Szeged, 1924. december (5. évfolyam, 277-299. szám)
1924-12-02 / 277. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Deák Ferenc utca 2. (Föreiliskoléval szemben.) Telein 333. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára 2000 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40 t, Budapesten és vidéken 4510 kor. Egyes saram ára 2000 koroma Hirdetési árak : Félhasában 1 mm. M<1, ’ hasábon If 00 másfél hasábon IM 0 Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés fiz szóig 0000 kor. Szövegközi közlemények soronként 200, családi értesítés soronként HXJOu kor V. évfolyam. Szeged, 1924 december 2, KEDD. 277-ik szám. Kedves Lajosom! Kedves Lajosom, bocsássa meg nekem ezt a fidelis megszólítást, ami talán nem egészen hevérvaló egy vadidegen embertől, skinek, sajnos, sohase volt szerencséje Önnel találkozni. Mert meg kell vallanom, hogy én nem vagyok se se csiszár, se repceügynök, de még csak azzal se dicsekedhetem, hogy szigorú törvényt hoznék s a hazának és mit ilyen vigyáznék a fözerkölcsre, amely minden osztálynak támasza és talpköve, mely ha megvész, Róma ledől s rabigába görnyed. (Ha hibás volna az idézet, majd helyreigazija Kuna P. A. nagyságos ur, aki mostanában klasszikusokba mártotta magát , a minap mint haldokló üdvözölte Bethlen Cézárt.) Látja, kedves Lajosom, ha én régi barátja és üzletfele volnék magának, akkor legfeljebb a fáskosorban található leveleimben szólítanám önt kedves Lajosomnak s megbízható grafológusok támogatásával azt is letagadnám. Ha mink valamikor együtt autóztunk volna, vagy brúdert ittunk volna pezsgővel — úgy rémlik a régi világból, hogy így hívják azt a puttyogós bort, amitől önök, nagy emberek be szoktak rúgni — mondom, kedves Lajosom, ha mink együtt őriztünk volna csordát, akarom mondani: együtt szállítottunk v Ina tóval, akkr én önt ma nem illetném ezzel a baráti megszólítással Akkor én önt ma csirkefogónak, vagy egyszerűen izének, vagy ha nagyon meg akarnám becsülni, tisztelt című uraságodnak szólítanám De mivel én nem voltam olyan szerencsés helyzetben, hogy önnek bármilyen hazafias célra sarcot fizethettem volna — például az ön szmokingja beszerzésire, vagy az Angela selyem papucsira — ma abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem kell gyűlölnöm önt és merhetem kedves Lajosomnak szólítani. Kedves Lajosom, önt talán zsenirozza kissé, hogy kiváló konstruktiv pogár lééreigy bizalmaskodik önnel egy magam formájú aljas és becstelen destruktiv, egy notórius hazaáruló. De vegye tekintetbe, kedves Lajoson, hogy nekem a hazámon kívül semmi egyebem nincs a világon , abból is csak az a parcella lesz enyém örök jogon, amelybe majd beledugnak egyszer —, hát én nem állhatok mást, csak a hazát, nagyban és egészben. S bizony, a szó köztünk maradjon, a hazát anglóban árulni megközelítőleg se olyan jó üzlet, mint deiailokban, lóban, zabban, marhában, repcében, répában és szénában. Lássa te, kedves Lajosom, hogy bármilyen kompromittál is önre egy magam formájú bélpoklos liberálisnak a közeledése, aki mindeddig cak szégyent hozott a hazára, egy megbecsülni való hazafias erény mégis megmaradt bennem: tisztelem korunk tekintéseit és önt azzal a tisztelettel nézem, ami megilleti napjunk egyik diktátorát. Igaz, hogy ön ma bukott diktátor, kedves Lajosom, de ez nem azt jelenti, mintha ön nem volna zseni, csak azt, hogy önnek nem kedvezett a szerencse, ön a csillagokra emelt tekintettel haladt gigantikus pályáján, mint ahogy egy jó konstruktívhoz illik s köben elcsúszott egy kavicson, azaz maradjunk stílusosak, egy