Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-26 / 96. szám
Ifi**vj«*4g. »lidöhiT»- i Dt*k Ferenc-nlca 2. (Föl jiiUírt tilíva lix efilben.) Téléig* tM&A.Szeged’ megjele Sitetta kivételével minden nap, 8&es **ém ára 1200 ko;***. IDOfixetési áraki Egy MHfii helyben 25000, Buda- 3*tHm M vidéken 30000 km. ggyea száM ára 1200 korona. Hirdetési árak . Félhasábon 1 mm. 300, egy hasábon 900, másfél hasábon 900K.Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. V. évfolyam, Szeged, 1924 április 26, SZOMBAT. 96-ik szám. Tartozás. Méltó és igazságos cselekedet volt, minden elismerést megérdemlő, hogy a Pusztaszeri Árpád Egyesület Tömörkény halála hetedik évfordulóján nem feledkezett meg halhatatlan alapítójáról és a nagy ember kis családjával együtt meglátogatta a szegedi földnek azt az áldott darabját, amely a Jegenyék alatt írójának múlandó porait takarja. És jól beszélt az Egyesület lelkes tolmácsa, mikor megígérte, hogy tudni fogják kötelességüket az elköltözött Tömörkénnyel szemben. Igaz, hogy hét esztendő után ez ígéret egy kissé mintha el is késett volna, nem a Pusztaszeri Árpád Egyesület kegyeletes tagjai részéről, sőt nem is az ígéret késett el, hanem elkésett mások, illetékesek, az egész hivatalos és választott Szeged részéről magának az ígéretnek valóra váltása , hiszen hét hosszú esztendő után még mindig nincsen, még mindig hiányzik, még mindig várat magára méltó és igaz emléke Tömörkénynek — a nemes város részéről. Mert az talán mégsem úgy áll és azt talán mégis csak túlzás volna állítani, hogy ez a gazdag és négy város, a legnagyobb és leggazdagabb a Duna—Tisza közén, annyira nincstelen lenne, annyira elesett és nélkülöző, hogy ne lett volna eddig módjában valami formában megillető hódolatát, háláját leróni a legkülömbnek, a legigazabbnak, a legérdemesebbnek, aki időtlen idők óta ennek a tiszaparti anyavárosnak tetői alatt és falai között élt, dolgozott, lelkesült, álmodozott és alkotott, örökkévaló mesterműveknek, minden időkkel bizton dacoló olyan alkotásoknak sorát, amelyek éppen a szegedi fekvénynek és szegedi népléleknek a talajából eredek és az írói nagyság legtisztább magasságába értek. Talán ez a Tömörkény István van olyan hitrességünk, mint a szögedi paprika, van olyan nevezetességünk, mint a szögedi halászlé, talán jelent annyit ennek a városnak, mint egy államtitkár és van olyan fontos tényező kulturális életünkben, mint egy főigazgató? Tisztelet, becsület az élőknek, akiknek, ha magasra jutottak, mindig kijár a bandérium és a bankett, a megsüvegdés és a megvendéglés, de talán a halhatatlanokkal szemben sem illenék feledékenynek és hálátlannak lenni akkor, amikor a kulturfölényt emlegetjük után- útfélen és a nemzeti géniuszt hangoztatjuk éjjel-nappal? Nem is éppen annyira Tömörkénynek van szüksége erre, akinek szelleme örödre senn van időt múló műveiben, aki a maga puritán lelkével nem volt barátja semmiféle vakparádénak és cicónak, de az idegen és a maradék előtt, meg önönmagunk előtt kell restelkednünk, ha ezt a hétesztendős mulasztást valahogyan méltó módon és a lehetőség szerint hamarosan nem is reparáljuk. Szeged arról is híres, neves, hogy a szobrok városa, amely a road a dicsőséges cigányának is monumentumot emelt és ime, Tömöri kénye még mindig emlék nélkül maradt, a sírján is korhadt fakereszt hirdeti el nem múló nevét. " Mi úgy tudjuk, hogy a magyar szobrászat ma igen gazdag értékes és érdemes tehetségekben, fiatalokban és