Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-17 / 90. szám

minilíMl­t* Siadóblr»­:*:) Ucák Ferenc-ul­* 2. (Fö­nt, iskolával szemben.) Tele­­­­­m lí-Rik.Szeged* megjele­lni >étte »»ételére! minden Itt, Sir ej ’lém írt­­ 200 ío­ UM, Klöffsetésl­énk! Egy tramm helyben 25000, Buds­­y#»3m 1» vidéken 30000 kor Igiga mziém ára 1200 korona rü­rdeiM­­érák ! Pélhasábom i mm. SCO, egy hasábon 600, másfél hasábon 900 K.Szöveg­­kért 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemé­nyek :őrönként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. V. Molytm. Szeged, 1924 április 17, CSÜTÖRTÖK. 90-ik szám. MMMnMMMMMWMMIIMMMMIIMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMWM Alap a német jóvátételi problémák gyors megoldására. Berlin, április 16. A párisi német hadi'eher­­bizottság képviselője ma a kötekező jegyzéket nyújtotta át a jóvátételi bizot­tágnak: A német kormány tisztelettel igazolja, hogy átvette a jóvá­ételi bizot­tágnak a szakértői vé­leményekür április 11-én kelt jegyzékét. A német kormány is gyakorlati alapot lát ebben a szakvéleményben, a jóvátételi problémák gyors megoldására. Kész ennélfogva közreműködését a szakértői bizottság szerveiben megígérni. A senki Tiszája. A senki Tiszí­ja nem a Jókai regényeinek ka­nyargós, kiöntéséé vize, amely nádaséiban ott­hont adott állat- és madárvilágnak, rejtőzködő helyet nyújtott az üldözött betyárnak, hanem az üres, elhagyott folyó, amelynek dagadását és apadását nézhettük a szegedi Stefánia-liget biz­tonságot nyújtó kőgátjai mögül. Napokon keresz­tül néztük az árnak rejtelmes növekedését, amint elnyelte az alsó rakodópartot, felfelé emelkedve nyaldosta a lejáró lépcsők fokait, elérte az Eiffel hídjának vázszerkezetét, de a regatták épületét és egy-két dereglyét kivéve életet nem hordott a hátán. Mikor nagyságát, erejét legjobban mu­togatta a szőke víz, akkor árulta el a legkeve­sebb életet. Aztán apadni kezdett az ár. De ez az apadás nem volt olyan, mint régente. Nem előzték meg a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztá­lyának pontos, centiméterekről szóló jelentései, nem tudtuk, hogy mi történik a folyónak felső és alsó szakaszán,­­ nem csak következtettünk, hogy valahol gátszakadásnak kellett történni, mikor a víz meglepő gyorsasággal apadni kez­dett. Utólag kaptuk a hírt: a Tisza két helyütt, csehszlovák és jugoszláv területen is átszakította a gátat és a kiömlő vízmennyiség okozta az apadást, amelyet Szegeden is észlelhettünk. Valahogyan a Tisza haldoklásának tekintjük azt, ami néhány esztendő óta előttünk lejátszó­dik. A régi Tisza, az egységes magyar Tisza, mellékfolyóival együtt nagyszerű vizv­ízi és viz­­szabályozási egység volt, amely a Vásárhelyi Páloknak a dicsőségét hirdette és hivatva volt arra, hogy ütőere legyen az Alföldnek, forgal­mat hordozzon a hálán 8 rakodópartjein rak­tárak, áruhalmok emelkedjenek. A háború előtt megvoltak a kezdeni ennek a gazdasági élet­nek. Tervekben sem voltunk szerények. Rendes hajózás Szolnokig, a Maros hajózhatóvá tétele Aradig, kereskedelmi kikötő Szegeden, téli ki­kötő a Ferenc-csatorna torkolatában, ezek ad­ák nagyjából a körvonalait annak, amire töreked­tünk , amire kétségtelenül előbb vagy utóbb el is jutottunk volna. A trianoni béke óta a szép folyóból, a Jókai és Vásárhelyi folyójából, a nagy magyar vízből a senki Tiszája lett. Részekre szakítva, nincsen igazi gazdaja s az ostoba elzárkózás, a kapkodó hozzá nem értés olyan veszedelmeknek a képét idézi fel, melyeket azelőtt gondos elővigyázattal, az egész Tisza-medencének összetartozó egész g­yanánt való kezelésével