Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)
1925-05-17 / 1. szám
Szerkesztőség: Deák Ferenc u. 2. Telefon 3-33. Kiadóhivatal kölcsönkfnnjrvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306’ Nyomda: Petőfi Sándor-sugárút 1. «ám. Telefonszám 1634 Szeged, 1925 május 17. VASÁRNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4P.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2001 kor., vasár- és ünnepnap 300 korona. I. évfolyam, I. szám. • Uj lap ... Éppen tizen esztendeje, majdnem nap szerint való pontossággal, hogy 1910 május 22-én, vasárnapi napon megindul Szegeden egy újság, — fölösleges azt írni, hogy liberáis újság mert Szegeden más irányú lapot el se lehetett képzelni, attól kezdve, hogy Molnár Pál városi főjegyző 1849 januárjában megindította ebben a városban a Tiszavidéki Újságot. Délmagyarország volt a címe ennek a lapnak és ebben a címben benne volt a program is. A magyar kultúra szegedi őrtornyából sugározni világosságot a déli országrészre s a szellem fegyveivel mintegy annektálni Szeged részére azokat a területeket, amelyeket ?1 más zer éven át idefüiik: ez volt a Drogéi3 az első Délmagyarországnak ÍámnnSL ^daIí8 e'sö Ä .«íy «£?J ° 8 1,13 8 vez^rcikkel, Mik-SrákKnSh 3íta “ ífrcát* * vezető sztrák politikusok mondtak ma is ak-34,18 vélem^nyeket a magyar JS t isztajogról, amelynek fontosságát már tár is azzal jellemezték, hogy Se ’• vagy bukik az ország iak olyan teljesítménye vol. ^¥ o^iratozás a magyar vidéki újságírásnak melyet a magáéval egyenrangúnak előutJa:ennek a fővárosi sajtónak * valóban nem kisebb ember, mint a «gyár újságírás fejedeme Kosi •lehh'b?Aazi. 3 “y««ftozatot, hogy uffnfc4intIÖSe.b^ höz hasznubb kulmiyenet nt?**“ ,ehef’ mint amiy AzDil*?8yuorszdg vállalkozott .. zámmal TMTM&ar0rszdg, amely e zammal mint uj szegedi lanu« «• ?zönsé« elé, „em kiwbb ?s nem enyebb hivatással indul útjára, mint lődje, de vitathatatlanul c«uLj ebb körülményei között. Azóta más élt az ország, más lett a sajtó, más az ellenség, akivel harcolni, más a cél melyért harcolni kell. Egy nagy or ■zig szabad ,.jid|« gazdi» ffi,” •S-s» szisa nánt merül föl ez elsüyedt időkből mint nagy kötelességekre emlékeztetö £ 120, ?® egyet minden lélekzetvé elünk kel szolgálnunk kel, de közvetlen unk „em a hódilás többé meri nSTM «SSnSra?» maradlak s egyre ÓSSia fá x ”leg' hányatnak a keserű s« a számban gyár tengeren ?« .,/ 8zé,vészes macink, őket lenti az*SD £ 87Ta magyí? cél' Őszínté* ,ehet ma a *bzba eh* s iASfh. »idlj« »a^ban 2v ””,^mdvek'' eb«*" . Széchenyi sNILm reprezentál: a * Deák FerencJ a/0ssu,h ^josé, Tiszáé. Négy nemzedék “ .városéPi ö stiísS »'s. Politikai pártprogram* h min’ , er/e'len é,e«eh55322 $*»■»»*«« í ivániak ním e,Ö*fgé,f- í8 szolgálni y ekkel, ne~m harci fegyve szenvedély^ ] arejével» nem a * nyugodt IfizJSSpWS^ ba"*nam, -be érvek szernäm,/1#40» érvek e» ,-ri Ezekből mindenftfc „ l' «újság, éppen úgy, iM-n‘ [l* hogy ez ír ,e? nyomdokaiba lep, nem <?zafme,y' í Kk akik ww«1 »1*1* Sffiss: idők óramutatóját, de nem készül azoknak sem, akik száz esztendőt akarnak vele lejáratni egy nap alatt. Nem írjuk azoknak, akik fejszével akarják tető alá hzni a romokat és zöldjében akarják leszedni a jövendő vetését. Nem írjuk azoknak, akik nem akarják elhagyni a gyűlölet sós pusztáit és mérget h ntenek a maradék magyarok apadt kutjaiba. Nem írjuk azoknak, akik a magyar sors elkerülhetetlen nyomorúságát egy lelki polgárháború irgalmatlanságával tetőzik. Nem írjuk azoknak, akik égési sebeket tűzzel akarnak gyógyítani és azt hiszik, amit földrengések elpusztítottak, azt sár- és iszapvulkánok kirobbanása felépítheti. Nem írjuk azoknak, akik karajt akarnak szegni, mikor kenyerük sincs, de nem írjuk azoknak sem, akik vezetékes munka helyett ördögöt idéznek a keresztúton. Ellenben írjuk mindazoknak, akik a rettentő förgetegek után mi szivárványt, békét, rendet kívánó dolgos emberek, akik minden embert