Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2 SZEGED következőket mondotta munkatársunknak: “ A miniszterelnök pártértekezletén termé­szetesen elmondottam volna, hogy súlyos aggályaim vannak a kölcsönnel szemben és ezeknek kifejezésére a módot és alkalmat meg­fogom találni. Legnagyobb hibának és irtózatos felelősséggel járó eljárásnak tartanám azonban, ha bármely tényező ezeknek a szanálási javas­latoknak kellő időben való elintézését meg akarná akadályozni. Egyébként még részletesen ki fogom fejteni álláspontomat a nemzetgyűlé­sen. Ezután Apponyi bécsi utazására, majd Ottó királyfiról elterjedt nyugtalanító hírekre terelődött a beszélgetés. Apponyi a következőket mondotta: — Ottó királyfi állapotáról pozitív híreim vannak, amelyek szerint most már teljesen felgyógyultnak mondható. Nincs ellentét a kormány és a nagybankok közt. Budapest, március 31. A kormány és a nagy­bankok közti helyzet egy hétfői lap tudósítása szerint elmérgesedett Walkó kereskedelemügyi miniszternek egy kijelentése miatt, amellyel állítólag megsértette a nagybankokat. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Ulmann Adolf báró­hoz, aki a következőket mondotta: — Kínosan lepett meg a hétfői lap eltor­zított jelentése. A közlemény annál kevésbé felel meg a valóságnak, mert a pénzintézetek már a mai napon megkezdték a kormánynak nyújtandó­­ valutaelőleg folyósítását. Beavatott pénzügyi helyen a következőket mondották a lefolyt tanácskozásokról. A nagy­bankok semmiféle feltételt nem szabtak a teg­napi tárgyaláson. A nagybankok képviselői azonban ismételten kifejezték azt az állás­pontjukat, hogy teljesen méltánytalannak érzik, hogy mikor minden rendelkezésre álló eszköz­zel a kormány segítségére igyekeznek lenni, a kormány nem méltányolja kellőképen a nagy­bankoknak ezt az ország helyreállítására sok­szor megnyilvánult áldozatkészségét. A kényszerkölcsön befizetése. Budapestről jelentik: Ma van a kényszer­­kölcsönelőleg második részlete befizetésének utolsó napja. A mostani befizetéseknél minden 100 takarékkorona fejében 110 papírkoronát fizetnek, tehát néhány ponttal kevesebbet, mint a takarékkorona hivatalos árfolyama. A kényszerelőleg befizetéséről Baross Gábor, a postatakarékpénztár elnökigazgatója a követ­kezőkben nyilatkozott: “ A mai napig 222 milliárd koronát fizettek be összesen 421 ezer tételben. Ebben az összeg­ben benne van a kényszerkölcsönelőleg első része is. Megállapítható, hogy az előleg máso­dik részletét kevesebb tételben fizették be, mint az elsőt. A középiskolai reform tárgyalása: Budapest, március 31. A nemzetgyűlés hét­fői ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadja a földreformnovella 2. § ának módo­sításáról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a középiskolai reformról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló dr. Borsik Pál: Klebels­­berg miniszterrel szemben hangsúlyozza a ka­tolikusok érdemeit a középiskolai oktatás előbbre­­vitelénél. Aggodalommal látja a klasszikus gim­náziumok létesítését, különösen azért, mert ezen gimnáziumokban nem akarj­ák tanítani a modern nyelveket, már­pedig a modern nyel­vek tanítása feltétlenül szükséges a humanisz­tikus gimnáziumokban is. A javaslatot elfogadja, bár fentartja magának a jogot, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál a módosításait beter­jeszthesse. