Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

Szerkesztőség: Deák Ferenc­ u. 2. Telefon­­ 3-33. Kiadóhivatal kölcsönkfnnjrvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306’ Nyomda: Petőfi Sándor-sugárút 1. «ám. Telefonszám 16­34 Szeged, 1925 május 17. VASÁRNAP Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 4P.­000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2001 kor., vasár- és ünnepnap 300 korona. I. évfolyam, I. szám. • Uj lap ... Éppen tizen­ esztendeje, majdnem nap szerint való pontossággal, hogy 1910 má­jus 22-én, vasárnapi napon megindu­l Szegeden egy újság, — fölösleges azt írni, hogy liberá­is újság mert Szegeden más irányú lapot el se lehetett képzelni, attól kezdve, hogy Molnár Pál városi fő­jegyző 1849 ja­nuárjában megindította ebben a város­ban a Tiszavidéki Újság­­ot. Délma­­gyarország volt a címe ennek a lap­nak és ebben a címben benne volt a program is. A magyar kultúra szegedi őrtornyából sugározni világosságot a déli országrészre s a szellem fegyve­­­­ivel mintegy annektálni Szeged ré­­szére azokat a területeket, amelyeket ?1 más zer éven át idefüii­k: ez volt a Drog­éi3 az első Délmagyarország­­nak ÍámnnSL ^daIí8 e'sö Ä .«íy «£?J ° 8 1,13 8 vez^rcikkel, Mik-SrákKnSh 3íta “ ífrcát* * vezető sztrák politikusok mondtak ma is ak-34,18 vélem^nyeket a magyar J­­S t isztajogról, amelynek fontosságát már t­ár is azzal jellemezték, hogy Se ’• vagy bukik az ország­ iak olyan teljesítménye vol. ^¥ o^irat­ozás a magyar vidéki újságírásnak melyet a magáéval egyenrangúnak elő­­u­tJa:ennek a fővárosi sajtónak * valóban nem kisebb ember, mint a «gyár újságírás fejedeme Kosi •lehh'b?Aazi. 3 “y««ftozatot, hogy uffnfc4intIÖSe.b^ höz hasznubb kulmi­yen­et nt?**“ ,ehef’ mint ami­­y Az­­Dil*?8yuorszdg vállalkozott .. zámmal TMTM&ar0rszdg, amely e zammal mint uj szegedi lan­u« «• ?zönsé« elé, „em kiwbb ?s nem e­nyebb hivatással indul útjára, mint lődje, de vitathatatlanul c«uLj ebb körülményei­ között. Azóta más élt az ország, más lett a sajtó, más az ellenség, akivel harcolni, más a cél melyért harcolni kell. Egy nagy or ■­zig szabad ,.jid|« gazdi» ffi,”­ •S-s» szisa nánt merül föl ez elsü­yedt időkből mint nagy kötelességekre emlékeztetö £ 120, ?® egyet minden lélekzetvé elünk­ kel szolgálnunk ke­l, de közvetlen unk „em a hódilás többé meri nSTM «SSnSra?» maradlak s egyre ÓSSia fá x ”leg' hányatnak a keserű s« a számban gyár tengeren ?« .,/ 8zé,vészes ma­cink, őket lenti az*SD £ 87Ta magyí? cél' Őszínté* ,ehet ma a *bzba eh* s iASfh. »idlj« »a^ban 2v ””,^mdvek'' eb«*" . Széchenyi sNILm reprezentál: a * Deák FerencJ a/0ssu,h ^josé, Tiszáé. Négy nemzedék “ .városéPi­ ö stiísS »'s. Politikai pártprogram* h min’ , er/e'len é,e«eh55322 $*»■»»*«« í ivániak ním e,Ö*fgé,f- í8 szolgálni y ekkel, ne~m harci fegyve szenvedély^ ] arejével» nem­ a * nyugodt IfizJSSpWS^ ba"*n­a­m, -b­e­ érvek szernäm,/1#40» érvek e» ,-ri Ezekből mindenftfc „ l' «újság, éppen úgy, iM-n‘ [l* hogy ez ír ,e? nyomdokaiba lep, nem <?zafme,y' í Kk­ akik ww«1 »1*1* Sffiss: idők óramutatóját, de nem készül azoknak sem, akik száz esztendőt akar­nak vele lejáratni egy nap alatt. Nem írjuk azoknak, akik fejszével akarják tető alá h­zni a romokat és zöldjében akarják leszedni a jövendő vetését. Nem írjuk azoknak, akik nem akar­ják elhagyni a gyűlölet sós pusztáit és mérget h ntenek a maradék magyarok apadt kutjaiba. Nem írjuk azoknak, akik a magyar sors elkerülhetetlen nyomorúságát egy lelki polgárháború irgalmatlanságával tetőzik. Nem írjuk azoknak, akik égési sebeket tűz­zel akarnak gyógyítani és azt hi­szik, amit földrengések elpusztítot­tak, azt sár- és iszapvulkánok kirob­banása felépítheti. Nem írjuk azok­nak, akik karajt akarnak szegni, mikor kenyerük sincs, de nem írjuk azoknak sem, akik vezet­ékes munka helyett ördögöt idéznek a keresztúton. Ellen­ben írjuk mindazoknak, akik a rettentő förgetegek után mi szivárványt, békét, rendet kívánó dolgos emberek, akik