Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1924-06-01 / 125. szám
1924 junius 1. SZEQBD ség, amiért nem régen a tanács ellen adta le szavazatát. — Nem is állította és nem is állítja azt senki — mondottuk —, hogy a tisztviselők határozott utasítást kaptak az „igen“-nel való szavazásra, azonban az alárendeltségi viszony érzete akaratlanul is presszióképen hat. — Lehet —, mondotta elgondolkozva a polgármester. — Majd Wimmer Fülöp vádjáról beszélt, amely szerint autokrata módon intézi a város ügyeit. — Engem megválasztottak polgármesterré és azért választottak meg, hogy vezessem a város ügyeit, így tehát jogosan vagyok autokrata, amíg betöltöm ezt az állást, jogosan kívánom, hogy a dolgok úgy folyjanak, ahogyan én akarom, ahogyan én tartom jónak. Másképen állna a kérdés, ha bolondságokba hajszolta volna a várost az én autokratizmusom, de — legalább is én úgy gondolom — eddig még nem követtem el bolondságokat a város rovására. — A gázgyár ügye — fejezte be a polgármester a beszélgetést —, egészen világos. Ha nem sikerül megfelelő egyezséget elérni, mi bizony tovább folytatjuk a pert jogaink teljes érvényesítéséért, de előbb megkíséreljük azt az egyezséget. Junius 30-ig 15 ezer állami tisztviselőt bocsátanak el. Budapest, május 31. A kormány hozzálátott a fölösleges állami tisztviselők elbocsátására vonatkozó rekonstrukciós intézkedések gyors végrehajtásához. A tervezet értelmében 1926 június 30-ig 15ooo állami tisztviselőt bocsátanak el. A budapesti államrendőrség személyzetét már a f. év június 1-én 2300 fővel leszállítják. Az elbocsátandók legnagyobb része már el is hagyta az állami szolgálatot. A közélelmezési minisztérium felszámolás alatt áll. A személyzet, kivéve azokat a tisztviselőket, akik más minisztériumból ideiglenesen nyertek beosztást, az állami szolgálatból 1. évi augusztus 31-én fognak kiválni. Ennek következtében 240 tisztviselőt bocsátanak el a minisztériumból. A menekültügyi hivatal, a szénkormánybiztosság s az árvizsgáló bizottság felszámolása folytán az elbocsátott tisztviselők száma további 270 fővel emelkedik. A létszámredukcióra irányuló további intézkedések szintén előkészítés alatt állanak, úgy hogy a kidolgozott program értelmében elbocsátható tisztviselők 15 százaléka már folyó évi június 30 ig végleg ki fog válni az állami szolgálatból. A mafifvar-jugoszláv tárgyalások kedvezően haladnak. Belgrád, május 31. A Beogradske Novosti jelenti: A magyar-jugoszláv tárgyalások kedvezően haladnak előre. A postaegyezménybizottság kölcsönös megegyezéssel befejezte munkáját, épp úgy a pénzügyi bizottság is, kivéve némely pénzügyi kérdést, amelyet a pénzügyi albizottságnak adtak át elintézés végett. A bírói jogsegélyre vonatkozó tárgyalásoknál néhány vitás pont merült fel. Emiatt Wodianer követ elutazott Budapestre, hogy kormányától instrukciót kérjen. Wodianer követ kedden tér vissza Belgrádba s értesüléseink szerint akkor az összes vitás pontok kérdésében létrejön a megegyezés. HHMiMMMMMMMMaMMMaAMMaaMa MMMMMMMWMWMMMMMMMMMV A Poincaré-kormány vasárnap lemond. Pdils, május 31. Mint a Temps jelenti, a Poincaré-kabinet tagjai vasárnap délben fél 11 órakor megjelennek az Elysében és a köztársasági elnöknek átnyújtják a lemondást tartalmazó hivatalos iratot. Az Intranzigeant jelentése szerint fennforoghat, hogy az elnök a távozó kabinetet felkéri az ügyeknek még néhány napig való továbbvezetésére, minthogy meg kell várni az új kamaraelnök megválasztását, ami előreláthatólag csak kedden délelőtt legkorábban is csak hétfőn este történheti meg. Párts, május 31. A radikális szocialista párt végrehajtó bizottságának üésén Herriot az elnökválságra vonatkozóan kijelentette, hogy ha Millerandtól elfogadják a kormányalakításra vonatkozó megbízást, lehetetlen azután Millerand ellen fordulniok. Volt-e Szegeden római telep ? Sebestyén Károly