el lehetett hárítani. Iván képtelenségekre azelőtt még csak gon­dolni sem lehetett, hogy legyen vízszabályozó és érmentesitő társulat, melynek területe három omág között fog megoszlani s akárcsak a csen­­gelei és balástyai kisgazdák, országok kerülnek abba a helyzetbe, hogy teregessék a vadvize­ket egymás földjeire. Az évszázados múltra visszatekintő vizszabá­­lyozásnak és árvizv­édelemnek ez a csődje csak egyik jelensége a Tisza haldoklásának. A másik a forgalom megcsökkenése és a forgalmi lehetőségek megszűnése. Aki a külföldön, Német­­vagy Franciaországban létja feleakkora vizek eleven, lüktető életét, gőzhajó és uszályok sere­gét, annak a lelkét nyomasztó súllyal üli meg a Tisza halotti néma­ ága. Kél ke2^nltlnie^z*“ trolhatja a Tiszának egész forgalmi állományát és a szegedi kikötőnek egész hajóprM^ *~­a mindent összeszámolunk, nincsen tiz darab, még a folyamőrség benzines neszádécskáját sem felejtve ki belőle. Nyári időben a szegedi két part közötti mozgalom talán m­egcsilja az em­bert. Ez a mozgalom azonb­a lokális jellegű. Szeged fölött és Szeged alatt már nincsen élet. Az egy csongrádi gőzös és az usztatási szezon idején egy-két tutaj különben csak partmenti füzesek, agyagos oldalakban fészkelő parti fecs­kék, távolban elvesző tornyok és messze elhaló kolomp- és harangszó. Szinte szimbolikus jelentőséget tulajdonítha­tunk a Tisza, a senki Tiszája haldoklásának. Ez is csak egy a csapásoknak a sorozatában, amelyet a trianoni béke reánk diktált. A nagy nemzeti összeomlás mellett talán kevésbé mél­tatták figyelemre, amint kellett volna, pedig a Tiszavidék népének van módja és alkalma, hogy Budapest, április 16. A r­enizergyű­lés szerdai ülését ponttan 7 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Felszólítja Propper Sándor és Nagy Ernő képviselőket, hogy a mentelmi bizottság határozatának megfelelően kövessék meg a Házat. Propper Sándor: Megkövetem a Házat. (Zaj a kormánypárton.) Nagy Ernő: Tisztelettel megkövetem a Házat (Helyeslés. A szanálási törvényjavaslathoz elsőnek Szeder Ferenc szólal fel. Reflektál Erdélyi Aladár fejtegeté­seire. Vannak, akik tisztességesen fizetik a mező­gazdasági munkásokat, de vannak, akik kihasz­nálják a kedvező konjunktúrát és a szó szoros értelmében kizsákmányolják a mezőgazdasági munkásokat. Határozati javaslatokat terjeszt be, amelyek szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kor­mányt, hogy terjesszen elő a mezőgazdasági munkások betegség és baleset esetére való kö­telező biztosításáról törvényjavaslatot a nemzet­gyűlésnek, a mezőgazdasági munkabérek meg­állapítására hivatott bizottságokról és a munka­ügyi bíráskodásról, továbbá utasítsa a nemzet­gyűlés a kormányt, hogy a munkanélküliség meggátlása céljából sürgősen kezdje meg az utak, a vasút és a csatornahálózat kiépítését. A hadirokkantak ügyének végleges rendezése céljából sürgősen terjesszen be a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot. Végül utasítsa a nemzet­gyűlés a belügyminisztert, hogy az egyesülési és gyülekezési jog biztosítására vonatkozólag nyújtson be törvényjavaslatot. A szanálási ja­vaslatot nem­­ fogadja el. A következő szónok Szilágyi Lajos. Szilágyi beszéde elején visszautasítja a sze­­­­mélyét ért támadásokat. A szanálási javaslat bírálatánál megemlíti, hogy az 1. számú jegyző­könyv az általános béke érdekében állóknak mondja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kölcsönnel kapcsolatban kilátásba helyeztek. Inkább azt tartaná az általános béke érdekében állónak, ha visszaadnák határainkat és betar­tanák a Millerand-féle kísérőlevelet. A