Szeged, 1923. október (4. évfolyam, 223-248. szám)

1923-10-02 / 223. szám

2 SZ B GBD Szeged, 1923 október l pénzekkel váltattak meg. Azután a nyomorról beszélt Friedrich, aki, mellesleg, nagyon elegán­san volt öltözködve. Szólt a „politikai sikerekről“ és a kormányt a zsidókérdés elintézésének el­síbolásával vádolta meg. Megfenyegette az új főtanácsosokat, hogy majd a fajvédők győzelme után az új rezsim egyszerűen megsemmisíti majd a címeket. (Csak ennél nagyobb baj ne legyen !) Gömbös Gyula beszédében kijelentette, hogy a fővárosi választások idején teljes erővel felveszi a harcot „a zsidó intranzigenciával“ szemben. A zsidókérdés megoldásának, szerinte, nem a zsidók, hanem az „álkeresztények” az okai. Támadta a nagybirtokosokat, akik, szerinte, ál­keresztény politikát folytatnak. Hivatkozva Bár­sony János volt egyetemi rektor búcsúbeszédére, kijelentette, hogy ők minden téren numerus clausust akarnak, főképen pedig a f­öld el­osztásánál. Szólt aztán Bethlen külpolitikájáról, amelyet elitél. A keresztény munkásság ne dol­gozzék zsidó gyárakban. Ki kell innen űzni a katár idegen elemet A lojalitás, mondotta, amelyet a miniszterelnök az utódállamokkal hirdet — anakronizmus. Lendvai István beszélt ezután és hitvallást tett vezére, Héjjas Iván mellett. Azt mondotta, hogy a keresztény középosztály egy részét az állam bolsevizálja. A beteg nemzetet, szerinte, „csak abszolút operációs beavatkozással” lehet megmenteni. Az ülés végén természetesen Héjjast éltették és a zsidókat abcugolták. A fajvédők népgyűlése után a vezérek bizal­mas tanácskozásra vonultak vissza a Wenckheim­­palotában. A megbeszélésen szükségesnek látták a résztvevők egy nagyobb utcai demonstráció megszervezését is. Az utcai felvonulás tervéhez nagyszerű alkalom kínálkozott. Megtudták ugyanis, hogy a különböző bajtársi egyesületekbe tömörült egyetemi ifjúság fáklyásmenetet határozott el Bársony János prorektor tiszteletére. A tüntető felvonulás napja még nincs megállapítva, bizo­nyos azonban, hogy még ezen a héten fáklyás­menetben vonulnak fel Bársony János prorektor lakása elé. Ezt a tüntető felvonulást a Friedrich— Eckhardt—Gömbös fajvédő csoport demonstrációra fogja felhasználni. Rakovczky belügyminiszter a fajvédők politikájáról. Pesthy Pál, a nemzetgyűlés alelnöke Simon­­tornyán vasárnap tartotta beszámolóját. A be­számolón megjelent Rakovszky Iván belügy­miniszter is. Hosszabb beszédben foglalkozott az ország helyzetével, majd rátért azokra a tá­madásokra, amelyek az ellenzék részéről érik a kormányt. Többek között ezeket mondotta: — Akkor, amikor a keresztény ellenzék a külföldi kölcsönt kifogásolja, szent meggyőző­désem, bensejében nem az fáj nekik, hogy egy ilyen külföldi kölcsön lehetőségei megvannak, hanem az fáj nekik, hogy ezt a kölcsönt a Bethlen-kormány szerezte meg. Azt mondja az ellenzék egyik része — röviden fajvédőknek szokás nevezni őket —, hogy ők megoldják a gazdasági kérdéseket, mert nekik egy varázs­­vessző van a kezükben és ez a tettrekész anti­szemitizmus. Én megvallom őszintén és azt hiszem, minden becsületesen gondolkozó ember úgy fog beszélni, a magyar faj boldogulásának problémája nagy és súlyos kérdés. Ennek a kérdésnek a megoldása nagyon égető és fontos feladat és ennek a kérdésnek becsületes meg­oldása Ugyanúgy benne van a kormány pro­gramjában, mint ennek az ellenzéki csoport­nak programjában is. Csakhogy, ha mi ebben az országban a magyar faj fejlődését az intel­ligenciában, a falusi magyar nép érvényesülését és térfoglalását akarjuk szolgálni, nézetem sze­rint nagyon helytelen úton járunk akkor, ami­kor erre a célra először is le akarjuk rombolni és tönkre akarjuk tenni gazdasági életünket, a kereskedelmi, az ipari, a financiális életet csak azért, mert azon zsidók is keresnek, mert abból ma zsidó emberek is élnek meg. Csanád megye a fajvédők ellen. Csanád megye október 1-én Makón tartott közgyűlésében bizalmat szavazott Bethlen István gróf miniszterelnöknek abból az alkalomból, hogy határozott fellépése