Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-01 / 172. szám

2 SZEQBD Szeged, 1923 augusztus 1 WUmMAWWIWWWWWWWWIWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW Baldwin csütörtökön nyilatkozik a jóvátételről. A Daily Telegraph parlamenti tudósítójának jelentése szerin Baldwin miniszterelnök a Ruhr­­kérdésről é­­s jóvá etdeüről csütörtökön nyilat­kozik a parlamentben. A lordok házában Curzon lord külügyminisz­ter Gray kérdésére ad­ott válaszában kijelen­tette, hogy az angol jegyzékre a francia és belga kormány válását még nem kapták meg. Hogy a jegyzék doloában még a hét folyamán nyilatkozhat-e, arra Curzon a választ még korai­nak mondotta, de valószínűnek tartja, hogy a jövő hét csütörtöke előtt még nyilatkozatot tehet. A Reuter iroda jelenti: Az angol kormány a francia és belga választ megvitatás tárgyává tette. Lord Curzonnal folytatott tegnapi tanácsko­zásában Delit Torretta olasz nagykövet hír szerint Mussolini megbízásából felvetette az eszmét, hogy Anglia és Olaszország közösen szólítsák fel Németországot a Népszövetségbe vató belépésre. nyitva lényegesen kisebb lesz a hatósági liszt­­ellátásban részesülők száma. A tegnapi minisztertanács ennek a kérdésnek tárgyalása után Bod közélelmezési miniszter előadásában foglalkozott a gabonakivitel kér­désével. A kormány tagjai valamennyien elfo­gadták Bod miniszter javaslatát, mely szerint szó sem lehet gabonakivitelről és terményfeles­legünk feltétlenül liszt alakjában kerülhet csak kivitelre. A m­inisztertanács ezután a termelők és mal­mok részére nyújtandó bitel módozatait tár­­g­y­alta meg. Ebben az évben s­okkal szigorúbb alapon fogják kezelni ezt a kérdést és annyit már­is megállapíthatunk, hogy a nagymalmok csakis szigorúan, forgalmuk arányában kaphat­nak készpénzko­ceOnt a fegym­­éréstől. A köztisztviselők és magántisztviselők adótételei. A kereseti adótételek új megállapításáról pénzügyminiszteri rendelet jelent meg, amely szerint a köztisztviselők és magánszolgálati alkalmazottak, munkások illetményei és munka­bérei után július és augusztus hóta nem kell levonni az adótételeket, mert a miniszter a vál­­tzott viszonyoknak megfelelően új adókulcsot fog megállapítani. Mivel a kiadott rendeletben a magán­tisztviseőkre és munkásokra vonatkozó része meglehetősen homályos, Kopper Sándor és Kobók Lajos nemzetgyűlési képviselők fel­keresik a pénzügyminisztert és kérdést intéz­tek hozzá, hogyan értelmezi a rendelet kitéte­leit. A miniszter kijelentette, hogy nem szán­­­­dékozik kétféle eljárást statuálni és éppen azért­­ a napokban pótrendeletet fog kiadni, amely­­ szerint a munkások és m­agánalkalmazottak­­ fizetéséből nem kell levonni a kereseti adót , mindaddig, míg az erre von­atkozó rendelet m­eg nem jelenik. Módosítanak az indamnitási javaslaton. Az indemnitási vita részletes tárgyalása so­rán a javaslat külön­böző szakadathoz több , módosítást nyújtanak be a k­or­mány rszéről­­ is. ö­ffy Imre, a javaslat előadója ezekről a mód­osító indítványokról a következőket m­on­­do­ta: — Lege ő»zár a pénzügy­miniszter már ismert két javaslatát: a jövedelem- és vagyonadó sokszor­ozására vonatkozólag fogja a nemzet­gyűlés elé terjeszteni. A következő nagy fon­tosságú módosítások történnek még az indem­­e­nitási javaslaton: A 7. §-t úgy kívánják módosítani, hogy a bor- és húsfogyasztási állami adók megszűn­nének. Ezeket a fogyasztási adókat azután az önálló községek és városok részére engedik át. Ezzel kapcsolatban az adótételek felemelésére i­­o­got adnak a városoknak és községeknek. A jó adózásra vonatkozólag oly irányú javasla­­to terjesztenek be, hogy a kivetés alapja az 1922 évben kivetett állami adó lesz. A 12. § nál az építkezési akcióban résztvevő vállal­atoknak adandó kedvezmé­sekről nyújta­nak be módosítást. A házadómentességet kite­r­jesztik a hiszonrész­kedésre