Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-15 / 61. szám
1925 március 15 SZEGED Léderer Gusztáv terhelően vallott a felesége ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A Léier Aronia-féle gyilkosság pillanatra feledtette Üdélétik rémes tettét, akiinek ülgye az utóbbi nagy szenzációk mellett háttérbe szorult. Lédererék ügyében a katonai törvényszék tegnap küldte meg a Margit kört i fgházban lévő Léderer Gusztáv csendőrfőhadüagy hitelesített vallomási jegyzőkönyveit, amelyek rendkívül terhelőek feleségére. Dr. Bubics Jenő vizsgálóbíró ma délelőtt maga elé vezettéte az asszonyt, aki eőtt Rigler Bernát hites törvényszéki német tolmács ismertette a katonai iratokat, amelyeknek nyomán a vizsgálóbíró fontos kérdéseket intézett Léderernéhez. — Az ön férje — mondotta a vizsgálóbíró — többek között azt vallotta, hogy amikor ön panaszkodott neki Kudelka tolakodó magaviseletéről s ő megkérdezte öntől, hogy mit csináljon vele, ön ezt felelte neki: „Hát lődd le." — Ez nem igaz — mondotta az asszony. — Én, igaz, hogy panaszkodtam neki, hogy nem bírom ki Kudelkdt, de nem azt mondtam neki, hogy lődd le, hanem azt, hogy szabadíts meg ettől az embertől. — Férje azt is vallja, hogy Kudelka megölésénél ön is tevékenyen részt vett. — Ez nem igaz. Én csak akkor mentem be a szobába, amikor az uram lelőtte ezt az embert és én, nehogy a padló és a szőnyegek a vértől bepiszkolódjanak, egy lavórt tartottam vérző feje alá. Lédererné tagadta azt is, hogy segédkezet nyújtott volnra férjének Kudelka kirablásában. Azt mondja, hogy ő maga volt legjobban meglepődve attól, hogy férje fejbelőtte Kudelkát és szinte meg volt dermedve az ijedtségtől, amikor látta, hogy Kudelka teste halni kezd és pár pillanat alatt meghal. Ettől kezdve, hogy férjét menthesse, minden gombo ata az volt, hogy a holttestet hogyan kellene úgy elrejteni, hogy az ne legyen árulójuk. Mindenféle tervek vetődtek fel, végre abban állapodtak meg, hogy feldarabolják a hullát és annak részeit apránként fogják eltüntetni. Nem igaz, hogy ő vette ki Kudelka zsebéből a hatvanmiliót és ha férje azt állítja, úgy nem mond igazat. Lédererné végül arra kérte a vizsgálóbírót, hogy ügyében tűzzék már ki a felárnyalást, mert szeretné mér tudni, hogy bírái előtt mi sors várakozik rá. b) 1. A műfajok jelentősége és a líra. 2. A művészi alkotás pszichológiája. 3. Petőfi fejlődése. 4. Petőfi jelentősége: 1. Helye az irodalomban. 2. Petőfi mint pszichológiai erőforrás. Hl. Jókai Mór. a) 1. A magyar kritika eddigi álláspontja Jókaival szemben. 2. A regény fogalma. 3. Regény és pszichológiája. 4. Az egyetlen arc. 5. A morális dualizmus. b) 1. Az emberi megváltás Jókai világában. 2. A szerelem romantikus felfogása. 3. Jókai és a régi Magyarország. 4. Jókai mint bíró. 5. Jókai jelentősége: a) Saját korában. b) A jövőben. Az dötdások helyét, a helyárskat és minden egyéb adatot keddi számunkban közöljük. Ugyancsak kedden fedi meg a Szeged jegyirodája a belépőjegyek árusítását. Hangversenyek: Március 22. A bérleti Filharmonikus HANGVERSENY délelőtt fél 11 órakor a Moziban. Vezényel FICHTNER. Műsoron: Mendelssohn, Beethoven, Volkmann, Liszt, Citi Césár művei. Március 27. JÓTÉKONYCÉLÚ hangverseny a szegedi Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmére javára. Közreműködnek: Székelyhídi Ferenc operaénekes, Szegheö János zongoraművész és Fichtner Sándor vezetésével a Szegedi Filarmonikus Egyesület zenekara Április 2. Bartók Béla zongoraestje. Jegyek HARMONIA (Belvárosi Mozi) pénztáránál. A Maríca grófnő valamennyi előadására