pártjából kilépésre késztette a kormányzati rendszerre nézve vele ellentétes felfogású elemeket és ezzel ismét nagy lépést tett a konszolidáció felé. A vármegye közönsége aggodalommal szem­lélte, hogy a nemzetgyűlés tagjainak egy része nyilvános szereplésében olyan hangot használt, amely mód­felett alkalmas a társadalmi és osztályellentétek kiélesítésére és az erők meg­bontására. Annál is inkább helyesli a miniszter­­elnök úrnak velük szemben tanúsított felfogását, mivel ezzel eloszlatta ama kételyt, mintha a politikai csoport a kormányzat részéről része­sülne burkolt támogatásban. Kilépésük és a miniszterelnök úrral szemben történt nyílt szembehelyezkedésük tehát tiszta és egészsége­sebb politikájú helyzetet teremtett. Agrárpropaganda Kaposvárott. A Faluszövetség kaposvári kiállításával kap­csolatban nagygyűlés volt vasárnap, amelyen Nagyatádi Szabó István és az agrárvezérek mondottak beszédeket. A gyéren látogatott gyűlésen kimondták a fúziót a Faluszövetség és az Országos Földművesszövetség között. El­nökké Mayer Jánost választották meg és a vá­lasztmányba ellenzékieket is beválasztottak. Nagy István kisgazda a gyűlés folyamán elitélte a nagyatádi Szabó ellen indított hajszát és üdvö­zölte a minisztert. Nagyatádi beszédében azt válaszolta, hogy mindazokat, akik szerint ő miniszterségét vagyonszerzésre használta, alá­való gazembereknek tartja. Beszélt a földreform­ról, amelynek kivitelét szerinte meg nem aka­dályozhatják addig, amíg ő és társai helyükön vannak. Aki elsejéig be nem fizette a jöve­delmi és vagyonadóját, az 10 száza­lékos pótlékot fizet. Kállay pénzügyminiszter vasárnap érkezett vissza Nagykanizsáról Budapestre. A Reggel munkatársának alkalma volt a pénzügyminisz­terrel visszaérkezése után rövid beszélgetést folytatni. Első kérdése az adóvalorizációs pro­gramjára vonatkozott. Főleg arra, hogy az 1922—1923. évre kivetett jövedelmi adó min­denki által háromnegyed részben már most október 1-ig befizetendő. Amennyiben valaki ezeket a hatalmas adóféle­­ket, amelyek az 1921. évi jövedelmi- és vagyonadónak öt-, ille­tőleg húszszoros összegét teszi ki, október 1-ig le nem fizeti, ezentúl hónaponkint 10 száza­lékos adóhátralékot köteles fizetni. Az rt^-re vonatkozóan Kállay a következőket mondotta: “ Szó sincs arról, hogy az adóvalorizációról szóló törvényhez bármiféle rendeletet is készí­teni óhajtana a pénzügyminisztérium. A leg­határozottabban ragaszkodom a törvényben meg­állapított vagyon- és jövedelemadó előírt be­fizetésihez és attól egy jottányi eltérést sem engedek. A pénzügyminisztérium a leghatáro­zottabban és legkeményebben végrehajtja a tör­vényt. Garami Ernőt is perbe fogták. Garami Ernőnek a „Forrongó Magyarország“ című könyvét még a múlt év őszén elkobozták és a postaszállítási jogát is megvonták. Az ügyészség most külön vádiratot adott a könyv miatt Garami ellen. Vádat emeltek ellene a könyv tartalma min­t kormányzósértés címén. A vádhatóság elkészítette a személyleírását és mint szökésben lévő vádlott ellen körözést adtak ki. Jelenleg tehát országos körözés alatt áll. A vád ellene oyan, hogy Garami Ernőt távol­létében is felelősségre lehet vonni. Ezért a bíróság hivatalból fog kirendelni védőt és távol­­létében is megtartják a tárgyalást. Megszűnik az „állambiztonsági megbizott”-ak szervezete. A belügyminiszter az u. a. tanácskormány uralmának bukása után az ellenszervezkedések meggátlása és a közrend megóvása céljából Sz­ükséges szervezkedés végrehajtása céljából 36/1919. sz. alatt kiadott rendeletet hatályon kívül helyezte és a rendelet alapján alapított állami biztonsági megbízottak szervezetének meg­szüntetése iránt a szükséges intézkedéseket megtette. Rendkívüli közgyűlés foglalkozik a létszámapasztással. (A Szeged tudósítójától.) A közalkalmazottak létszámcsökkentésére vonatkozó törvény végre­hajtási utasítása — mint ismeretes — nemrégen már meg is jelent a Budapesti Közlöny egyik számában. A rendelet kimondja, hogy a törvény­hatóságok tisztviselőinek létszáma is ugyanolyan arányban