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter vá­laszol Bozsik beszédének azon részére, amely­ben kifogásolta, hogy nem tért ki történelmi visszapillantása során a katolicizmus kultur­­működésére. Erre vonatkozóan kijelenti, hogy az új korral kezdte meg a történelmi vissza­pillantásait és a reformáció tárgyalása után azonnal áttért a jezsuita rend működésére. Nem akarja a katolikus egyház tanügyi tevékenysé­gét és kul­urális működését kisebbíteni. Kéri a képviselőket, hogy ne élezzék ki ezt a kérdést felekezeti szempontok szerint. Drózdy Győző: Nézete szerint a közoktatás ügyének kérdése mindig politikai kérdés volt; az a csoport, amely uralmon volt, mindig a saját képére igyekezett átformálni a közoktatást. Antidemokratikusnak tartja a felvételi vizsgát és a díj­­at. A középiskolai oktatás ingyenessé tételét kívánja. Az érettségi eltörlését kívánja. Már a negyedik osztályban válogatni kellene és nem lenne s­abad tovább engedni azon tanulókat, akik nem megfelelőek. Igen fontos­nak tartja, hogy minél gyakrabban vizsgálják meg a tanulók előrehaladását a tanulmányaik terén. Nézete szerint a tanárok túl bőven adják elő az anyagot. Szóvá teszi a leány középiskolák ügyét és ezzel kapcsolatban teljesen elhibázott­­nak tartja, hogy ezen iskolákban ugyanolyan tananyag legyen, mint a fiúiskolákban. Ez túl­ságos nagy megterhelést jelent a­­­ leányokra és nézete szerint árt az egészségükre. Kívánatos­nak tartja, hogy a leányiskolákban női orvosok tanítanák az egészségtant. A javaslatot elfogadja. Ezután Várnai Dániel szólal fel és beszé­dének az elhalasztását kéri, amelyhez a Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz; javasolja, hogy a legközelebbi ülést kedden délelőtt tíz órakor tartsák. Az ülés ezzel három órakor véget ért. „Sima pénzek“ és furcsa pecsétek. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt a szegedi törvényszéken egy három év előtti bűnper főtárgyalását tartották meg és a per folyamán felmerült események és tények nyíltan belevilágítanak abba a három év előtti pénzügyi anarchiába, amely a monarchia utódállamaiban élt, a pénzkbélyegzésekkel kap­­csolatban. A régi Osztrák-Magyar Bank bank­jegyeit akkor uton-kifélen mindenütt és nagyon sokszor elől-hátul lebélyegezték és ennek kap­csán gombamódra szaporodtak el a „pénz­­ügynökök”, „pénzkereskedők* és illetéktelen lebélyegzők. a hétfői bűnper hat vádlottját pénzhamisítással vádolta meg az ügyészség, mert úgynevezett lebélyege­zetlen „sima” pénze­ket akartak megszállott területre szállítani, vala­mint idegen pecséteket „lemostak* a bartk­­j* gyekről és más pénzekkel akarták értékesebbé tenni. Az ügyészség Gerő Mór pénzügynököt( Szücs Szilveszter korcsmárost, Udvari Ferencet, Krausz Edi kereskedőt, Klein Jenő kereskedőt és Weiss Henrik banktisztviselőt pénzhamisítással, illetve hamis­ pénzek forgalomba hozásával mint tet­teseket, illetve bű segédeket vádolta meg, amelyet azzal követtek el, hogy sima pénzeket t­ n­földre adtak el, illetve szerb, román, osztrák pecsétekkel láttak el, illetve ezeknek bevége­zéséhez hozzájárultak. A személyi adatok felvétele után Vild Károly elnök e­l sör Gerő Mór vádlottat hallgatta ki. Gerő kijelentette, hogy nem érzi magát bűnös­nek, pénzhamisítást nem követett el, neki Zen­­tán a szerb k­ 61 Hatósági jogosítványa volt a lebélyegezésekre, Ő különben nem „mosta le” a pecséteket, hanem csak akkor látta el a bankjegyeket pecsétekkel, mikor azokon az eredeti pecsétek már elmosódtak. Azt saját pecsétjével tette, amit a szerbektől kapott. Az elnök ezután fölmutat Gerőnek külön­böző pipír pénzrongy­okat, amit Gerő állítólag arra használt, hogy ezekkel a rongyokkal össze­ragasztott különböző hiányos és különböző pecsétes bankjegyeket. Gerő Mór ezután ki­jelenti még, hogy ő nem vett senkitől sima bankjegyet. Amikor az elnök megkérdezi tőle, hogy a magyar bankjegyekre szerb, román bélyeget akart tenni, Gerő egyszerűen kijelenti: — Az ki van zárva! Az elnök ezután fölolvassa a rendőrség előtt tett vallomását, amelyben sokat beismert Gerő. M­­­i a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amely- t­í bis* TMát egyet-mo­st visszavon. .. „ Szűcs S­ilveszter vallomása következik ez- - 1924 április 1 után. Nem vett senkitől sima pénzt — mondja —, csak Udvarinak