Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
2 SZEGED jó is a javaslat, az ítélet mégis a bíró lelkiismeretétől fog függeni. Dénes István személyes kérdésben szólalt fel. A földmivelésügyi miniszter azt állította, hogy kérvényt nyújtott be a földmivelésügyi minisztériumba, melyben valótlan adatokat hozott fel. Ezzel szemben kijelenti, hogy adatainak helyességéért helyt áll. Kijelenti, hogy a mezőhegyesi uradalomban kétszáz koronás napibér mellett szerződtették a földmunkásokat. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter: Sajnálja, hogy nincs kezében a kimutatás, amellyel bizonyítani tudná Dénes István helytelen állításait. Ezután Drózdy Győző határozati javaslata felett döntenek. A Ház Drózdy javaslatát elveti. A javaslatot általánosságban is elfogadták és áttérnek annak részletes tárgyalására. Apróbb módosítások után a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az 1922—23. évi túlkiadásokról. A jelentés szerint mindazok a képviselők, akik a nemzetgyűlésen, vagy bizottsági ülésen részt vesznek és jelenlétüket igazolják, illetményeiken kívül minden ülésezési napra 1000 korona jelenléti díjat kapnak. Április havától kezdve a Ház ülésein résztvevő képviselők az elnöki hivatalban kötelesek jelenlétüket igazolni, az ott e célra kitett íveken. Mindazok a képviselők, akik a névsorolvasásnál nincsenek jelen, nem kapnak díjat az esetben sem, ha nevüket felírják az ívre. Az elnök napirendi javaslatot tesz, a legközelebbi ülés március 23-án délelőtt 10 órakor lesz. Az ülés délután két órakor ért véget. Az uj templomföldek árverésének eredménye. t (A Szeged tudósítójától.) A romtemplom továbbépítése javára a közgyűlés — mint ismeretes — kimondotta, hogy a város közlegelőiből kétezerötszáz holdat kihasít és azt parcellázva árverés útján hasznosítja, mégpedig úgy, hogy a bérlőknek előre ki kell fizetniük az első két és fél évi bérösszeget, a jövő év folyamán pedig további két és fél évi bért, természetesen a búzavalutás kulcs szerint. A hasznosításra kijelölt földrészek első csoportját, a balástyai és a csengelei területek árverését már be is fejezték, mégpedig a várakozásokat fölülmúló eredménnyel. Bokor Pál helyettes polgármester, aki az árveréseket személyesen vezette, érdeklődésünkre elmondotta, hogy az érdeklődés rendkívül nagy volt és az eredményt nem rontották le semmivel sem azok az eléggé súlyos feltételek, amelyeket a közgyűlés állapított meg az anyagi cél elérése érdekében. A csengelei birkalegelőn 252 hold került árverés alá. Az árverésen 12.625.200 korona folyt be a két és fél évi bér fejében. A holdankénti évi bér átlaga 125 kiló búza, az egész terület évi bére 31.500 kiló, ami 160 koronás kulcs szerint 5,040.000 koronának felel meg. A balástyai nagybajomi járásban 613 holdat árvereztek el. Az átlag itt 1625 kiló búza holdanként, tehát még jobb, mint Csengetén. A 613 hold két és fél évi bére fejében 39,914.900 korona folyt be. A fogadalmi templom eddigi jövedelme tehát a 865 hold után 52,540,100 , és hátra van még az elárverezendő földek kétharmad része. Ez az árverési eredmény a legjobban dokumentálja a város lehetetlen földbérpolitikáját. A város negyvenezer hold bérföldjének átlagbére ugyanis alig harmincöt kiló búza, tehát egy ötöde a Balástyán elért átlagnak. Ez az árverés megmutata azt is — amit mi már annyiszor hangsúlyoztunk —, hogy a város pénzügyi helyzetének tisztázására hol található meg a megoldás lehetősége, mert minden bizonnyal ennek a 2500 hold templomföldnek két és fél évi bére fejében nem sokkal kevesebb folyik majd be, mint amennyi jövedelmet hajt a többi negyvenezer hold bérföld a jelenlegi földbérrendszer mellett. A talajvíztől a petróleum lámpásig. (A Szeged tudósítójától) A márciusi közgyűlés második napja alaposan megcsappant érdeklődés mellett és az indítványok jegyében folyt