Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

SZEGED borút. Franciaország ezt az ajánlatot — mon­dotta a kancellár — visszautasította. Az Havas-iroda diplomáciai munkatársa úgy tudja, hogy az említett harmadik hatalom az Egyesült­ Államok volt. A washingtoni német nagykövet csakugyan fordult ilyen értelmű kezdeményezéssel Hughes államtitkárhoz, ennek a kezdeményezésnek azonban nem volt olyan jelege, mint valami határozott és pontosan körvonalazott javaslatnak. Az Egyesült­ Állam­ok kormánya nem látta szükségesnek, hogy ezt a kezdeményezést megtagadja és Parisban köz­vetítse. Franciaország tehát nem is volt abban a helyzetben, hogy visszautasíthassa. Cuno kancellár a Becsületes Kereskedők Egyesületében tegnap hosszabb beszédet mon­dott, amelyben a jóvátételi problémát és Né­metország teljesítőképességét taglalta és egye­bek között ezeket mondotta: , — A világ egyetlen hitelezője sem fog ne­künk hitelt nyújtani, mielőtt nem ismeri a ránk kirovandó terhet. Ezért el vagyunk határozva, hogy szilárd összegben meghatározott terhet vállalunk csak magunkra és készek vagyunk ezt az összeget kölcsönök útján előteremteni. Ha pedig a kölcsön nem sikerül, kamatokat és törlesztési kvótát fizetünk. Dr. Bergmann, volt német birodalmi állam­­ti­kár Párisba utazott. Bergmann nem fog javas­latokat terjeszteni a konferencia elé, hanem en­gedélyt fog kérni arra, hogy Németország szán­dékait előterjeszthesse. Bányászok a Ruhr-vidék megszállása ellen. Bochoraból jelentik: A Ruhr-vidéki bányá­szok értekezlete elhatározta, hogy február 28-tól kezdve felmondja a túlóra egyezményt, tekin­tettel a bányászok rossz élelmezésére. A Ruhr-vidék megszállása kérdésében az ér­tekezlet határozatot fogadott el, amelyben nyo­matékosan tiltakozik a Ruhr-vidékre­ vonatkozó francia fenyegetések ellen. A francia­­ kormány­nak erős­zakos beavatkozása arra vezetne, hogy a munkások gazdasági ínségét még élesebbé tenné és a nemzetközi ellentéteket tovább­ mé­lyítené. A munkások el vannak határozva, hogy a lehetőség keretein belül közreműködnek a német jóvátételi kötelezettség teljesítésében. A Ruhr-vidéki bányászok megkérik az antant bá­nyászokat, hassanak oda, hogy a jóvátételi mu­ Wanán­ál a jel újabb nehézségei támasztására, amelyek ere­szélyét idéznék fel. A francia szocialista párt és az általános munkásszövetség közös kiáltványt adott ki, amelyben tiltakozik az ellen, hogy Németor­szággal szemben kényszer rendszabályokat al­kalmazzanak. Minden jel arra mutat, hogy a francia kormány és a legfelsőbb tanács a zálo­gok és garanciák vételének elme alatt rá akarja tenni a kezét a Ruhr -iparmedencére és meg­akarja erősíteni a Rajna baWarkának megszál­lását. Attól lehet tartani, hogyha a francia kor­mány nem jut megegyezésre a többi szövetsé­gessel, akkor egyedül is keresztül viszi a már előkészített rendszabályokat. A hágai világnagy­,­gyűlésen vállalt kötelezettségekhez híven, •— mondja a kiáltvány — kijelentjük, hogy az erő­­­szaknak és kalandnak ezzel a politikájával szembeszállunk. A második tervezet végül kö­veteli, hogy a vitás kérdést a népszövetség dön­t -SC Hl4 ................................................... Orosz emlékirat a keleti konferencia előtt­ Az orosz küldöttség tegnap délután a kon­ferencia elnökségének terjedelmes emlékiratot nyújtott át, amelyben erős kritikát gyakorol a szövetségesek keleti politikájáról és kifejti a Keletre vonatkozó orosz programot. „Minthogy Szovjetoroszország — mondja az emlékirat —, a titkos szerződéseket, amelyek nekünk Kon­stantinápolyt kiszolgáltatták, érvénytelennek je­lentette ki, nemcsak Törökországot, hanem Bulgáriát és Romániát is közvetlen veszede­lemtől mentette meg. Az orosz delegáció most felszólítja ezt a két országot, hogy legyenek tekintettel erre a tényre akkor, amikor Orosz­ország ellen irányuló kombinációkat elősegíti. Az orosz delegáció figyelmeztet arra, hogy a világbéke érdekében szükséges úgy a közvet­len, mint a burkolt hódításokról lemondani Oroszország rokonszenvvel