Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-23 / 67. szám

2 SZEGED jó is a javaslat, az ítélet mégis a bíró lelkiis­­meretétől fog függeni. Dénes István személyes kérdésben szólalt fel. A földmivelésü­gyi miniszter azt állította, hogy kérvényt nyújtott be a földmivelésügyi minisz­tériumba, melyben valótlan adatokat hozott fel. Ezzel szemben kijelenti, hogy adatainak helyes­ségéért helyt áll. Kijelenti, hogy a mezőhegyesi uradalomban kétszáz koronás napibér mellett szerződtették a földmunkásokat. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter: Saj­nálja, hogy nincs kezében a kimutatás, amel­­­lyel bizonyítani tudná Dénes István helytelen állításait. Ezután Drózdy Győző határozati javaslata felett döntenek. A Ház Drózdy javaslatát elveti. A javaslatot általánosságban is elfogadták és áttérnek annak részletes tárgyalására. Apróbb módosítások után a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az 1922—23. évi túlkiadásokról. A jelentés szerint mindazok a képviselők, akik a nemzetgyűlésen, vagy bi­zottsági ülésen részt vesznek és jelenlétüket iga­zolják, illetményeiken kívül minden ülésezési napra 1000 korona jelenléti díjat kapnak. Áp­rilis havától kezdve a Ház ülésein résztvevő képviselők az elnöki hivatalban kötelesek je­lenlétüket igazolni, az ott e célra kitett íveken. Mindazok a képviselők, akik a névsorolvasás­nál nincsenek jelen, nem kapnak díjat az eset­ben sem, ha nevüket felírják az ívre. Az elnök napirendi javaslatot tesz, a legköze­lebbi ülés március 23-án délelőtt 10 óra­kor lesz. Az ülés délután két órakor ért véget. Az uj templomföldek árverésének eredménye. t (A Szeged tudósítójától.) A romtemplom továbbépítése javára a közgyűlés — mint is­meretes — kimondotta, hogy a város köz­­legelőiből kétezerötszáz holdat kihasít és azt parcellázva árverés útján hasznosítja, még­pe­dig úgy, hogy a bérlőknek előre ki kell fizet­niük az első két és fél évi bérösszeget, a jövő év folyamán pedig további két és fél évi bért, természetesen a búzavalutás kulcs szerint. A hasznosításra kijelölt földrészek első csoportját, a balástyai és a csengelei területek árverését már be is fejezték, még­pedig a várakozásokat fölülmúló eredménnyel. Bokor Pál helyettes polgármester, aki az ár­veréseket személyesen vezette, érdeklődésünkre elmondotta, hogy az érdeklődés rendkívül nagy volt és az eredményt nem rontották le semmi­vel sem azok az eléggé súlyos feltételek, ame­lyeket a közgyűlés állapított meg az anyagi cél elérése érdekében. A csengelei birkalegelőn 252 hold került árverés alá. Az árverésen 12.625.200 korona folyt be a két és fél évi bér fejében. A holdankénti évi bér átlaga 125 kiló búza, az egész terület évi bére 31.500 kiló, ami 160 koronás kulcs szerint 5,040.000 koro­nának felel meg. A balástyai nagybajomi járásban 613 holdat árvereztek el. Az átlag itt 162­5 kiló búza hol­danként, tehát még jobb, mint Csengetén. A 613 hold két és fél évi bére fejében 39,914.900 korona folyt be. A fogadalmi templom eddigi jövedelme tehát a 865 hold után 52,540,100 , és hátra van még az elárverezendő földek két­harmad része. Ez az árverési eredmény a legjobban doku­mentálja a város lehetetlen földbérpolitikáját. A város negyvenezer hold bérföldjének átlag­bére ugyanis alig harmincöt kiló búza, tehát egy ötöde a Balástyán elért átlagnak. Ez az árverés megmuta­ta azt is — amit mi már annyiszor hangsúlyoztunk —, hogy a város pénzügyi helyzetének tisztázására hol található meg a megoldás lehetősége, mert minden bi­zonnyal ennek a 2500 hold templomföldnek két és fél évi bére fejében nem sokkal keve­sebb folyik majd be, mint amennyi jövedelmet hajt a többi negyvenezer hold bérföld a jelen­legi földbérrendszer mellett. A talajvíztől a petróleum lámpásig. (A Szeged tudósítójától) A márciusi közgyű­­­­lés második napja alaposan megcsappant érdek­lődés mellett és az