kaphatók jegyek a Szeged jegyirodájában, Dugonics-tér 11. szám. Telefon 306. Szabó Dezső előadást tart Adyról, Petőfiről és Jókairól. Szeged, március 14. A jövő hónap első napjaiban egészen kivételes, nagyérdekű irodalmi esemény fog lejátszódni. A Szegednek sikerült ugyanis megnyernie Szabó Dezsőt három előadás tartására, amelyek bizonyára a legszélesebb körökben fogják a legnagyobb érdeklődést felkelteni. Szabó Dezső merész, színes, erősen egyéni és mélyjáratú írásait Szegeden is mindenki ismeri, értékeli és kedveli. Előadni még nem hallották, pedig, ha lehet, előadásában még írásainál is érdekesebb és vonzóbb Szabó Dezső. Ezzel magyarázható, hogy nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is mindenütt, ahol előadott, sokáig emlékezetes, hatalmas sikert aratott. Megtörtént egy két helyen, különösen régebben, hogy első előadásával szemben, nem a remélt teljes mértékben nyilvánul meg a közönség érdeklődése. A második előadást azonban mindig zsúfolt teremben tartotta meg Szabó Dezső. Amikor ugyanis elterjedt a híre annak, hogy milyen pompás előadó, 24 óra alatt elkapkodták az összes jegyeket. Szegeden három előadást tart Szabó Dezső. Az elsőt április 1-én Adyról, a másodikat április 4-én Petőfiről, a harmadikat április 7-én Jókairól. A három előadás egységes, de mindegyik külön is érthető. Egy-egy előadás 2—3 óra hosszáig tart, közben van szünet. Az előadások összefoglaló címe és programja ez : Három arc. /. Ady Endre. a) 1. Ady Endre istenkeresése. 2. Ady morálja. 3. Ady és a magyarság: a) Ostor és jeremiád. b) Konstruktív vagy destruktív? b) 1. Az érthetetlen Ady 2. Ady szimbolizmusa. 3. Ady és a népköltészet. 4. Összefoglalás: Ady jelentősége. II. Petőfi Sándor: a) 1. Van-e Petőfi probléma? 2. A zseni lényege és társadalmi funkciója. 3. A tömeg Petőfi — a gyermek Petőfi. 4. Petőfi irodalmi megjelenése. 5. A népdal Petőfi költészetében. 1 5 Legszebb női harisnyák legnagyobb választékban Pollák Testvéreknél Széchenyi tér 17. #12 Csekonics utca 6. Nincs logika az árak alakulásában írta: Dr Kovács József. Azt mondják, hogy a varjú, ha nem éri valami baleset, elér száz évig is. Nem irigylem a varjú magas életkorát, de azt én is szerettem volna megérni, hogy azokban a próféták által többször megjövendölt olcsósági hullámokban kéjeleghessek. Úgy nézem azonban, hogy a ma született gyermek sem éri azt meg, ha az emberi kor legvégső határáig él is. Tagja voltam a boldogult árvizsgáló bizottságnak, de ott sem tudtunk elérni semmi eredményt, mindig meglágyult a szívünk, ha panaszkodni jöttek a termelők. Üléseink után, mikor hazatértem, úgy éreztem magam, mint gyermekkoromban, ha valami csínyt követtem el. A feleségem rendszerint azzal fogadott: mit drágítottatok már megint? Mikor a tejárak már felül voltak az aranyparitáson, a tejcsarnok akkor is folyton emelte az árakat, a korona drágulásával indokolta meg a szájgerolást. Egyszer valami szerencsés véletlen folytán esni kezdett a korpa ára, de rögtön bebizonyult, korpát a tej árára nézve nem lehet elfogadni értékmérőnek, így voltunk a pucerájosokkal is. A „Hattyúmosó és fényvasaló intézetek“ tulajdonosai ha egy kiló szappannak, vagy a vasaláshoz szükséges kiló szénnek az ára egy koronával feljebb ment, rögtön készek voltak minden darab gallér tisztításának az árát egy koronával emelni. Hát a szikvízgyárosok milyen szívrehatóan tudták ecsetelni szomorú helyzetüket. Minduntalan azzal a panasszal jöttek, hogy fiúságos munkájuknak semi gyümölcsét nem élvezik, r szikvizet fuvarozó lovak meg éhen puszt úlnak a