Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-24 / 92. szám
Szeged, 1923 április 24. SZEGED Kit terhel a kincstári házhaszonrészesedés ? A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a pénzügyminiszternek a kincstári házhaszonrészesedés szabályozását tartalmazó rendelete. Sok kételyt és bizonytalanságot oszlat el a rendelet, könnyítést is jelent a túlterhelt kereskedő- és iparososztály számára. Házhaszonrészesedést kell fizetni minden bérbeadott épület, vagy épületrész után, tekintet nélkül arra, hogy az épület házadómentes-e, vagy sem. De fizetni kell a házhaszonrészesedést a bérbe nem adott épület, vagy épületrész után is, ha az épület házBdó alá esik. Azonban bérbe nem adott és üresen álló épületek, vagy épületrészeket, amíg használatba nem vétetnek, házhaszonrészesedés nem terhel. A házhaszonrészesedés befizetésére mindig az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezet esetében a haszonélvező van kötelezve. Több tulajdonostárs estén a társak egyetemlegesen felelősek a kincstári házhaszonrészesedés megfizetéséért. A bérlő csak azon esetben tartozik a háztulajdonosnak a kincstári haszonrészesedést megtéríteni, ha a felemelt bér az 1917. évi november hó 1-én érvényesen kikötött bérnek 50-szeresét nem haladja meg. Lakásokra és üzlethelyiségekre egyaránt áll ez a rendelkezés. Ha a háztulajdonos a lakás bérét folyó évi május 1-én nem 30-szorosra, hanem 60 szorosra emelte, már május 1-én a háztulajdonos nem követelheti bérlőjéből a ház haszonrészesídés megtérítését. Amint a béremelés lakásoknál és üzlethelyiségeknél akár a májusi, akár a későbbi negyedekben meg fogja haladni az 1917 november 1-én érvényesen kikötött bér 50-szeresét, a bérlő mentesül a házhaszonrészesedés megfizetése alól és ez a háztulajdonosra hárul. Tehát az üzlethelyiségek béremelésének túlnyomó eseteiben folyó évi május hót én, miután a béremelés ezen negyedben általában az 1917. évi november 1i bér 50 szerese, a kincstári házhaszonrészesedés még a bérlőre hárul, ellenben az augusztusi negyedtől kezdve már a háztulajdonost fogja terhelni, mert a béremelés ezen negyedben már az 1917 november 1i bér 50 szeresét meghaladja. Amíg a bérlő a háztulajdonosnak a haszonrészesedést megtéríteni tartozik, addig ez a kötelezettsége egy tekintet alá esik a bérrel és meg nem fizetése a bérnemfizetés jogi következményeivel jár. A bérlő ezt tartozik a házbérrel együtt negyedévenként, vagy esetleg a bér fizetésére kikötőit más időközben a háztulajdonosnak megfizetni. Albérlet esetén a háztulajdonos csak a bérlőjétől és nem az a bérlőtől kívánhatja a haszonrészesedés megtérítését. A házhaszonrészesedést, melynek kulcsa 25 százalék, a bérbeadóit épületért, vagy épületrészért bárminő elnevezés alatt fizetett ellenérték, vagyis a nyers házbérjövedelem után kell megfizetni. A nyers házbérjövedelemhez számít adó a pénzben fizetett házbéren kívül minden más, természetben teljesített szolgáltatás, továbbá a házbirtokos helyett fizetett adók, kárbiztosítási díjak, közüzemi díjak stb. Ide számítandó a bérlettárgy átengedéséért egyszer s mindenkorra fizetett összeg (lelépési díj üzlethelyiségeknél) s mindaz, amit a bérlő a tulajdonosnak vízvezetékhasználat, szeméthordás, tisztogatás címén fizet. A bútorozottan bérbeadott helyiségnek béréből a látszatra eső rész után házhaszonrészesedést fizetni nem kell. Ez a rész azonban a bér 30 százalékát meg nem haladhatja. A fűtés, világítás, takarítás ellenértéke után szintén nem kell házhaszonrészesedést leróni. A bérbe nem adott épületek, vagy lakások uán fizetendő haszonrészesedés alapját a legközelebb levő ugyanolyan rendeltetésű bérbeadott épülettel, vagy lakással való összehasonlíás utján becsléssel kell megállapítani. A jelen rendelet szerinti házhaszonrészesedést 1923. évi május 1-től kezdve kell fizetni és pedig a májusi évnegyedben május hó 20 ig, további évnegyedben