Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

MtMnttMB to U*dÖW*a. .*11­0tfk ferenc-nk­í 2. (Pö­­wá] iskolával nemben.) Tele­lte IMB.A.Szeged* megjele­­nik Mttö kivitelivel minden :«*, Xfjre* team Éré 1200 ko- 10UL Klötlwtisl »rak: Égj Mfipi helyben 250CC, Hűd», m­eden *« enltken 30000 kor. ilye« «simám ár»» 2000 korona Hirdetési »rak­i Félhasábon 1 mm. 300, egy hasábon 100, másfél hasábon 000 K-SzOvír­ j közt 2­ százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. f. Wotgare. Szeged, 1924 április 27, VASÁRNAP. 97-ik szám. MMMMMMMMMNMMMMMMMMMMMMtMIMMIMMWUIMMMMMIMMIMM A técsői asszonyok bajusza. Azok a hírek, amiket odaátról kapunk, a magyar külföld­ről, nem igen szereznek több örömet nekünk, itthonvalóknak, mint amennyit az ideátról beszámoló hírek­­ szerezhetnek oda­kint szegény testvéreinknek. Ők magukra ismer­hetnek a mi híreinkben, mint ahogy mi ma­gunkra ismerünk azokban, amiket őróluk olva­sunk. Turániak vagyunk: ez, amit meg kell állapítanunk egymásról. De nem úgy turánok, ahogy Cholnoky Jenő nagyvezérünk, meg a többi Töhötömök tanítják, hanem úgy, mint ahogy a régi történelmünk tanítja, amely azzal kezdődik, hogy már az őshazában összevesz­tünk. Ez az egyetlen tradiciónk, amely igazán vérünkké vált s amiről le nem szoktatott se török, se tatár, se háború, se béke, se vörös világ, se fehér világ. Ha két magyar összekerül, az legalább háromfélét akar s csak egyen egyez­nek meg, hogy mind a kettő hazaárulónak mondja a másikat. Ilyenek vagyunk itthon, ahol az ördög se bántana bennünket, ha magunk nem bántanánk magunkat és ilyenek vagyunk oda­kint, ahol még akkor is kínszenvedés volna a rab élet, ha minden magyar testvérként segí­tene a másiknak a bilincset hordani. Ahol aránylag legjobban meg van szervezve a magyarság, a felvidéken, a Szlovenszkóban, onnan jött az a hír, amelynek a legkegyetle­­nebbül szivén kellett találni mindenkit, akinek a szivében is magyarság van, nem csak a száján. Ott már iskolás korba serdült egy nemzedék, amely rabságban született s ez a nemzedék már zagyvább magyar nyelvet beszél, mint az ame­rikai magyarság második, harmadik magyar nemzedéke. Ezeknek a született magyaroknak már jánosik, a tót útonálló a nemzeti hős és Mátyás király a rabló. Ezt a gyászriportot a mai magyar határhoz ötven kilométerre levő helyről hozta egy harcos irredenta lapunk munkatársa, arról a területről, ahol politikai­ag legszervezettebb a magyarság! Mi lehet a ha­tártól száz kilométernyire és mi lehet ott, ahol tradicionális magyar kulturközösség sincs! A délvidék, a Vajdaság magyarsága alig játszik politikai szerepet a többség közömbössége és a kisebbség megosztottsága miatt Erdélyben megvolna a régi kulturközösség, de nincs meg a lelkek testvérisége. Szabolcska Mihály az új irodalom támadásai ellen az itthon való magyar lapokban kénytelen védekezni és az oláh kor­mány kisebbségi minisztériumának államtitkára azzal takaródzik, hogy az erdélyi M­gyar Párttal nem kezdhet tárgyalásokat az erdélyi magyar­ság érdekében, mert az csak a mágnásságot képviseli, nem a kis emberek érdekeit. Olyan vád, amit szeretnénk rágalomnak mondani, ha az erdélyi magyar sajtó tele nem volna a belső marakodások hírével. Csupa vigasztalan perspektíva, akármerre nézünk is ezt a perspektívát egy csöppet sem deríti fel a técsői magyar asszonyok bajuszá­nak históriája. Técső Russzinkóban fekszik, ebben a furcsa kis provinciában, amelynek tizenkét képviselője öt nyelven tette le az esküt a cseh parlamenten és Técsőn szép magyar asszonyok vannak, akiknek nemzeti vise­etébe nem tartozik bele a bajusz. Técső szépei csak úgy jutottak a bajuszhoz, hogy a szolgabirói hivatalban a határátlépési igazolványhoz mel­lékelt arcképeikre valami kamasz férfidíszt fes­tett tintával. Ez bizonyára otromba tréfa volt és megértenénk, ha a técsői férfiak kikeritenék valahol azt a sihedert és úgy nyakon vernék, zsu Pán korában is megemlegesse. Csak­­is csö­ férfiak nem ezt tették, hanem repgyűlést tartottak és azon tiltakoztak a höl­­gyek megbajuszosítása ellen. De még többet is tettek ennél. Küldőt­séget vezettek Ungvárra Russzinkó nagyhatalmú elnöke elé és úgy követelték a bűnös kerék betörését, amit az elnök meg is ígért, mihelyest sikerül a gonosz­tevőt kinyomoztatni. De még itt se álltak meg a vérig sértett técsői magyarok. Kijelentették, hogy a Népszövetséghez fordulnak és a férfiúi szőrökkel eléktelenített fotográfiákkal fogják bi­zonyítani a világ itélőszéke előtt, hogy egy demokratikus köztársaságban miképen teszik csúffá az emberi jogokat! És el lehetünk rá készülve, hogy ha a Nép­­szövetség nem fog is vésztörvényszékké össze­ülni és Kína és Uruguay képviselője nem fog is a szőnyegen forgó tárgyhoz hozzászólni, Európa minden vicclapja vezérverset fog írni a 'écsői asszonyok bajuszáról és a világ közvéleménye megkönnyebbülten fog felsóhajtani: — Hála Istennek, csakhogy már oda jutot­tunk, hogy a magyar kisebbségeknek nincs egyéb panaszolni valójuk, minthogy az asszo­nyoknak valaki bajuszt festett. És így lesz a bohózatból igazi magyar tra­gédia és így fog a mi keserűségünkön, dühün­kön, fogcsikorgatásunkon kedélyesen kacagni jóindulatú semlegesség és ellenséges káröröm. És írhatnak a magyar költők irredenta verseket és tehet a magyar kormány vaskos köteteket a Népszövetség asztalára, amelyek az elszakított magyarság véres szenvedéseiről, anyagi kifosz­tásáról, erkölcsi megalázásáról, minden törvény­ben biztosított joga csuffátételéről szólnak, mind nem ér semmit, ha valami lord Hemhem el­kacagja magát, mert eszébe jut neki, hogy a técsői asszonyok tintával rajzolt bajusza bosszú­ért kiált az égbe! Közzétették a Nemzeti Bank jegyzési tervét. Budapest, április 26. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló tör­vényt a mai napon az Országos Törvénytárban kihirdették. Ugyancsak a mai napon tette közzé a pé­nügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek jegyzésére vonatkozó alapítási tervezetet. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete a következő: A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. V. t.­c. 16 §-ban a törvény végrehajtá­sára nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyil­vános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország te­rületén a pénzforgalmat szabályozza, a fizeté­sek kiegyen­lítését megkönnyítse és a rendelke­zésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőt­t azonban az, hogy a készpénz­­fizetéseket — aranynak és értékállandó valu­tákra szóló követeléseknek gyűjtése által — előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fenntartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelke­zésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyek pénzre való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvalutás vagy értékállandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában ki­­­­fejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és az annak kiegésszítő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1943. évi december hó 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a tár­saság fennállásának a tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, mely 300.000 darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvé­nyek 25 aranykorona névértékű negyed részvé­nyekre is oszthatók. A jegyzett részvények névértékének felét a jegyzés alkalmával, másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbiak szerint befizetni: A befizetés az alant megjelölendő helyeken történik: A befizetés történhetik a részvényt jegyző választása szerint a korona koronaértékű arany­­értékérmékben, vagy más, a kereskedemi forga­­ter tárgyát alkotó aranyérmékben, amely utób­biak a k­oronaérték pénzlába szerint számítan­dók, vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollandi, vagy svéd értékrendszerre szóló fize­tési eszközökben. Ez esetben 100 aranykorona 20 dollár 261/* centtel számítandó egyenlő ér­tékűnek. Ha a befizetést nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemben történik, a dollár összegének átszámítása az illető pénznemre a Devizaközpont által ebből a célból hetenként megál­lapítandó átszámítási árfolyam alapján történik, amely árfolyam az illető valutának Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegy­zett középárfolyamának átlaga alapján állapí­tandó meg. A jegyzés történhet az alább megjelölt jegy­zési helyek külföldi levelezői útján is. Az aláírás az 1924. évi április hó 28. napján kezdődik és az aláírás határideje az 1924. évi május hó 7. napjának déli 12 órája. A Magyar Nemzeti Banknak a bankjegyek ki­bocsátására vonatkozó szabadalmát, az intézetet, valamint az államot megillető jogokat és kivált­ságokat, valamint az intézet szervezetére, üzlet­körére, ügyvitelére és az évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó részletesebb határozmá­­nyokat az 1924. évi V. t.-c és az annak ki­egészítő részét alkotó alapszabály szöveg álla­pítja meg A pénzügyminiszter a kibocsátandó részvé­nyeknek a részvényaláirók közt való felosztását magának tartja fenn. A jelen alapítási tervezet eredetijét a m. kir. pénzügyminisztérium irattára őrzi. Budapest, 1924. évi április hó 26. napján. Walkó Lajos s. k., a m. kir. pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízón m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Az aláírási helyek a következők: Budapesten: a m. kir. fegyintézet, a m. kir. Postatakarékpénztár, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó buda­pesti pénzintézetek. Vidéken: A m. kir. állami Jegy­intézet Fiók­­intézetei, továbbá a következő helyeken mű­ködő azok a pézintézetek, amelyek a Pénz­intézeti Központ tagjai, még­pedig: Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Mohács, Moson, Nagy­kanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Sátor­aljaújhely, Sopron, Szarvas, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Újpest, Veszprém, Zalaegerszeg. Mint a Devizaközpont közli, a Magyar Nem­zeti Bank részvényeire idegen pénznemekben teljesíthető befizetések átszámítási árfolyamai az 1924. évi április 28. napjától az 1924. évi május hó 3. napjáig bezárólag terjedő időre a következők: 100 aranykorona *■ 20 dollár 26V* cents, ** 114 svájci frank 19 centimes, — 4 font 12 shilling 6 penny, - 54 hollandi forint 45 cent, — 77 svéd korona 5 őre. A részvényjegyzéssel kapcsolatban * gyár királyi Állami Jegyintézet budapesti főintézete és vidéki képviseletei arra­­• é. vannak jogosítva, hogy ezüst forintoson értékes ezüst érmeket súly­ban lapított és dollárban kifejezett lvr^7d0­^­ dollárra átcserélhessenek s az így y

Next