megfizethetetlen takarmányárak ? uit. Hallom, hogy ennek dacára most, amikor a pénzintézetek legfeljebb egy narancs, vagy pohár sör árát adják a részvényeseknek egy évi osztalékul, a szikvizgyár 70.000 korona osztalékot fizet. Hideg télen a tyúkok sztrájkolni szoktak, ilyenkor megdrágul a tojás. A kukorica árával arányosan drágulni szokott a disznóhús és zsír is, de hogy miért van háromszor akkora ára a halnak, mint például a marhahúsnak, nem tudom megérteni. A halat etetni sem szokták. Szerény háztartásomban nagyon megfogyott a kávéscsészék száma, mennél jobban vigyáztunk rájuk, annál több törött. Végül már ha eggyel többen voltunk a kelleténél, a parádés nindzsákat kellett elővenni. Egy darabig nem akartam észrevenni, hogy ne kelljen kinyitni a bugyellárist, de aztán a múlt hónap elején, február lakbéres hónap lévén, elhatároztam magam egy tucat kávéscsésze bevásárlására. Először állampolgári kötelességemnek tettem eleget, a beszedett házbér háromnegyed részét beszolgáltattam az adóhivatalba, a maradékkal beállítottam egy porcellánkereskedésbe. Jó reménységgel voltam eltelve, mert azt olvastam a lapokban, hogy Csehszlovákiában a porcellánr és üveggyárakban annyi áru van felhalmozódva, hogy haszon nélkül is túladnak már rajta, csakhogy forgalmat csináljanak. Alku közben elő is hozakodtam én ezzel az üzlettulajdonosnak, de ő meg a horribilis vámokra hivatkozva még felárral akarta rám sózni a portékáját, úgy hogy csésze vásárlási igényemet kénytelemn voltam felére redukálni. De nemcsak a magánemberek, hanem az állam és a város is folyton drágítanak, ki kezdje hát meg az árak leszállítását? Az ivóvizünk drágább a francia pezsgőnél. Azelőtt helyiségenként vetették ki a vízdíjat, most hogy ne okozzon ez sem fáradságot, egyszerűen elveszik erre a közüzemi pótlék háromötöd részét, tekintet nélkül arra, hogy miből fedezi majd a háztulajdonos a lépcsőházvilágitás, kéményseprés, szemétfuvarozás költségeit, melyek szintén az aranyparitás fölé emelkedtek. A magas vízdíjak fejében aztán az emeleti lakók nem is részesülnek a magasnyomású vízvezeték előnyeiben. Debreceni mintára most Norton-kutak fúrásával akarnak segíteni a vízhiányon, de ez sem fog célhoz vezetni, csak a vízhiány lesz drágább. A lyukas csöveket kell kicserélni, azokon szökik el a víz. Örömmel hallottuk a legutóbbi közgyűlésen, hogy a városi üzemek a múlt évben milyen mesés hasznot produkáltak, csupán a gőzfürdőn 361 millió haszna volt a városnak. Mikor a szénárak emelkedtek, lépten nyomon emelték a fürdőárakat is, most, hogy az üzemi kiadások kevesebbek, mérsékelni kellene azokat is. A tanács azonban a fürdők olcsóbbá tételéről hallani sem akar, mert a haszonfeleslegből egy ezer méter mélységű ártézi kutat akarnak fúratni a fürdő udvarán, melyből remélhetőleg meleg vizet nyernek s elláthatják vele a fürdőt a kazánok igénybevétele nélkül. Ezt én is praktikus gondolatnak tartom, ha megvalósítható, de az ilyen mély fúrásoknál óvatosnak kell lenni. Az első ártézi kutat Szegeden Zsigmondy Vilmos fúrta, azt, amelyik az üzletvezetőség előtt van, a másodikat, amelyik a Mars téren van, Csikós Ignác itteni lakatos. Ere is pályázott ugyan Zsigmondy is, de a városi közgyűlés úgy határozott, hogy a helyi ipart előnyben részesíti. Csikós Ignác egyik oszlopos tagja volt az akkori függetlenségi pártnak, különben is értelmes iparos, aki végignézte a Zsigmondy munkáját s vállalkozni mert erre a nem essélynátszó feladatra. Nagy érdeklődéssel valt, a közönség munkája eredményét számi kételyei voltak a siker irányában, kü-