adott kölcsön, am­ikor Udvari neki sima pénzt adott zálogba. Ezeket találták meg a detektívek. Udvari Ferenc m­egl­eetős izgatott modorban teszi meg vallomását, ő nem hozta forgalomba a simákat, csak zálogba adott Szücsnek. Krausz Ede vádlott előadja, hogy az újság­ban olvasta Szűcs hirdetését, hogy vesz külön­böző pénzeket. Elment Klein Jenővel Szűcshöz, mert vételre Budapestről kapott megbízást. Ártatlannak érzi magát. Klein Jenő elmondja, hogy őt kérte meg a Park-kávéházban Krausz, hogy vezesse Szűcs lakására. Weiss Henrik a bankoknál és a kávéházak­ban járt, hogy azokat a pénzeket szívességből eladja, amelyeket Krausz nem tudott értéke­síteni. Dr. Reich Zoltán védő előterjesztést tesz az összes védők nevében, hogy mint szakértőt hallgassák meg Fischer Gyulát, a Magyar-Olasz Bank szegedi üzletének igazgatóját arra nézve, hogy akkor minden bank foglalkozott bank­jegyek vételével és hogy Gerő mikor tette rá a pecséteket a bankjegyekre. A törvényszék elutasítja az indítványt, mert a tényállás így is tisztázva van. Ezután a tár­gyalást délután 3 óráig felfüggesztették. Délután először azokat a detektíveket hall­gatják ki, akik ebben az ügyben nyomozást végeztek. Tanúként kihallgatják Engel Ernőt és Gergely Lajost, akik kijelentik, hogy Krausz kérte fel Klein Jenőt, hogy vezesse el Szűcshöz. Dr. Liszkay Lóránt Ügyész fenntartja a vádat, valamint Gerő Mór ellen még egy rendbeli pénzhamisítás miatt emel vádat. Szigorú bün­tetést kér, miután Szűcs már kétszer volt bün­tetve hasonló cselekmények miatt. Ezután a védők tartják meg védőbeszédeiket. Elsőnek Gerő védője, dr. Reich Zoltán szólal fel. Gerőnek szerb hatósági jogosítványa volt pénz lebélyegzésre. Egyetlen terhelő tanú sem tett vallomást, csupán Kiss detektív, de itt is súlyos ellentmondások voltak, a detektívek sietve, elhamarkodva dolgoztak ebben az ügy­ben. Felmentést kér. ( Ezután dr. Darvas Károly és a többi védők mondják el védőbeszédeiket, akik mind felmen­tést kérnek, mert a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. A törvényszék hosszas tanácskozás után meg­hozta ítéletét. Gerő Mórt 7 hónapi fogházra és 500.000 korona pénzbüntetésre, Szűcsöt 8 hó­napra és 500000 koronára, Udvarit pedig 6 hónapra és 300.000 koronára ítélte, de a bün­tetéseket a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Krauszt, Kitint és Weisst a bíróság felmentette. Az ítélet indokolása kimondja, hogy az elítél­tek forgalomba hozták a sima pénzeket, amely büntetendő, azonban olyan büntető rendelke­zés nincs, amely a külföldi pénzekkel való ke­reskedést büntetné. Az ügyész súlyosbításért felebbezett, a védők pedig a felmentés ki nem mondása miatt. VMAMMMMMMMMMMMMMMMMMIMii A szovjet kormány kapcsolatot keres Magyarországgal Moszkva, március 31. A szovjet kormány kül­ügyi hivatala a Magy­országgal való kapcsolat új felvételét készíti elő, a szükséges anyagot nagy szorgalommal gyűjtik és bár a tárgyalá­sok időpontja még megközelítőleg sem ismere­tes, Moszkvában már most valószínűnek tart­ják, hogy a kezdeményező lépést Budapest fogja megtenni. A moszkvai gazdasági körök hajlan­dónak mutatkoznak a magyarországi gazdasági tényezőkkel a kapcsolatot felvenni. Marx kancellár beszéde választói előtt. Hannover, március 31. A centrum párt­ ma este választói ülést tartott, amelyen dr. Marx birodalmi kancellár beszédet mondott.­­ A német nép üdve a birodalmi egység fentartásában, gazdasági létünk helyreállításában van. Kell, hogy ezek legyen*­k szempontok a közeli birodalmi választásokban. A kormány­nak azt a szemrehányást teszi, hogy nem eléggé szállt szembe a háború előidézésével kapcsolat­ban Németország ellen felhozott vádakkal. Ez a szemrehányás teljesen jogosulatlan. A kormány hatalmas forrásanyagot hozott nyilvánosságra e tekintetben és ezt a munkát továbbra is folytatja.

Next