Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)
1922-12-01 / 214. szám
Szeded, 1922 december 1. S 7 E 0 E D 8 Csendes ülés a Házban. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. B mutatja Nógrád vármegye feliratát a forradalmi sajtó megrendszabályozása tárgyában. A feliratot kiadják a kérvényt bizottságnak. Áttérnek a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Az első felszólaló Szakács Andor. Csekélynek tartja az összeget, amit a kultuszminiszter az Akadémia támogatására előirányzot' Nézete szerint ebből az összegből legfeljebb 10 könyvet lehet kinyomatni. Történelmi visszapillantást vet az Akadémia működésére. Kifogásolja, hogy a magyar arisztokrácia nem veszi ki a részét az Akadémia támogatásában, holott vagyoni helyzeténél fogva elsősorban neki lenne ez kölessége. A javaslatot elfogadja. Az Akadémia ne politizáljon. Utána Jánosi Zoltán szólalt fel. Jánosi Zoltán: Mint ellenzéki politikus hivatásomat nem abban találom, hogy minden kormányjavaslattal szemben állást foglaljak. A legnagyobb örömmel jelentem ki, hogy a javaslatot elfogadom. Amennyiben a túloldal bátorít, az Akadémia iránti elismeréstől vezettetve, indítványozom, hogy az összeget a kétszeresére emeljük fel. A háború előtt a kulturális kívánságokat a törvényhozás a nagy katonai terhek miatt nem elégíthette ki. Örömmel üdvözlök egy olyan politikát, mely a szó nemes értelmében nemzeti, kultúrpolitika. Fejleszteni kell tudományos és irodalmi intézeteinket, fejleszteni kell a népoktatást. Csak azt kérem, hogy ne engedjen az Akadémia a politikai irányzatnak, a napi áramlatoknak, emelkedjék olyan magasságra, ahol elfogulatlanul foglalkozhat nemeik a múlt, de a jelen kérdéseivel is. Ér például nem helytelenítem, hogy az Akadémia ki dta Lekfü Gyulának „A száműzött Rákóczi“ című könyvét, bár helytelenítem azt a fölényes és lekicsinylő húgot Rákóczivá szemben, akit a maga erkölcsiségéért és marihmumáért valamennyien csodálunk. A Magyar Tudományos Akadémia nem zárkózik el a kortól. Annak hullámverései az Akadémiába is becsapnak. Ezt bizonyítja a Simonyi-féle eset is, hogy a nemzeti tanácsnál — magam is jelen voltam azon az ülésen — megjelent az akadémia képviseletében Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Heinrich Gusztáv és engedelmességi fogadalmat tettek, bár erre nem kényszerítette senki. 1918 november 5-én pedig az Akadémia kijelentette, hogy magát az ország vezetésére hivatott nemzeti tanács rendelkezésére bocsátja. (Nagy zaj és ellentmondások a kormánypárton.) Az Akadémiát idézem. A javaslatot elfogadja azzal a módosítással, hogy ne 12 milliót, hanem 24 milliót adjunk az Akadémiának. A konzervatív Akadémia. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólal fel ezután. Kérem Jánosit, tanúsítson a katolikusokkal szemben ugyanakkora megértést, mint amekkora megértést tanúsítok én a protestánsokkal szemben. A képviselőknek tudniok kellene, hogy a világ összes Akadémiáival szemben ugyanazok a panaszok hangzottak el, hogy t. i. konzervatív intézmények és másfajta panaszok. Ezeknek a forrása magának az Akadémiának a szervezetében van. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az Akadémia ma a legnagyobb nehézségekkel küzd. Sok a pályázó és kevés a pályadíj, A kcvés a pénz. Halter képviselő úr kívánja, hogy más tudományos intémények számára is folyósítsunk szubvenciót. Én hajlandó vagyok erre, de még tárgyalásokba kell bocsátkoznom a pénzügyminiszter úrral. Azt azonban nem tehetem meg, amit Várnai kíván, nevezetesen, hogy a szubvenciót elszámolási kötelezettség mellett adjuk Csupán egyre kívánom felhívni a nemzetgyűlés és a társadalom figyelmét. Három év múlva lesz az Akadémia centennáriuma. Remélm, hogy addig a magyar közönség adományaival nagymértékben elősegíti az Akadémia munkásságát. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. Ezután áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. Az első szakasznál Várnai Dániel, Jánosi /olián indítványa és Klebelsberg felszólaása utn a szakaszt eredt 1i szövgében fogadják el. A többi szakaszt változatlanul, vita nélkül fogadja el a Ház. Farkas Tibor személyes kérdésben szólal fel. A hírlapíróknak megemlítette a belügyminiszternek egy márciusban mondott beszédét, amit a belügyminiszter kétségbe vont. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy tévedés forog fenn, amennyiben a szóbanforgó gyűlésen beszédet nem mondott, csak éppen jelen volt. Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után áttérnek ráy Gyulának ara az indítványára, mely szerint a várre vei alkalmazottak létszámviszonyának szabályozásáról szóló törvényjavaslatba új szakaszt vegyenek be. Szilágyi Lajos rámutat arra, hogy az ellenzék már tiltakozott az ellen, hogy ilyen indítványt meglepetésszerűen hozzanak a nemzetgyűlés elé. Szeretné tudni, hogy a belügyminiszter a közigazgatási reformot mikor kívánja a nemzetgyűlés elé terjeszteni: a főrendiházi reform tetárgyalása előtt vagy után. Csonka-Bihar vármegye közállapotairól szól. Nem akarja az ottani álapotokat a nylvánosság elé hozni és azért feljelentést tett a belügyminiszternél az ott történt dolgok miatt, de eddig még semmi eredménye sincs a feljelentésnek. Kéri a belügyminisztert, hogy intézkedjék. Az új szakaszt nem fogadja el. A törvényhatósági választások elhalasztása Rothenstein Mór helyteleníti, hogy a törvényhatósági választásokat elhalasszák a közigazgatási reform életbeléptetéséig. Senki sem garantálja, hogy mikor következik be a reform életbe éptetése. Nem fogadja el az új szakaszt. Rakovszky Iván belügyminizter: Minden képviselőnk törvényadta jga, hogy a tárgyaás folya alatt új szakaszt javasoljon. A maga részéről nem látja aggályosnak az uj szakaszokat, mert ezek elfogadásával csupán az iőszakra meghosszabbított helyzetet hosszabbítjuk meg. Amikor látta, hogy az ellenzék úgy fogja fel a dolgot, hogy puccs készül s azzal a jogos kívánsággal lépnek fel, hogy bizottságok tárgyalják le az új szakaszt, készséggel járul hozá . Szilágyi késedelemmel vádolja őt. Felelőssége teljes tudatában jár el minden kérdésben , és intézkedés előtt kötelessége hivatalosan megvizsgálni a tényállást. A Ház többsége az új szakaszt elfogadja. Következik az újonnan szövegezett 20-ik szakasz tárgyalása. Györki Imre nem fogadja el a szakaszt. Indítványt terjeszt be, hogy három hónapon belül tartsák meg a törvényhatósági választásokat, s Rassay Károly szintén ilyen értelemben szólal fel és ugyanazt a kérdést veti fel, amit Rothenstein: mi lesz akkor, ha 1923 végéig nem léptetik életbe a közigazgatási reformot. Szilágyi Györkivel egyetért abban a kérdésben, hogy a törvényhatósági választásokat már meg kellett volna tartani. Kiegészítő indítványt nyújt be arra az esetre, ha a nemzetgyűlési indítványát fogadnák el. Szakács Andor csatlakozik Györki indítványához. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Szilágyi Lajosnak, hogy igenis kompetensnek tartja ezt a nemzetgyűlést a köigazgatási reform tárgyalására és elismeri ennek a nemzetgyűlésnek a teljes jogkörét. Reméli, hogy 1923 végéig lejtárgyalják a közigazgatási reformot, addig is leghelyesebb a törvényhatósági bizottsági választásokat elhalasztani. Ha pedig a közigazgatási reformot a jövő év végéig nem tárgyalnák le, amit alig hisz, teljes szabadságában fog állni a törvényhozásnak, hogy a törvényhatósági bizottsági választásokat vagy elhalassza, vagy elrendele. Elfogadják fáy indítványát. Az elnök az indítványokat szavazás alá bocsátja. A Ház Györki és Szilágyi indítványát elveti. Fáy indítványát eredeti szövegezésében elfogadja , és így új 