emberi értéke és munkája szerint beeülnek. írjuk azoknak, akik tudatosan, vagy flakonosan egy politikai programot követnek, amelyiknek ez a foglalata: távol tartani a magyarságtól minden elkerühető senvedést és egymás támogatásával elviselhetőbbé tenni azt a martíriumot, ami balvégzetből, ellenségek gonoszságából és a magunk botlásából ránk méretett; összefogni e föld minden fiának minden erejét, hogy vezekelvén a bűnökért, amelyektől senki se mentes a ma élő nemzedékben, minden áldozat meghozásával megmentsék a magyar rögből, ami még megmaradt és ébren tartjuk benne azt a gravitációs erőt, amely a természet törvényével fogja visszakényszeríteni a világháború orkánjában letépett részeket. Lesznek, akiknek ez a pogram sok és lesznek, akiknek kevés, mi csak a magunk diktendijára hallgatunk és a Széchenyi tér négy szobráéra, ama négy szellemére, akiket az utolsó magyar század történetéből házi géniuszaivá tett meg e város polgársága. Aki akar, félreérthet bennünket és követe i Rrcheieu példáját, aki azzal dicsekedett, hogy nincs az a három írott szó, aminek az alapján ő akárkit le ne tudna csukatni. — Egy, két ő, három, — írta föl valaki tréfásan a diktátor hómappája szélére — Vigyétek a Bastillebe! — kiállóit a diktátor. — Kicsúfolta a Szentháromságot ! Mi, az eszme gyönge munkásai el vagyunk készülve mindenre és minket valóban nem nehéz félreállitani, elnémitani, megbénítani. De azzal a szegedi liberalizmus nem némul el Akkor le kellene dönteni Szeged főj terén Széchenyit, Kossuthot, Deákot, Tiszát, az ércbe és kőbe öröklett eszmét 1 tXXXXXXXXXXtxtxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxtxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A jobboldaliak nincsenek megelégedve Hindenburggal. Berlin, május 16. Revensior gróf, a horogkeresztesek ismert vezetője az egyik lapban cikket írt Hindenburgról, amelyben azt mondja, hgy a jobboldaliak nincsenek megelégedve Hindenburg eddigi cselekedeteivel, mert ők Hindenburgtól teljes jobbodali politikái vártak. Nincsics folytatja alaptalan vádjait Magyarország ellen. Belgrád, május 16. Nincsics külügyminiszter ma este fogadta a jugoszláv sajtó képviselőit, akik előtt a kisantant bukaresti konferenciájáról ezeket mondotta : — Az ausztriai kérdésben nemcsak Jugoszlávia és különösen Csehország, de Olaszország is érdekelve van és pedig olyan irányban, hogy erre az államra nézve a békeszerződésben megállapított helyzet fennmaradjon. Ebben a kérdésben különös kapcsolatot tartunk fent Itáliával. — Magyarországról beszélni kellett — mondotta Nincsics —, mert ez az állam költségvetésében a békeszerződésben, különösen annak katonai rendelkezéseiben előírt kereteket nem tartja be. A bukaresti konferencián megállapítottuk, hogy a magyar budget nem őszinte, minthogy ennek több tételében olyan tételek vannak elhelyezve, amelyeknek más a rendelkezésük, mint ahogy azt a költségvetés feltünteti. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök nyilatkozat, amely a békeszerződés revíziójával foglalkozott, különös hatást keltett. Mi — folytatta a külügyminiszter — Magyarországgal jó és normális kapcsolatot akarunk, azonban Magyarországnak mindent kerülnie kell, ami valamiképen bizalmatlanságot hagyhatna maga után. „Nem lehet az egyik szélsőséget a másik szélsőség talpraállításával gyógyítani.“ A miniszterelnök beszéde a Ripka-párt küldöttségéhez. Budapest, május 16. A Ripka-párt fővárosi kerületi pártelnökei ma délben Ripka Ferenc vezetésével megjelenek Bethlen István miniszterelnöknél. Ripka Ferenc beszédére Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol: — Önök — mondotta a küldöttség tagjainak — utörök egy olyan boxcbin, amelyet a politikai gyűlölködés kuszált össze. Önök egy program érdekében küzdenek, amelynek egyik az, hogy a közéletben mindenki a8zerinl érvényesüljön, hogy milyen beccsel és mis értékekkel bír, nem pedig aszerint, hogy milyen társadalmi