Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

J.b 16 korona. Szeged, 1923 január 3. SZERDA. iMrkesitfliég é* kiadóhlt«­­til: Köiex’y­uice 6. ( Próféta* íiálló, I. emelet 6.) Telefon W—55. A­­ Szeged* megjele­­n­t hétfő kivételével minden W- Egyes szám­ára 16 ko­­rona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 260, Buda* ffttten és vidéken 280 kor. IV. évfolyam* tíl $i7- 4­2—1 m­m. 9. egy h­etirejztési élhasábon PI^JíÍÍM n lő, más* fél hasábon 25 IC. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró* hirdetés 8, kövér betűkkel 16 K. Szövegközti közlemények soronként 100 K. Nyilttér> csa* lidi és orvosi hír 100 K. Több* szőr! feladásnál árengedmény. 1-ső szám. > A munka-király. A­­z• metre kicsi spanyol királynak, a manó tad]? kívülről, hányadik Alfonzusnak a legújabb mellékneve ez, ahogy egyik legitimista magyar lap újévi hírei közt olvassuk. Lehet, hogy csak kuriozitásnak van szánva az apró­ betűs hír, lehet az is, hogy ezzel is serkenteni akarja a lusta magyarokat a királykérdés gyors megol­dására. Mintha azt akarná mondani: lássátok, spagyarok, milyen kár az, hogy még most sincs betöltve a trón s igy nem kaphattatok a királyo­toktól olyan újévi ajándékot, mint a spanyolok kaptak az övékétől, aki kijelentette népeinek, hogy ő munka­király akar lenni. Nos, azt meg kell adni, hogy ez az Altona, aki a képes­lapokban mindig olyan kedves elégedettséggel mosolyog, mint a régi­módi asztalos­ legény vasárnap délután, a vecsernye és a kuglizás közt, — ez minden­esetre érde­kes ember. Annyira érdekes, hogy rangidősb kollégái, noha, sajnos, nem sokan vannak már ebben a tótágast álló Európában, talán gyana­kodva is nézegetik a családfáját: nemes szöve­tébe hol, mikor kerülhetett ez a korcs szemzés ? Mert elfajzott fiú ez az Alfonz«», a* szent bizo­nyos. Milyen ősei voltak, istenem, milyenek ! J Volt köztük király, aki olyan csizmákat akart kieszelni, amilyeneket még nem hordott ember fia; volt, aki szerelmi szakértő, még több, aki lószakértő gyanánt örökítődött meg az emberi­ség évkönyveiben; volt, aki törvényt hozatott arról, hogy a király lova és ágyasa egyformán szent és halálbüntetés terhével tilalmas más számára még a király halála uán is. (— Ó, milyen szép idők voltak, mikor a népek nyu­galma és rendje érdekében ilyen törvényt is ellenmondás nélkül lehetett hozni!) És végre volt olyan spanyol király is, aki felbőszülvén az ügyetlen , hóhérra, kikapta a kezéből a pal­lost és saját felkent kezével mutatta meg neki,­­ milyen a tökéletes hóhérmunka. És most jön ez az Alfonz és a szégyentelen azt mondja, hogy ő is csak olyan ember, mint más. Ördög vigye, ha még csak mondaná, bajuszosabb királyokkal is megesett már az ilyen elszólás,­­ de­­ az ember úgyis cse­lekszik, ahogy beszél­. Szerelmes a tulajdon feleségébe, mint egy diánok s nincsenek neki színésznő­ babái, akikkel megosztaná civillistá­ját és az uralkodás gondjait. Levezeti a gye­rekeit sétálni az utcára és leül velük horgászni a Manzanares partján, amit a vizek vikomtjá­­nak és a patakok hercegének mond a spanyol szerénység. Nem szégyenli kimondani, hogy ő csak illinposzből szokta lelőni az udvari va­dászatokra bedreaszírozott őzeket, de egyéb­ként szívéből utál minden vérontást. Meghívja a madridi újságírókat ebédre az Escoriálba és azt mondja nekik, hogy ő munka­király akar lenni.