minden embert emberi értéke és mun­kája szerint bee­ülnek. írjuk azoknak, akik tudatosan, vagy flakonosan egy politikai programot követnek, amelyik­nek ez a foglalata: távol tartani a magyarságtól minden elkerü­hető s­en­­vedést és egymás támogatásával el­viselhetőbbé tenni azt a martíriumot, ami balvégzetből, ellenségek gonosz­ságából és a magunk botlásából ránk méretett; összefogni e föld m­inden fiának minden erejét, hogy vezekelvén a bűnökért, amelyektől senki se mentes a ma élő nemzedékben, m­inden áldo­zat meghozásával megmentsék a ma­gyar rögből, ami még megmaradt és ébren tartjuk benne azt a gravitációs erőt, amely a természet törvényével fogja visszakényszeríteni a világháború orkánjában letépett részeket. Lesznek, akiknek ez a pogram sok és lesznek, akiknek kevés,­­ mi csak a magunk diktendijára hallgatunk és a Széchenyi tér négy szobráéra, ama négy szellemére, akiket az utolsó ma­gyar század történetéből házi géniu­szaivá tett meg e város polgársága. Aki akar, félreérthet bennünket és kö­ve­te i Rrche­ieu példáját, aki azzal dicsekedett, hogy nincs az a három írott szó, aminek az alapján ő akárkit le ne tudna csukatni. — Egy, két ő, három, — írta föl valaki tréfásan a diktátor h­ómappája szélére — Vigyétek a Bastillebe! — kiállóit a diktátor. — Kicsúfolta a Szent­háromságot ! Mi, az eszme gyönge m­unkásai el vagyunk készülve mindenre és minket valóban nem nehéz félreállitani, el­némitani, megbénítani. De azzal a szegedi liberalizmus nem némul el Akkor le kellene dönteni Szeged fő­­j terén Széchenyit, Kossuthot, Deákot, Tiszát, az ércbe és kőbe örökl­ett eszmét 1 tXXXXXXXXXXtxtxxxxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxtxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx A jobboldaliak nincsenek megelégedve Hindenburggal. Berlin, május 16. Revensior gróf, a horogkeresztesek ismert vezetője az egyik lapban cikket írt Hindenburgról, amelyben azt mondja, h­gy a jobb­oldaliak nincsenek megelégedve Hinden­burg eddigi cselekedeteivel, mert ők Hindenburgtól teljes jobbo­dali politi­­kái vártak. Nincsics folytatja alaptalan vádjait Magyarország ellen. Belgrád, május 16. Nincsics külügy­miniszter ma este fogadta a jugoszláv sajtó képviselőit, akik előtt a kisantant bukaresti konferenciájáról ezeket mon­dotta : — Az ausztriai kérdésben nemcsak Jugoszlávia és különösen Csehország, de Olaszország is érdekelve van és pedig olyan irányban, hogy erre az államra nézve a békeszerződésben meg­állapított helyzet fennmaradjon. Ebben a kérdésben különös kapcsolatot tar­tunk fent Itáliával. — Magyarországról beszélni kellett — mondotta Nincsics —, mert ez az állam költségvetésében a békeszerződés­ben, különösen annak katonai rendel­kezéseiben előírt kereteket nem tartja be. A bukaresti konferencián megállapítot­tuk, hogy a magyar budget nem őszinte, minthogy ennek több tételében olyan tételek vannak elhelyezve, amelyeknek más a rendelkezésük, mint ahogy azt a költségvetés feltünteti. Bethlen István gróf magyar miniszter­­elnök nyilatkozat, amely a békeszer­ződés revíziójával foglalkozott, különös hatást keltett. Mi — folytatta a kül­ügyminiszter — Magyarországgal jó és normális kapcsolatot akarunk, azonban Magyarországnak mindent kerülnie kell, ami valamiképen bizalmatlanságot hagyhatna maga után. „Nem lehet az egyik szélsőséget a másik szélsőség talpraállításával gyógyítani.