le. A tárgysorozaton három indítványozó szerepelt hat indítvánnyal, a tisztviselő tagokon kívül pedig mindössze tizennyolc virtikli városatya jelent meg. Somlyódy István a közgyűlés megnyitása előtt a szomszédos tanácsteremben ívet körözött a tagok között, mert a talajvizes indítványának a tárgyalásánál név szerinti szavazás elrendelését akarta kérni a polgármestertől. A szabályrendelet értelmében azonban a név szerinti szavazás elrendelését legalább húsz bizottsági tagnak kell kérnie, mivel pedig mindössze tizennyolc városatya volt jelen, az akció nem sikerült. A polgármester négy óra után néhány perccel nyitotta meg a közgyűlést. A múli ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és a polgármesteri előterjesztések letárgyalása után az indítványok következtek. Az első indítványozó Somlyódy István volt, aki azt indítványozta, hogy a külsővárosrészi házösszeomlások okának megvizsgálása céljából küldjön ki a közgyűlés ezekbe a talajvizes városrészekbe egy-egy szakértő bizottságot, a bizottságok pedig a vizsgálatok eredményéről egy később összehívandó rendkívüli közgyűlésnek számoljanak be. A tanács napirendre térési javaslattal terjesztette elő Somlyódy István indítványát, mert a tanács felfogása szerint a bizottságok semmi újat sem állapíthatnának meg, a házösszedülés okait mindenki ismeri. Somlyódy István szólalt fel a tanácsi előterjesztés elhangzása után. Utalt arra, hogy az elmúlt hetekben rendkívül sok küldöttség kereste fel a polgármestert segítséget, támogatást kérve a katasztrófába talajvíz veszedelme ellen. A vadvízveszedelem Szegeden nem elszigetelt, ritkán felbukkanó jelenség, hanem állandóan visszatérő veszedelme a városnak és éppen ezért szükséges, hogy a város hatósága állandóan napirenden tartsa ezt a kérdést, foglalkozzék vele mindaddig, amíg valami közmegnyugvást jelentő megoldást nem talál. Vigyáznia kell a város hatóságának, nehogy az a vád érje, hogy nem teljesítette kötelességét. Az indítványozó ezután rámutat a rekonstrukció néhány olyan hibájára, amelynek kiküszöbölése nélkül sikeresen senki sem veheti fel a küzdelmet az örökös vízveszedelem ellen. Szegeden a modern város minden előfeltétele megvan, de a megfelelő keret belsejében van néhány utca, még a nagykörúton belül is, amely szánalmas képet mutat. Mindenekelőtt a város csatornarendszerét kell rendezni, mert amíg a régi csatornarendszer meglesz, remény sem lehet a vadvízveszedelem elhárítására. — Indítványomat el lehet utasítani — fejezte be felszólalását Somlyódy István — le lehet szavazni, de azok a kérdések, amelyeket itt felsoroltam és amelyek állandóan felbukkannak a város életében, leszavazhatatlanok. Legjobban azt sajnálom, hogy a város lakosságának megbízott képviselői közül még annyian sem jelentek meg ezen a közgyűlésen, hogy aláírásukkal a név szerinti szavazás elrendelését kérhettem volna. Körmendi Mátyás szólalt fel ezután. Véleménye szerint a csatornarendszer nem rossz, csupán az a hibája, hogy a régi csatornák nagy része eldugult, a víz nem mehet rajta keresztül és nem fordítanak kellő gondot a kitisztítására. A polgármester szólalt meg a kérdéshez, megígéri, hogy a tanács szorgalmazni fogja az eldugult csatornák kitisztítását. A bizottságok kiküldését azonban fölöslegesnek tartja. A közgyűlés végül mégis csak a tanács javaslatát fogadta el szótöbbséggel. Somlyódy István második indítványát a tizenhat éven aluliak dohányzási tilalma ügyében terjesztette elő. A közgyűlés — miután elhumorizálta ezt az igazán fontos és komoly meggondolást érdemlő kérdést — napirendre tért fölötte. Lantos Béla indítványára ezután kimondotta a közgyűlés, hogy az újszegedi villamosforga Szeged, 1923 március 23. lom megindítása érdekében megsürgeti a kereskedelmi miniszternél a közúti híd teherbíró képességének megvizsgáltatását, amit a kereskedelmi