(Hát hallottak már ilyent? Mert trón­beszédben tréfálkozni igy, az bevett szokás volt már a háború előtt­­ is a legmagasabb kö­rökben, de a tisztelt című újságírókkal figu­rázni igy, _ nem> üyent még az öreg Nikita se cselekedett, pedig az nagyon mókás öreg ur volt. Aztán meg: munka-király ! Mikor le­hetne ez a2 ^rnz na­irág-király is, mint föt­ Stges­­ ura bátyja volt a boldogult vélszi Edward, ez? kopaszszáju király, mint ahogy másik­­ atyja bajusz-császár volt, amíg az ideje ki set lehetne legeslegalkotmá­nyosabb fcmlrj. t­ miniatűr - s a buldog, talán azt uno­ni hogy ő munka-király lesz! S mit szólnak ? — meg is próbálja ! Éppen arról szól a­­ »’N hir­­h jL spanyo­lok királya op.zág* JfcVjvifőbb Tudósaival együtt könyvet irt a K­TMKjen földek fel­javításáról s art ingyen mindenki­nek, aki kéri tőle. Ezen egy .(födni minden lojális / embernek / Hát való az, hogy egy király udom^ Vefiven arról a misera plebsről, amelynek a él minden udvaroncostól ? Hát szabad a tró­nusról meghallani az esztramadurai paraszt nyögését, aki feekével karcolgatja a földet a szierrák közt? Aztán nem furcsa az, hogy egy király azt mondja a csordát s hivatalt betöltő kaballeroknak: emberek, én elszedem a pén­zeteket és véreteket, mert nekem ez a hivata­lom, de szeretnék valamit tdni érte s ha mást nem adhatok, adom ezt a könyvet a földdel való okos bánásmódról? X > Nagyon furcsa mindez. S ha a legitimista lap célzatosan közölte a hírt, mi elértjük a célzást és magunk is mondjuk: magyarok, siessetek azzal a királyválsztással, mert ha nem siettek, kifogytok az időből es nem kaptok egy régifajta „igy akarom, igy parancsolom" királyt, hanem csak olyan modern királyt, akinek az az egyetlen ambíciója, hogy ő is olyan köz­­polgár legyen, mint az alattvalói. Mert ezekben az átkozott időkben odaérünk, hogy minden európai király kénytelen lesz ezt az ambíciót választani magának. „ U Még nem távozik a Bethlen-kormány. (A Szeged budpesti tudósítójától.) Politikai körökben az a hír terjedt el már napokkal ez­előtt, hogy a Bethlen-kormány pozíciója meg­ingott és Bethlen István gróf távozása befeje­zett tény. A hír a legszélesebb körökben ért­­hető izgalmat keltett, mert minden várakozás­­ nélkül érte a politikai köröket. A képviselők javarésze vidéken tartózkodott, a kormánypárt tagjai is teljesen informálatlanok voltak a kér­désben. De maguk az ellenzéki pártok vezetői sem látták tisztán a helyzetet, mert a nemzet­­gyűlés utolsó ülése után történtek óta nem lát­tak olyan fordulatot a politikában, amely a kor­mányválság hírét ilyen formában valószínűvé tette volna. A helyzet kedden tisztázódott, mert megálla­pítást nyert, hogy a kormányválság nem annyira politikai, mint pénzügyi körökből származott és így nem vehető komolynak. Eszerint a Bethlen­­kormány helyzete szilárd és kizárt dolog, hogy a miniszterelnö­k átadja, vagy a­kát rekonstruálja kabinetjét. A kormányválság hírével kapcsolatosan sze­mélyi kombinációk merültek fel, természetesen minden komoly alap nélkül, így szóba került Wolff Károly is, aki a nevével kapcsolatban elterjedt híreket alaptalanoknak jelentette ki. Gróf, Zichy János pedig, aki egyedül párton­­kívüli a parlamentben, annyira nem kapcsolódik bele a politikai életbe, hogy semmiesetre sem jöhetett számításba. Gróf Bethlen István egyébként ma kihallga­táson volt a kormányzónál, hogy a néhány napi távolléte alatt történtekről a kormányzót infor­málja. A kormányválságr­ól elterjedt hírekre az egységes párt január kilencediki értekezletén Bethlen hosszabb nyilatkozatban fog válaszolni. Seypel kancellár budapesti útja, Seypel osztrák kancellár szombaton délután érkezik Budapestre. A látogat alkalmával minden valószínűség szerint a két szomszédos országot érintő fontos kérdések is szóba kerül­nek. A