Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Bxerkeszttoég: Deák Perme­ntes 2 (FöreáU a kolini nem­ben). Telefon 13-33. Kiadó­hivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Dugonics­ tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Andor-sugárút 1. Telefon 16-34. Elölh­etési árak: Egy h Magra helyben 40000, Buda­­p­esten és vidéken 4SOOO kor. VI. évfolyam. Egy s­z­ám éra 2000 ki Szeged, 1925 április 1, SZERDA. Hirdetési árak: Felhasábon 1 mm. 500, 1 hasábon 1000 kor. Szövegközt 50 százalékkal drágább. Apróhirdetés tíz szóig 2000. Jeligés 3000­ kor. Szövegközt­ közlem­ények soronként 10.000, családi érte­sítés 50.000. Nyiltter és gyász Jelentés 100 *­­-al drágább. 74-ik szám. Pótválasztás lesz Bárczy Dezső és Németh Károly között. A győri választás eredménye: (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Győr­ből jelentik: A szavazó urnákat 9 órakor zár­ták és 10 órakor hozzáfogtak a szavazatok összeszámlálásához. Éjjel fé egy órakor a kö­vek­ző a számlálás eredménye: Bárczy Dezső 1366, Németh Káoly 1043, Vámbéry Rusztem 1087. A szavazatok összeszámlálását egynegyed kettőkor fejezték be. Végleges eredmény : Bárczy D­zső 1524, Németh Károly 1428, Vámbéry Rusztem 1335. Bárczy és Németh között tehát pótválasztás lesz. A porosz miniszterelnökválasztás, Berlin, március 31. A porosz országvid­ésen a miniszterelnökválasztáson összesen 466 sza­vazatot adtak le. Ebből 211 esett a demonrati Höpker-Radboffra, aki a mostani minisztérium pénzügyminisztere, 176 esett dr. Peter volt le­­zerelési biztosra, 43 pedig a kommunista Pickre. Hat szavazat üres volt. Höpker-Rad­off és dr. Peter köd pótvrlasztás lesz. SV%VWVVWVYWWWSV%WV\\%\\VW%V\iVVV»\VY%\VWVWA\V%%WWV\%VWVVV% Nincs igazuk a tudósoknak. Alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot, mi­előtt írásba kezdtünk és arra a konklúzióra ju­to­tunk, hogy az író és a tudós semmi esetre se olyan tekintély, ha ugyan egyáltalán tekin­tély, akinek a babéréit ne lehessen megtépdesni. Az író és a tudós, amint az egyik legdicsőbb kurzusinté­zményen, az ujságíró-akadémián tanít­­hatják, nem politikus, élete, búvárkodása, alko­tásai tehát a legtávo­bbi vonatkozásba sem hozhatók az oiszág tekin­élyével. Ezek szerint nem is követünk el tekintélyrombolást, ha a szentelt vizet ez énnél leszedjük róluk. Nincs igazuk a tudósoknak és nincs igazuk az iróknak, amikor rebeliskednek, mert a bel­ü­gyminiszter egyetlen egy helyet ad nekik a főváros törvényhatósági bizottságában. A tudó­sok és az írók érjek be annyival, amennyit kapnak, mert feje tetejére borul a rend és a hazafiság ebben az országban, ha mondjuk, olyan testület is a sarkára mer állni, mint amint az Akadémia és követeli a közü­gyekből eddig teljesen kinullázott szekták érdem szerinti részes­edése. Meg is mondja a belügyminisz­er, hogy nem tételezhető fel az Akadémiáról, mely mindig a nemzeti szellem zászlótartója vett, hogy szembe akar helyezkedni a törvénnyel. Az Akadémia tehát megszűnik a nemzeti szellem zászlótartója lenni, ha méltatlannak tartja, hogy a tudósok és írók csak egy taggal legyenek kép­viselve a főváros ügyeinek intézésénél és ha nem hajandó kormánybiztos jelenlétében megejteni ennek az egy tagnak a kijelö­lésit. Ezt nem mi mondjuk. Ezt a belü­gyminiszter mondja. De így lenne akkor is, ha nem mondaná. A hazafiságnak, néhány év óta, új kritériuma és új tartalmi je­lentősége van. Az Akadémia tudós tagjai, egyen­­ként és összeségükben, sok mindent tudnak és