miniszter már a múlt év derekán elrendelt Lantos Béla második indítványára pedig arra utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy az újszegedi plébánia ügyében tett eredményes intézkedéseiről a májusi közgyűlésen részletes jelentést terjesszen elő. Kormányos Benő indítványai következtek. Az elsőt a villamosvasúti pályatestek helyreállítása ügyében terjesztette elő, indítványozta, hogy a tanács a köztérhasználati jog megvonása terhével szólítsa fel a vállalatot szerződési kötelezettségeinek haladéktalan teljesítésére. Indítványa során erős támadást intézett a belga vállalat ellen, amely még diplomáciai úton is megsértette a város érdekeit. Kifogásolja, hogy ennek az idegen érdekeltségnek több joga legyen a városban, mint a bennszülött szegedieknek. Indítványát elfogadta a közgyűlés és a tanács előterjesztésére kimondotta azt is, hogy a kormánytól feliratilag kéri a szerződési bírságok maximumának a jelenlegi ötven koronáról ötezer koronára való felemelését. Kormányos Benő másik indítványát a külterületi utcák világítási ügyében terjesztette elő. A békebeli petróleumlámpák egyharmadának a fölszerelését kívánja. A tanács a nagy költségekre való hivatkozással az indítvány elvetését javasolja, de felhatalmazást kért a közgyűléstől, hogy a villanyvilágítás bevezetése érdekében tárgyalásokat kezdjen a légszeszgyárral. Kormányos Benő hosszabb beszédet tartott indítványa védelmére és általános derültséget keltve azzal fejezte be érvelését, hogy: — Főjegyző úr, ez a kérdés nem jut a nagy temetőbe ! — Dehogyis nem — replikázott nevetve a főjegyző — oda jut ez, ha én akarom és a belga konzul mondja majd fölötte el a halotti prédikációt. A tárgysorozat a tanácsi előterjesztés elfogadásával ki is merült. A polgármester kellemes húsvéti ünnepeket kívánva a bizottság minden tagjának, hat órakor berekesztette a márciusi közgyűlést. 125 milliárd márka . . . Az osztrák-német szövetség gyűlést tartott a minap a birodalmi gyűlés épületében. Löwe birodalmi gyűlési elnök bejelentette, hogy a csehországi németek kétszázmillió cseh koronát küldtek a Ruhr-vidék ínséges népének. Ez az összeg a márka mai árfolyama szerint több mint százhuszonöt milliárd német márka. Washingonból jelentik. Abban a kérdésben, hogy Amerika tartózkodással kezeli-e a szovjetkormány elismerését, Hughes államtitkár nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozatban említést tesz az Amerikával szemben fennálló orosz adósságokról és kijelenti, hogy az Egyesült Államok nem próbálták az adóst arra kényszeríteni, hogy tehetségét meghaladó összeget fizessen, de a józan megegyezés és az adóssági kötelezettségek visszautasítása két különböző dolog. Párisi távirat szerint pénteken Parisból japán küldöttség utazik a Ruhr-vidékre a helyzet tanulmányozására. A szövetségesközi rajnai bizottság Németország megszállott és meg nem szállott területei között esti 8 tól reggel 5 óráig megtiltotta a közlekedést. A tilalmat azokkal a politikai merényletekkel indokolják, melyeket az utóbbi időben a megszállott területeken elkövettek. Kedvező megegyezés a bolgár jóvátétel ügyében. Stambulinszky miniszterelnök hosszabb tárgyalást folytatott a Bulgáriában működő szövetségközi bizottságok vezetőivel. A tárgyalások során sikerült a bolgár jóvátétel kérdésében megegyezést létesíteni. A megegyezés alapján a bolgár alkotmány 47. §-ára támaszkodva rendeletet bocsátott ki, melyben a szövetségközi bizottság és a bolgár kormány egyetértésével kidolgozott fizetési tervezetnek megfelelően a vámok jövedelmét a jóvátételi fizetések biztosítékául köti le. A megegyezés, amit később fognak nyilvánosságra hozni, kedvező Bulgáriára és számot vet az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével, ami lehetővé teszi, hogy az országnak évek óta megbénult közgazdasága újból fejlődésnek induljon.