indítványok jegyében folyt le. A tárgysorozaton három indítványozó sze­repelt hat indítvánnyal, a tisztviselő tagokon kívül pedig mindössze tizennyolc virtikli város­atya jelent meg. Somlyódy István a közgyűlés megnyitása előtt a szomszédos tanácsteremben ívet körözött a tagok között, mert a talajvizes indítványának a tárgyalásánál név szerinti sza­vazás elrendelését akarta kérni a polgármes­tertől. A szabályrendelet értelmében azonban a név szerinti szavazás elrendelését legalább húsz bizottsági tagnak kell kérnie, mivel pedig mind­össze tizennyolc városatya volt jelen, az akció nem sikerült. A polgármester négy óra után néhány perc­cel nyitotta meg a közgyűlést. A múli ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és a polgármesteri előterjesztések letárgyalása után az indítványok következtek. Az első indítványozó Somlyódy István volt, aki azt indítványozta, hogy a külső­­városrészi házösszeomlások okának megvizsgá­lása céljából küldjön ki a közgyűlés ezekbe a talajvizes városrészekbe egy-egy szakértő bizott­ságot, a bizottságok pedig a vizsgálatok ered­ményéről egy később összehívandó rendkívüli közgyűlésnek számoljanak be. A tanács napi­rendre térési javaslattal terjesztette elő Som­lyódy István indítványát, mert a tanács felfo­gása szerint a bizottságok semmi újat sem álla­píthatnának meg, a házösszedülés okait min­denki ismeri. Somlyódy István szólalt fel a tanácsi előter­jesztés elhangzása után. Utalt arra, hogy az elmúlt hetekben rendkívül sok küldöttség ke­reste fel a polgármestert segítséget, támogatást kérve a katasztrófába talajvíz veszedelme ellen. A vadvízveszedelem Szegeden nem elszigetelt, ritkán felbukkanó jelenség, hanem állandóan visszatérő veszedelme a városnak és éppen ezért szükséges, hogy a város hatósága állan­dóan napirenden tartsa ezt a kérdést, foglal­kozzék vele mindaddig, amíg valami közmeg­nyugvást jelentő megoldást nem talál. Vigyáznia kell a város hatóságának, nehogy az a vád érje, hogy nem teljesítette kötelességét. Az in­dítványozó ezután rámutat a rekonstrukció néhány olyan hibájára, amelynek kiküszöbölése nélkül sikeresen senki sem veheti fel a küzdelmet az örökös vízveszedelem ellen. Szegeden a mo­dern város minden előfeltétele megvan, de a megfelelő keret belsejében van néhány utca, még a nagykörúton belül is, amely szánalmas képet mutat. Mindenekelőtt a város csatorna­­rendszerét kell rendezni, mert amíg a régi csa­tornarendszer meglesz, remény sem lehet a vad­vízveszedelem elhárítására. — Indítványomat el lehet utasítani — fejezte be felszólalását Somlyódy István — le­ lehet szavazni, de azok a kérdések, amelyeket itt fel­soroltam és amelyek állandóan felbukkannak a város életében, leszavazhatatlanok. Legjobban azt sajnálom, hogy a város lakosságának meg­bízott képviselői közül még annyian sem jelen­tek meg ezen a közgyűlésen, hogy aláírásukkal a név szerinti szavazás elrendelését kérhettem volna. Körmendi Mátyás szólalt fel ezután. Véle­ménye szerint a csatornarendszer nem rossz, csupán az a hibája, hogy a régi csatornák nagy része eldugult, a víz nem mehet rajta ke­resztül és nem fordítanak kellő­ gondot a ki­tisztítására. A polgármester szólalt meg a kérdéshez, megígéri, hogy a tanács szorgalmazni fogja az eldugult csatornák kitisztítását. A bizottságok kiküldését azonban fölöslegesnek tartja. A köz­gyűlés végül mégis csak a tanács javaslatát fogadta el szótöbbséggel. Somlyódy István második indítványát a tizen­hat éven aluliak dohányzási tilalma ügyében terjesztette elő. A közgyűlés — miután elhu­morizálta ezt az igazán fontos és komoly meg­gondolást érdemlő kérdést — napirendre tért fölötte. Lantos Béla indítványára ezután kimondotta a közgyűlés, hogy az újszegedi villamosforga­ Szeged, 1923 március 23. lom megindítása érdekében megsürgeti a keres­kedelmi miniszternél a közúti híd teherbíró ké­pességének megvizsgáltatását, amit