gyűlése. Négy szocialista képviselő beszéde. Peidl Gyula befejeze beszédét. A j Minek hízelegjek, de most ki kell hátu«lóság hatalmas éljenzéssel ünnepelte a képviselt. A »aps es éljenzés még akkor is tarott, amikor Kovács Imre bejelentette, hogy Szabó Gyula nemzetgyüléi képvidó beszéd követkeik. Az ünneplés zaja csak akkor halt el, amikor Szabó Gyula megjelent a rögtönzött emelvényén. Szabó Gyula először Peidl Gyula személyéve f :i> • lalki'Z'k. Nem a vagyon, úgymond, tekintély imádó, az éc. ..ok mindenre megtanított, de egyre nem, hogy rajelentenem, hogy a munkásmozgalomban eltöltött élelemnek ez az első boldog napja, amit Peidl társaságában töltök el Szegeden. Régen dolgozunk együtt és mindig azt láttuk, hogy csak kevés hála jut azokra, akik a kis emberekért küzdenek. De ,nost, amikor ?. bedeg emberek szemébe nézhetek, belátom, hogy nem hiába ugaroltunk. Amikor bementünk a nemzetgyűlésbe, nagyon jól tudtuk, hogy nem olyan társaságba megyünk, ahol tárt karokkal r ának bennünket, hanem azért mentünk be,hogy ott folytassuk munkánkat.