osztályhoz, vallási felekezethez tartozik. A főváros közviszonyainak megjavulása attól is függ, hogy a külföld is visszanyerje a bizalmát a főváros iránt. Márpedig egy kommunitás, amely gyűlölködés Vitájában és politikai harcokban látja a maga feladatát kimerülni, kifelé sohasem kelt bizalmat. A külföld bizalmát nem lehet megszerezni, ha olyan jelenségeknek leszünk szemtanúi, mint amilyeneknek a múltban voltunk. A miniszterelnök végül arra kérte a küldöttséget, hogy ne csüggedjenek még akkor sem, ha az általános többséget nem nyerik el. — Vannak jelek, amelyek azt mutatják — úgymond —, hogy az önök munkájának van lényeges sikere, de vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy a munkájuk nincs még befejezve, hanem újabb nehéz feladat előtt állnak. Nem lehet az ördögöt Bakebubból kikergeni. Nem lehet az egyik szélsőséget a másik sélsőség talpraállításával gyógyítani. Csak az lesz a gyógyító munka, ha sikerül mind a két szélsőséget a háttérbe szorítani. A miniszerelnök végül kitartásra jut dította a kükölséget és megígérte, hogy a maga részéről továbbra is támogatni fogja ezt az irányzatot munkájában. A külügyi bizottság ülése: Poliikai körökben nagy érdeklődéssel várják a külügyi bizottság jövő héten tartandó ülését, amelyet Pekár Gyula elnök szerdára, május 20. délután 6 órára tűzött ki. Az ülés tárgya: Karafiáh Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a miniszterenök és a külügyminiszerhez intézendő kérdése a bukaresti konferencia tárgyában. Értesülésünk szerint Bethlen István gróf miniszterelnök azonnal válaszolni fog Karafiáh Jenő felszólalására. A Nemzeti Bank megszerezte a magyar pénzjegynyomda részvényeit. Budapest, május 16. A Magyar Nemzeti Bank — mint ismeretes — tárgyalásokat folytatott a kormánnyal és az Orel és Füssli svájci céggel a magyar pénzjegynyomda részvényeinek megszerzése végett. Ezek a tárgyalások simán folytak le, a svájciak készséggel adták át a Magyar Nemzeti Banknak a pénzjegynyomda részvényeket. A kormánnyal a napokban fejezték be a tárgyalást és a Magyar Nemzeti Bank átvette a magyar kormány birtokában volt magyar pénzjegynyomda részvényeket s így annak egyedüli tulajdonosa lett. Hir szerint a Nemzeti Bank fe számoltatja a Magyar Pénzjegynyomda Részvénytársaságot. A Nemzeti Bank azt reméli, hogy legalább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészítés költségeit, úgy hogy feleannyiba fog kerülni Mgyarországon a magyar bankjegyek nyomatása, mint amennyit a magyar kormány a svájciaknak éveken keresztül fizetett. A közgazdasági egyetem megszüntetése ellen. Budapest, május 16 Ismeretes, hogy a Takarékossági Bizottság a szegedi, a pécsi egyetemek és a budapesti közgazdasági egyetem beszüntetésének kérdését vetete fel. A közgazdasági egyetemnek ma egy küldöttsége kereste fel Zichy János gróf vezetésével Bethlen gróf miniszterelnököt és Klebelberg gróf kultuszminisztert. A küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy milyen nagy érdekek fűződnek a közgazdasági egyetem fentartásához. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Takarékossági Bizottság érdemben még nem határozott s különben is a kormány tudatában van a közgazdasági egyetem jelntőségének. A kultuszminiszter kijelentette, hogy igyekszik lehetőséget találni a közgazdasági fakultás katedráinak megmentésére. Schioppa nuncius elutazott Budapestről. Budapest, május 16. Schioppa Lőrinc ciszetes érsek, pápai nuncius, ak XI. Pius pápa Hollandiába nevezett , ma este 10 óra 20 perckor a nyuga pályaudvarról új állomáshelyére utazos Búcsúztatására megjelent a kormányz képviseletében Vetter Antal százado hadsegéd, a miniszterelnök képviseletében bárciházi Bárczy István *kartitkár, továbbá gróf Klebe’sberg Kun kultuszminiszter és felesége, valamin diplomáciai kar majdnem teljes számban Megjelent ezenk:v31 a külön £‘ katolikus intézmények és testüec számos képviselőjével, a fővárosi pan Ság SZáim* tani’