augusztus 16., illetve november 15-ig. A háztulajdonos bérfizetési jegyzék kapcsán tartozik a befizetést eszközölni, előzőleg a befizetési jegyzék rovatait kitölteni és a jegyzéket a bérlővel is aláíratni. Ezt a nyomtatványt a városi adóhivatal szolgáltatja ki a háztulajdonosoknak. S most következik a pénzügyminiszteri rendeleteknek egy idő óta elmaradhatatlan kelléke: az adócsalás. Mintha erre már kész blanketták feküdnének a miniszter asztalán. Kibővült az adócsalás köre, már nemcsak kereskedő és iparos, de háztulajdonos és bérlő is elkövetheti az adócsalást. Aki a befizetési jegyzékbe tudva valótlan adatokat és különösen a valóságosnál 2 kisebb bérösszeget vezet be, vagy abból tudatosan bérjövedelmet kihagy, úgyszintén az a bérlő, aki ezen valótlan, vagy hiányos adatokat névaláírásával valódiaknak igazolja, az adócsalás bűncselekményét követi el. Dr. Kertész Béla. Elzárták a cseh határt a határincidensek miatt Megírta a Szeged, hogy a cseh határon különböző incidensek történtek, amelyekről a Cseh Sajtó Iroda bő részletességgel úgy árasztotta el a világsajtót, mintha ezek az incidensek a magyarok iniciatívájából történtek volna. A valóság ezzel szemben az, hogy a csehek lépték át és sértették meg a magyar határt. A cseh lapok szerint szigorú jegyzéket küldtek a magyar kormányhoz, amely szerint elégtételt követelnek a maguk részére. A magyar kormány lojális nyilatkozatában kijelentette, hogy hajlandó az ügyet a Népszövetség, vagy bármely nemzetközi választott bíróság elé vinni. Vasárnapra a csehek tendenciózus akciójának újabb lépéséhez érkeztünk el, ugyanis Oroszvár és Pozsonyliget falu között a csehek nem engedték át a Magyarországba áthaladni akaró magyar utasokat. Az államvasutak központi üzletvezetőségén a következőket mondották e kérdésről: A helyzet az, hogy már vasárnap más állomásokon sem engedték meg a csehek, hogy a Magyarországra utazó magyar polgári utasok cseh területen tovább utazhassanak. Magát a vasúti szerelvényt átengedték. Az intézkedés okáról bennünket nem értesítettek. Ma a cseh kormány a következő hivatalos jelentést adta ki: A minisztertanács április 20 án elhatározta, hogy további intézkedésig magyar állampolgároknak nem ad ki beutazási engedélyt Cseh-Szlovákiába. A budapesti cseh követségen a határzárlatról a következőket mondották : “ A cseh kormány a határincidens alkalmával életét vesztett Szedlacsek fináncőr,mester ügyében elégtételt kért a magyar kormánytól. A magyar kormány válasza nem volt kielégítő, ezért elrendelte a határzárlatot. Kormányunk hajlandó vegyes bizottságra bízni az ügy elintézését. Mi reggel óta a konzulátuson beszüntették a magyar útlevelek láttamozását. A történelmi Csehország és Morvaország területére pedig csak a legsürgősebb esetekben, haláleset vagy más halaszthatatlan ok miatt adnak engedélyt az utazásra. A magyar kormány megállapítása szerint a határincidens egészen másként történt. A csehek kezdték az affért és több ízben átlépték a cseh határőrök a magyar határt. A magyar kormány éppoly joggal követelhet elégtételt a cseh kormánytól, mint a ceh kormány a magyar kormánytól. A magyar kormány épp annyira nem kapott kielégítő választ az incidens ügyében Prágából, mint amennyire a cseh kormány nem kapott állítása szerint Budapestről. A magyar kormány, hogy lojalitását bebizonyítsa, felajánlotta a cseh kormánynak, hogy a nemzetközi döntőbíróság elé utalja az egész ügyet. Ennél konciliánsabb nyilatkozatot ebben az ügyben elképzelni sem lehet. Ezzel szemben a másik fél egy be nem fejezett ügyben váratlanul retorzióval él akkor, amikor még a tényállás sincs megállapítva, amelynek alapján elégtételt lenne joga kérni. Az esti órákban jelentik: A magyar kormány bevárja a prágai hivatalos értesítést a cseh határ elzárásáról, csak azután teszi meg intézkedéseit. Az éjjeli órákban érkezett cseh jelentés szerint a cseh kormány az Erdős-Kárpátokban