miniszter­­elnöknek különben a külföldi kölcsön ügyével kapcsolatosan először belső ellenfeleivel kellett volna megegyeznie. Pártközi konferencia elé kellett volna terjeszteni a kölcsönkérdés kom­plexumát és ha engedményeket tett volna a kormány, az ellenzék egészen más álláspontra helyezkedett volna. Kifogásolja, hogy a kor­mány nem ad választ az interpellációkra. Eddig összesen 296 interpelláció maradt válasz nélkül. Állítja, hogy a kormány korábbi kardcsörtető politikája hozta létre a kisantántot és idézte elő külpolitikánk kudarcát. Magyarország világ­­politikai tekintélyét egyedül a helyes belpolitika adhatja meg. Az ellenzéknek csak az volt a napról-napra érezve és tapasztalja. Egyelőre nem is lehet várni a gyors javulást és válto­zást. De majd ha a szanálás munkája meg­indult és ha a főbiztos már beleélte magát a magyar viszonyokba, nem lesz felesleges, ha lehozzuk ide a Tisza partjára és megmutatjuk neki, hogy szép folytakból, szőke folyónkból bak célja a javaslat bírálatával, hogy felvilágosítsa a közvéleményt. Az ellenzéknek egyöntetűen az az álláspontja, hogy nem a külföldi segítségre, hanem nemzeti akarat megindítására van szük­ség. A külföldi segítség a nemzeti elhatározás, szilárd akarat nélkül semmit sem ér. A nemzet nem viseltetik bizalommal a kormány iránt Határozati javas­atot nyújt be, amely szerint utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt a Ház feloszlására és­ új választások kiírására a ma is érvényes Friedrich-féle rendelet alapján. Nincs más út, mint új választások kiirtsa vagy új kormány jövetele. A kormánynak minden egyes társadalmi réteget meg kell mozgatni, mert különben olyanok fogják azt megtenni, akiknek uralomra jutását a miniszterelnök nem akarja. A javaslatot nem fogadja el. Ulain Ferenc felszólalása. Ulain Ferenc: Elsősorban a jóvátétel kérdé­sével foglalkozik. Idézi a miniszterelnök múlt évi beszédét, amelyben azt mondta, hogy jóvátételt nem fogunk fizetni. A javaslat nem zárja ki azt, hogy 20 esztendőn belül megálla­pítsák a jóvátétel összegét. Törekedni is kell arra, hogy ez a megállapítás megtörténjék, mert különben mindig fejünk felett lebeg a jóvátétel Damokles kardja. Áttér a Jegybank kérdésére. Indítványozza, hogy a Jegybank alapszabályai­ban mondják ki azt, hogy a Jegybank által kihelyezett hiteleknek mindenkori összegéből legalább 30 százalékot a mezőgazdaságnak kell adni. Határozati javaslatot nyújt be, azo­nosítsa magát a nemzetgyűlés Bethlen István gróf miniszterelnök 1922 november 22-én Hódmezővásárhelyen tett ama kijelentéseivel, hogy Magyarország jóvátételt nem tud fizetni. A második határozati javaslat arra vonatkozik, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt arra, hogy a kölcsönt ne vegye fel, hanem dolgoz­zon ki egy újabb tervezetet az ország talpra­­állítására, a német járadékmárka mintája alap­ján. A javaslatot nem fogadja el. Menyhért ünnepélyesen meg­követi a Házat, s teiszoia alapon kijelenti, hogy elfogadja ugyan a javaslatot, de mégis bizonyos aggodalma vannak Apponyi fejtegetései meggyőzték, hogy hJaVí? PiAkx.rfg "em 8java**sa katasztrófául í ^níií.­4,,/tan4, “0nzi^ Kijelenti, hogy a szanálási jamlatok végrehajtása pénzügy­politikai rendszerváltozás nélkül nem vezetne célhoz. Elnök az ülést délután 3 óráig felfüggeszti a délutáni ülés. A délutáni ülést 3 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök, Czet­ler Jenő folytatja: Határozati javaslatai­ban többek közt azt kéri, hogy a tisztviselők Befejezzék a szanálási javaslatok általános vitáját. A­ miniszterelnök csütörtökön mondja el záróbeszédét.

Next