tanulhatnak. Ezt az egyet azonban nem elég jól tudják és nem elég jól tanulták meg. Ezért részesülnek most osztályfőnöki megrovásban. Ezért nincs igazuk. De nincs igazuk a tudósoknak és íróknak azért sem, mert­­ álságosan komolyan veszik a tervbe vett reformot. Egy fecske nem csinál nyarat. Lehetnek, akik a tudomány és irodalom n­gy megtiszteltetését látják abban, hogy a közélet, a politika leereszkedett hozzájuk. Sze­rin­­tünk a hasonló újítások jók porhintésre, de a magyar közélet szanálásának még csak a kezdetét sem jelentik. Azzal legyünk tisztában, hogy a kormány a fővárosi törvényt is a maga céljainak és erőviszonyainak figye­­lembevételével csinálta. Az a mód, ahogyan a tudósok és írók számára biztosított egyet­len helyet betölteni kívánja, rosszul lep­lezett formája a kinevezésnek. Ez ellen lehet ágálni. Ez ellen lehet passzív reziszten­­ciáskodni. Csak érvelni nem szabad. Mert a kormánynak nem a tudós, vagy író kell első­sorban, hanem a maga kinevezés jogának biztosítása eggyel több tagsági hely betöltésé­nél. Hogy aztán az az egy tag véletlenül tudós, vagy író, az ördög bánja. A tudós akadémiku­sok azonban ezt sem tudják. Ezért sincs igazuk. De nincs igazunk nekünk se, akik az ország és a város sok baja és gondja mellett amiatt fájlaljuk a fejünket, hogy nincs igazuk a tudó­soknak és az íróknak. Olyan fráterek ezek, akikért nem érdemes veszkődni. A történelem minden korszaka följegyzi róluk, hogy ők gyúr­ták azokat a kovászokat, amelyekben érlelődni kezdtek a haladás áldott csírái. Nem jó őket közel engedni a politikához. Persze nem Haller István gondolunk, akiben ritka tökéletességgel egyesültek a legveszedelmesebb izgató és a leg­félelmetesebb üzletember legkiválóbb tulajdonsá­gai. Az ilyen tudóst be kell engedni ezentúl is a politikai arénába. Sőt ezentúl is vezérszerephez kell juttatni. A zsidóság és a munkásság elleni gyűlölet szent nevében. De szokat,­ akiknek halk a szavuk, mély és nemzetközi vonatkozá­sokban is számottevő a tudásuk és tehetségük továbbra is távol kell tartani a közélettől, ha állásfoglalásuk nem látszik biztosítottnak a kor­mány számára. A tudósok, úgy látszik, azzal a merész gondolatai foglalkoztak, hogy szám­­­belileg méltó arányban és ilyen szempontoktól teljesen függetlenül választhatnak tagokat. Te­hát jelentékenyen több szabadságot vindikáltak maguknak, mint amennyit mostanában mi­felénk e­sedé­kezni szoktak. Tudósokért, akik ennyit se tudtak, igazán nem érdemes tele­­fármálni a vi­lg­ot. A felsőházi javaslatot letárgyalta a bizottság. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés köz­jogi és igazságügyi bizottsága kedden délután Platthy György elnöklete alatt ülést tartott, amelyen folytatta a felsőházról szóló törvény­­javaslat részle­es tárgyalását. Egy se­­g módo­sítást fogadtak el, amelyek közül a jelentő­sebbek. A 19. §-nál, amely a szervezetek és intéz­mények részéről kiküldendő felsőházi tagok választásáról rendelkezik, Ugron Gábor szük­ségesnek tartaná, hogy a közgazdaság három legnagyobb ága, az OMGE, az OMKE és a GyOSz útján képviseetet nyerjen. Eckhardt Tibor javasolja, hogy a vitézi szé­ket három tag képviselje. Nagy Emil azt javasolja, hogy az OKH és a Hangya is kapjon egy-egy képviseletet. Lukács György az Országos Közegészségügyi Tanácsnak és az Országos Képzőművészeti Tanácsnak is kíván képviseletet. A bizottság a szakaszt azzal a módosítással fogadta el, hogy a vitézi szék egy tagot választ. A 23. § nál, mely a kinevezésen alapuló