zabszemen, illetve egy citromán annak az országútnak, amelyen az ön ügyfelei a lovakat kihajtották. Enélkül ön megmaradhatott vona tovább is hazánk reprezentáns hősének, a legközelebbi választáson fellépett volna képviselőnek, lett volna belőle államtitkár és miniszter s egész máskép került volna be a magyar történelembe, mint ahogy így belekerül. Hja, sic fata tükre... (Tessék K. P. A-hoz forduln e szintén klasszikus citátum értelméért.) Kedves Lajosom, önnek már mindegy, men ön egyelőre saját dugába dőlt, de eddigi honfiúi munkáját mégis betetőzhetné mér valamivel. Bocsássa meg a bűnüket azoknak, akik önt — ha pillanatnyilag is — most megtagadták és mint valami leprást, kiközösítették maguk közül s esetleg internálni is fogják a destrukció szigetére. Mu essa meg ön, hogy nem , hiába ment át a kezén annyi ló és legyen lovagias még a bukásában is. Nézze, kedves Lajosom, ön úgyis annyira benne van a leleplezésekben, leplezze le önmagát is, vallja be, hogy ön zsidó és Angela is zsidó és Zeöke Antal is zsidó és zsidók az összes sógorok, komák, bárók és grófok, akikkel ön együtt munkálkodott a keresztény nemzeti reneszánszon, sőt hogy titokban zsidó volt Zákány főtisztelendő úr is, ami abból is látnivaló, hogy őbelőle is emigráns lett... Nézze, kedves Lajosom, nekünk, liberálisoknak úgy se árt vele, mert mi már abba is telefőrödtünk, hogy a bernbi merényleteket magunk követjük el magunk ellen. De Wolff Károly és Gömbös Qiua nagyon boldogok lennének, ha elmondhatnák hordóról és kathedráról, hogy a magyar történelem legpiszkosabb panamáét csupa zsidók csinálták. És Wolff Károl és Gömbös Gyula a leghatalmasabb emberek ebben az országban, — gondolja meg a dolgot, kedves LíjcsomI Sürgősen tárgyalják a házszabályrevíziót. A baloldali ellenzék nem vesz részt a tárgyaláson. Az ellenzék kivonult az ülésteremből. Budapest, december 1 ülését fél 12 órakor A nemzetgyűlés mai nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülésteremben majdnem teljes számban megjelentek a kormányt támogató pártok, de távolmaradt a baloldali ellenzék és rövid időre csak később vonult be csupán addig, amíg Hegymegyi Kiss Pál bejelentette, hogy az ellenzék a javaslat tárgyalásától távolmarad. Az ülés megnyitása után dr. Rubinek István, a mentelmi birotság előadója tesz jelentést. Jelenti, hogy a Ház november 28-iki ülésén ellöki javaslatra Györki Imrét és 12 társát két ízben, Hébert Edét egy ízben a mentelmi bizottsághoz utasították. A mentelmi birotság ma megállapította, hogy Györki egyik képviselőtársával (a miniszterelnökkel szemben) durva sértést követett el, miért az elnök megvonta tőle a szót. Györki ezek dacára tovább beszélt és az elnökkel szemben renitens magatartást tanúsított. Szilágyi Lajos ugyanezen hibába esett. Megállapította a bírósás, hogy a szóbanforgó képviselők a Ház tanácskozási rendjét lehetetlenné tették, úgy hogy az elnök ismételten kénytelen volt az üést felfüggeszteni. A mentelmi bizottság javaslata. A mentelmi bizotság a következő jvaslatot terjeszti a Ház elé: Javasolja, hogy a nemzegyüFs Györki Imre és Szilágyi Lajos képviselőket a Ház egymásutáni 25 üléséről, Propper Sándor és Kabók Lajos képviselőket a Ház egymásutáni 22 üléséről, Peyer Károly, Baticz Gyula, Sütő Józsi, Szabó Imre, Klárik Ferenc, Farkas István, Szeder Ferenc , Malasits Géza képviselőket egymásut ni 20 ülésről és Peidl Gyulát egymásutáni 10 ülésről zárják ki, javasolja, hogy Hébert Edét utasítsák arra, hogy a Hzat ünnepélyesen kövesse meg. Az elnök jelenti, hogy a mentelmi bizottságba kisebbségi kérelmet