is. Az egyéni építkezésekre nézve csak az építkezésbe befek­tetett tőke utáni jövedelem és vagyon mentesül. Hogy mely építkezésekre nézve adandók meg­­ a kedv­zmények, azt a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel együt­t állapí­ja meg. Fontos módosítást nyújtanak be még az altruista szövetkezetekre vonatkozólag is. Megen­gedik azt, hogy megfelelő garanciák mellett az filtruista szövetkezetek a megengedett 5—6 szá­zaléknál is nagyobb osztalékot fizessenek, azon­ban a kétszeresnél nagyobb osztalékot tőké­sííeni kell. Felhatalmazást kívánnak adni a közélelme­zési miniszternek arra, hogy a gabonaneműek és általában az étel nicikkek ioarszerű­ feldol­gozásával foglalkozó üzemek birtokosait egy­részt készletük bejelentésére, másrészt üzemük­nek a minisz­érium által megjelölt módon való folyatására k­telezheti. Ez a módo­l­ás kimondja , azt is, hogy az élelmi cikkek raktározás­ára, táro­­lásira és feldolgozására szolgáló helyiségeket megfelelő térítési ár fizetése mellett az állam átvehesse azon az áron, melyet a törvényható­­­­ság el 5 tisztviselője állapít meg Ez a § büntető szankcióval is el van látva és az 1923/24. évben bír érvénnyel. Hoolnap e­yébként minisztertanács lesz, melyen a gab­ma­sport és a mezőgazdasági hitel kér­désével kívánnak foglalkozni. Az utóbbi kér­désben a kormány elfogadta a mezőgazdasági kamarák álláspontját, amely szerint a kisgazdák hiteligényeit a Nemzeti Hitelintézet vidéki fiók­jai utján fogja megoldani.­­A földreformnovella. A földmivelésügyi minisztériumban elkészült a földreformnovella. A tárgyalások alapján a legvégső simítások is megtörténtek a törvény­­javaslat szövegén, úgy hogy a mai napon kü­­lön erre a célra összehívott minisztertanács elé kerül a törvényjavaslat, ahol előreláthatólag minden változtass nélkül keresztül megy, úgy­hogy a földmivelésügyi miniszter a következő napok valamelyikén be is nyújtja a Házba. Az eddigi tárgyalásokon különösen hosszú megbeszélés folyt a járadékbirtokok kérdéseiről. A fö­dmivelésügyi minisztérium járadékbirtokok rendszeresítésével akarja megkönnyíteni a föld­szerzést azoknak az igényjogosultaknak, akik megfelelő tőkével nem rendelkeznek. Sok vitára szolgáltatott okot a mezőgazdasági cselédség földkéréseinek elbírálása is. A novella most úgy rendelkezik, ha valakinek fél, vagy egy hol­das birtoka van, mint törpebirtokot kell kezelni és úgy kell az igénylők lajstromába bevezetni. A földreformnovella ebben a szövegezésben is valószinüleg erős vitákra fog alkalmat adni a nemzetgyűlésben, azonban a kormány reméli, hogy a többség hajlandó lesz azt elfogadni. Békásan Intézték «I ■ Kállay—Szilágyi-affért. Kállay pénzügyminiszter és Szilágyi Lajos között a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén támadt affér ügyében ma délelőtt 11 órakor ültek össze tanácskozásra a felek megbízottai. A pénz­ügyminiszter részéről Pesthy Pál, a nem­­zetgyü és alelnöki és Hoyos Miksa gróf, Szi­lágyi rész­éről Ugrón­á­bor és Létáry Ernő. A megbízottak rövid tanácskozás után az affért békésen intézték el. Csak a tanyákon van épitkezés. (A Szeged tudósitójától.) Ismét nagy épitke­­zési remények keringenek a kánikulás város fölött. A Rákóczi-térre tervezett állami hivatal­palota ügyét lassan érleli az idő, Budapestről biztató hírek érkeznek a kormány hajlandósá­gáról, de a Zűrien felöl érkező hírek nagyon­­ ho­mályosítják a kilátásokat. Azok a számok ugyanis, amelyeknél egy hónap elő­t a keres­kedelmi mini­stériu­m építési és pálya hozzávető­legesen megidé­te a hivatalpalota felép­ésének árát, a «toron éri«kc«ökkené»e következében ma már elvesztették aktualitásukat és így a kedvező hirek ellenére sem osz­ott még el a bizonytalanság. A másik nagyobb arátnya épit­kezés reménye az uj kislakásépitési akcióban rejlik A népjóléti miniszter — mint ismeretes — nyolcvanmillió koronát ajánlott fel erre a célra és nagyobb kedvez­ményes hitel folyósítá­si­ is kilátásai helyezte. A váromak ötvenkét kislak­ás: kell építenie, ha elfogadja a népjóléti miniszter let­e<t­eit. A mérnöki hivatal a pol­gármester :nem biz «fiából már meg is kezdte a hozzá vetőleges költségvetés összeállításá, és minden valószínűség szerint a város tanácsa már a jövő hét folyamán dönthet, hogy elfo­gadja-e a népjóléti miniszter ajánlatát, vagy sem. Ez a két épitkezési remény izgatja ma a lakásnélkü­liek kedélyeit. De ezzel a.