rceglettekben, van közöttük nem egy szegedi, vagy szegedvidéki, sőt úgy tudjuk , pedig igen megbízható forrásból, hogy asztor János, a legmagyarabbok és teguvárób'ázza'» T«e* leírián'°‘la» hogy ingyen t;" ':rn,lí: «Hub * Tö ̋»Örkény-emlékmüvet, csak & anyat;0 H“ jS2zf ’ b helyet is megjelölték illettóe*. “"ma u én^,ermeszetes»‘P » hulturphota kör Vé'ín:l* T,8*a ,elé Ud részére gór Vtak. Ámde eddig még caak a fogadkozásokról ;artanak azok, akiknek lelkén fekszik ez a szép és kedves, ez a kegyeletes szegedi ügy. Mikor mozdul meg, mikor buzdul fel már egyszer, végre valahára a nemes város vezetője, a hivatalos Szeged is, mikor indulnak meg a város urai és tehetősei, mikor kezdődik a gyűjtés, az adakozás, az áldozatkészség, mikor mutatja meg például a tanya népe, a nemzet gerince, az uj középosztály, hogy köze van Tömörkényhez, hogy ez az ügy szívbeli ügye neki is ? Mikor lesz már ebből a fogadalomból is valóság, példa, tanító, felemelő, magunk megbecsülését hirdető?D------1---"- j---o/ Szombaton szavaznak a sztrájkoló nyomdászok, hogy megkezdjék-e a munkát. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Mint tegnapi számunkban közöltük, Bethlen István gróf a Lapkiadók Szindikátusának kérelmére közbelépett a nyomdászsztrájk ügyében és felkérte Walkó Lajos kereskedelmi minisztert, hogy hívja össze a főnökegyesület és a szakszervezet vezetőségét. Ez meg is történt, megállapodás azonban nem jött létre s a tárgyalásokat péntekre halasztották. Meg is kezdődtek a tárgyalások és féligmeddig megegyezés is jött létre, amelyet a szakszervezetek vezetősége ismét a bizalmitestületnek terjesztett elő. A bizalmi testület azonban azt újólag elutasította. Ekkor a kormány megbízottja, Schilling miniszteri titkár figyelmeztette a bizalmi testületet a következményekre, mire a bizalmi testület kijelentete, hogy hajlandó a szakszervezet tagjaira bízni a döntést, aminek következményekép szombaton a nyomdászszervezet minden egyes tagja le fog szavazni, hogy felvegyék-e a munkát, vagy sem. Munkatársunk érdeklődött a várható eredményről a főnökegyesületben és a szakszervezetben, azonban teljes tájékozatlanság uralkodik, sőt olyan bizonytalan a helyzet, hogy a lapok esetleges vasárnapi megjelenésére mindeddig semmiféle előkészületet nem tettek. Általában úgy tűnik fel a helyzet, hogy a főnökegyesület és a szakszervezet között álló ellentétek mellett majdnem bizonyos, hogy a nyomdászok a munkafelvétel ellen fognak szavazni. MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMWItMWIMMWMIMIMIMMIMMMMMMWM Hétfőn kezdődik a Jegybank részvényeinek jegyzése. Schandl államtitkár a Budapest, áprllis 25. Illetékes helyről származó értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek a jegyzése előreláthatólag f. évi évi április 28-án, hétfőn fog megkezdődni s a jegyzésre április 28-tól május 7-e közti idő fog rendelkezésre állani. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a következő felvilágosítást adta a jegybank felállításával kapcsolatosan a gazdatársadalommal a legutóbb folyt tárgyalásokról: A gazdatársadalommal a Jegybank részvényjegyzése ügyében a napokban folytatott tárgyalások teljes eredménnyel végződtek. A gazdatársadalm és a kormány közti tárgyalások során egy pillanatra sem merültek fel ellentétek, sőt a legutolsó tárgyaláson, amely tegnapelőtt folyt le a pénzügyminisztériumban, a gazdaszervezetek részéről elismerő nyilatkozatok gazdák részvételéről hangzottak