terjesztettek elő, amelyre vonatkozólag felkéri Bariba Gábort a kisebbségi kérelem megindokolására. Bariba hangoztatja, hogy bár teljesen egyetért az előadó felfogásával, mégis a büntetést túlsúlyosnak tartja. A házszabály revízió napirendre tűzése véletlenül összeesik ezen botrányos jelenetekkel. Lesznek, akik összefüggést keresnek ezek között. Meg van győződve arról, hogy ez a kérdés a házszabály revízió napirendre tűzésével semmi összefüggésben nincs, de mégis megvan a lát zat és éppen ezért azt helyeselné, ha nem szabnának ki ilyen súlyos büntetést. Kaas Albert báróval együtt a következő kisebbségi indítványt terjeztette elő: Györki Imrét és Szilágyi Lajost 25 nap helyet 6 napra, a többi képviselőt 3 napra, Peidl Gyulát pedig 1 napra zárják ki a nemzetg ülésből. A nemzetgyűlés többsége azonban az elnök indítványát fogadta el. Ezuán Nikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója bejelnti a mentelmi bizottság jelentését a kivezetett képviselők ügyében. Baross János a kivezetett képviselők mentelmi jogának a megsértését jelentete be és ő — Nikov'nyi — a mentelmi biz*.bs'gn.k idevonatkozó jelentését beterje zti. örffy előadó előterjesztése a házszabályrevizióról. Majd áttérnek a házszabályrevizió tárgyalására. Az elnök bejelenti, hogy 50 nél több képviselő a házszabályrevizió tárgyalások idejére a sürgősség kimondását kéri. És egyben ő rendeli a névsor felolvasását, hogy az indítványt aláíró 50 képviselő jelen van-e. Ezután megálapíja, hogy a sürgősséget kérő képviselők közül több mint 50 képviselő jelen van és a kérés felett a legközelebbi ülésen fog dönteni s Ház. Egyúttal megadja a szólásjogot az előadónak. Örffy Imre előadó szólal fel: A nemzetgyűlés előadójának a házszabályok szerint különböző jogai vannak, amelyek a többi képviselőket nem illetik meg. A jogok azonban kötelességekkel is járnak, amelyek közül a legfontosabb az, hogy az előadónak a tárgyilagosság terén kell maradnia és kerülnie kell minden olyan momentmot, amely alkalmas a szenvedélyek felkorbácsolására. Kijelenti, hogy minden tekintetben a tárgyilagossá terén kíván maradni. Ezután rátér a javaslat ismertetésére és megállapítja, hogy a házszabályrevízió kérdése oly hatalmi komplexum, amilyen csak nagy törvényeknél szokott előfordulni és így nehéz helyzetben van. A törvényjavaslatot azonban mindenkor miniszteri indokolás kíséri. Megnehezíti a helyzet az is, hogy az előadandó javaslat roppant fontossággal bír. Megállapítja, hogy minden alkotmányos országban egyetlen egy testület van, amely tanácskozási szabályait maga állapítja meg és ez az illető ország törvényhozó testülete. Épp ezért minden törvényhozó testületben ki kell fejlődnie olyan irányelveknek, amelyek útján tevékenységét megköti. E kérdés körül óriási viták folytak és az emberiség legnagyobb jogászai óriási anyagot hordtak össze. Vázolja a házszabálykérdés történetét. Kijelenti, hogy a szólásszabadságot a törvényjavaslat nem érinti. Rámutat ezután a külföldi parlamentek munkaképességének kérdésére; megemlíti, hogy pl. a cseh parlament 24 óra alatt 21 súlyos horderejű törvényjavaslatot volt képes letárgyalni és hivatkozik az angol parlament hatalmas munkaképességére. Ezután felsorolja mindazokat a szempontokat, amelyeket a 91- as házszabályokból nem vettek át. Az új javaslat 12 órában szabja meg a mimális napi tárgyalási időt, az 1913-as házszabály a többség önkényére bízta azt, hgy a napirend előtti felszólalás jogát megadják-e, vagy sem. Majd azokat az elveket sorolja fel, amelyeket a mostani javaslatnál szem előtt tartói-