múzeumi előadása a szegedi várról. Szeged, május 31. (Saját tudósítónktól.) Szépszámú, tudományos kérdések iránt is fogékony intelligens közönség előtt folyt le ma délután a kultúrpalota dísztermében a második múzeumi előadás. Az előadó ezúttal Cs. Sebestyén Károly tanár volt, a múzeum művészeti osztályának vezetője és Szeged múltjának szorgalmas búvára. A szegedi vár keletkezése című, a múzeum anyagára támaszkodó, de önálló kutatásokon alapuló nagyérdekű előadásában azt bizonyította, hogy az eddigi tudományos feljegyzéssel ellentétben Szegeden is volt valamilyen római telep, valószínűleg katonai rendeltetéssel. A közönség érdeklődését állandóan lekötődve ,melyet vaäiklöll Orale, megismétel Sebestyén a nagykönség számára, eszmemenete a következő volt. Bár a történelem azt tanítja, hogy a szegedi vár IV. Béla király korában épült, földrajzi és régészeti szempontok és adatok egybevetéséből arra lehet következtetni, hogy a szegedi vár ennél sokkal régibb korban keletkezett s hogy ez az idő visszanyúlik az ókorba. A Tisza völgye már az újabb kőkorszakban igen sűrűn lakott terület volt s miután a mármarosi és erdélyi sóbányák útja éppen Szegednél egyesült, egészen bizonyos, hogy már a legrégibb időben is volt itt ezen a fontos földrajzi ponton emberi település és a kereskedelmi utak védelmére való földből készített erődítés. Szeged földrajzi fekvése minden más bizonyíték nélkül is igen valószínűvé tenné azt a feltevést, hogy Szeged helyén római telephely volt. Az ősi vízmenti kereskedelmi ut a rómaiak alatt is fennállott, a rómaiak nagy arányokban művelték az erdélyi sóbányákat és a só szállítására külön hajóhadat szerveztek, amely a Maroson és a Tiszán járt le a Dunáig. Ennek a kereskedelmi útnak a védelmére külön hadihajó flottát tartottak fenn a rómaiak és a folyópartokat erődök és községi telepítvények sürü láncolata borította. A Maros balpartján végig egész sora volt a római telepeknek s egy jól kiépített római út kisérte a folyót csaknem egész hosszában. Ennek az útnak utolsó kimutatható nyoma a mai Németcsanádnál van, a tudomány azonban azt tartja, hogy Szegedig vezetett. A rómaiak igen fejlett pannoniai úthálózatából két út kelt át a Dunán s ezek valószínűleg Szegednél találkoztak, ahol átkelvén a Tiszán, csatlakoztak a Dáciába vezető marosmenti úthoz. Mivel azonban Szeged kívül esett a római birodalom határain és a régi írók sem említik, a történelemtudomány azt tanítja, hogy Szeged helyén római település nyomait hiába keresünk. Mikor a szegedi várat negyvenkét évvel ezelőtt lebontották, a vár falaiból és a földből kikerült mindenféle régiséget, követ, téglát stb. összegyűjtötték s az ma a szegedi múzeumban van elraktározva. Ezek között újabb időben, rendezés alkalmával, kerültek elő olyan tárgyak, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy itt a vár helyén a rómaiak idejében telephely, esetleg erődítés volt. Előkerültek bélyeggel ellátott római téglák, amelyek a várfalból bontattak ki, ugyanonnan került ki egy faragott kő, (valószínűleg egy oltárkőnek a részlete) római felírásnak három sorával. Találtak a földásás alkalmával mélyen a földben két olyan helyiséget, amelynek a padlója jellegzetes római mozaik-téglácskákkal volt burkolva. Az egyik várfal fundamentumából előkerült egy római márványszobornak a feje, azonkívül akadt még néhány cserép- és bronztöredék, valamint római éremlelet. Ezek olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak és amelyek alapján a régi álláspontot revideálni kell. Hogy mi lett a sorsa a szegedi római telepnek, ! S azt nem tudjuk. Valószínűleg ugyanaz, mint a többi Maros-menti castrumé. Mikor a római őrségek elvonultak és a népvándorlás barbár népei foglalták el a rómaiak helyét, elpusztultak, ledőltek a falai, rombadőlt a vár. Évszázadokig igy feküdt s mikor újra állam alakult a régi Pannónia