budapesti osztrák követség részéről a következő felvilágosítást adták munkatársunknak a kancellár budapesti látogatásáról: v . Seypel dr. szövetségi kancellár 6-án, szombaton délután 3 órakor érkezik Buda­pestre. A kancellárt itt ,szombaton felkeresi Bethlen István gróf miniszterelnök. Ugyancsak még szombaton délután 5 órakor lesz a kan­cellár hivatalos fogadtatása az osztrák követség palotájában. Vasárnap délelőtt a kancellár fel­keresi Daruváry külügyminisztert, este pedig a kormányzónál jelenik meg. A kancellár 8-án, hétfőn utazik el a magyar fővárosból, tehát két napot tölt Budapesten. Ötvenötmilliárd a deficit. Egyik budapesti estilap értesülése szerint az új költségvetés bevételi rovat a végösszegben kb.­­HO­t milliárd koronát tüntet fel. A kiadási rovat végösszege 165 milliárd korona. Eszerint a deficit 55 milliárd korona vo­la, bár e tekintet­ben még a kedvezőbb irányban eltolódások tör­ténhetnek. Súlyos összeg ez. Politikai körökben azonban még súlyosabbra számítottak és a várt deficit mérvét az csökkentette, hogy a földadó várakozáson felül gyors tempóban folyt be. A földadó 95 százaléka be van fizetve s ez oly eredmény, amely magát a pénzügyminisztériu­mot is meglepte. faacisták a kormányzónál. A Nemzeti Sajtótudósító jelenti, hogy kedden este 7 órakor fogadta a kormányzó a m­gyar fascis­a tábor vezetőit. A küldöttséget Hor­ny­ánszky Zoltán vezette, aki ismertette a kor­mányzóval a magyar focista tábor programját. A kormányzó jóakaratt­a hallgatta az előadást és válaszában maga is hangsúly­ozta­ a nemzeti erők összefogásán­k szükségességét. Megnyitották a párisi konferenciát. Bonar Law és az angol delegáció ma­ Pá­­risba érkezett. A Mil­erand elnöklésével ma délelőtt tartott miniszterta­nács egyhangúlag jóváhagyta Poin­­carénak a k­­oferenciára vonatkozó javaslatait és programját. Poincaré ezután felkereste Bonar Law miniszterelnököt és lord Curzont, akikkel a jóvátétel ügyében és a keleti kérdésben érte­kezett. A párisi konf< Poincaré minis?, nyitották. Az angol tervezet a jóvátétel rendezésére vonatkozólag a következő: Németországnak négy évi moratórium adandó, azután Németország négy éven át három fejálmilliárd aranymárkát fizessen, további négy éven át két és félmilliárd aranymárkát, ezen idő után pedig hár­m és félmilliárd aranymárkát, vagy ennél esetleg kisebb összeget, mely azonban nem lehet kisebb, mint két és félmilliárd aranymárka és egy pártatlan nemzetközi birónce határo­amely zatától függ. Az Havas Irodának azzal kijelentésével szemben, hogy Fnaiciaorprise a németek részé­ről felajánlott védelmi paktumot már csak azért sem utasíthatta vissza, mert meg sem küldték neki, a Deutscher Allgemeine Zeitung beavatott helyről arról értesül, hogy Néme­ország ért­hető okból nem nevezte meg azt a harmadik hatalmat, melyre a német javaslat hivatkozik, mert feltehető, hogy ez a hatalom nem óhajtja hogy megnevez­ze. Illetékes német helyen ta­gadják, hogy a javaslat nem volt határozott és szabatos. A németek megmaradnak amellett, ho­gy szét fogják küldeni. Párisból jelenti az Havas- ügynökség: Cuno birodalmi kancellár hamburgi beszédében k­i­jelentette, hogy Németország egy harmadik hatalom közvetítésével tudomására hozta Fran­ciaországnak, hogy Németország kész Francia­országgal és a Rajnánál érdekeit többi r­agy­­hatalomt­al együtt kölcsönösen egy emb­»r- öltőre .'■nnepélyes kötelezettséget vállalni, m­t­í~ nek értelm­ében egymás ellen nép***v~z<si külöt felhatalmazás nélkül nem folytatnak h­­­endát délután két ói ?re nők elnöklésével i :.kor ieg­

Next