el olyan irányban, hogy a kormány minden áron meg akarja könnyíteni a gazdáknak a részvényjegyzést. Teljesen alaptalan az a feltevés, hogy akár a mezőgazdák, akár más közgazdasági ágazat részvényjegyzése korlátozva volna. Anélkül, hogy a kormány korlátozta volna a gazdák részvényjegyzésének lehetőségét, gondoskodás történt arról, hogy a gazdák nagyon előnyös valutaelőleget kapjanak, amivel minden nehézség elhárul a gazdák jegyzésének útjábó. Kilátás van arra, hogy a jegybank alaptőkéjét belföldi jegyzés útján sikerül fedezni és igy nem szorulunk a külföld érdeklődésére. Maga a kormány látná legszívesebben, ha a mezőgazdaság minél nagyobb mértékben venne részt a jegyzésben. Angol vagy amerikai pénzpiacon helyezik el a külföldi kölcsönt. Budapest, április 25. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Mint ismeretes, a magyar kormány már az első párisi és londoni tárgyalások idején informálódott a 250 millió aranykorona kölcsönösszeg folyósítása iránt. Első 80ib-n angol támogatásra számítottak, sőt némi formában angol bankok már ajánlatot is tettek. Újabban azonban olyan hírek keltek szárnyra, hogy ez bizonyos nehézségekbe ütközik. Munkatársunk ezirányban kérdést intézett dr. Kállay Tibor volt pénzügyminiszterhez, aki a következőket mondotta : — Mióta a pénzügyi tárcáról lemondottam, semmiféle befolyásom nincs a dolgok menetébe. ügy tudom, hogy Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter azért utazott a francia fővárosba, hogy előkészítse a kölcsön elhelyezését. Korányi ugyan azon a cím alatt utazott el, hogy Párisban bemutassa visszahívó erejét és igy bucsulátogatásokat tegyen, de nem lehetetlen az sen», hogy Korányi Parisból Londonba fog viszni. Különben egész bizonyosra veszem, hogy a kölcsönt a magyar kormány megkapja, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a legilletékesebb külföldi körök élénken óhajtják Magyarország talpraállítását. Ha Angliával nem járna sikerrel a dolog, akkor Amerikára kerül a sor, ahol egész bizonyos, hogy nem fognak elzárkózni. Kállay nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a kormány most már rövidesen óhajtja lebonyolítani az egész kölcsönakciót. Smith, a magyarországi főbiztos bizalommal nyilatkozik a kölcsönről. London, április 25. A Magyar Távirati Iroda londoni tudósítója beszélgetést folytatott J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette: tvuumu vuauqj.a lumucn UZieit és magánügyemet, előbb két napra Párisba onnan Genfen keresztül Budapestre megyek, ahol mindaddig szándékozom tartózkodni ami« támogatásomra szükség lesz. Nagyot? metisztrift reám nézve az önök bizalma és Kagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a magyar* szanálás munkájához. Meg vagyok róla győződve hoev ! “««2!* szövetséginek erre vonatkozó terje Smi?RÜ e,gé8!*éRe8. ICTV* amely minden politikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épü fel. A magyar szanálási terv keresztülvitelének, remélem, nagy hasznát fogja látni mind Magyarország, mind Európa. Az amerikai üzleti világ meg van győződve az európai általános újjáépítés szükségeitől és ennek a feladatnak Magyarország újjáépítése fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a legjobb szándék és aegkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak a legjobb tudásomhoz képest segítségére legyek. Az amerikai magyar adósság. Bécs, április 25. Washingtonban Waj^losan híre jár, hogy a magyar követ Mellonnal foly-