és Dácia területén és megint erősségeket emeltek az ország kiváló pontjain, akkor szinte magától kínálkozott újra ez a hely a Tisza-Maros szögénél, a sószállító utak gócpontjánál. Nem csak a régi helyet, hanem még a régi falakat is felhasználták akkor, mikor a helyén megépítették a szegedi magyar várat. MMMMMMMMMMMMMMMMMllíMíMI Jelentések a drágítások frontjáról. Szeged, május 31. (Saját tudósítónktól.) Az árvizsgáló bizottságok hatáskörét alaposan megnyirbálták az utóbbi időben, sőt halálos ítéletük is kész van már valamelyik miniszter fiókjában, aki csupán az alkalmas időt várja az ítélet kihirdetésére és végrehajtására. A megszükített hatáskörű és halálraítélt bizottságok működése így nagyon hasonlatos az agonizáláshoz. Mozognak még ugyan néha, de ez a mozgás nem jelent már életet, csak az élet szimulálását. A szegedi árvizsgáló bizottság is hasonló sorsra jutott. Pedig valamikor, nem is olyan nagyon régen, egyik legfontosabb intézmény volt a városban. Alig múlt el nap, hogy ne adott volna egy-két- kilenc újságcikkre való anyagot és ha a közigazgatási riportert nagyon megharagította valami, a türelmes bizottságon kipróbálhatta méregbe mártott tollának erejét. Ma azonban megszűnt ez a lehetőség. Nagyon csendes intézmény lett az árvizsgáló bizottságból. Létezéséről sem igen tudnak már. A rendes heti ülések is elmaradtak, az elnök csak akkor hívja össze a tagokat, amikor valamilyen fontosabb tárgy kerül szőnyegre. De nem igen kerül, így a kevésbé fontosakból is fontosak válnak, mert ülésezni mégis kell, ha nincs is sok célja és értelme. Pénteken is ülésezett a bizottság, mégpedig a régi, jó szokáshoz híven, szigorúan zárt ajtók mögött. Az ülésnek, értesülésünk szerint, mindössze két fontosabbnak minősített tárgya volt: A nyomozó jelentése és a rendőrség bűnügyi osztályának átirata. A nyomozó jelentéséből tudomásul vette a bizottság, hogy május 2S-ától 29-éig Szegeden a búza métermázsája 1500 koronával esett, ezzel szemben a liszt kilója 2—300, a marha-és sertéshús kilója 2000, a tejcsarnoki tej literje pedig 200 koronával emelkedett. Pedig a piacon — mondja a nyomozó jelentése — most már lehet jó tejet kapni 4—4500 koronáért, míg a Központi Tejcsarnokban 5200 korona a tej ára... Bejelentette a nyomozó azt is, hogy megfigyelése szerint a piaci süteményárusok nem adják annyiért a kiflit és a zsemlyét, amennyire kiírják, hanem lényegesen drágábban, ha nem látnak ellenőrt maguk körül. Több ilyen árdrágító piaci süteményárust rajta is csípett és feljelentette őket az uzsorabíróságnál, amely szombaton tárgyalta le az ügyeket és Luncr József süteményárust azért, mert a süteményt kétszáz koronával drágábban adta, nyolc napi fogházra és 1000 korona mellékbüntetésre ítélte. Ott rögtön a tárgyalás után le is tartóztatták, mert az eljárás statáriális. Okulhatnak belőle a többiek. Panasza van nyomozónak néhány husiparosra is. Tizennyolcezer koronára írják ki a fej láb kilóját, de 25—26.000 koronáért adják és olyan csontosat adnak, hogy beletörik az éhes fogyasztó foga. Több husiparost feljelentett ezért az uzsorabíróságnál, de ítélet még nincs Ha lesz, jelenti. Dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, az államosztályának vezetője pedig azt közli átiratában az árvizsgáló bizottsággal, hogy a május 13-án tartott ellenőrzés alkalmával harminckét olyan kereskedőt találtak, aki a CIIA az IH Puf2 kötelező kifüggesztéséről szóló rendeltét. Mind a harminckét kereskedő *51.nmtel?te a rendőrség a feljelentést. — Május 14-én piaci razziát tartott a rendőrség im? jazz*a ̋ redménytképen nyolc olyan kofát állítottak a kivágási bíróság elé, akik megszegtek elővásárlási tilalmat. Ugyanakkor a Mars téri zsibpiacon hatrendbeli kihágást konstatált a rendőrség. Dr. Borbola Jenő átiratát is tudomásul vette a bizottság és ezzel az ülés tárgysorozata ki is merült.