redukálandó, mint az állami alkal­mazottaké. A város tanácsa hétfőn már meg is kezdte a törvény végrehajtásának előkészítő munkálatait. A hétfői tanácsülésen Bárdoss Béla tb. fő­jegyző ismertette a törvény főbb rendelkezéseit, amely szerint a létszámcsökkentést a nélkülöz­hető hivatalok és intézmények megszüntetésével, az igazgatás egyszerűsítésével és az alkalma­zottak létszámának húszszázalékos apasztásával kell keresztülvinni. Az elbocsáandó alkalmazot­taknak legkésőbb október 31 ikéig fel kell mondani a szolgálatot. A létszámcsökkentésnél a közszolgálat érdeke az irányadó. A vármegyékhez már megérkezett a törvény végrehajtási utasítása, a városok ugyan még nem kapták meg, mivel azonban a törvény október 31-ikére tűzi ki az elbocsátandók fel­mondási határidejét, azért az előkészületek meg­tétele sürgős. Bárdoss Béla azt javasolta a tanácsnak, hogy a végrehajtási utasítás bevárása nélkül a vármegyékhez érkezett rendeletet vegyék alapul és annak alapján tegye meg a város is a szükséges intézkedéseket. A vármegyék szá­mára kiadott végrehajtási utasítás kimondja, hogy úgy az állások megszüntetése, mint az elbo­csátandó alkalmazottak kiválasztása ügyében a belügyminiszter dönt a főispánok, az alispánok és a közgyűlés által választott hat bizottsági tagból ealakított bizottság véleményének meg­hallgatása után. A bizottságnak október 15 éig fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez javaslatait. Bárdoss Béla javaslatára utasította a tanács a számvevőséget, hogy a város összes alkal­mazottairól sürgősen szerkesszen táblázatos ki­mutatást és felkérte a főispánt, hogy a bizott­ság megválasztása érdekében hívja össze a rendkívüli közgyűlést, még­pedig olyan időben, hogy a megválasztandó bizottság október 10-ig elkészülhessen javaslataival. Mivel azonban a főispán nem tartózkodik Szegeden, a polgár­­mester utasította a főjegyzőt a rendkívüli köz­gyűlés összehívására. A rendkívüli közgyűlés már szerdán délután 4 órakor össze is ül. A létszámcsökkentés ügyében kérdést intéz­tünk dr. Somogyi Szilveszterhez, aki a követ­kezőket mondotta: “ A létszámcsökkentésről szóló törvény az állami adminisztrációban bekövetkezett változá­sok alapján készült. Az állami adminisztráció ugyanis a trianoni békeszerződés következtében elvesztette területének kétharm­d részét és így indokolt is a húsz százalékos létszámredukció. A városoknál azonban más a helyzet. Itt a há­ború következtében nem csökkent az adminisz­tráció, mert hiszen a városok működési köre sértetlen maradt, sőt a háború kitörése óta ál­landóan újabb és újabb feladatokkal terheli meg az állam a városokat. A közélelmezést, a lakásügyek intézését, az adóbehajtást és az adókezelést mind a városokra hárították, maga a f­orgalmi és a keresett adó kezelése külön hivatalok felállítását tette szükségessé. Nyugod­tan állíthatom, hogy a városok munkája ma legalább 50 százalékkal több, mint amennyi bé­kében volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a városok bajosan hajthatják végre a létszámcsökkentést, jobban mondva nem hajthatják végre olyan mértékben, mint azt a törvény nagy általános­ságban előírja. Több város már el is határozta, hogy a törvény módosítását kéri a törvényho­zástól, valószínűleg Szeged is csatlakozik ehhez a mozgalomhoz. Úgy azonban mi is redukál­hatnánk az alkalmazottak létszámát, ha az ál­lam nem kötelezné a városokat az állami funk­ciók elvégzésére, ha átvenné a lakáshivatalt, a közélelmezést és maga hajtaná be és kezelné az új adókat. A létszámcsökkentés problémája foglalkoztat ma mindenkit a torony alatt. Senki sem tudja, milyen konzekvenciái lesznek a törvény végre­hajtásának. A tisztviselők nyugtalankodó­k, tit­kos „B“ listáról suttognak, mert mindenki bi­zonytalannak érzi a kenyerét. — Ujebb erős földrengés. A budapesti egyetemi földrengést jelző intézet jelenti, hogy szeptember 3- án távoli földrengést jelzett a szeizmográf, amely 2 óra 22 perckor kezdődött, másfél óráig tartott és legnagyobb rengése öt milliméter volt.

Next