a kereske­delmi miniszter már a múlt év derekán elren­delt Lantos Béla második indítványára pedig arra utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy az újszegedi plébánia ügyében tett eredményes in­tézkedéseiről a májusi közgyűlésen részletes je­lentést terjesszen elő. Kormányos Benő indítványai következtek. Az elsőt a villamosvasúti pályatestek helyreállítása ügyében terjesztette elő, indítványozta, hogy a tanács a köztérhasználati jog megvonása terhé­vel szólítsa fel a vállalatot szerződési kötelezett­ségeinek haladéktalan teljesítésére. Indítványa során erős támadást intézett a belga vállalat ellen, amely még diplomáciai úton is megsér­tette a város érdekeit. Kifogásolja, hogy ennek az idegen érdekeltségnek több joga legyen a városban, mint a bennszülött szegedieknek. In­dítványát elfogadta a közgyűlés és a tanács előterjesztésére kimondotta azt is, hogy a kor­mánytól feliratilag kéri a szerződési bírságok maximumának a jelenlegi ötven koronáról ötezer koronára való felemelését. Kormányos Benő másik indítványát a külte­rületi utcák világítási ügyében terjesztette elő. A békebeli petróleumlámpák egyharmadának a fölszerelését kívánja. A tanács a nagy költsé­gekre való hivatkozással az indítvány elvetését javasolja, de felhatalmazást kért a közgyűléstől, hogy a villanyvilágítás bevezetése érdekében tárgyalásokat kezdjen a légszeszgyárral. Kormányos Benő hosszabb beszédet tartott indítványa védelmére és általános derültséget keltve azzal fejezte be érvelését, hogy: — Főjegyző úr, ez a kérdés nem jut a nagy temetőbe ! — Dehogy­is nem — replikázott nevetve a főjegyző — oda jut ez, ha én akarom és a belga konzul mondja majd fölötte el a halotti prédikációt. A tárgysorozat a tanácsi előterjesztés elfoga­dásával ki is merült. A polgármester kellemes húsvéti ünnepeket kívánva a bizottság minden tagjának, hat órakor berekesztette a márciusi közgyűlést. 125 milliárd márka . . . Az osztrák-német szövetség gyűlést tartott a minap a birodalmi gyűlés épületében. Löwe birodalmi gyűlési elnök bejelentette, hogy a csehországi németek kétszázmillió cseh koronát küldtek a Ruhr-vidék ínséges népének. Ez az összeg a márka mai árfolyama szerint több mint százhuszo­nöt milliárd német márka. Washing­o­nból jelentik. Abban a kérdésben, hogy Amerika tartózkodással kezeli-e a szovjet­kormány elismerését, Hughes államtitkár nyilat­kozatot tett közzé. A nyilatkozatban említést tesz az Amerikával szemben fennálló orosz adós­ságokról és kijelenti, hogy az Egyesült Államok nem próbálták az adóst arra kényszeríteni, hogy tehetségét meghaladó összeget fizessen, de a józan megegyezés és az adóssági kötelezettsé­gek visszautasítása két különböző dolog. Párisi távirat szerint pénteken Parisból japán küldöttség utazik a Ruhr-vidékre a helyzet ta­nulmányozására. A szövetségesközi rajnai bizottság Német­ország megszállott és meg nem szállott területei között esti 8 tól reggel 5 óráig megtiltotta a közlekedést. A tilalmat azokkal a politikai merényletekkel indokolják, melyeket az utóbbi időben a megszállott területeken elkövettek. Kedvező megegyezés a bolgár jóvátétel ügyében. Stambulinszky miniszterelnök hosszabb tár­gyalást folytatott a Bulgáriában működő szövet­ségközi bizottságok vezetőivel. A tárgyalások során sikerült a bolgár jóvátétel kérdésében megegyezést létesíteni. A megegyezés alapján a bolgár alkotmány 47. §-ára támaszkodva ren­deletet bocsátott ki, melyben a szövetségközi bizottság és a bolgár kormány egyetértésével kidolgozott fizetési tervezetnek megfelelően a vámok jövedelmét a jóvátételi fizetések biztosí­tékául köti le. A megegyezés, amit később fog­nak nyilvánosságra hozni, kedvező Bulgáriára és számot vet az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével, ami lehetővé teszi, hogy az ország­nak évek óta megbénult közgazdasága újból fejlődésnek induljon.

Next