kíséri a mohamedán népeket szabadságharcukban. Egyetlen módon lehet a dunai területeken és a Balkán félszigeten b­ékés állapotokhoz jutni, ha tudniillik e terü­letek népei autonómiájuk fentartásával föderatív állammá alaku­lak. A kisebbségi albizottság ma délelőtt összeült és a kisebbségek személyi és családi jogait tárgyalta. A bizottság elhatározta, hogy a ki­sebbségek képviselőiből bizottságot alakit, mely Uvis­af °t f­og kidolgozni. Abban az esetben, h­a a bizo.i. ig kebelében nem jönne létre meg­állapodás, a Népszövetség fog mint döntőbíró­­ság szerepelni. A lakosság kicserélésével foglalkozó bizott­ság az angol delegáció kezdeményezésére ma délután ülést tartott. Az angol delegáció nyilat­kozatában határozottan tiltakozott a patriarchá­tusnak Konstantinápolyból való elhelyezése miatt és fentartotta magának a jogot, hogy később nyilatkozzék. A török nacionalisták elhatározták, hogy el­hagyják Konstantinápolyt és Angora lesz az ottomán birodalom új fővárosa. A Journal interjút közöl Musztafa Kemal pasával, aki csodálkozik a lausannei konferencia­­ assó menetén, holott a török delegáció alig követelt valamit. A török nép a nemzeti birtok­állomány­­ legkisebb részéről sem akar lemon­dani és az utolsó lehelletig küzd a kapitulációk megszüntetéséért. Törökország ragaszkodik ah­hoz, hogy a görög patriarchátus távozzék az országból. Az új Törökország békülékeny, de tudatában van méltóságának és erejének és kész jogainak védelmére létét is útbavetni. Townshem tábornok, aki Lausanneból vissza­tért Londonba, kijelentette, hogy a lausannei tárgyalás során bekövetkezett szünet kizárólag a mosuli kérdés következménye és semmi összefüggésben sincs a kapitulációk kérdésével. kor létezték a vasúti kedvezményeket. (A Szeged tudósítójától.) Az államvasutak hi­vatalos lapjának dece­mber 30-iki számában megjelent az államvasutak menetkedvezményei­­nek korlátozásáról szóló rendelet. A rendelet mindenekelőtt az 1920. évi október 27-én­­ ho­zott miniszteri határozat alapján az 1921. január 1-én kiterjesztett köztisztviselői kedvezményeket vonta­­ meg. . 1923 január elsejétől a rendezett tanácsú vá­rosok nyugalmazott és tényleges szolgálatban álló alkalmazottai és családtagjai, a tényleges szolgálatban álló községi és körjegyzők, segéd­jegyzők, valamint családtagjaik, az állami és városi altisztek, szolgák, díjnokok, kezelőnők és családtagjaik, a postamesterek, a postames­ternők és a lelkészkedő papság az eddig élve­zett menetdíjkedvezményben nem részinthetők és részükre az arcképes igazolványok ki nem szolgáltathatók. Megvonták a kedvezményeket a magánintézetek kötelékében álló és ténylege­sen működő tanároktól, tanárnőktől, tanítóktól, tanítónőktől és óvónőktől is. Az itt szóban levő menetdíjkedvezményeket a jövőben hivatalos utazások alkalmával sem vehetik igénybe a fel­­sorolt közszolgálati alkalmazottak, hanem a váltott rendes menetjegyet kötelesek elszámolni. A köztisztviselői vasúti menetkedvezményekre igényjogosult tényleges szolgálatban álló köz­­szolgálati alkalmazottak kedvezményes utazását számbelileg nem korlátozták. Az illetők a sze­m­ély és vegyesvonatokon ezután is a tisztviselői kedvezményig jegyekkel utazhatnak, de gyors­vonatokra a tényleg használt kocsiosztálynak megfelelő rend«« félmenetjegyet kötelesek vál­tani. A nyugdíjazott igényjogosultak saját sze­mélyükre a korlátlan számú utazás helyett ezen­túl mindössze 12 óra­­ és vissza való utazást igényelhetnek, ugyanolyan kedvezményekkel, mint a tényleges szolgálatban álló köztisztvise­lők. A családtagok utazását újból nem korlá­ Szeged, 1923 január 3. tozták, a tavalyi korlátozásra maradnak továbbra is, de a gyorsvonaton ők is csak féláru jeggyel utazhatnak. Az államvasúti tisztviselők és egyéb alkalma­zottak kedvezményei továbbra is megmaradnak, de a családtagok és a nyugalmazott vasutasok és családtagjaik révére ezentúl csak 12 oda és visszautazás engedélyeztetik, gyorsvonatra féláru jeggyel. Ezenfelül jogosítványt nyernek évenként hat oda