“ A miniszterelnök beszéde a Ripka-párt küldöttségéhez. Budapest, május 16. A Ripka-párt fővárosi kerületi pártelnökei ma délben Ripka Ferenc vezetésével megjelenek Bethlen István miniszterelnöknél. Ripka Ferenc beszédére Bethlen István gróf miniszterelnök válaszo­l: — Önök — mondotta a küldött­ség tagjainak — utörök egy olyan boxcbin, amelyet a politikai gyűlöl­ködés kuszált össze. Önök egy program érde­kében küzdenek, amelynek egyik az, hogy a közéletben mindenki a8zerinl érvényesüljön, hogy milyen beccsel és mis értékekkel bír, nem pedig aszerint, hogy milyen társadalmi osztályhoz, vallási felekezethez tartozik. A főváros közviszonyainak megjavulása attól is függ, hogy a külföld is vissza­nyerje a bizalmát a főváros iránt. Márpedig egy kommunitás, amely­­ gyűlölködés Vitájában és politikai­­ harcokban látja a maga feladatát ki­merülni, kifelé sohasem kelt bizalmat. A külföld bizalmát nem lehet meg­szerezni, ha olyan jelenségeknek le­szünk szemtanúi, mint amilyeneknek a múltban voltunk. A miniszterelnök végül arra kérte a küldöttséget, hogy ne csüggedjenek még akkor sem, ha az általános több­séget nem nyerik el. — Vannak jelek, amelyek azt mu­tatják — úgymond —, hogy az önök munkájának van lényeges sikere, de vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy a munkájuk nincs még befejezve, hanem újabb nehéz feladat előtt áll­­­nak. Nem lehet az ördögöt Bak­ebub­­ból kikergeni­. Nem lehet az egyik szélsőséget a másik sélsőség talpra­­állításával gyógyít­ani. Csak az lesz a gyógyító munka, ha sikerül mind a két szélsőséget a háttérbe szorítani. A minisz­erelnök végül kitartásra jut­ dította a kükölséget és megígérte, hogy a m­aga részéről továbbra is támogatni fogja ezt az irányzatot mun­­kájában. A külügyi bizottság ülése: Poli­ikai körökben nagy érdeklődés­sel várják a külügyi bizottság jövő héten tartandó ülését, amelyet Pekár Gyula elnök szerdára, május 20. dél­után 6 órára tűzött ki. Az ülés tárgya: Karafiá­h Jenő nemzetgyűlési képviselő­nek a minisztere­nök és a külügy­­minisz­erhez intézendő kérdése a buka­resti konferencia tárgyában. Értesülé­sünk szerint Bethlen István gróf mi­niszterelnök azonnal válaszolni fog Karafiá­h Jenő felszólalására. A Nemzeti Bank megszerezte a magyar pénzjegynyomda rész­vényeit. Budapest, május 16. A Magyar Nem­zeti Bank — mint ismeretes — tár­gyalásokat folytatott a kormánnyal és az Orel és Füssli svájci céggel a ma­gyar pénzjegynyomda részvényeinek megszerzése végett. Ezek a tárgyalá­sok simán folytak le, a svájciak kész­séggel adták át a Magyar Nemzeti Banknak a pénzjegynyomda részvénye­ket. A kormánnyal a napokban fejez­ték be a tárgyalást és a Magyar Nem­zeti Bank átvette a magyar kormány birtokában volt magyar pénzjegynyomda részvényeket s így annak egyedüli tulajdonosa lett. Hir szerint a Nemzeti Bank fe számoltatja a Magyar Pénz­jegynyomda Részvénytársaságot. A Nemzeti Bank azt reméli, hogy leg­alább 50 százalékkal csökkentheti a bankjegykészítés költségeit, úgy hogy feleannyiba fog kerülni M­gyarországon a magyar bankjegyek nyomatása, mint amennyit a magyar kormány a sváj­ciaknak éveken keresztül fizetett. A közgazdasági egyetem megszüntetése ellen. Budapest, május 16 Ismeretes, hogy a Takarékossági Bizottság a szegedi, a pécsi egyetemek és a budapesti köz­­gazdasági egyetem beszüntetésének kérdését vete­te fel. A közgazdasági egyetemnek ma egy küldöttsége ke­reste fel Zichy János gróf vezetésével Bethlen gróf miniszterelnököt és Kle­belberg gróf kultuszminisztert. A kül­döttség vezetője rámutatott arra, hogy milyen nagy érdekek fűződnek a köz­gazdasági egyetem fentartásához. A miniszterelnök kijelentette, hogy a Takarékossági Bizottság érdemben még nem határozott s különben is a kor­mány tudatában van a közgazdasági egyetem jel­ntőségének. A kultuszmi­niszter kijelentette, hogy igyekszik lehetőséget találni a közgazdasági fakultás katedráinak megmentésére. Schioppa nuncius elutazott Budapestről. Budapest, május 16. Schioppa Lő­rinc ciszetes érsek, pápai nuncius, ak XI. Pius pápa Hollandiába nevezett , ma este 10 óra 20 perckor a nyuga pályaudvarról új állomáshelyére utazos Búcsúztatására megjelent a kormányz képviseletében Vetter Antal százado hadsegéd, a miniszterelnök képvisele­tében bárciházi Bárczy István *kar­titkár, továbbá gróf Klebe’sberg Kun kultuszminiszter és felesége, valamin diplomáciai kar majdnem teljes szám­ban­ Megjelent ezenk:v31 a külö­n £‘ katolikus intézmények és testü­e­c számos képviselőjével, a fővárosi pan Ság SZáim* tani’

Next