felsőházi tagságról intézkedik, a bizottság a Nagy Emil által kifejtetteket magáévá téve ki­mondja, hogy a bizottság jelentésébe felveendő, hogy a bizottság ezt a szakaszt azzal az értel­mezéssel fogadta el, hogy az „érdemes polgá­rok közül“ szavak alatt nők is értendők. Az előadó javasolja ezután, hogy a régi 26, 27., 28. § ok összevonásával egy új 27. §-t alakítsanak, melynek szövege a következő volna: A felsőházi tagságot megszűntnek kell ki­mondani arra a tagra­ nézve, 1. aki a meghívó-, vagy megbízólevél bemutatását elmulasztja és mulasztását a fel­sőház elnökének hivatalos fel­szólítására sem pótolja, 2. aki az eskü letéte­lét megtagadja, vagy elmulasztja, 3. akinek működése az esküben fogadott kötelezettségé­vel ellentétbe kerül. Akinek tagságát megszűnt­nek mondták ki, az öt éven át az országgyűlés egyik házának tagjává sem választható.­ A bizottság az előadó által indítványozott 27. §-t elfogadta. A továbbiak folyamán az előadó új 43. § felvételét javasolja, mely szerint az izraelita vallásfelekezet képviseletre hivatott felsőházi tag választásának szabályait az érdekelt hitköz­ségekkel való tárgyalások alapján a kultusz- és az igazságü­gyminiszter egyetértően állapítja meg. E rendeletet a nevezett miniszterek bármikor módosíthatják. A bizottság elfogadja az uj szakaszt. Ezután az előadó olyan módosíts ajánl, hogy az uj felsőházat legkésőbb 1925. év végéig össze kell hívni A hátralévő szakaszo­kat a bizottság vál­oztatás nélkül elfogadta. Ezzel a javaslatot részleteiben letárgyalták. Az ülés vége háromnegyed 9 órakor volt. A szociáldemokrata párt nem adja fel a passzivitást. Budapest, március 31. A szociáldemokraták semmi körülmények közt sem adják fel a pas­­­szivi­ást, mert ennek a fenntartására komoly belső pártügyet kényszerítik a párt parlamenti csoportját. A szociáldemokrata párt illetékes fó­ruma semmi esetre sem fog a passzivitás fel­adása mellett állást foglalni, ami annyit jelent, hogy a szociáldemokrata képviselők a választó­jog tárgyalására sem mennek be a Házba, ha azonban a blokk valamelyik tagja feladná a passzivitást, ennek a konzekvenciáit magára nézve le kell vonnia. A mezőgazdasági hitel-javaslat a kormánypártban. (Budapesti tudósítónk tele­fon­jelentése.) A mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatot tárgyalta kedd esti értekezletén a kormánypárt. Búd János pénzügyminiszter mondott hosszabb beszédet, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a törvény feladata: visszaadni a magyar föld­nek a hitelképességét és módot adni az agrártársadalom számára, hogy a hitel végre megszülessen. Egyes intézetek arany­­vagyonuk arányában részt vehetnek a mező­gazdasági hitelakcióban, kivételt csak az altru­­is'a földhitelintézetek kapnak. A javaslatot ál­talánosságban és részleteiben elfogadták. A nemzetgyűlés szünetelőül munkarendje, Budapest, március 31. Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke a következőkben nyilat­kozott : E héten mindenesetre elvégzi a nem­zetgyűlés a szünet előtt elintézendő teendőket. Tekintettel arra, hogy a felsőházi javaslatot a bizottság legnagyobb részben már letárgyalta, annak nem lenne akadálya, hogy előbb a felső­házi javaslatot tárgyalja általánosságban a nem­­zetgyűlés és azután kerüljön sor arra, hogy a bizottság mennyire haladt a választójogi tör­vényjavaslat tárgyalásával. E tekintetben még nincs határozott döntés.­­ Ami a választójog parlamenti tárgyalásit illeti, azt hiszem, hogy ez nem lesz akadálya

Next