és visszautasra, személy­zeti menetjegy váltására és úgy i gyors-, mint a személyvonatokra érvényes igazolványra! Meg­hagyták részükre továbbá az évenként három­szori utazásra szóló szabadjegyet is. Megszűnik az élelmiszer bevásárlására szolgáló és ivón­ként egyszer díjmentes utazásra, továbbá 25 kiló üres göngyölet, valamint 200 kiló élelmi­szer díjtalan szállítására jogosító kedvezmény. A ministé­iumok központi személyzete a bel­­ügyi minisztériu­m államrendőrségi nyomozóinak kivételével ezentúl nem részesül vasúti kedvez­ményben. A vármegyei alispánok csak Budapestre és vármegyéjük területén utazhatnak ezentúl ked­vezményesen. A városi polgármesterek eddigi kedvezményes bérleti jegye megszűnik. A hírla­pok némi korlátozással továbbra is kedvezmé­nyeket kaptak­. Megszűnik a kereskedelmi és iparkamarai titkároknak igénye is a vasúti ked­vezményekre. A tanulóifjúság kedvezményes uta­zási körzetét százhúsz kilométerről a felére, hatvan kilométerre szállították le. .1923. évi január elsejétől a következőképen állapí­ották meg a kedvezményes bérletjegyek árait: Az összes magyarországi vasutak vonalaira a Déli vasút kivételével I. osztály 40000, H osz­tály 28000; a Máv. vonalaira 1. osztály 34000, II/oszály 24000; egyes vonalakra szóló bér­letek ára 1. osztály 18000, II. osztály 12000 korona.­­­­A k dvezményes bérletjegyek kiállítási illeté­két I. os­zál­ynál 280 ról 1000, II osztályúnál 160-ról 600 és 111. osztályúnál 80-ról 300 ko­ronára emelték fel. Korányi­ ism­­ét Párisba utazott a jóvátétel ügyében. A jóvátételi tárgyalás folytatására báró Korányi Frigyes tegnap este utazott vissza Párisba. Még elutazása előtt kétségtelenül megcáfolta azokat a rémhíreket, melyek a Magyarországra kiszabott jóvátételt már összegszerűen ismertették. A jóvátétel kérdésében Korányi szerint még semmiféle döntés nem történt , lehet, hogy a most elkövetkező tárgyalássorozat sem hozza meg a végleges döntést. Görög-szerb titkos szerződés. A szerbek és a görögök között titkos konfe­rencia volt, melyen a görögöket Issu­ras és Alexandria képviselték. Hír szerint megegyezés jött létre, melyben Szerbia kötelezi magát, hogy háború esetén Görögországot hathatósan támo­gatja annak esetén, ha Szerbia zónát állít fel, mely Szerbia ellenőrzése alatt lesz. * — KÜLFÖLD: A francia parlament ülésszakát teg­nap hajnalban 3 órakor, amikor a szenátus elfogadta a kéthónapos ideiglenes költségvetést, berekesztették. — Harding elnök hat és­ fél millió dollárnyi póthitelt kért a kongresszustól a páncélos cirkálók modernizálására. — A párisi Petőfi-centennáriumról, amelyről ide rész­letes tudósítás érkezett, az Havas-ügynökség szikra­távíró utján adott hírt az egész világsajtónak. — A pápa újév napján kihallgatáson fogadta gróf Nemes magyar követet, aki a magyar kormány szerencsekivá­­natait tolmácsolta az uj esztendő­­ alkalmából. — Lon­don egyik külvárosában tegnap a rendőrség és a mun­kanélküliek között összeütközés támadt. Az utóbbiak benyomultak a városházára és támogatást követeltek. A rendőrség többeket letartóztatott. — Az olasz nemzet milíciát, amely a magánrendőrség feloszlatása után- a legmegbízhatóbb fascista­ elemeket foglalja ma a 103/1- Dabono tábornok szervezi meg. Dabono annak idején részt vett Mussolini római bevonulásában.­­ A Basel melleni Dornbachban a Goethe-intézet Suszter éj­szakáján a lángok martaléka lett. Az f £ 87 épületből csak a haton-alap maradt meg. — yAieoan ismeretlen tettesek kísérletet tettek arra, hogy ‘j £ e8-be röpítsék I. Vilmos lovasszobrát. A szoborig­ hozzátartozik Moltke és Bismark alakja, v­­a"­inti a Rajna leányai­nak csoportozata. Moltke alapzatával együtt ledőlt. Egy őr az utolsó pillanatban észrevette a­ gyujtózsinórt és el akarta tépni. A rot­»anás következtében a földhöz vágódott és megsérült­ . Az égeri polgármester a népszövetség elé emlékiratot terjesztett, amelyben azt kívánja, hogy a népszövetség ismerje el az égeri tarto­mány önállóságát és ennek alapján engedje meg a népszavazást

Next