­u­án ki is , merül mind a l­­ietős­­ég, mert olyan kevés ma­­­­gánépitkezés Idán sohasem volt Szegeden, mint­­ amennyi az idén van A tanács építési ügyosz­tálya minden tanácsülésen rengeteg építési en­gedély iránti k­relmet terjeszt ugyan elő, de ezek a kérelmezők nem lakásépítésre kérnek en­gedélyt, hanem legjobb esetben kisebb mellék­épület, istállót, mosókonyhát, fasszínt akarnak építeni, a legtöbb mégis jelentéktelen tataro­zásra, javításra készül. Pedig az építkezés megindítása egyike a leg­­sürgő­sebb problémáknak. A munkaalkalom hiánya miatt az építőmunkások értékesebb része már kivándorolt az országból is a kivándorlási vagy sajnos, napról-napra fokozódik a munkás­ság körében. A szakképzett munkásság kiván­dorló­inak pedig az lesz a következménye, h­ogyha egyszer mégis megindulna az építkezés, ez a körülmény fog súlyos akadályokat gördí­teni az utjába. Az építkezések ügyében megkérdeztük Balogh Károly tanácsnoknak, az építési ügyosztály vezetőjének a véleményét, aki a következőképen nyilatkozott: Mindaddig szó sem lehet a magánépít­­i kérés megindulásáról, am­ig a tőke netáh találja­­ meg számításait az ilyen fajta befektetéseknél, jobban mondva, amíg a tőke más irányban aránytalanul kedvezőbb elhelyezkedést talál. A helyzet akkor változik meg, amikor a zálog­levelek és a községi kötvények iránt ismét mutatkozik majd valami érdeklődés, vagyis amikor megszűnik a jelenlegi mindent meg­bénító tőtahiány. A mai viszonyok között a magánérdekeltségek csakis ab­ban a kivételes esetben építkeznek, ha az építkezésre üzleti szempontból szükségük van. Így épített a közel­múltban néhány szegedi kereskedelmi és ipari érdekeltség üzlethelyiségeket és munkást­á kaso­kat, de ezeknek az építkezéseknek a lehetősége természetesen elenyészik az óriási szűk él­et mellett. Ha tcl ma nincs, vagy ha van is v­la­­m­ennyi, az olyan drága, hogy építkezésekre nem fordítható. Ennek p­di­g az a konzekven­ciája ho­l az államon kívül senki sem foglal­kozhat komoly formában az építkezés problé­májának megoldásával.­­ A legérdekesebb jelenség egyéb­ént az, hogy a tanyavilág lakossága körében valóságos ipilisi láz dühöng A tanyai gazdáinál u­gyanis zsákszámn he­ver a pénz, adósságaikat már régen kifizették, minden személyes igényüket már kielégítették, a tőzsde egyelőre még nem érdekli őket és így építkezésekbe fektetik szám­­v­italian pénzüket. Egyre- má­ra emelkednek az új tanyaépületek, tataroznak, bevi­enek min­denütt. Könnyen tehetik, az építkezés még mindig olcsóbb, mint a búza; két zsák almáért kapnak jóformán annyit, amennyiért kijutja egy új disznóól­ára. A tanyai építkezési láz azon­ban egy hajszállal sem könnyíti meg a város helyzetét, da azért mégis örvendetes jelenség, hiszen a tanyavilág kulturálódását jelenti. Földbirtokok, földbér­letek, házak és üzletek eladását és vételét közvetíti 507 Pair«]/ Anti­ nyug. állat. tanácsos, O. F. B. rvh­lK /midi által engedélyezett ingatlan­­forgalmi irodája, törv. bev. cég, Szagsden Iroda, Attila-utca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Szácfő­­utca 8rb. Telefon 13—36. ____ ARGUS magánkutató intézet szakértelemmel, szigorú disz­krécióval megbízhatóan nyo­moz, megfigyel, informál hely­ben és vidéken. 951 »da i Széchenyi­ tér 6, a kapu alatt. Telefon 1­10—5*«

Next