19. és 20. szakasz kerül a törvényjavaslatba. Elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap, december 1 én délelőtt 10 órakor lesz. Az ülést 2 óra után bezárja Sedfovszky elnök. Az iparosok az elnyomatás politikája ellen i (A Szeged tudósítójától.) Az Ipartestület tegnap délután öt órakor rendkívüli közgyűlést tartott Templom téri székházában. A közgyűlésen, amelyet Körmendy Mátyás alelnök nyitott meg, nagy számban jelentek meg a szegedi iparosok. Körmendy Mátyás bejelentette, hogy az Iparosok Országos Szövetsége vasárnap, december 3-án nagygyűlést tart Budapesten, ahol a Szövetség a kormány iparellenes politikája ellen több határozati javaslatban kíván tiltakozni. Felkéri dr. Pálfy József titkárt, hogy ismertesse az Iparosok Országos Szövetsége által megküldött és elfogadásra ajánlott határozati javaslatot. Dr. Pálfy József titkár mielőt a tárgyhoz szólna, megjegyzi, hogy némely szegedi lap a block rendszer elleni tiltakozással kapcsolatban azt írja, hogy az iparosság megtagadja a blockrendszer végrehajtását és hogy állást foglalt a pénzügyigazgató ellen. Ki kell jelenteni, hogy ez a beállítás téves. Az iparosság tiltakozik ugyan a blockrendszer ellen, de annak végrehajtását nem tagadta meg, a pénzügyigazgatót pedig nem személyében támadta. A közgyűlés az ily értelemben előterjesztett határozati javaslatot elfogadta. — A legutóbbi idők tapasztalatai után — folytatta dr. Pály József — a legnagyobb sajnálattal kell megállapítani azt, hogy nem annyira a hivatali főnökök részéről, hanem alárendelt állásban lévő hivatalnokok által olyan nyilatkozatok tétetnek, amelyek arra engednek következetni, hogy ipar- és kereskedelemellenes hangulat üti fel a lábat. Hogy ez mily veszedelmet jelent, azt nem lehet elérge hangúlyozni. Ezt a fokozódó gyűlöletet csirájában kell elfojtani s kéri, hogy a közgyülés ily értelemben habozzon és intézzen felhívást a hivatali főnökökhöz, hogy a hivatalnokok gyűlölet szitását a legerélyesebben torolják meg. Ezután az országos nagygyűlés céljainak ismertetését kezdi meg dr. Pálfy Józef. Az országos nagygyűlésnek öt határozati javaslata van. 1. A betegsegélyző biztosítási járulékok előlegezési ügye. A népjóléti miniszter 8888—1922. számú rendeletével arra kötötte a munkaadókat, hogy a folyó évi augusztus hóra fizetett betegsegélyző járulékoknak négyszeresét előlegkép fizessék be a munkásbiztosító pénztárnak. A pénztárak élnek a rendeleten alapuló jogukkal, mert a táppénzek nagymértékű felemelése folytán szükségük van a pénzre. — Méltánytalannak és igazságtalannak tartom az olyan intézkedést — mondotta dr. Pálfy —, amely arra kényszerít súlyos gazdasági viszonyok, nélkülözések között és pénzszűkében élő embereket arra kötelezzenek, hogy a betegsegélyző pénztárnak kamatmentes kölcsönt adjanak esetleges elzárás terhe mellett. Az egész európai judicatúrában ismeretlen olyan intézkedés, amely kamatos kölcsön felvételére kötelez valakit azért, hogy másnak kamatnéküli kölcsönt adjon. ffi— Én a szegedi munkásbiztositó pénztár miniszteri biztosa vagyok, de a legmesszebbmenő méltányossággal és enyhitésekkel fogom a rendeletét alkalmazni és kijelenthetem hogy ha emiatt a miniszterrel ellentétbe kerülőre, levonom a konzekvenciát és visszaadom megbízatásomat, minthogy az iparosság vagyoni romlásának előidézésében segédkezzem. Felolvassa ezután a rendelet ellen’ szóló határozati javaslatot, amelyet az iparosság egyhangúlag elfogadott. A 2. pont az uzsorabíróság kérdése. A törvények és rendeletek káoszában eligazodni nem tudó iparosság sohasem tudja, hogy mely pillanatban csukódik be mögötte a börtön ajtaja. A határozati javaslat azt kéri, hogy az uzsorabíróság elé tartozó ügyek a rendes bírósághoz utaltassanak és felebbezhetők legyenek. A 3. pont az általános kereseti adó szava