a következő megtorló intézkedéseket léptette életbe. A határkiigazító bizottságból visszahívták a cseh delegátust. A cseh magyar határt mától kezdve egész hosszában elzárták, még ama magyar állampolgárok számára is, akiknek egyébként érvényes vízummal ellátott útlevelük volt. Ezek csak holnap, 24 én léphetik át a határt, akkor is csak a külügyminisztérium külön engedélyével. A határmenti forgalom számára kiadott külön engedélyek hatályukat vesztik. Példaadásul kitiltanak az Erdős- Kárpátok területéről 10 magyar állampolgárt, köztük dr. Papp ungvári görögkatolikus püspök testvérét. Ipartestületi tagdíj (A Szeged tudósítójától.) Az ipartestület ma délután 5 órakor tartotta meg rendkívüli közgyűlését Körmendy Mátyás elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya a tagsági díjak felemeléséről szóó elnökségi indítvány volt. Az indítványt dr Pálfy József titkár terjesztette elő és többek között a következőket mondotta: “ Az ipartestület legutóbbi költségelőirányzata idejét múlta a folytonosan emelkedő árak miatt. Nem kell ezt bővebben magyaráznom, csak néhány összehasonlítást teszek példaképpen. December elsején, amikor a költségelőirányzatunk készült, a kenyér ára 85 korona volt, most 2—300 korona, de biztos értesülésem szerint holnap vagy holnapután ismét 30—40 százalékkal emelkedik, mert a búza ára is felment. A búza decemberben 9500 korona volt, ma 25—27.000 korona, a cipő nyolcezerről huszonötezerre, a ruha ötvenezerről százezerre emelkedtek. Az irodaszerek a következőkép drágultak: Egy ív papír nyolc korona volt, ma tizennyolc, a toll hat korona volt, mi tizenhat, a tinta literje hatszáz korona és kétezerre ugrott. Ezzel szemben az ipartestületi jegyző heti 5000, a pénztáros 7200 korona fizetést kap, míg egy közepes ipari munkás heti 8000 koronát keres. Véleményem szerint nem szabad odáig sülyedni, hogy a szellemi munkát alacsonyabbra értékeljük, mint a fizikai munkát, márpedig ebben az esetben fel kell emelni az ipartestület tisztviselőinek fizetés . Az ipartestület elnöksége, eljárósága és számvizsgáló bizottsága hosszas keresgélés után sem tudott a jövedelemszaporításra más módot találni, mint a tagsági díjak felemelését. Az elöljáróság úgy határozott, hogy a tagsági díjakat a régi progresszív alapon a búzaparitásra — busaparitásban emeli fel és eszerint a következő tagsági dijakat ajánlja elfogadásra: — Továbbra is fenntartjuk a 15 tagsági osztályt. Az ipartestület háromezer tagja közül 600 fizet évi két kilogram búzának megfelelő 400 koronát, 500 tag évi 500, háromszáz tag évi 700, kétszáz tag 800, száz-száz tag 1000 — 1200-1400-1700 -2000 és 2400 koronát, kétszáz tag 2800 koronát, 40—40 tag 3200 és 3600, végül húsz tag fizet évi húsz kilogramm búzának megfelelő 4000 korona tagsági díjat. Ezen az alapon az ipartestület évi jövedelme a tagsági díjakból 2,922000 koronára emelkedne. Miután a drágaság fokozódása még tart és előrelátható, hogy ezek a tagsági díjak és illuzorissá válnak, az elnökség felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a tagsági díjakat szükség esetén ismét a búzaparitásnak megfelelő alapon emelje fel. A közgyűlés az elnökség előterjesztését több hozzászólás után változatlanul elfogadta. A szegedi iparosság tehát a jövőben búzaparltáson fizeti tagdíját az ipartestületben, amely az első ilyen intézmény, ahol a búzavalutát bevezették. Valószínű, hogy a példát követni fogja más, hasonló intézmény és egyesület is„ A rendkívüli közgyűlés befejezése után dr. Landesberg Jenő iparkamarai titkár ismertető előadást tartott a lakásrendeletről az ipaosoknak, akik meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták ezt az újabb miniszteri rendeletet, amely egzisztenciájuk alapját dönti romokba. Mindazonáltal nagy volt az érdeklődés az előadás iránt és az iparosok fokozott figyelemmel hallgatták az új rendelet borsos paragrafusainak szomorú értelmét.